Advertise on podcast: HetiVálasz

Idén több mint 72 ezer tanulót és családját tartja stresszben a középiskolai felvételi. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológussal, a Magyarországi Diszlexia Központ és az SNI tehetségeket segítő tanács megalapítójával arra keressük a választ, miért vált ki ilyen szélsőséges indulatokat a felvételi rendszer. Műsorvezető: Sashegyi Zsófia.

Mit üzen az országnak Balog Zoltán le nem mondása? Miért neki hitt Novák Katalin, nem a bírósági ítéleteknek? Mekkora kockázat Magyar Péter? Mi értelme időről időre Tiborcz István üzleti ügyeiről írni, ha látszólag nincs következménye? HetiVálasz podcastunk szerkesztőségi adásunkban ezekről is beszél Bódis András, Stumpf András és Vörös Szabolcs.

Újra jelentkezik szerkesztőségi hármasunk, hogy megbeszélje az elmúlt hetek legfontosabb világpolitikai – benne Magyarországot érintő – fejleményeit. Mivégre volt Orbán Viktor vétófenyegetése az ukrán támogatás ügyében? Elért-e vele valamit? Mi dolga az európai tüntető gazdákkal? Hogyan kell értelmezni a magyar kormánynak a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos viselkedését? Mi a helyzet Ukrajnában? HetiVálasz podcastunkban ezekről is beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Január elsejétől működnek a visszaváltó automaták, nyáron már a Mol lesz felelős a hulladékgazdálkodás nagy részéért. Fontos változások vannak tehát a területen, ideje hát beszélni a hulladékról. Pontosabban a szemétről. Litkai Gergely vendégei a ZöldVálaszban ezúttal: Merza Péter, a Humusz Szövetség (régebbi nevén: Hulladék Munkaszövetség) alelnöke, valamint Ferenczi Attila Maxim, a szelekítv hulladékgyűjtés piacán szolgáltatásokat nyújtó Recobin Kft. alapítója.

Komplett diagnózissal és cselekvési tervvel állt elő kutatók egy csoportja arról, hogyan lehetne elkerülni, hogy a 2022-eshez hasonló aszályok tegyék tönkre az Alföldet, annak is kiemelten a Tiszántúli részét. Az „Egy lépés a sebezhetőségtől a rezilienciáig: az Alföld táji víztároló képességének helyreállítása” című, frissen megjelent tudományos cikk társszerzőjét, Timár Gábor geofizikust kérdezzük. Milyen volt az Alföld 2-300 évvel ezelőtt? Hogyan befolyásolta az ember a folyószabályozással, és mi kellene ahhoz, hogy újra legyenek kiadós nyári zivatarok? Műsorvezető: Borbás Barna, Zsuppán András.

A külpolitikai elit sok esetben szűklátókörű és indokolhatatlanul optimista volt, de a történelmi Magyarországot egy hibátlan kurzus sem tudta volna megmenteni – mondja podcastunkban Romsics Gergely. A Hun-Ren Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársa óriási történészi vállalkozás végére ért: Összeomlás és útkeresés című új könyvében az I. világháború végétől Trianonig mutatja be és értékeli a magyar külpolitikai gondolkodást. Podcastunkból kiderül: az oroszok fellé húzás abszolút idegen a magyar hagyományoktól, és mindig válságjelenségként jön elő. Milyen előzményei vannak a mai magyar külpolitikának? Milyen hibákat követünk el újra és újra? Ezekre a kérdésekre is választ keresünk. Műsorvezetők: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.

Lassan 700 napja tart az orosz–ukrán háború teljesléptékű szakasza, ám áttörést nagyon rég nem ért el egyik fél sem. Az 1000 kilométeres frontszakaszon focipályányi méretű területekért mennek a rohamok, borzasztó veszteségek mellett. Pontosan hogyan képzeljük az állóháborút? Melyik félnek mire lenne szüksége, és miből fogyhat ki? Tényleg átvették-e az oroszok a kezdeményezést? HetiVálasz podcastunkban ezekre is válaszol Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, illetve Takács Márk százados, az NKE tanársegédje.

Alig vesztett a népszerűségéből a kormány a tavalyi recessziós, magas inflációs évben, ezért érezheti felhatalmazva magát, hogy borítsa a költségvetést és elengedje a hiányt – mondja podcastunkban Madár István közgazdász. A Portfolio elemzője szerint „az egyes költségvetési sorokba írt kiadási és bevételi tételek véletlenszerűen találkoznak a valósággal”, és egyetlen cél a növekedés beindítása. Ez akkor lehet sikeres, ha semmilyen váratlan esemény vagy sokk nem következik 2024-ben. Makrogazdasági előrejelző podcast. Műsorvezető: Borbás Barna, Laky Zoltán.

„Harminc éve foglalkozom gazdasággal, globális makroökonómiával, és amikor elkezdtem állatokat tenyészteni, rájöttem, hogy a gazdaság és a természetközeli mezőgazdaság törvényei szinte ugyanazok” – mondja a Zöld Válasz című podcastsorozatunkban Szabó László. Aki nemcsak tőzsdeguru, a HOLD Alapkezelő társalapítója, hanem bivalytenyésztő Zalából, a regeneratív gazdálkodás szószólója. Szabó László a Pogátsa Zoltánnal készült adás után kereste meg Litkai Gergelyt, hogy megfogalmazná a kapitalizmusellenes zöld gondolat kritikáját. 

Milyen évünk lesz 2024-ben? A közelünkben folyik két háború, miközben a fél világ választ. Ezek közül hármat – az oroszországi, az európai és az amerikai választást – vizsgálva igyekszünk felvázolni a világpolitika idei kontúrjait. Olykor magyar szempontból. A HetiVálasz 207. adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Mit tegyen az, aki advent végén jön rá, hogy nem tudott felkészülni karácsonyra? Háború a szomszédban, háború a Közel-Keleten – miért lehetett mégis hálát adni idén? Mi a tanulsága az egyházaktól való elfordulást megmérő népszámlálásnak? Miért ír levelet egy főpap az eutanázia legalizálásáért küzdő Karsai Dánielnek? 2023 utolsó HetiVálaszában ezekről kérdezi Fabiny Tamást, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-​püspökét Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs.

Sztálin-híd, Marx tér, Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek, Május 1. Ruhagyár, Népköztársaság útja, Úttörő Áruház, Felszabadulás és Moszkva tér. A jövőben egyre kevesebben fognak emlékezni arra, miket jelölték ezek az elnevezések, ahogy arra sem emlékszünk majd, miért akarta lebontatni Rákosi Mátyás a Batthyány téri templomot, vagy hogy miért csináltak légvédelmi bunkert a kettes metró Kossuth téri állomásán. Hogy ne merüljenek feledésbe a szocializmus abszurd intézkedései, Szívós Erika mindenre kiterjedő tanulmányban gyűjtötte össze őket. Ezzel zárul majd a Budapest Főváros Levéltára által kiadandó monográfia, amely a város születésének 150. évfordulója alkalmából készül és amely a tervek szerint jövő novemberben jelenik majd meg. A levéltárral együttműködésben indított Budapest-történeti podcastsorozatunk utolsó fejezete következik.