Advertise on podcast: Helyzet

Az ukrajnai orosz háború újabb menekülthullámot indított el a világban, amely természetesen Európát érinti elsősorban, azon belül is leginkább Magyarországot. A menekültkérdés hosszú ideig volt központi téma a közéletben, ám úgy tűnik, hogy a korábbi nagyon éles hangok mintha mérséklődtek volna. De vajon mennyire törődik a társadalom, kormány és a civil szervezetek a menekültekkel? Siewert Andrással, a Migration Aid vezetőjével beszélgettünk a Helyzetben.

A Zenetudományi Intézet kissé labirintus-szerűnek tűnő folyosóinak végén van egy szoba, ahol egy eredeti fonográf pihen. Vagyis éppen, hogy nem pihen, hiszen egy kulturálisan szinte felbecsülhetetlen misszióban segít, ugyanis ez a muzeális értékű hangrögzítő eszköz volt az, amellyel Bartók és Kodály rögzítették gyűjtéseiket – mármint tényleg ez volt az.

A színház egy nagyon illékony történet, ám a számtalan nehézség ellenére az embernek képesnek kell lennie lábra állni, kilépni a komfortzónából – állítja Horváth Patrícia színházi rendező az Azonnali legújabb podcastjában.

Budapestet egy ideje már elárasztották a fura köztéri szobrok, amelyek közül talán a legismertebbek a Duna-korzón állnak, kezdve a kutyás lány szoborral, a Kiskirálylány, Shakespeare, vagy épp Roskovics Ignác szobra. De említhetjük példának a Madách téri Sissi emlékművet is. Ezek a szobrok megosztják a budapestieket, Kolodkó Mihály miniatűr szobrait többnyire általános népszerűség övezi, azonban éppen az ő munkássága osztja meg talán legjobban a köztéri képzőművészeket.

A Global Illumination egy szabadúszókból álló kreatív műhely, ahol hasonló érdeklődésű, de különböző skillset-tel rendelkező művészek energiái adódnak össze. Ez a formátum pedig szerintük a legjobb lehetőség arra, hogy az egyéni kereteket túlszárnyalva komplex és egyedi alkotásokat hozzanak létre.

Ha van nagy úttörő formáció a magyar elektronikus tánc- és popzenében, akkor az Anima Sound System biztosan az. Mindazonáltal nem csak az alapok lerakásában jeleskedett a zenekar, hanem egy folyton megújulni képes, máig releváns formációról kell beszélnünk, amely legújabb nagylemezét, a tavasszal megjelenő Szomnakuno című albumot nemrég mutatta be a Magyar Zene Házában, amit ráadáskén megtámogatott egy egészen elképesztő kisjátékfilm volumenű videóklippel, amit az Öltöztessél fehérbe című dalukhoz készült. A zenekar vezetője, Prieger Zsolttal beszélgettünk a Helyzetben.

Simon Gergő újgenerációs filmes, aki bár Sátoraljaújhelyen született, Miskolcon nőtt fel, majd 4 évig az ELTE jogi karán tanult, hogy aztán egy totál más világban, a filmezésben teljesítse ki magát úgy, hogy egyébként kétszer is utolsó körben utasították el az SZFE-s jelentkezését.

Tizenkettedik éve szól a négynegyed a választások estéjén Budapesten: a természetesen április 3-ára is beígért Több technót a parlamentbe már nagyjából olyan elválaszthatatlan része egy szavazásnak, mint Török Gábor elemzései, és több embert mozgat meg buszoztatás nélkül, mint bármiféle pártrendezvény.

Talán a Szürke ötven árnyalata volt az, amely a legszélesebb körben ismertette meg és tette elfogadottabbá a BDSM-szubkultúrát. Ezt megelőzően ugyanis a BDSM többnyire egy stigmatizált, valamiféle perverz dolognak számított, amit többnyire filmekben láttunk, ahol leginkább a dekadens antagonista gyakorolta ezt, így mutatva meg, hogy milyen mélyen szadista is a karakter.

Csak eddig, a 2022-es évben összesen 11 előadás hiúsult meg a Szegedi Nemzeti Színházban betegség miatt, amely gyakorlatilag a színház teljes repertoárját érinti. Ez, illetve a koronavírus-járvány kitörése pedig lényegében egy teljesen új, szinte rögtönzött színházi metódusba kényszerítette a teátrumokat. De hogyan élheti túl ezt a helyzetet egy ekkora intézmény? Itt a Helyzet legújabb része!

Az Azonnali Podcastjának legfrissebb adásában Bőhm Kornél kríziskommunikációs szakemberek beszélgettünk most megjelent Karaktergyilkosság című könyvéről. Az ukrajnai háborút kísérő magyar kormány kommunikációja mellett természetesen bőven jutott idő a magyar választási kampány kielemezésére is.

Magyarország egyik legjelentősebb kulturális-, könnyűzenei- és turisztikai eseménye a Sziget Fesztivál, amely mára Európa egyik legnagyobb fesztiváljává nőtte ki magát. Az esemény évtizedes viszonylatban rengeteg embernek jelenti az első fesztiválélményt, mérete révén pedig a világ minden tájáról érkeznek rá résztvevők. Ezzel együtt az egyhetes fővárosi őrület közel 30 év távlatában is kuriózumnak számít, ami mindenki számára valahol egyet jelent a szabadsággal. Az utóbbi két év kihagyása azonban komoly próbatétel volt a Sziget számára is, amelyről Kádár Tamással, a Sziget cégvezetőjét beszélgettünk az Azonnali podcastjában.