Advertise on podcast: Zöld kaszt

Az ukrajnai háborút kihasználva a géntechnológiai óriáscégek lobbiszervezetei az Európai Bizottsággal karöltve ki akarják vonni az uniós GMO-szabályozás hatálya alól az új GMO-kat Fidrich Róbert, a Fenntarthatóság Felé Egyesület munkatársa szerint, aki évtizedek óta foglalkozik itthon a génmódosított termékek hatásaival, terjedésével. A Zöld Kasztban a 2021-ben elhunyt Pusztai Árpádról, a téma legismertebb kutatójáról és a független kutatásokról is beszél, bemutatva a tudomány rendkívüli kihívásait, küzdelmét a lobbival szemben, az új GMO-termékek veszélyeit. Az is kiderül, a lobbi terjedése hogyan mutatkozik meg itthon a legmagasabb körökben. Fidrich Róbert úgy látja, a háború és a kapcsolódó gazdasági szankciók miatt fenyegető élelmiszerválságot ürügyként felhasználva újabb rohamot indítanak az óriáscégek, hogy ráerőltessék Európára a génmódosított termékeket. A civil szervezetek azonban európai petíciót indítottak, amelyben szorgalmazzák, hogy továbbra is szigorúan szabályozni és jelölni kell a génszerkesztett és más „új” génmódosítási technológiákkal előállított élelmiszereket. Az ezredforduló után a legtöbb európai ország lényegében nemet mondott már egyszer a génmódosított növények termesztésére. A fogyasztók és a környezetvédő valamint más civil szervezek részéről is óriási ellenállás volt az ilyen élelmiszerekkel szemben, így az európai élelmiszer-forgalmazó áruház láncok is arra kényszerültek, hogy lényegében kizárják polcaikról a génmódosított termékeket. Ám az elmúlt években a géntechnológiai lobbi új támadást indított, széles körben elkezdték népszerűsíteni a génmódosítási technikák egy új csoportját és taktikát változtattak, igyekeznek gondosan kerülni a génmódosítás és a GMO kifejezéseket. Precíziós nemesítésről, génszerkesztésről és az új nemesítési technikákról beszélnek, miközben Fidrich Róbert elmondása szerint hadállásokat építettek ki a főáramú sajtóban is.

Az elmúlt nyolc évben több mint kétszeresére emelkedtek a fővárosban a négyzetméterárak, és a tendencia várhatóan nem ér véget. Az infláció miatt drágulnak az építőanyagok, több lesz a munkaerőköltség, az új építésű lakáspiacon akár 10 százalék feletti áremelkedés is bekövetkezhet. A megugró inflációra a jegybank az alapkamat megemelésével válaszol, ami drágítja a lakáshiteleket. A lakáspiaci keresletet és albérletet az orosz-ukrán háború is befolyásolhatja. A Zöld Kaszt vendége Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A felelős gazdálkodáshoz ma már nélkülözhetetlenek a pontos éghajlati előrejelzések, az agrometeorológiai kutatások egyre nagyobb szerepet kapnak az agráriumban. A klímamodellek eredményeit felhasználva feltérképezhetőek az egyes fenológiai fázisokban várható károkozó időjárási jelenségek, ami meghatározza a kultúrnövények termeszthetőségi körülményeit. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézetben kutató Somfalvy-Tóth Katalin tavalyi tevékenységét Róna Zsigmond-díjjal jutalmazták. A Zöldkaszt vendégét a meteorológiai vizsgálatokról, a növények stressztűrő képességéről, és az invazív kártevők elleni védekezésről kérdeztük.

Kelet-Ukrajnában, ahol a homokon ugyanúgy fenyveseket ültettek, mint itthon a Duna-Tisza közi homokhátságon, egyetlen év alatt kétszáz négyzetkilométer égett le. Ha egy ekkora terület lángra lobbanna Magyarországon, ott emberek halnának meg, tanyák pusztulnának el. Többek között erről beszél podcastünkben Tölgyesi Csaba, az MTA-Debreceni Egyetem kutatócsoportjának tagja, aki elmondta: a klímaváltozás miatt, a szénmegkötés érdekében is lényegesen hasznosabb az őshonos növényzet visszaállítása az idegenhonos fák ültetésénél.

Választás 2022, kőolajkutatás természetvédelmi területeken, atomenergia és Paks II., megújuló energiaforrások és a szél kihasználatlansága, légszennyezés, közlekedés, éghajlatvédelem. Továbbá nagy tavaink sorsa, a világjárvány hatása és életmódunk megváltoztatása. Tíz nagy téma, amelyek 2022-ben bizonyosan középpontba kerülnek, ezekről beszélgettünk Perger Andrással, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelősével. Magyarország zöld szempontból sem akármilyen választásra készül 2022-ben, a Greenpeace Magyarország többször hangsúlyozta már a szavazás tétjét. A politika az energiapolitikával is szorosan összefügg, nem mindegy, milyen jövő vár a szénhidrogének kutatására, termelésére, főleg nem akkor, ha természetvédelmi helyeken, köztük az Őrségben találhatóak a megcélzott mezők. További nagy kérdés, ha a fosszilis energiát atomenergiára váltjuk, mennyivel leszünk zöldebbek, mihez kezdjünk Paks II-vel. A megújuló energiaforrások nem osztják meg így a társadalmat, a szelet mégsem hasznosítjuk, pedig a természet juttat belőle bőven a Kárpát-medencébe. Nagyvárosaink ezzel együtt a légszennyezéssel küzdenek, különösen a téli időszakban, így a közlekedésünk fejlesztése terén is találunk kiemelt feladatokat. Mindez pedig mér az éghajlatvédelemnek is része, egész bolygónk sorsának alakulása is a tét. Ami a természetvédelmet illeti, szeretett nagy tavainkról, a Balatonról, a Velencei-tóról és a Fertő tóról szinte csak szomorú hírek érkeznek, de a civilek nem adják, nem adhatják fel, hogy megmentsék őket unokáinknak. Luxusberuházások sora ellen kell minden követ megmozgatni, mindeközben pedig a világjárvány is arra figyelmeztet, nem élhetünk tovább így, az életmódunkon változtatni kell. Tíz nagy téma, amelyek 2022-ben bizonyosan középpontba kerülnek, ezekről beszélgettünk Perger Andrással, a Greenpeace Magyarország  klíma- és energiakampány-felelősével.

Csak Európában évente 200 millió okostelefont adnak el, ami azt jelenti, hogy másodpercenként hét termék talál gazdára. Mindegyik legyártása megközelítőleg három órányi autózásnak megfelelő szén-dioxid kibocsátással jár, a régi készülékekből pedig évente 50 millió tonna elektronikai hulladék keletkezik. aminek kevesebb mint ötödét lehet csak újra hasznosítani. Ha az okostelefonok átlagos élettartalma csak egy évvel lenne hosszabb, már azzal 2,1 millió tonna szén-dioxid kibocsátást lehetne megtakarítani, persze ehhez olyan készülékek kellenének, amelyeknek a szoftvere hosszú távon támogatottak, és könnyen javíthatóak. A Magyar Természetvédő Szövetség is csatlakozott a Right to Repair hálózat kampányához, amelyben aláírásokat gyűjtöttek annak érdekében, hogy az Európai Unió vessen véget a korai elavulásnak, és biztosítsa, hogy a piacra kerülő okostelefonok 10 évig használhatóak legyenek.  A Zöld Kasztban a szervezet programvezetőjével, Fridrich Róberttel beszélgettünk.

Miközben az Egészségügyi Világszervezet frissítette a levegőminőségi iránymutatásait, és a korábbiaknál is szigorúbb határértékek előírását javasolja a légszennyezettség csökkentése érdekében, Magyarországon és régióban egy kutatás szerint nőtt a szilárd tüzelőanyagok használatának aránya. Ez azért is megdöbbentő, mert hazánkban a légszennyezés évente 13 ezer ember korai halálát okozza, ők átlagosan mintegy 12 évet veszítenek az életükből. A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodája hosszú évek óta fogadja a lakossági égetésekkel kapcsolatos panaszokat. Sokan már ingatlanvásárlás előtt kikérik a civil szervezet légszennyezettségi mérési adatait az adott területről. A fűtési szezon előtt a Zöldkaszt Szegő Judittal, a Levegő Munkacsoport projektvezetőjével beszélgetett.

A koronavírus-járvány idején megsokszorozódott a háthoz szállított ételek mennyisége, és ezzel együtt az egyszer használatos csomagolóanyagoké is. A Rakun Dobozközösség lényegében a klasszikus ételhordót gondolta újra, körforgásos modellben. A felhasználó telefonos applikáción keresztül egy hónapra fizet elő, ezalatt korlátlanul használhatja a dobozokat, amelyek költségén osztozik a vendéglátóhellyel. A jogosultságot QR-kód alapján ellenőrzik, a vendég bármelyik partnerhez visszaviheti a dobozt, kap egy ugyanolyan elmosott eszközt, amiben hazaviheti az ételt. A rozsdamentes dobozból a használat során nem oldódik ki káros anyag, csepp- és karcmentes, és pályafutása végén újrahasznosítható. A szolgáltatással akár évi húszezer forintot is megspórolhat a vendég.  A Zöld Kaszt vendége Varga Judit a Highlights of Hungary díjazott Rakun dobozközösség társalapítója.

Gálhidy László elmondása szerint a magyarországi erdőkben tízezres nagyságrendben kóborolnak kutyák, Erdélyben pedig a pásztorkutyák miatt lehetünk veszélyben. Jávor Benedek többek között arról beszélt, Európában rovarapokalipszis folyik, miközben az ökoszisztémák stabilitása az ízeltlábúakon, rovarokon áll vagy bukik. Jordán Ferenc szerint most a Balatonnál az ingatlanbefektetők nevetnek, de mire az ötcsillagos szállók felépülnek, tényleg egy büdös posvány lehet az egész tóból. Bután és korlátoltan bánunk vele, és a legrosszabb, amit tehetünk, hogy kiirtjuk a nádasokat, ami olyan a számára, mint számunkra az immunrendszerünk. Íme három biológus  rövidített kerekasztal-beszélgetése honlapunk július 19-i eseményén.

Egymással párhuzamos globális folyamatok okozzák az építőanyagok árának drasztikus emelkedését. A járvány miatt átrendeződött a munkavégzés, a „home office” elterjedése a szuburbanizációnak kedvez, a nagyvárosokból vidékre költözők sorra építik a melléképületeket, medencéket, vagy kezdenek hozzá a felújításokhoz. A kereslet növekedéséhez az építkezéseket élénkítő programok is hozzájárultak, miközben az alapanyagok egy részéből egészségügyi felszereléseket, maszkokat gyártanak.  Mindezek mellett emelkedett a kőolaj világpiaci ára, nőttek az ágazatban a bérek és az infláció is gyorsul. Magyarországon a faanyagokért több mint 70 százalékkal kell többet fizetni, mint év elején, a hőszigetelő anyagokért pedig 47 százalékkal, ez a drágulás jelentősen megterheli a vásárlók pénztárcáját, és elveszi a kedvét a kivitelezőknek is. A piaci folyamatokról és a várható következményekről kérdeztük Balogh Lászlót, az Ingatlan.com vezető elemzőjét. A szakértő szerint az áremelkedés káros hatását két-három év múlva fogja igazán érezni piac, amikor csökkenő kereslet mellett megnehezülnek az eladások. 

A koronavírus-járvány kegyetlenül szembesít mindenkit azzal, hogy mennyire értékesek a megélt pillanatok. A vírus csak Magyarországon közel 30 ezer áldozatot szedett, a súlyosan fertőzött betegek utolsó napjaikat izoláltan, lélegeztetőgépen töltötték, szeretteik nélkül. A haldoklótól a családtagok csak ritkán tudnak elbúcsúzni, a temetés sem a megszokott körülmények között zajlik, a járványügyi intézkedések a gyászhoz kötődő rituálékat is ellehetetlenítik. A Zöld kaszt vendége dr. Sarungi Emőke pszichiáter a Gyászfeldolgozás Módszer Magyarország Központ vezetője, aki szerint a pandémia lehetőséget ad arra, hogy felismerjük a jelen értékeit, és tisztázzuk a viszonyunkat a halálhoz.

Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkárhelyettese felháborítónak tartja az országgyűlés elé került törvénymódosítási javaslatot. Mint a Very Important Planet podcastjében fogalmazott: egy olyan időszakban, amikor kiszámíthatatlan az időjárás, illetve egyébként is nagyon megnő a gazdálkodók önköltsége,  nem biztos, hogy mindig jó irányba megy a kárenyhítés módja. Kifejtette: a törvénymódosítási csomag több mint húsz pontja közé „csak úgy elegánsan" bekerült az a javaslat, amely szerint a gazdálkodók által befizetendő hozzájárulás összegét másfélszeresére emelik. Elfogadhatlannak tartja, hogy egyetlen tollvonással ilyen drasztikus módosítást hajtanak vége. Beszélgetésünk során Csősz Tibor tanácsadó részletesen bemutatta az idei fagykárokat és mindezek várható következményeit. A két szakember egyre mélyebben feltárta a szféra súlyos gondjait, de a lehetősegeket is. Szóba került a mezőgazdasági gépek árainak rendkívüli emelkedése, amely a világjárványnak és a forint gyengülésének is betudható. Miután nagyon komoly árrobbanást lehetett tapasztalni a világpiacon a gabonaféléknél, az élelmiszer áramelkedése „kódolt” a következő időszakra. Máhr András a hazai állattartás helyzetét is szembeállította a miniszterelnök korábbi ígéreteivel. Csősz Tibor a munkaerőhiány, a szakemberhiány kapcsán a képzésben rejlő lehetőségekről is beszélt a Zöld Kasztban, amelyben további megoldási javaslatokat sorába avatják be a hallgatóságot.