Advertise on podcast: Pátria Rádió

1. Kormányok lemondásban, alakulásban és összeomlásban - Miért beszélget Aleksandar Vučić egy káposztáskővel? - Miért jelent egyre gyakrabban beteget Fico? - Sikerül-e negyedik nekifutásra kormányt alakítani Romániában? * Szófejtő: mit jelent a FRÁJER és a SMEKKER kifejezés 2. 200 millió forintos médiapályázat - Mire elégendő, milyen lehetőségeket és veszélyeket rejt magában? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek.  Ebben a részben Nagy Nelli a kassai Thália Színház színművésze mutatja be Királyhelmecet és környékét.

Közeleg a szerbiai parlamenti és a szlovákiai önkormányzati választás – de miről szól valójában a kampány, és felkészültek-e rá a magyar politikai szereplők? Mit jelent Vučić lemondása? És mi történt Hankó Balázzsal? Parászka Boróka, Finta Márk és Pressburger Csaba elemzi a hét eseményeit. 1. Közeleg a parlamenti választás Szerbiában és az önkormányzati választás Szlovákiában. Miről szól a kampány?Mire készülnek és mennyire felkészültek a magyar politikai szereplők?Mit jelent Vučić lemondása? * Szófejtő: mit jelent a KOBBOJÁGI kifejezés 2. Hankó Balázs előállítása Milyen volt a kapcsolata a volt kultuszminiszternek a hatuma politikai szervezetekkel?A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Arc-Más portrésorozatunkban az ősz folyamán ismert házaspárokat mutatunk be a szlovákiai magyar kulturális életből. Ezúttal két olyan ember volt a vendégünk, akiknek az életében a szavak, a könyvek és a kultúra mindig is meghatározó szerepet játszottak: Csanda Gábor és Cs. Liszka Györgyi. Mindketten a pozsonyi Comenius Egyetemen végeztek magyar–szlovák szakon. Györgyi a Madách Könyvkiadónál kezdte pályáját, később az Új Nő és az Új Szó munkatársa volt, majd 2006-tól tizenhét éven át vezette a Vasárnap családi magazint. Irodalmi interjúi Ezüstszálon címmel jelentek meg kötetben, Lilla naplója címmel pedig kétkötetes könyvet adott ki. Az egyetemi éveik alatt, 1982-ben ismerkedtek meg – bár volt egy ennél jóval korábbi találkozásuk is, még gyermekkorukban, amikor Györgyi, enyhe költői túlzással, megmentette Gábor életét. Cs. Liszka Györgyi örök ellenzékinek tartja magát, aki a husáki normalizáció idején is lázadozott a fennálló renddel szemben. Csanda Gábor fiatalkorában inkább visszahúzódó volt, és részben Györgyinek köszönhetően jutott el azokba a társaságokba, ahol – ahogy beszélgetésünkben fogalmazott – „langymeleg füstben formálódott az ellenzékiség”. Beszélgettünk tapintatból cizellált szavakról, hosszas kávézásokról az egykori pozsonyi Luxor kávéházban, csendről, őszinteségről és arról is, hogy nem feltétlenül kell mindig humoros dolgokat mondani ahhoz, hogy valaki humorral szemlélje a világot és saját magát. Csanda Gáborral és Cs. Liszka Györgyivel Jakubecz László beszélgetett az Arc-Más portrésorozatban, a szerdai Nappaliban.

A műsorvezető és vendégei egy hirtelen ötlettől vezérelve élő adásban felhívták, felébresztették, majd felköszöntötték a születésnapos Matusek Attilát. A 80 éves Oliver Stone-t ugyan nem hívták fel, életéről és munkásságáról viszont annál többet beszélgettek. Szó esett a Csendes barát című filmről is, amelyet Magyarország nevez a jövő évi Oscar-díjra, a közelgő Budapesti Nemzetközi Filmfesztiválról, valamint számos aktuális filmről is. Vélemények, pletykák és érdekességek a pénteki Nappali filmes rovatában. Ficza János műsorvezető állandó vendégeivel, Forgács Attila producerrel és Kulcsár Gábor filmes újságíróval közösen töltötte meg filmes tartalommal az étert. Az adás 2026. szeptember 25-én hangzott el.

