Advertise on podcast: AudMax - A tudomány is lehet szórakoztató és izgalmas

Mi is pontosan a történelem? Mik az evidenciák és mire kell figyelni egy hallgatóbarát hangvételű kötet megírásakor? Az AudMax a Debreceni Egyetem podcastjének legújabb adása ezen és tovább kérdésekre is választ ad a történelemtudomány szemszögéből. Vendégeink a frissen megjelent ''Bevezetés a történettudományba és a történelemkutatás módszereibe'' című könyv szerzői és főszerkesztői, Kerepeszki Róbert DE-BTK Történelmi Intézet megbízott intézetigazgató-helyettese és Schrek Katalin DE-BTK Történelmi Intézet adjunktusa. Az epizód fókuszában a kötet áll, amely egyedülálló módon igyekszik összefogni a történelemkutatás alapjait. A főszerkesztők mellett további 8 szerző, köztük muzeológus, levéltári dolgozó, ókor történész és klasszika filológus is részt vett a könyv megírásában, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy a szöveg a sokszínűség ellenére is koherens és összefüggő legyen. Az adásból kiderül, hogy a szerkesztés sikerességéről már számos pozitív visszajelzés érkezett a szerzőkhöz. Hallgasd meg te is, hogyan sikerült ezt az ambiciózus munkát tető alá hozni! A felvétel a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvár, A sziget termében készült, élő közönség előtt. Timestamps: (0:00:00) Intro (00:02:04) Motiváció a kötet megírásához (00:05:47) Mitől más ez a könyv (00:10:22) A könyv felépítése (00:13:23) Milyen kompetenciákat fejlesztettek ki a szerzők a könyv megírása során (00:18:30) Együttműködés a szerzői gárdával (00:23:46) Kihívások a munkafolyamatban (00:29:28) Minták és példák a könyv megalkotásához (00:34:58) Evidenciák, fogalmak meghatározása (00:38:47) Negatív tapasztalatból származó motiváció (00:43:03) Kérdések: Cédulázás (00:46:34) Kérdések: Milyen hivatkozáskezelőt használnak szerzők a szakirodalom rendszerezésére (00:48:48) Kérdések: Mire használják a szerzők a Mesterséges Intelligenciát (00:54:21) Kérdések: Hallgatók, plágium (01:07:23) Kérdések: Kontrafaktuális történetírás (01:08:25) Kérdések: Részvételi arányok az előadásokon (01:14:41) Outro

Egy tudósnak számos feladata van – egyik legfontosabb a társadalmi felelősségvállalás. Viki ezt komolyan veszi, s tesz is érte. A tanárság legmagasabb fokozatán állva – kutatótanárként tagja a Városi Tehetséggondozó Munkaközösségnek, elindítója volt a Fizikai Innovációs Kutatóműhelynek, miközben egy művészeti gimnázium, a Medgyessy Ferenc Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Technikum fizika tanára, illetve igazgatóhelyettese, számos sikeres diák mentora. Az Alumni Akadémia soron következő vendége Borbélyné dr. Bacsó Viktória, az Agóra Tudományos Élményközpont vezetője. Hallgassátok szeretettel a vele készült beszélgetést.

Elek Péter a Dumaszínház humoristájával beszélgettünk az „utolsó aranykorról” a diákévek szépségeiről. Közgazdász végzettségű örökmozgó humorista, akit a nevetés, és a mások megnevettetése éltet. Az Alumni Akadémia legfrissebb epizódjában Elek Péter humoristával beszélgettünk az egyetemi évekről, élményekről, s a múlt megidézése közben arról, hogy mit miért és hogyan érdemes megélni az életben.  Hallgassátok szeretettel! 

Az Érzelem és politika című podcast első évadának utolsó részében ismét Bárány Attila, Intézetünk tanszékvezető egyetemi tanára, a HUN-REN – DE Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete Kutatócsoport vezetője vendégünk. Vendégünkkel Györkös Attila habil. egyetemi docens, a podcast házigazdája, és Novák Ádám tudományos munkatárs, a podcast műsorvezetője beszélget Habsburg Mária királyné sorsáról, megítéléséről, II. Lajoshoz fűződő érzelmeiről.  A kutatócsoport honlapja: https://memhung.hu/   A kutatócsoportunk Facebook-oldala: https://www.facebook.com/profile.php?id=61559365926289    Epizódunkban az alábbi témákat érintjük:  2:36 – A késő Jagelló-kor és a Habsburg–Jagelló megállapodások a 16. század elején. Ajánljuk: Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat: Magyarország a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524) Gödöllő, 2014.  5:20 – A Jagelló-kor negatív megítélésnek okai, forrásai, újra gondolása. Ajánljuk: NeumannTibor–C. Tóth Norbert–Pálosfalvi Tamás: Két évszázad a sztereotípiák fogságában: Helyzetkép a Jagelló-kor kutatásáról In: Több mint egy csata. Mohács: Az 1526. évi ütközet a magyar tudományos és kulturális emlékezetben. Szerk. Fodor Pál, Szőts Zoltán Oszkár, Varga Szabolcs. Budapest, 2019. 11–73.; MS mester és kora. 7:56 – A mohácsi csata megítélése. Ajánljuk: "Nekünk mégis Mohács kell..." II. Lajos rejtélyes halála és különböző temetései. Szerk. Farkas Gábo, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett. Budapest, 2016. 9:54 – II. Lajos karaktere. Ajánljuk: Papp Júlia: Kép és emlékezet: A mohácsi csata és II. Lajos a képzőművészetben. Budapest, 2024.  13:00 – Habsburg Mária útja a magyar királyi udvarba. Ajánljuk: Das Wiener Fürstentreffen von 1515. Beiträge zur Geschichte der habsburgisch-jagiellonischen Doppelvermählung. Szerk. Bogusław Dybaś, Tringli István. Budapest, 2019.  16:09 – Honnan érkezik Mária a magyar udvarba, és mi a szerepe? 21:18 – A német udvar, ami „megrontotta” a magyar uralkodót. Ajánljuk: Csepregi Zoltán: Udvari papok Mária királyné környezetében. In: Habsburg Mária, Mohács özvegye, a királyné és udvara, 1521–1531. 44–55.; Réthelyi Orsolya: Főhercegnői udvarból királynéi udvar: Habsburg Mária királynéi udvartartásának kezdetei. Századok 141. (2007) 1193–1216.  25:45 – Mária királyné a mohácsi csata után. Ajánljuk: Jacqueline Kerkhoff: Habsburg Mária németalföldi udvara – 1531–1558. In: Habsburg Mária, Mohács özvegye, a királyné és udvara, 1521–1531. 123–137.   30:24 – Mária és Lajos szerelmének forrásai, bizonyítékai.  35:39 – Művészeti ábrázolások Máriáról és Lajosról. Ajánljuk: Bárány Attila: Adalékok Mohács emlékezetéhez a Habsburgok államaiban: II. Lajos ábrázolásai a brüsszeli katedrálisban. In: A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai. Szerk. S. Varga Pál, Száraz Orsolya, Takács Miklós. Debrecen, 2013. 367–384.  40:00 – Lajos emlékezetének összefüggése a Habsburgok magyar trónigényével. Ajánljuk: Réthelyi Orsolya: Habsburg Mária királyné, mint közvetítő a kultúrák között. In: Debrecentől Amszterdamig. Magyarország és Németalföld kapcsolata. Szerk. Pusztai Gábor, Bozzay Réka. Debrecen, 2010. 25–44.    Van képünk hozzá:  - „II. Lajos király páncélja” (Valójában II. Zsigmond Ágost páncélja) https://wawel.krakow.pl/en/exhibition-temporary/new-acquisition   - II. Lajos király és Mária királyné ólomüveg ablaka a brüsszeli székesegyházban.  https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Mih%C3%A1ly_%C3%A9s_Szent_Gudula-sz%C3%A9kesegyh%C3%A1z#/media/F%C3%A1jl:Transept_sud_(1538)_par_Jean_HAECK_(cartons_de_Bernard_VAN_ORLEY).jpg   - II. Lajos király Tiziano Vecellio festményén https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Lajos_magyar_kir%C3%A1ly#/media/F%C3%A1jl:Lajos_II.jpg   - Habsburg Mária Hans Krell festményén https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Krell,_Hans_-_Mary_of_Habsburg_-_Bayerische_Staatsgem%C3%A4ldesammlungen.jpg  - Habsburg Mária Németalföld kormányzója. https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Mary_(1505%E2%80%931558),_Queen_of_Hungary.jpg  

