Advertise on podcast: Pátria Rádió

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek.  Ebben a részben Laboda Róbert költő, tanár, a Komáromi Regionális Muvelodési Kozpont igazgatója mutatja be Füleket, Bussát és az Ipolyt.

1. Magyar Péter telefonon tárgyalt a román és a szlovák kormányfővel, illetve a szerb elnökkel. Milyen kormányközi viszony és szomszédságpolitika körvonalazódik a beszélgetések hangneme és témái alapján?2. Az RMDSZ elnökével kedden tárgyalt, de a VMSZ és a Magyar Szövetség vezetőjével is találkozik a leendő magyar miniszterelnök. Mennyire TISZA-kompatibilisek a jelenlegi pártvezetők?Megjelentek-e a „trónkövetelők” a hatuma pártokon belül vagy akár azokon kívül?3. Hatalmas pénzek érkeztek a Fidesz-kormány végnapjai során hatuma „baráti” szervezetek számláira. Mi volt a kifizetések célja és rendeltetése?A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Grendel Lajos születésének 78. évfordulója után néhány nappal, április 16-17-én konferenciát szervezett egykori munkahelye, a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke. A Szlovák Nemzeti Múzeum A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának Grendel Lajos Olvasótermében azért találkoztak az író munkásságának legjelentősebb kutatói, hogy újabb kísérleteket tegyenek az értelmezésre, az identitás, a narratíva és az irodalomtörténet kulcsszavak mentén. A műsorban a konferencia néhány résztvevőjével, irodalomtörténészekkel beszélget Paszmár Lívia. Megszólalási sorrendben Szirák Pétert, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének professzorát, az MTA Irodalom- és Kultúratudományi Bizottságának elnökét, Görözdi Juditot, a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének tudományos munkatársát, Gintli Tibort, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatóját, a Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének vezetőjét, valamint az Eperjesi Egyetem Magyar Intézetének oktatóját, Dánél Mónikát, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének oktatóját és Száz Pált, a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének docensét, a konferencia fő szervezőjét hallhatják.

Az instrumentális zenét játszó Lawn Dogs négytagú: Szabó Vince gitáros és öccse, Szabó Kristóf Harkály basszusgitáros mellett Varga Szabolcs dobos és a billentyűs hangszereken játszó Lukács Márton Örs alkotja. A losonci születésű, Budapesten élő Szabó fivérek jártak nálunk. Öröm velük beszélgetni, mert folyamatosan pörögnek, mindig történik velük valami. A kilenc dalt tartalmazó Eclectic Dreams című nagylemezük bemutató koncertjén a második számnál például kigyulladt egy erősítő. A szóban forgó albumuk látszólag könnyedebb populárisabb, játékosabb, szórakoztatóbb, mint az előző, a 2022-es The New Poetry of the Fallen Testament. Két magyarországi és egy szlovákiai stúdióban rögzítették. A budapesti MU Színházban mutatták be tavaly, december 5-én. A CD-borítón – akárcsak az előzőn – Szabó Gyula festménye látható, ezúttal az Inga. Fontosnak tartják az ugyancsak Losoncon élt festőművész hagyatékának ápolását. Kristóf éppen újra olvassa a Breviárium című könyvét, talán már negyedszer. A podcastből kiderül: kis híján milyen balesetet szenvedtek Pozsony felé tartva,a rádió állandó kiállítását megtekintve milyen használati tárgyak előtt töltöttek el hosszú perceket,szerintük miért sajnálatos, hogy ezeket már nem használják,miért nem nyűgözte le őket annak a hangszerboltnak a kínálata, ahol a riport előtt jártak,hogyan történt a malőr a lemezbemutató koncertjükön, s hogyan oldották meg a helyzetet, amivel elkerülték a híradóba való bekerülést…,miért volt nagyobb kihívás az új album készítése, mint az előzőé,mikor kezdtek el dolgozni rajta,miért kellett három stúdió a szerzemények rögzítésére,miben merül ki hangmérnökük, Kremán Patrik munkája,a stúdióban improvizáltak-e,miért választottak, összehasonlítva az előzővel, jóval egyszerűbb lemezcímet,szerintük melyik a két véglet az albumon,nehezebb-e úgy zenét komponálni, hogy tudják, nem lesz hozzá szöveg,mi a véleményük a múlt és napjaink dalszövegeiről,hogyan szeretnének szövegírók megkerülésével szöveges zeneszámokat készíteni,elsősorban hangszeres zenét hallgatnak-e,miért a zenerajongók előtt kevésbé ismert MU Színházban tartották a lemezbemutató koncertjüket,hol, mely országokban szerepeltek tavaly, és hova készülnek idén,miért Szabó Gyula Inga című festménye került a CD-borítóra,Harkály miért elsősorban a festőművész kései képeit szereti,mivel magyarázzák azt, hogy ők inkább birtokolni szeretnek dolgokat, s nem bérelni,mi az összefüggés az új könyvek jellegzetes illata és Vince erősítőinek a szaga között,szerintük melyek az Eclectic Dreams „rádióbarát” tételei,hova vezetett az útjuk az interjú után.A négytagú Lawn Dogs két zenésze: Szabó Vince é

Az elmúlt napok vezető híre egyértelműen a magyarországi parlamenti választások eredménye, a Tisza Párt elsöprő győzelme volt. Rádiónkban is napi szinten foglalkoztunk az aktuális fejleményekkel. A Szombati Reggeliben Schultz Nórát kérdeztük arról, hogyan értékeli a választások utáni napok történéseit és mire számít a Magyar-kormánytól. Schultz Nóra a politika elméletével, elemzésével és közéleti tartalomgyártással foglalkozik. Öt éven át vezette a Partizán Belépési Küszöb című podcastját, jelenleg pedig egyebek mellett a Jólvanezígy társműsorvezetője, de a DW Magyar műsoraiban is találkozhatunk vele. Saját YouTube-csatornája van, gondolatai, munkái a Substack-en követhetők. Schultz Nórával Paszmár Lívia beszélgetett.

126 éve született Márai Sándor világhírű író. Ennek apropóján műsorunkban körbevehettük hallgatóinkat a Márai Sándor Emlékkiállításon, amely Kassán található, avatott kalauzunk Ötvös Anna kurátor volt. Az életút fontosabb mérföldkövein kívül, olyan apró érdekességeket is megtudhatunk, hogy miért tanácsolták el az írót az iskolájából, és hogy az édesapja kit és miért akart esernyővel megverni.

A nevelő szándékú gyerekirodalom iránti igény az oktatás elterjedésével vált hangsúlyossá a magyar társadalomban a XIX. században. Hogy alakul tovább a történet? Ki volt Cilike és mi az öröksége? Miért volt népszerű az ifjúsági irodalom kiadása a szocializmus idején? Mi a lányregény, mi jellemzi a főhősét? Milyen gyerekirodalmi hagyományok élnek a magyar könyvpiacon? Hogy kutathat valaki gyerekirodalmat kommunikáció- és mediaszakon? Vendégünk, Vojtek Lili, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófiatudományi Doktori Iskolájának doktorandusza film-, média- és kultúraelmélet szakon. Kutatási területe a szocialista lányregény. Oktatási műsorunk eme adásában az ő pályáját, munkásságát ismerhetik meg.

Élet a határon túl a Fidesz csúfos bukása után Milyen lelki állapot jellemzi a határon túli magyar szavazókat, akik az utolsó pillanatig hittek a Fidesz győzelmében?Mihez kezdenek a Fidesz kampányát végig toló hatuma pártok a Tisza kétharmados győzelme után?Mit kezd a Fidesz-csahosként viselkedő VMSZ-szel és RMDSZ-szel az újonnan felálló magyar kormány?Hogyan fogadták a Tisza elsöprő győzelmét Szerbiában, Romániában és Szlovákiában?A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Esterházy Péter műveinek olvasása közben szinte elkerülhetetlen, hogy találkozzunk a Rómaiparton található házzal, amely közel hatvan éven át volt az író otthona. Nem kis összefogás kellett ahhoz, hogy az épület helyén ma ne egy lakópark helyezkedjen el, hanem az a magyar irodalomtörténet kiemelt jelentőségű helyszíne maradhasson. A Villa Esterházy alkotóházként és közösségi térként működik tovább. A megújulás mögött álló történetről, az alkotóház jelenéről és jövőjéről az összefogás élén álló Vámos Miklós író mesél. Az epizódot az író születésének 76. évfordulóján tesszük közzé.