Az augusztusi Hangosfilm mozis rovatban három filmrajongó, Kulcsár Gábor filmes újságíró, Forgács Attila producer és Ficza János műsorvezető a 90-es évekbe utazott vissza, majd szembenéztek a mesterséges intelligenciával. A podcastból kiderül: Valóban a Terminátor 2 minden idők legjobb folytatása?Hogyan változtatta meg a világot, miként készült, és mitől maradt máig klasszikus?Miért szeretjük Arnold Schwarzeneggert akkor is, ha finoman szólva sem tartozik a legsokoldalúbb színészek közé?Mi állt az idei nyár legnagyobb mozisikere, a Pókember: Vadonatúj nap elképesztő népszerűsége mögött?Mit árult el a film a Marvel-univerzum jelenlegi helyzetéről?Hogyan alakíthatja át a mesterséges intelligencia a filmkészítést?Valóban veszélybe kerülhetnek az MI miatt a kreatív alkotók?A felvétel 2026. augusztus 28-án került adásba.

A júliusi Hangosfilm három filmőrültje, Kulcsár Gábor filmes újságíró, Forgács Attila producer és Ficza János műsorvezető ezúttal a mozizás nagy kérdéseit is kibeszélte. A podcastból kiderül: Hol helyezkedik el az Odüsszeia Christopher Nolan életművében?Mit adott a világnak Sylvester Stallone?Hogyan készülhetett el 50 éve a Rocky?Eleget foglalkozott-e a szlovákiai magyar sajtó a Prameň című filmmel?Kínos-e egyedül moziba járni?Jó dolog-e enni filmnézés közben?Könnyed viták, filmes kulisszatitkok és a mozi szeretete, ahogyan azt a Hangosfilmben már megszokhatták. A felvétel 2026. július 31-én került adásba.

A pénteki Nappali megújuló filmes rovatában Kulcsár Gábor filmes újságíró, Forgács Attila producer és Ficza János műsorvezető a mozi világának aktuális trendjeiről, filmes évfordulókról és a nyár legjobban várt premierjeiről beszélgettek. A podcastból kiderül: Miért élik újra reneszánszukat a horrorfilmek?Milyen fiatal alkotók formálják ezt a zsánert?Melyek a nyár legnagyobb mozisikerei?Mitől számít máig filmtörténeti mérföldkőnek a Taxisofőr?Mi a közös Steven Spielberg, Christopher Nolan és Martin Scorsese munkásságában?Mi volt az első hangosfilm?A felvétel 2026. június 26-án került adásba.

A gombák világa sokáig kérdőjelként lebegett a tudomány előtt, előrelépés a defínicó terén történt ugyan, rengeteg gombafaj a mai napig feltáratlan az ember számára. Oktatási műsorunk vendége Horváth Rebecca, a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Kar Botanika Tanszékének doktorandusza volt, aki kutatásában a növények és gombák közti kapcsolatokat vizsgálja. A beszélgetésből megtudhatják, mi volt hamarabb: a gomba vagy a növény, miért otthonos a betontömb a mohának vagy azt, hogy mi közös az emberben és a gombában? Mindemellett arról is szó esik, mi vesz rá valakit arra, hogy molekuláris biológusként a gombák felé fordítsa a figyelmét. Terepen, sziklát mászva, erdőt járva, laboratóriumban vagy táblázatok vizsgálatakor – ilyenek egy botanikus doktoranduszhallgató mindennapjai, amibe most betekintést nyerhetnek a hallgatók.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek.  Ebben a részben Hostomský Fanni a Komáromi Jókai Színház színművésze mutatja be Csicsót és környékét. Hostomský Fanni színművész, énekes, dalszerző és ifjúsági rendező, a Komáromi Jókai Színház társulatának tagja. Színpadi alakításai mellett szerepelt a Pressburg című televíziós sorozatban és a Hancsovszky című filmben.