Borítóképen: II. Ulászló király és Anna királyné portréja a prágai Szent Vitus-székesegyház Szent Vencel kápolnájának falán. Az Érzelem és politika című podcastban ezúttal Györkös Attila habil. egyetemi docenssel, a podcast házigazdájával beszélget Novák Ádám tudományos munkatárs, a podcast műsorvezetője II. Ulászló király házasságairól, és egy francia származású királynő magyarországi mindennapjairól.  A kutatócsoport honlapja: https://memhung.hu/   A kutatócsoportunk Facebook-oldala: https://www.facebook.com/profile.php?id=61559365926289    Az AudMax podcast további epizódjai: https://open.spotify.com/show/1o8DEvr4q74cbZKg3TuCvB      Epizódunkban az alábbi témákat érintjük:  2:34 – Milyen férj volt II. Ulászló? Mit tudunk az első két feleségről? Ajánljuk: Wenzel Gusztáv: II. Ulászló magyar és cseh király házas élete 1501–1506. Első közlemény. Századok 11. (1877) 630–641. Lásd még: Horváth Richárd: Mátyás gyilkosa: Aragóniai Beatrix? In: Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben. 23–48.  5:23 – A királynak örökös kell!    6:50 – A 15–16. század fordulójának európai erőterei. Ajánljuk: E. Kovács Péter: Egy törökellenes szövetség tervezete 1502-ből. Levéltári Szemle 40. (1990) 1. sz. 49–61.  7:45 – Létezett-e Jagelló Birodalom? A témára vonatkozó irodalmat szemlézte: Novák Ádám: A Jagellók pecsétjei. Klió 34. (2025) 1. sz. 16–29.  9:20 – A francia-magyar politikai tárgyalások háttere, XII. Lajos francia király diplomáciai tervei. Ajánljuk: Györkös Attila: Francia-magyar diplomáciai kapcsolatok (1499-1529). Világtörténet 11. (2021) 517–530. Illetve Bárány Attila – Györkös Attila: A Fehér Rózsa Magyarországon. Egy angol trónkövetelő viszontagságai és a Jagelló-kori diplomácia. Századok 146. (2017) 417–442.  12:20 – A francia házassági ajánlat. 13:25 – Házasságok érvénytelenítése 15:00 – XII. Lajos házasságai 17:18 – VI. Sándor és a válások éve. Ajánljuk: Borgiák (televíziós sorozat) 18:30 – Mit tudunk a francia aráról? Foix Anna, s nem Candale-i Anna.  21:52 – Egy reménytelen szerelem: Anna udvarlójának François Dunois gróf verse.  23:00 – Milyen érzelmeket táplált II. Ulászló Anna iránt?   24:35 – Azok a bizonyos hálószoba titkok. Ajánljuk: Birkás Géza: Francia beszámoló egy magyar királyi mennyegzőről. Francia utazók Magyarországon. Acta Universitatis Szegediensis: Sectio philologica 16. (1948) 228.  27:10 – Anna utazása Magyarországra, egy reneszánsz utazás. Ajánljuk: Györkös Attila: Reneszánsz utazás. Anna királyné 1502-es fogadtatásának ünnepségei Észak-Itáliában és Magyarországon. (Scriptores Rerum Hungaricarum 9.) Máriabesnyő, 2016.  30:33 – A francia ara fogadtatása, a királyné udvartartása. Ajánljuk: Györkös Attila: Egy francia nő Budán. Anna királyné, II. Ulászló felesége (1502-1506) In: Szovák Kornél, Zsoldos Attila (szerk.): Királynék a középkori Magyarországon és Európában. Székesfehérvár, 2019. 173-185.  37:25 – Mit tudunk a királyné mentalitásáról?  41:00 – II. Ulászló és Anna gyermekei.  42:20 – Annak királyné emlékezete.  45:00 – Források Anna királyné történetéhez, és a róla szóló anekdoták.    Van versünk hozzá:  „El fog menni, franciaként tovább,  A magyar királyné, Anne de Foix  Ki gyermekkora óta,  Dicsőséget hozott a francia honra,  Mily kevéssé ismertétek őt!  Kicsik, nagyok, hercegek, sőt,  Királyok szánják a fejedelmi nőt,  Nincs immáron remény semmi,  A hölgy el fog menni.”  (Ford. GyA)    Van képünk hozzá:  – II. Ulászló király és Anna királyné portréja a prágai Szent Vitus-székesegyház Szent Vencel kápolnájának falán. https://www.stoplusjednicka.cz/mlada-zena-starnouciho-krale-anna-z-foix-dala-vladislavu-jagellonskemu-naslednika-trunu   - II. Ulászló és Anna királyné lányának, Jagelló Annáról Hans Maler zu Schwaz által készített festménye. https://hu.wikipedia.org/wiki/Jagell%C3%B3_Anna_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9#/media/F%C3%A1jl:Annajagiello.jpg  - II. Ulászló király arany veretű guldinere feleségével közös címerével: https://www.derimuzeum.hu/muzeumiblog.php?id=169   