Gajdoš Pál atya Királyfalun született, gyermekkora a korabeli fiatalok világát idézi: bunkereket épített, gitározott, és a lányok sem kerülték el a figyelmét. Bár hívő családból indult, a papi hivatás felé vezető útja nem volt egyenes – többször is megingott, mígnem egy meghatározó belső élmény végül irányt adott életének. Hosszú éveken át Egyházfa plébánosaként szolgált, életének és hivatásának meghatározó szakasza kötődik ehhez a közösséghez. Az évek során nemcsak idehaza, hanem a világ számos pontján is szolgált: az Antarktisz kivételével minden kontinensen megfordult, végül pedig Tanzániában talált második otthonra. Az OZ Misie polgári társuláson keresztül kutakat fúrnak, gyermekeket támogatnak és közösségeket építenek. Jelenlegi szolgálata új helyzetet és új feladatokat hozott számára, miközben – ahogy ő is fogalmaz – a hivatás lényege nem változik. Új állomáshelyre kerülése előtt készítettünk vele beszélgetést.

A HaTuMa jubileumi, kétszázadik része. Az adás vendége Kiss Tamás erdélyi szociológus volt, akivel a finisbe ért választási kampány határon túli vonatkozásairól beszélgetett Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság).

A szatmári Penyigéről származó Csepelyi Adrienn egyetemi tanulmányai idején készített hangfelvételeket szülőfalujában és annak környékén. Az egykori szemináriumi feladat hanganyagai közel két évtizeddel később kerültek elő, és utat nyitottak egy feldolgozási folyamatnak. Ennek eredménye lett a Nagymamám magyaráz című kötet, amely 2025 őszén jelent meg a 21. század kiadónál. Tíz adatközlőből áll össze mindannyiunk nagymamája, aki mesél a múltról, jelenről, bánatról, örömről, és még a legbecsesebb receptjeit is megosztja az olvasóval. A kötetről Csepelyi Adrienn íróval, újságíróval Paszmár Lívia beszélgetett.

1. Tüntetés a kultúra „elrablása” ellen Pozsonyban Meddig mehetnek még el és meddig maradhatnak a kultúrpolitika irányítói?2. Ostromállapotban megtartott önkormányzati választások Szerbiában Hogyan zajlik a „választási mérnökösködés”?Kik azok a tyituskik, mi a szerepük és miben hasonlítanak a Magyarországon is fel-feltünedező feketeruhás verőlegényekre?A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Gryllus Dániel kétszeres Kossuth-díjas magyar zeneszerzőt és előadóművészt őseiről, a Kaláka együttes megalapításáról, koncertezésről, a kortárs költőkhöz fűződő viszonyáról, és a legendás Kaláka folkfesztivál helyszíneiről kérdeztük.

2025 őszén fogadta el a parlament az iskolaitörvény-csomagot, amelynek a kötelező óvodai korhatár csökkentése is részét képezi, ennek értelmében 2027 szeptemberétől minden 4, 2028 szeptemberétől pedig minden 3 éves gyermek számára válik kötelezővé az óvodalátogatás. A módosítás érinti az óvodapedagógus-szakmát is, 2029 szeptemberétől az 5. életévüket betöltött gyerekekkel csak alapszakos egyetemi diplomával bíró pedagógus foglalkozhatna. Ennek apropóján indult januárban az óvodakötelesség lehetőségeit feltáró sorozatunk, amelynek záróepizódjában Ravasz Ábelt, az oktatási miniszter tanácsadóját kérdezzük, szó esik az óvodákat ért változásokról az elmúlt tíz évben, az átállás jelenlegi állapotáról, valamint az óvodák helyéről az iskolai rendszerben.