Szeptember 9-én volt 160 éve, hogy elhunyt Czuczor Gergely bencés szerzetes, költő és nyelvtudós. Nevét sokan ismerik, életéről azonban már jóval kevesebbet tudunk, pedig a reformkor és a szabadságharc egyik különleges alakja volt. Költőként, tanárként és nyelvészként is maradandót alkotott, Riadó című verse miatt pedig börtönbe is került. Életéről, munkásságáról és szülőfalujához, az Érsekújvár melletti Andódhoz fűződő kapcsolatáról Ficza János Kaderábek László helytörténésszel, kutatóval és történelemtanárral beszélgetett, aki maga is Andódról származik, és rendszeresen tart előadásokat Czuczor Gergelyről. A felvétel 2026. szeptember 26-án került adásba.

Megpróbáltunk minél több információt bezsúfolni ebbe az egy órába. De egy életet nem lehet hatvan percben elmesélni. Az övét meg főleg nem! Beszélt édesapja előző rendszerbeli kálváriájáról, arról, gyerekként milyen kilátásai voltak, vagy hogyan élte meg az 1989-es eseményeket, amik ha nem jöttek volna, teljesen máshogy vagy másutt alakul az élete. Annyi mindent megélt, átélt és túlélt, hogy hallgatva őt az jutott az eszembe, korhű dokumentumfilmet lehetne forgatni róla. De életrajzi könyvet mindenképpen kellene írnia. A Losoncon született, Füleken élő Ardamica Zorán tanár, költő, író, publicista, zenész a Nappaliban osztott meg részleteket eddigi, valóban nem mindennapi kalandokkal és izgalmakkal teli életútjáról. A podcastből kiderül: miért ezt a ritka keresztnevet kapta,mit tudhatunk az édesanyjáról,milyen gyermekkora volt, édesapja politikai üldöztetése közepette,hogyan alakult apja életpályája „self-made manként”, ami első kötete fülszövegében olvasható,mikor jelent meg édesapja első könyve, A rokon cseléd, és a családi legendárium szerint hol mutatta meg a nejének az első példányt,miért kellett várni közel húsz évet a másodikra, az Anyám udvarlói címűre,milyen apró kompromisszumokat hozott meg az apukája annak érdekében, hogy írhasson,Zorán miben hasonlít az édesanyjára és miben az édesapjára,mi köze van Zs. Nagy Lajosnak ahhoz, hogy megjelenhettek első versei a Tábortűz diákhavilapban,ennek láttán miért hozott olyan döntést az édesanyja, hogy be kell őt íratni zeneiskolába…,mivel magyarázza azt, hogy szülőföldje levegőjében még az 1989-es érettségije idején sem volt érzékelhető a változás szele,miért tartja nagy szerencsének azt, hogy továbbtanulhatott,hogyan élte meg a rendszerváltást, és mi mindenből vette ki a részét,milyen utasítás keretében „érkezett meg a változás” a losonci pedagógiai szakközépiskolásokhoz,miért gondolja azt, hogy pályakezdő tanítóként sokszor nem állt a helyzet magaslatán,hogyan lett alapiskolai igazgatóhelyettesből egyetemi tanársegéd, majd később irodista, tanügyi hivatalvezető,honnan erednek az írói álnevei, a Jiran Morrica és a Füleki Hajnalka,milyen most, szinte kizárólag csak roma gyerekeket oktatni,el tudja-e képzelni azt, hogy a mostani alapiskolájából menjen nyugdíjba.Az életútinterjú Ardamica Zoránnal januárban készült füleki otthonában, és a február 2-i Nappaliban került adásba. A riporter Puha József.