Az Érzelem és politika című podcastban vendége ezúttal Szovák Márton, a DE Tématerületi Kiválósági Program „Magyarország helye és képe a középkori Európában Kutatócsoport” tudományos munkatársa. Hunyadi Mátyás (1458–1490) házasságairól beszélgetett Györkös Attila habil. egyetemi docenssel, a podcast házigazdájával és Novák Ádám tudományos munkatárssal, a podcast műsorvezetőjével.  A kutatócsoport honlapja: https://memhung.hu/   A kutatócsoportunk Facebook-oldala: https://www.facebook.com/profile.php?id=61559365926289    Az AudMax podcast további epizódjai: https://open.spotify.com/show/1o8DEvr4q74cbZKg3TuCvB      Epizódunkban az alábbi témákat érintjük:  4:01 Mátyás házassági tervei Beatrix előtt – Podjebrád Kunigunda/Katalin királynéi identitása és egyéb névváltások – Cillei Erzsébet, avagy fel kell nőni a házassághoz – Garai Anna, a Garai-Hunyadi béke záloga  9:40 Közép-Európa „nemzeti” királyainak házassági szövetsége – Hogyan és mikor halt meg Kunigunda? A kérdésről részletesebben lehet olvasni C. Tóth Norbert tanulmányában: Mátyás király első felesége  In: Királynék a középkori Magyarországon és Európában. Közlemények Székesfehérvár történetéből . Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár, pp. 115-131.  12:15 A feleség-casting: szempontok, jelöltek… és kosarak  16:40 Egyéb gyönyörök az életben – Corvin János születése – Bejegyzett élettársi kapcsolat újabb névváltással  19:12 Élettárs vs. házastárs – Edelpeck Barbara sorsa Beatrix érkezése után – …és az európai analógiák  21:53 Beatrix származása – A házasság nemzetközi vonatkozásai – A házasság anyagi vonatkozásai  27:16 A nagy nap(ok) – Első felvonás: Nápoly – Első intermezzo: pestis és viharok (Ferrara előtt) – Második intermezzo: találkozás az anyóssal (Ptuj) – Második felvonás: Székesfehérvár – Harmadik felvonás: Buda  30:50 Kiket hozott magával Beatrix? – A rokon érsekek: Beatrix nepotizmusa vagy Mátyás taktikázása? – Az utókor Beatrix-képe  37:17 Az utódlás kérdése – Corvin János felhízlalása – „A királyné akaratával egyezően”? A Corvin-birtokadományok váratlan fordulatával kapcsolatban ajánljuk Horváth Richárd cikkét: A "mérges" Beatrix. Egy oklevél-formuláról, s általa a királyné helyzetéről a Mátyás-korban, in: Királynék a középkori Magyarországon és Európában¸ Székesfehérvár, 2019, 133–171. o.  41:10 Mit hozott magával Beatrix? – A magyar humanizmus helyzete Beatrix érkezésekor – Reprezentációval a szegényes származással szemben: kővel és könyvvel – A magyarországi humanizmus kezdeteiről ajánljuk: Kiss Farkas Gábor A magyarországi humanizmus kezdeteiről (Pierpaolo Vergerio, Vitéz János és Johannes Tröster) In: Békés, Enikő; Tegyey, Imre (szerk.) Convivium Pajorin Klára 70. születésnapjára.  Debrecen, 2012. 119-131.     Van képünk hozzá:  1.      Mátyás és Beatrix utazásai: https://matyaskiraly.mnl.gov.hu/  2.      Böngészhető corvinák: https://corvina.hu/hu/category/virtualis-corvinak/osszes/  3.      Egy nem humanista krónika – a Budai: https://chronica.oszk.hu/a-kronikarol/  4.      Buda Mátyás korában: https://regiritka.oszk.hu/apponyi-metszetek/buda-latkepe-3/  5.      Beatrix levelei nővéréhez, Eleonóra ferrarai hercegnéhoz: https://vestigia.hu/documents?authors%5B0%5D=01jzq10ty8jxahyrabn5tvaerr&format%5B0%5D=original&recipients%5B0%5D=01jzq10tyhk39d57yem0ssg5fp 

Az Érzelem és politika című podcastban ezúttal Györkös Attila habil. egyetemi docenssel, a podcast házigazdájával beszélget Novák Ádám tudományos munkatárs, a podcast műsorvezetője V. László francia házassági tervéről, a nyugati oszmán ellenestörekvésekről. A kutatócsoport honlapja: https://memhung.hu/  A kutatócsoportunk Facebook-oldala:https://www.facebook.com/profile.php?id=61559365926289   Az AudMax podcast továbbiepizódjai: https://open.spotify.com/show/1o8DEvr4q74cbZKg3TuCvB     Epizódunkbanaz alábbi témákat érintjük: 1:35– V. (Habsburg) László király születése, gyámsága, uralkodása, országai,kormányzói. 6:55– V. László jegyese: Valois Magdolna, VII. Károly francia leánya. GyörkösAttila: Francia-magyar diplomáciaikapcsolatok (1499-1529) Világtörténet 11 (2021) 517-530. 8:45– Francia-Habsburg közös ellenség: Burgundia hercege. Ajánljuk: Györkös Attila: V.László házassági terve: diplomáciai fordulat 1457-ben?In: Györkös Attila – Kiss Gergely (szerk.): Francia-magyar kapcsolatoka középkorban. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 271–290. o.(2013).  10:39– Festmény V. László és Valois Magdolna párosáról. Ajánljuk: SzépművészetiMúzeum tárgyleírása 11:46– A középkori királyi leánykérések: V. László küldöttsége. 14:30– A követség résztvevői vezetői. 16:17– Várdai István kalocsai érsek beszéde. Ajánljuk: Eckhardt Sándor: VárdaiIstván beszéde a francia király előtt. EgyetemesPhilologiai Közlöny (1938) (62),100–104. o. 18:16– A fácán vacsorája. Ajánljuk: Marie-Therèse Caron: Le banquet des voeux du Faisan et lafête de cour bourguignonne.Turnhout, 2003. 21:11– A leánykérés helyszíne (Tours), menete, a tárgyaló felek céljai. 25:01– A jegyesek érzelmei. 25:45– Miért hiúsult meg a házasságkötés? V. László halála és azösszeesküvés-elméletek. Ajánljuk: David Papajík: V. László magyar és cseh királyhalálának oka. Történelmi Szemle 58. évf. 1. sz.(2016.) 115-126. 30:12– Mi történik a meghiúsult nász után? 31:07– A magyar-francia házassági kísérlet forrásai és kutatástörténete. Ajánljuk:  CsernusSándor: Lancelotkirály és Magyarország mint a Kereszténység védőbástyája. In: Amagyar művelődés és a kereszténység II.. Budapest–Szeged: NemzetköziMagyar Filológiai Társaság, Scriptum Rt., 580–596. o. (1998). 33:50– François Villon írása a tragikus végkimenetelű eljegyzésről. Ajánljuk: François Villon:Ballada tűnt idők lovagjairól. (Szabó Lőrincfordítása) 34:38– Egy drámai történet zenei feldolgozása: Erkel Ferenc: Hunyadi László. Meghalta cselszövő.   Vanképünk hozzá: -       – Festmény V. László és Valois Magdolnapárosáról: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Ladislas_the_Posthumous_002.jpg -       V. László portréérme a 16. századból(gipszmásolat):  https://www.szepmuveszeti.hu/mutargyak/201040/ -       V. László király titkospecsétje 3D-ben: https://sketchfab.com/3d-models/v-laszlo-kiraly-titkospecsetje-69c8b204909c410e987c9efff12b1681 A fácán vacsorája: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:%27Le_voeu_du_faisan%27_Rijksmuseum_SK-A-4212.jpeg

Az Érzelem és politika című podcast vendége Véber Zoltán volt, a HUN-REN – DE Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, a debreceni Déri Múzeum segédmuzeológusa, a debreceni Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola doktorjelöltje, akivel Brankovics György családjáról beszélgetett Györkös Attila habil. egyetemi docens, a podcast házigazdája, és Novák Ádám tudományos munkatárs, a podcast műsorvezetője.  A kutatócsoport honlapja: https://memhung.hu/   A kutatócsoportunk Facebook-oldala: https://www.facebook.com/profile.php?id=61559365926289    Az AudMax podcast további epizódjai: https://open.spotify.com/show/1o8DEvr4q74cbZKg3TuCvB        Epizódunkban az alábbi témákat érintjük:  4:57 - Rác és despota? Mit jelent egyik és másik? Ajánljuk: Sima Ćirković: The Serbs. Malden, 2004.  12:57 - Hogyan került hatalomra Brankovics? A tatai szerződés. Ajánljuk: John V. A. Fine Jr.: The Late Medieval Balkans. A Critical Survey from the Late Twelfth Century to he Ottoman Conquest. Ann Arbor, 1994.  10:23 - Lazarevics István uralma, és kapcsolata a magyar királlyal kialakulása.  13:34 - Mit tudunk a Brankovics eredetéről. Ajánljuk: Momčilo Spremić: Despot Djuradj Brankovic i Njegovo Doba. Beograd, 1994.  15:13 - Brankovics családja.   17:55 - A Brankovicsok politikai alakja, megítélése.  18: 31 - Brankovics Mara házassága.  20:20 - Brankovics Katalin házassága. Ajánljuk: Momčilo Spremić: Kantakuzina (Katarina) Branković. In.: Varaždinski apostol: povodom 550 godina od nastanka. Beograd: Muzej Srpske pravoslavne crkve; Zagreb: Muzej Srpske pravoslavne crkve Eparhije zagrebačko-ljubljanske, 2005. 19–49.  21: 01 - Ágyas, vagy feleség? Brankovics Mara szerepe az oszmán udvarban. Ajánljuk: Obradovic, Nenad: Két Brankovics. György despota és Mara szultána. Rubicon, 2025/36. évf. 4. sz. Online Plusz: https://rubicon.hu/hu/cikkek/ket-brankovics  24:33 - A kortárs leírása Brankovics György fiainak megvakíttatásáról.  27:13 - Brankovics és az oszmán szultán kapcsolata.  33:14 - Brankovics Mara sorsa II. Murád halála után.   35:50 - Brankovics Katalin és Cillei Ulrik házassága, és kapcsolata. Ajánljuk: Pálosfalvi Tamás: Hunyadi János, Cillei Ulrik és egy különös házasság. BBC History, 2023/13 évf. 3. sz. 2-7. https://real.mtak.hu/190387/1/3645.pdf   37:44 - A 15. század vallási türeleméről. Ajánljuk: Mihailo Popović: Mara Branković: Eine Frau zwischen dem christlichen und dem islamischen Kulturkreis im 15. Jahrhundert. Mainz und Ruhpolding: Rutzen; Wiesbaden: Harrassowitz, 2010.  41:19 - Brankovics Lázár és Luxemburgi Erzsébet házassági terve. Ajánljuk: Pálosfalvi Tamás: Egy Brankovics a magyar trónon?: Egy királyválasztás kérdőjelei (1440). In.: A keresztény Európa határán. Fejezetek az ezeréves magyar–szerb együttélés történetéből. Szerk.: Hornyák Árpád, Újvidék, 2020. 89–98.    Van képünk hozzá:   Brankovics családjának ábrázolása az ún. Esphigmenou-oklevélen.   https://images.monasterium.net/illum/IllUrk/1429-09-11_BYZ_Djurady-Brankovic_2417%201.jpg  II. Murád íjászat közben egy török miniatúrán: https://en.wikipedia.org/wiki/Murad_II#/media/File:Hunername_138a.jpg   II. Murád az 1444-es várnai csata után egy török miniatúrán: https://en.wikipedia.org/wiki/Murad_II#/media/File:Murad_II_and_W%C5%82adys%C5%82aw_III_of_Poland.jpg   Rövid videó Brankovics Katalin férje, Cillei Ulrik arcrekonstrukciójáról: https://www.youtube.com/watch?v=-epdOOnug3s   II. Mehmed Edrineben egy török miniatúrán. https://en.wikipedia.org/wiki/Mehmed_II#/media/File:Hunername_accession_Mehmed_II.jpg 

Az Érzelem és politika című podcast második vendége Virágh Ágnes, a HUN-REN – DE Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa és a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola doktorjelöltje volt, aki a magyar szent királylányok életéről beszélgetett Györkös Attila habil. egyetemi docenssel, a podcast házigazdájával és Novák Ádám tudományos munkatárssal, a podcast műsorvezetőjével.  Az epizódból:  04:17: A szentekről és a szentté avatásokról. Ehhez kapcsolódóan ajánljuk Klaniczay Gábor, „A magyar szentek kultusza a középkorban”, Rubicon 9 (1998), 9–10. sz., 15–21.  Illetve: Thoroczkay Gábor, „Az első szentté avatások Magyarországon”, Rubicon 28 (2017) 9. sz., 15–17.   09:40: A világi nők vallásossága. Ajánljuk: Klaniczay Gábor, Az uralkodók szentsége a középkorban. Magyar dinasztikus szentkultuszok és európai modellek, Budapest, 2000, 169–175.  13:11: Szent Erzsébet származása, házassága és vallásossága. Ajánljuk: Sz. Jónás Ilona, Árpád-házi Szent Erzsébet, Budapest, 1989.  15:58: Szent Erzsébet, a rózsacsoda és a gyermekkora. Ajánljuk: Sz. Jónás Ilona, „Árpád-házi Szent Erzsébet legendái”, Vigilia, 72 (2007), 7. sz., 482–489.    19:39: Szent Erzsébet világi élete és kegyessége. Ajánljuk: Horváth Tamás – Szabó Irén (szerk.), Magyarország virága. 13. századi források Árpád-házi Szent Erzsébet életéről, Budapest, 2001.  22:36: Szent Erzsébet beilleszkedése a türingiai udvarba.   25:37: Szent Erzsébet kapcsolata a férjével. Ajánljuk: Dietrich von Apolda, „Szent Erzsébet élete”, in Horváth Tamás – Szabó Irén (szerk.), Magyarország virága. 13. századi források Árpád-házi Szent Erzsébet életéről, Budapest, 2001, 2. fejezet (Hogyan ébresztették fel virrasztani a komornák, és mint kerülte el férje ágyát, ha csak tehette), 299–300.  27:27: Szent Margit, a felajánlott gyermek. Ajánljuk: Deák Viktória Hedvig, „Árpád-házi Szent  Margit 750 éves lelki öröksége”, Vigilia 85 (2020) 8. sz., 568–575.  29:51: Szent Margit gyermekkora és kolostori élete. Ajánljuk: Halmágyi Miklós, „Sírás, mosoly és nevetés a Szent Margitról szóló középkori forrásokban”, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok (2016), 1–4. sz., 5-20.   32:50: Miért nem ment férjhez Szent Margit? Ajánljuk: „Vizsgálat Margit szűznek életéről, magatartásáról és csodatetteiről”, in Árpád-házi Szent Margit legrégibb legendája és szentté avatási pere, ford. Bellus Ibolya és Szabó Zsuzsanna, Budapest, 1999, 69.  34:17: Szent Margit és a fátyol.   37:09: Szent Margit aszketikus élete. Ajánljuk: Klaniczay Gábor, Az uralkodók szentsége a középkorban. Magyar dinasztikus szentkultuszok és európai modellek, Budapest, 2000, 215–223.  43:02: Extrém aszkézis: korbács és vezeklőöv.   45:51: Ereklyekultusz. Ajánljuk: „A négy szolgáló vallomása”, in Horváth Tamás – Szabó Irén (szerk.), Magyarország virága. 13. századi források Árpád-házi Szent Erzsébet életéről, Budapest, 2001, 180.   Illetve: Klaniczay Gábor, „Az ereklyék középkori kultusza / Cult of Relics in the Middle Ages”, in Kép és kereszténység. Vizuális médiumok a középkorban / Image and Christianity. Visual Media in the Middle Ages, szerk. Bokody Péter, Pannonhalma, 2014, 46–65.  49:53: Miért lehet aktuális az utókornak Szent Erzsébet és Szent Margit alakja?  Van képünk hozzá:  Szent Margit vas vezeklőöve a díszes ereklyetartóban, esztergomi Főszékesegyházi Kincstár: Szent Erzsébet egyik legismertebb ereklyetartója (1249), Elisabethkirche, Marburg Szent Margit első, vörös márványból készült síremlékének rekonstrukciója: Margitsziget Relieftöredék Szent Margit második, fehér márványból készült síremlékéről (1340) a Budapesti Történeti Múzeumban. Virtuális kiállítás: A Budapesti Történeti Múzeum 2022-ben szervezte meg „A Sziget: Szent Margit és a domonkosok” című időszakos tárlatot, melynek tárgyi leletanyaga Szent Margit és a domonkos szigeti apácák életét mutatta be.

Az Érzelem és politika című podcast vendége Visegrádi Renáta volt, a HUN-REN – DE Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete Kutatócsoport tudományos munkatársa, akivel Filippo Scolariról, vagyis Ozorai Pipóról és családjáról beszélgetett Györkös Attila habil. egyetemi docens, a podcast házigazdája, és Novák Ádám tudományos munkatárs, a podcast műsorvezetője.  A kutatócsoport honlapja: https://memhung.hu/   A kutatócsoportunk Facebook-oldala: https://www.facebook.com/profile.php?id=61559365926289    Az AudMax podcast további epizódjai: https://open.spotify.com/show/1o8DEvr4q74cbZKg3TuCvB      Kép: Andrea del Castagno (1421–1457) festménye Ozorai Pipóról (Filippo Scolari detto Pippo Spano) a 15. század közepéről. Ma Firenzében a Galleria degli Uffizi őrzi (Inventario S. Marco e Cenacoli, n. 173).     Epizódunkban az alábbi témákat érintjük:  05:22: Filippo (/Pippo) Scolari családja, korai évek. Ajánljuk: „Filippo Scolari, ragadványnevén Spano úrnak, firenzei polgárnak az élete. Írta és összeszerkesztette Jacopo, Poggio úr fia. Latinról firenzeire fordította Bastiano Fortini”, ford. Vígh István, in Ozorai Pipo emlékezete, szerk. Vadas Ferenc, Szekszárd, Múzeumi füzetek, 1987, 13–23; „Filippo Scolarinak, ismertebb nevén Pippo Spanonak élete. Írta Domenico Mellini”, ford. Vígh István, in Uo., 25–52.  06:22: A guelf-ghibellin viszály, amely Itáliában két szembenálló párt, a pápapártiak és a császárpártiak harcait jelentette. Ajánljuk: Visegrádi Renáta, „A Firenzei Köztársaságért zsold fejében harcoló magyarokról”, in Magyar zsoldosok kifizetési feljegyzései a Firenzei Állami Levéltárból (1361–1365), átírta és szerkesztette Virágh Ágnes – Visegrádi Renáta, Debrecen, HUN-REN–DE „Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete Kutatócsoport”, 2024, 39–60. 50.  07:52: A kereskedő élet, lehetőség a kiugrásra.   10:16: Kezdetek a budai Olasz utcában (ma: Országház utca).   10:13: Zsigmond király tárnokmestere, Kanizsai Miklós felfogadja az ifjú Filippót 1389–1390 táján („Nekem erre az emberre szükségem van” – 12:36).    14:15: A tárnokmester szolgálatában, majd 1397 márciusától már Simontornya várnagya. Ajánljuk: Engel Pál, „Ozorai Pipo”, in Ozorai Pipo emlékezete, szerk. Vadas Ferenc, Szekszárd, Múzeumi füzetek, 1987, 53–88.    18:00: Házasság Ozorai András lányával, Borbálával.   21:48: A Kanizsaiak szolgálatából a király szolgálatába.  29:53: Pippo a Zsigmond király elleni 1401. és 1403. évi lázadások során. Filippo Scolari, aki végig kitartott a király hűségén. Ajánljuk: Engel Pál, „Ozorai Pipo”, in Ozorai Pipo emlékezete, szerk. Vadas Ferenc, Szekszárd, Múzeumi füzetek, 1987, 53–88. Mályusz Elemér, „Zsigmond király központosító törekvései Magyarországon”, Történelmi szemle, 3 (1960), 2-3. sz., 162–192. 170.   38:10: Temesi ispán (1404–1426), alias Pippo Spano.  40:00: Hogyan lett a Sárkányrend tagja? Ajánljuk: Gizella Németh Papo – Adriano Papo, Ozorai Pipo. A győzelmes törökverő és a reneszánsz előfutára, Budapest, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2017. 59.  42:48: Filippo Scolari, Pippo Scolari, Pippo Spano vagy Ozorai Pipo? Ajánljuk: Feld István – Koppány Tibor, „Az ozorai vár”, in Ozorai Pipo emlékezete, szerk. Vadas Ferenc, Szekszárd, Múzeumi füzetek, 1987, 89–92.  45:25: Pipo testvére: Matteo.  48:21: Pipo felesége, Borbála és korán, még életükben elhunyt gyermekeik. A királyra visszaszálló örökség. Engel Pál, „Ozorai Pipo”, in Ozorai Pipo emlékezete, szerk. Vadas Ferenc, Szekszárd, Múzeumi füzetek, 1987, 53–88. 75–76.  49:12: Pippo Spano középkori „hagyománya” Itáliában és kortárs (vagy közel kortárs) életrajzírói. A jólelkű Ozorai Pipo. Ajánljuk, az első időablakhoz ajánlottakon túl: Fedeles Tamás – Prajda Katalin, „» Olyan vallásosan, szokásaiban és életmódjában olyan mértéktartóan élt Adalékok Filippo Scolari és családja vallásosságához”, Történelmi Szemle, 56 (2015), 3. sz., 357–382. Van képünk hozzá:  http://agadd2.home.net.pl/metrykalia/1/album/5560/index.html#img=PL_1_1_5560_pieczec10.jpg 

Az Érzelem és politika címűpodcast második vendége E. Kovács Péter volt, a HUN-REN – DE KözépkoriMagyarország és Közép-Európa Hadtörténete Kutatócsoport tudományos tanácsadója,aki Zsigmond király magánéletéről beszélgetett Györkös Attila habil. egyetemidocenssel, a podcast házigazdájával és Novák Ádám tudományos munkatárssal, apodcast műsorvezetőjével. A kutatócsoport honlapja: https://memhung.hu/ A kutatócsoportunk Facebook-oldala:https://www.facebook.com/profile.php?id=61559365926289 Epizódunkban az alábbi témákatérintjük: 2:00: Zsigmond király megítélése: A 19. századi történetírás öröksége. Ajánljuk:Bárány Attila: Luxemburgi Zsigmond a konstanzi zsinaton. Egy európai uralkodóMagyarország trónján In: Magyarország globális története a kezdetektől 1868-ig.Szerk. Laczó Ferenc, Vadas András, Varga Bálint. Bp., 2023. 156–161. 6:58: Az anya: Pomerániai Erzsébet. Zsigmond ősélménye a nőkkel. 11:56: Az első feleség: Anjou Mária. Hol volt az esküvő? Volt-e érzelemköztük? Ajánljuk: C. Tóth Norbert: Királynőből királyné: Mária és Zsigmondviszonya a források tükrében. Acta Historica (2011) 59–71. 18:14: Második házasság isérdekházasság. Cillei Borbála. 21:18: Borbála félrelépése:büntetés és békülés. 27:45: Zsigmond az apja Hunyadi Jánosnak? Történetírók Hunyadi családjáról.Ajánljuk: Lupescu Radu: A Hunyadiak származása. In: Mátyás király emlékkönyv.Szerk. Bódvai András. Bp., 2019. 13–32. 32:13: Milyen ábrázolásai ismertek Zsigmond királynak. Ajánljuk: JékelyZsombor: Zsigmond király ábrázolásai későközépkori krónikákban. In: LuxemburgiZsigmond emlékkönyv. Szerk. Bódvai András. Bp., 2024. 185–213. 35:20: Zsigmond gondoskodik Braunschweig-Göttingeni Annáról. 36:55: A berni hetérák esete V. Félix pápával és Zsigmond kíséretével.Ajánljuk: E. Kovács Péter: Két barát a "Gässleinban". Zsigmondcsászár és VIII. Amédée de Savoie herceg kapcsolata (1410–1416). In:Francia-magyar kapcsolatok a középkorban. Szerk. Györkös Attila, Kiss Gergely.Debrecen, 2013. 195–239. 37:30: Hány örömlány dolgozott a konstanzi zsinat során? Ajánljuk: E.Kovács Péter: Imperia az imperiumban. Szórakozás és látványosság a konstanzizsinaton. In: "Causa unionis, causa fidei, causa reformationis in capiteet membris". Tanulmányok a konstanzi zsinat 600. évfordulója alkalmából.Szerk. Bárány Attila, Pósán László. Debrecen, 2014. 101–116. 38:05: Milyen volt az ulmi vendéglátás? Zsigmond nyugati utazásaira,kíséretére ajánljuk: Bárány Attila: Zsigmond "utazó" kíséreteAachentől Rómáig (1414–1433). In: A magyar arisztokrácia társadalmi-közéletikapcsolatai és szerepvállalása. Szerk. Papp Klára, Püski Levente, Novák Ádám. Debrecen, 2019. 9–50. 41:08: Zsigmond mulatságai az itáliai városok költségén.  Ajánljuk: E. Kovács Péter: Zsigmond királySienában. Budapest, 2014. 43:05: Milyen Zsigmond kapcsolata lányával, Erzsébettel? 45:10: Zsigmond öröksége. Ajánljuk a Hunyadi-sorozat első és másodikkibeszélőjét:  Első rész: https://www.youtube.com/watch?v=mKQgU1yQVhk&t=94s Második rész: https://www.youtube.com/watch?v=7zwa9yEbHGU&t=15s   Van képünk hozzá: Zsigmond királyt ábrázolódedikációs kép haditechnikai kódexben. Felső-Rajna vidék (Zürich,Zentralbibliothek) https://www.e-codices.ch/en/list/one/zbz/Ms-Rh-hist0033b Tollrajz Zsigmond római király éskét más uralkodó képmásával. (Párizs, Louvre.): https://collections.louvre.fr/en/ark:/53355/cl020537993 Anjou Mária ábrázolása aThuróczi-krónika augsburgi kiadásában: https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ria_magyar_kir%C3%A1lyn%C5%91#/media/F%C3%A1jl:Mary_(Chronica_Hungarorum).jpg Cillei Borbála a Konstanzizsinaton: https://de.wikipedia.org/wiki/Barbara_von_Cilli#/media/Datei:Meister_der_Chronik_des_Konzils_von_Konstanz_001.jpg E. Kovács Péter könyvbemutatón, aZsigmond protréjával díszített ingben https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2017/08/e_kovacs_peter_az_alkalomra_keszult_zsigmond_kiraly_portrajaval_diszitett_ingben.jpg

Az Érzelem és politika című podcast második vendége Virágh Ágnes, a HUN-REN – DE Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa és a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola doktorjelöltje volt, aki a Nápolyi Johanna házasságairól beszélgetett Györkös Attila habil. egyetemi docenssel, a podcast házigazdájával és Novák Ádám tudományos munkatárssal, a podcast műsorvezetőjével. A kutatócsoport honlapja: https://memhung.hu/ Epizódunkból: 03:26: I. Johanna nápolyi királynő öröksége, a Nápolyi Királyság bemutatása. Ajánljuk: Steven Runciman, A szicíliai vecsernye, ford. Bánki Vera, Budapest, Balassi, 1999. 05:22: Johanna gyermekkora, származása. Ajánljuk: Dümmerth Dezső, Az Anjou-ház nyomában, Budapest, Panoráma, 1982; Csukovits Enikő, Az Anjouk Magyarországon I: I. Károly és uralkodása, (1301–1342), Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, 2012. 07:06: Nápolyi Johanna kapcsolata az Árpád-házi királyokkal, illetve eljegyzése a magyar királyi herceggel, Andrással. Ajánljuk: Kristó Gyula, „Károly Róbert családja” 09:47: Johanna uralkodásának jogi feltételei 22:03: A magyar anyakirályné, Piast Erzsébet itáliai zarándokútja. Ajánljuk: Küküllei János, Lajos király krónikája - Névtelen szerző, Geszta Lajos királyról, ford., bev. és utószó Kristó Gyula, Budapest, Osiris, 2000, 12-15; Csukovits Enikő, Középkori magyar zarándokok, Budapest, História – MTA Történettudományi Intézete, 2003, 69-72. 25:31: András halála. Ajánljuk: A három Villani krónikája, ford. Rácz Miklós, Budapest, 1909, 153-155. 27:54: A magyar királyi udvar válasza András meggyilkolására. Ajánljuk: Küküllei János, Lajos király krónikája - , Geszta Lajos királyról, ford., bev. és utószó Kristó Gyula, Budapest, Osiris, 2000, 18-19, 43-44; 32:38: I. Lajos magyar király nápolyi hadjáratai. Ajánljuk: Miskolczy István, Magyar–olasz összeköttetések az Anjouk korában. Magyar–nápolyi kapcsolatok, Budapest, Szent István Társulat, 1937, 117-262; Visegrádi Renáta, „A Firenzei Köztársaságért zsold fejében harcoló magyarokról”, in Magyar zsoldosok kifizetési feljegyzései a Firenzei Állami Levéltárból (1361–1365), átírta és szerkesztette Virágh Ágnes – Visegrádi Renáta, Debrecen, HUN-REN–DE „Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete Kutatócsoport”, 2024, 39-60. 37:59: A bujaság vádja. Ajánljuk: A három Villani krónikája, ford. Rácz Miklós, Budapest, 1909, 198-200; Marie-Thérèse d’Alverny, „Hogyan látták a nőt a teológusok és a filozófusok”, Világtörténet, új folyam (1982), 1. sz., 3-39; Georges Duby, A nő a középkorban, Budapest, Corvina, 2000; Klaniczay Gábor, „Nők a középkorban”, Rubicon, 26 (2015), 8. sz., 10-21. 41:21: Johanna és András gyermeke 42:26: Hogyan gyászoljanak a királynők és királynék? Ajánljuk: Thuróczy János, A magyarok krónikája, ford. Bellus Ibolya, Kristó Gyula, Budapest, Osiris, 2001, 171-177 46:10: Az utókor értékelése Johannáról Van képünk hozzá: 1. Nápoly, Castel Nuovo: https://hu.wikipedia.org/wiki/Castel_Nuovo#/media/F%C3%A1jl:Maschio_Angioino.jpg 2. Johanna dédanyjának, Árpád-házi Mária nápolyi királynénak síremléke a nápolyi Santa Maria di Donnaregina Vecchia-templomban: https://it.wikipedia.org/wiki/Sepolcro_di_Maria_d%27Ungheria#/media/File:Maria_di_Ungheria_Tino.jpg 3. Piast Erzsébet gyermekeivel a Képes Krónika egyik miniatúráján: https://hu.wikipedia.org/wiki/Piast_Erzs%C3%A9bet_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9#/media/F%C3%A1jl:El%C5%BCbieta_%C5%81okietk%C3%B3wna_z_dzie%C4%87mi.JPG 4. I. Lajos magyar király ábrázolása a Képes Krónika frontispiciumán: https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Lajos_magyar_kir%C3%A1ly#/media/F%C3%A1jl:K%C3%A9pes_kr%C3%B3nika_-_1.oldal_-_Lajos_kir%C3%A1ly_a_tr%C3%B3non_(2).jpg 5. Johanna és András fiának, Martell Károlynak megkoronázását ábrázoló freskó a nápolyi Santa Maria Incoronata-templomban: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d2/Giovanna_I_d%27Angi%C3%B2%2C_battesimo_di_Carlo_duca_di_Calabria.jpg

Ügyvezető, édesanya, igazi határozott személyiség. Mi történik, ha a gyermekkori lószerelemfelnőttkorra sem múlik el – sőt, karrierré válik? Ebben az epizódban vendégem Varga Mónika, aDebreceni Egyetem Lovasakadémiájának ügyvezetője, aki mesél egyetemi éveiről, a lovakkal valókapcsolatáról, az ügyvezetői kihívásokról, és arról is, milyen érzés egy akadémiát vezetni.Hallgassátok szeretettel egyetemi élményeiről, munkájáról, a Debreceni EgyetemLovasakadémiájáról, személyes életútjáról folytatott beszélgetésünket!

A Rendezvénykoordinációs és Alumni Központ podcast-sorozatának, az Alumni Akadémiának a soron következő vendége Farkas Csaba volt. Televízió, Új-Zéland, újságírás, kávék. 

Az Érzelem és politika című podcast tíz részes sorozatának első vendége Bárány Attila, a DE Történelmi Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, a HUN-REN – DE Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete Kutatócsoport vezetője volt. II. András (1205–35) házasságairól beszélgetett Györkös Attila habil. egyetemi docenssel, a podcast házigazdájával és Novák Ádám tudományos munkatárssal, a podcast műsorvezetőjével.  A kutatócsoport honlapja. Facebook-oldala. Zene: Beatmar von Verseburg Epizódunkban az alábbi témákat érintjük:  4:25: Az Aranybulla-mozgalom és II. András 19. századi megítéléséről. Ehhez kapcsolódóan ajánljuk Thoroczkay Gábor tanulmányát: Az Aranybulla 19–20. századi historiográfiája. In: Aranybulla 800. Szerk. Zsoldos Attila. Bp., 2022. 253–276. Az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára készült kötetek közül ajánljuk: A 800 éves Aranybulla. Szerk. Zsoldos Attila. Bp., 2022.; 8:00: Imre király és András herceg. Ajánljuk: Körmendi Tamás: Imre király és András herceg trónviszálya a dalmáciai Tengermelléken. In: Ruscia – Hungaria – Europa. Ünnepi kötet Font Márta professzor asszony 70. születésnapjára. Szerk. Bagi Dániel, Barabás Gábor, Fedeles Tamás, Kiss Gergely. Pécs, 2022. 354–371.  9:20: III. Béla országa. A fogadalom. Ajánljuk: ifj. Barta János – Barta Gábor: III. Béla király jövedelmei (Megjegyzések középkori uralkodóink bevételeiről). Századok 127 (1993) 413–49.   11:11: Az első feleség: Merániai Gertrúd. De hol is van Meránia? Ajánljuk: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213–2013. Tanulmánykötet. Szerk. Majorossy Judit. Szentendre, 2014.  14:40: A francia kapcsolat: III. Béla származása és házassága. Ajánljuk: Bárány Attila: Házasság és politika: Bizánc, Magyarország és a normannok a 12. század elején. Történeti Tanulmányok XVIII (2020) 7–46.  16:30: Peire Vidal provanszál trubadúr Magyarországon. Ajánljuk: Eckhardt Sándor: Trubadúrok Magyarországon. Irodalomtörténet 49 (1961) 129–137.  17:08: Gótika a Pilisben. 2016-os kiállításunkban körbejártuk a témát: Pilisi gótika. II. András francia kapcsolatai. Szerk. Bárány Attila, Benkő Elek, Kárpáti Zoltán. Szentendre, 2016.   17:34: András és Gertrúd házasságának politikai háttere. Ajánljuk: „A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz...” Merániai Gertrúd emlékezete, 1213–2013.  Kiállításvezető. Szerk. Majorossy Judit. Szentendre, 2013.  19:00: A merénylet – a Bánk bán és a valóság. Ajánljuk: Körmendi Tamás: A Bánk bán és a történeti valóság. Magyaróra. 24:40: Milyen lehetett II. András és Gertrúd viszonya?  26:00: Miért gyilkolják meg a királynét? Ajánljuk: Körmendi T.: Megjegyzések Gertrúd királyné és udvara szerepéhez az országos politikában. In: Királynék a középkori Magyarországon és Európában. Szerk. Szovák Kornél, Zsoldos Attila. Székesfehérvár, 2019. 45–58.  30:30: II. András második házassága: francia és konstantinápolyi latin kapcsolatok. Ajánljuk: Bárány Attila: Courtenay Róbert latin császár Magyarországon. In: Francia-magyar kapcsolatok a középkorban. Szerk. Györkös Attila, Kiss Gergely. Debrecen, 2013. 153–180.  34:00: A második feleség: Courtenay Jolánta családja, származása.   38:00: II. András szentföldi hadjárata. Diplomáciai, művészeti kapcsolatok. Ajánljuk Bárány Attila előadását: II. András keresztes hadjárata.  46:48: A harmadik házasság: a szépséges Estei Beatrix.  48:35: A frigy politikai háttere.   50:10 A házasság gyümölcse: Utószülött István, az utolsó Árpád-házi, III. András apja. Ajánljuk: Zsoldos Attila: Törvényes uralkodó vagy szerencsés kalandor? História XXIII. (2001) 1: 9–11.  Van képünk hozzá:  II. András aranybullájának másolata 3D-ben: III. Béla arcrekonstrukciója Gertrudis síremlékének töredékei. Ciprus – gótika a Mediterrániumban. Bellapais ágostonos kanonokrendi apátsága Magyarországi Jolánta sírhelye: Monasterio de Santa María (Vallbona de les Monges)