Hálás vagyok, hogy munkatársként eddigi élete felének a részese voltam. Emlékszem, a harmincasát ünnepelte, amikor elkezdtem a rádióba bedolgozni. Elsőként, a profizmusán túl, az a lazaság fogott meg benne, amellyel a mikrofon elé ült és megszólalt. Ezt sokáig próbáltam eltanulni tőle. Meg sok minden mást is az évek során. De ezekről nem esett szó a jubileumi beszélgetésünkben. Még korainak tartottam felhozni, majd harminc év múlva, amikor Csenger Ferenc újabb harmincon lesz túl… A podcastből kiderül: mi volt a jelmondata a harmincadik születésnapját egy vele egykorú Kollégával megünneplő rádiós bulinak,mire késztette a szerkesztőség egy részét a L’art pour l’art Társulat sikere,mikor kezdte őt érdekelni a rádiózás és a televíziózás,miért akart operatőr lenni,miből állt az 1986-os bemondói pályázat, amin sikerrel szerepelt,ki volt Romesh Chandra,milyen műsorvezetői tapasztalatokra tett szert katonaként a seregben,mikor szólalt meg először élő adásban,mi volt az a csalódás, amellyel munkája során elsőként szembesült,miből álltak a Magyar Rádióban tett tanulmányutak,hogyan változott meg az élő magazinműsorok készítése, közvetítése az elmúlt években, évtizedekben,miről nem lehetett beszélni az adásunkban közvetlenül a rendszerváltás előtt,miért nem mert ránézni Alexander Dubčekre, amikor először találkozott vele,hogyan élte meg bemondóként az 1989-es változásokat,milyen következményekkel járt egy reggeli elalvása,jó döntés volt-e a hírszerkesztői és bemondói munka összeolvadása,hogyan lett bemondóból műsorvezető, zenei szerkesztő,miért volt különösen fontos pályafutásában a Fiatalok stúdiója és a Randevú,hogyan büntették őt, amikor olykor feketelistára került,miért lett szerinte „túlhaladott dolog” a bakizás,ki volt a kedvenc bemondói partnere, akivel mindig „közös hullámhosszon” volt,mi lett volna belőle, ha nincs rádió,felmerült-e benne az elmúlt, közel negyven év alatt a pályaelhagyás gondolata,hogyan ünnepli a hatvanat,milyen tervei vannak a közeli és távoli jövőre. Csenger Ferenc szeptember 10-én töltötte be a hatvanadik életévét. A jubileumi beszélgetés a szeptember 14-i Nappaliban hangzott

Arc-Más portrésorozatunkban az ősz folyamán olyan párokat mutatunk be, akik meghatározó alakjai a szlovákiai magyar kulturális életnek. Ezúttal a neves színészházaspár, Tóth Tibor és Holocsy Katalin volt a vendégünk. Különböző utakon jutottak el a színpadig. Kati a hittudományok felől fordult a színészet felé, édesapja, Holocsy István színművész és színházigazgató példáját is követve. Tibor a kettészelt faluból, Nagyszelmencről indult, majd az országot átszelve jutott el a Komáromi Jókai Színház színpadára, később pedig az igazgatói székébe. A beszélgetésben arra is kíváncsiak voltunk, hogyan fér meg egymás mellett a színház, a család és a hétköznapi élet. Szóba került, kikről gyűjtött Tibor gyermekként kivágott képeket egy A4-es füzetbe, és hogyan nem lett belőle végül katonai orvos. Kati elmesélte, miért érezte fiatalon csodavilágnak a színházat, és hogyan győzte le azt a félelmét, hogy talán nem lesz belőle jó színész. Felidéztük kapcsolatuk kezdetét is: miről beszélgettek azokon a hűvös kisvárdai éjszakákon, amikor közelebb kerültek egymáshoz, és miről beszélgetnek ma egy átlagos hétköznapi estén? Két színész, két önálló pálya és egy közös élet – a színpadon innen és túl. Tóth Tiborral és Holocsy Katalinnal Jakubecz László beszélgetett az Arc-Más portrésorozatban, a Nappali 2026. szeptember 23-i adásában.

Júniusban arról szóltak a hírek, hogy megszületett a „történelmi megállapodás” Budapest és Kijev között, és végre rendeződnek a kárpátaljai magyarok nyelvi, oktatási és politikai jogai. A szakértők össze is ültek, hogy kidolgozzák a szükséges jogszabályi részleteket, ám a politikai vezetők részéről, úgy tűnik, elfogyott a türelem: Magyarország három ponton is blokkolta Ukrajna uniós csatlakozását, az ukrán külügyminiszter pedig orbánizmussal vádolta a Magyar-kormányt. - Hol bicsaklottak meg a dolgok? - Mi a célja Budapestnek és mi Kijevnek a viszony újabb kiélezésével? - Miért nem csatlakozott Magyarország a Zelenszkij elnök által kezdeményezett C8-országokhoz? - Mit érez mindebből a kárpátaljai magyarság? A műsor vendége Zubánics László egyetemi docens, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Aki kérdez: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság).