Advertise on podcast: Greendex

Vendégem Réthy Katalin a Magház Egyesület vezetője, agroökológus. „A gyógyítás nem egyirányú. Amikor gondoskodunk a kertről, a kert viszonzásképp gondoskodik rólunk.” A modern világ embere egyre inkább elszakad a természettől, miközben az egymásra halmozódó ökológiai, társadalmi és gazdasági válságok, azaz a polikrízis világa, egyre több terhet pakol a mentális egészségünkre. A Holnapután aktuális adásában Réthy Katalin agroökológus, a Magház Egyesület vezetője mesél arról, hogyan nyújthatnak erre a helyzetre választ a természetalapú megoldások. Egy ilyen eszköz, egy gyógyító kert létrehozásában ő maga is részt vesz. Több mint egy egyszerű kórházpark  A gyógyító kertek speciális zöldterületek. Egészségügyi vagy szociális intézmények esetében segíthetik az ott ápolt betegek jóllétét, és támogathatják felépülésüket. Katalin és társai az ország második legnagyobb pszichiátriai intézményében, a pomázi Boldog Gellért Szakkórházban dolgoznak egy ilyen kert megszületésén, egy Európai Uniós projekt keretében. Itt már a tervezéstől kezdve minden résztvevőt bevontak, így a dolgozók, a betegek és a kutatók együtt, partnerként vettek részt a folyamatban, sőt abban megjelentek a nem-emberi élőlénytársak szempontjai is. A cél nem egy hagyományos, költséghatékonyan fenntartható, „szépen gondozott” park létrehozása volt, hanem egy kölcsönös gyógyító folyamat lehetőségének megteremtése. Kölcsönös gondoskodás A gyógyító kertben így hiába is keresnénk a formára nyírt sövényeket. Helyettük olyan élőhelyek születnek, melyek mindenki számára hívógatóak, diverzek, és segítik a természethez való kapcsolódást. Ilyen például az évszakok változásának, vagy épp a kertben élő állatoknak a megfigyelése. A magaságyások gondozásán keresztül pedig az alkotás örömének és a kertészkedés nyugtató hatásának megélése.

Gondoltad volna, hogy a hazai gyepek hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képesek megkötni, így a klímavédelemben legalább olyan fontosak lehetnek, mint az erdők? Vagy azt, hogy a korábban kártevőként számon tartott – ma már szigorúan védett – ürge valójában egy ökológiai kulcsfaj, melynek jelenléte nélkülözhetetlen egész életközösségek számára?  Podcastunk vendégei, Bocz Renáta, a Grassland-HU LIFE projektmenedzsere, és Dr. Váczi Olivér, a CitellusLIFE projektvezetője – mindketten az Agrárminisztérium háttérintézményeként működő Herman Ottó Intézet munkatársai. Mindkét program célja, hogy rejtett természeti értékeinkkel mindinkább tisztában legyünk, és hosszú távon is biztosítsuk a pannon gyepek és fajaik fennmaradását. Teszik mindezt az Európai Unió LIFE programjának keretében. Az adásban a következő témákat járjuk körül: a pannon gyepek szerepe a klímaváltozás elleni harcban: kiderül, miért nem mindig az erdősítés a legjobb megoldás a szénmegkötés és az aszályosodás elleni védekezés szempontjából,az ürge, mint zászlóshajó faj: miért kiemelten fontos ez a fokozottan védett rágcsáló más ritka fajok, például a parlagi sas és az év emlőse, a molnárgörény túléléséhez,a mezőgazdaság és a természetvédelem közös érdekei: szót ejtünk a programokban részt vevő önkéntes modellgazdaságokról, amelyek bizonyítják, hogy a természetkímélő gyepkezelés (legeltetés, kaszálás) működhet profitábilisan,citizen science: hogyan segíthet bárki az ürgék felmérésében a Vadonleső alkalmazás és az áprilisi Országos Ürgelajstrom segítségével,és végül említünk majd néhány hasznos tanácsot és tapasztalatot azoknak, akik ökológiai vagy természetvédelmi céllal sikeres LIFE pályázatot szeretnének írni.Hivatkozások és hasznos linkek az adáshoz: A Grassland-HU LIFE projekt részleteit, eseményeit és eredményeit itt éred el: grasslandlifeip.huAz ürgék védelmére indult CitellusLIFEprojekt hamarosan élesedő oldala: hermanottointezet.hu/citellus-life-projektHa a LIFE pályázatok, a kapacitásépítő programok vagy az április 28-30. közötti EU LIFE információs napok érdekelnek: www.lifepalyazatok.euA borítókép Dr. Váczi Olivér fotója.

Dr. Halbritter András biológus, az Iskolakertekért Alapítvány alapítója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense volt a vendégünk legújabb adásunkban, ahol áttekintettük az iskolakertek szerepét, és a természetben zajló munka fontosságát, és azt, hogy miként lehet elindítani egy ilyen kertet.  Az adás tartalmából: Bár Magyarországon már 1780-ban is léteztek iskolakertek, a modern mozgalom a 2010-es években indult újra. Ma már az óvodák és iskolák mintegy 10%-ában kertészkednek a gyerekek.A mai iskolakertek fő célja a fenntarthatóságra nevelés és az egészséges táplálkozás népszerűsítése – a gyerekek sokkal szívesebben megeszik azt a zöldséget, amit ők maguk termeltek meg.A felgyorsult digitális világban az iskolakertek segítik az agy regenerálódását, javítják a koncentrációt, csökkentik az agressziót és a figyelemzavar kockázatát. Emellett a talajjal való fizikai érintkezés erősíti az immunrendszert és véd az allergiás megbetegedések ellen.Beépítés az oktatásba: Az iskolakertek kiválóan integrálhatók a matematika, a környezetismeret és a biológia órákba, sőt, a technika és tervezés tantárgyon belül külön kertészeti modul is választható.A kertépítést érdemes kicsiben, lépésről lépésre kezdeni (akár emelt ágyásokkal). Az induláshoz és a kihívások (pl. a nyári szünet alatti fenntartás) megoldásához az Iskolakertekért Alapítvány országos hálózattal, tanácsadással, mentorálással és eszközpályázatokkal is segítséget nyújt.

Gondoltad volna, hogy a mindennapi használati tárgyaink – a fehérneműink, a gyerekek cumija, vagy akár a fejhallgatónk – egészségre káros vegyi anyagokat rejthetnek? Podcastunk vendége, Dr. Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) munkatársa azon dolgozik, hogy ezekkel a veszélyekkel mindinkább tisztában legyünk, illetve hogy a szabályozói és gyártói oldalról is megszülethessenek a megfelelő válaszok erre a problémára. Teszi mindezt az Európai Unió LIFE programjának keretében, a ToxFree LIFE for All projektben.  Az adásban a következő témákat járjuk körül: a rejtett vegyszerek és a TVE legújabb terméktesztjei: kiderül, miért lehet veszélyes egy látszólag ártalmatlan cumi vagy egy alsónemű,a szigorúbb jogszabályok szükségessége és a gyártói felelősségvállalás lehetséges lépései,a TVE Ökokör programja, amely közösségi segítséget nyújt a háztartások vegyszer- és műanyaghasználatának csökkentéséhez,hasznos tanácsok és tippekről azoknak a civil vagy vállalati szereplőknek, akik LIFE pályázaton szeretnének sikeresen indulni.Hivatkozások és hasznos linkek az adáshoz: A Tudatos Vásárlók Egyesületének terméktesztjeit (ahol biztonságos alternatívákat is találhatsz) itt éred el: tesztek.tudatosvasarlo.huHa a LIFE pályázatok, a kapacitásépítő programok vagy az április 28-30. közötti EU LIFE információs napok érdekelnek: www.lifepalyazatok.eu

A mikroműanyagok mindenhol ott vannak. A tengerek mélyétől, a hegyek tetejéig, a palackozott víztől a belélegzett levegőig. Ma még nem tudjuk egészen biztosan, hogy mindez milyen konkrét veszélyekkel jár, bár egyre több a baljós jel. Az minden esetre lényeges, hogy a felesleges félelemkeltést elkerüljük, és a közszájon forgó tévhiteket – lásd a címben – elkerüljük. Ez volt a célja a beszélgetésünknek dr. Bordós Gáborral, a Eurofins Environment Testing Hungary Kft. mikroműanyagokkal foglalkozó üzletágvezetőjével, aki segített tiszta vizet önteni a pohárba

Podcastunk aktuális adásában Koczóh Levente Andrással, a Green Policy Center szenior kilímapolitikai szakértőjével vettük sorra azokat a kérdéseket, melyek a leginkább relevánsak lehetnek a hazai klímapoltika jelenét és jövőjét tekintve. A beszélgetés apropóját a hazai klímapolitikai szakmai műhely három részes vitaest-sorozata adta, melynek első két eseménye az elmúlt hetekben zajlott. Az első vitaest (Mi a 3 legfontosabb klímapolitikai intézkedés a választások után?) itt tudod megnézni: https://youtu.be/7wjNOBVat-o?si=Hb0vgSF8NoIHCuoT A másodikat (Miként garantálható az élelmiszer- és vízellátás változó környezeti és klimatikus feltételek között?) itt: https://youtu.be/icGq1tAmpIg?si=q07YHvt08mAPIic1 A soron következő vitaestre pedig (Klímatudomány a tények utáni világ viharában – Tudományos tények a közbeszédben és a döntéshozatalban) itt tudsz regisztrálni. Az adásban szó esett még a neves hazai szakember által írt, A klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért című munkája, mely ide kattintva érhető el.

Holnapután című műsorunk legújabb adásában dr. Tkacsik Mártával, a Patikakert alapítójával beszélgettünk. Eredeti végzettsége szerint elméleti matematikus vendégemmel többek közt a regeneratív mezőgazdaságról, a klímaválságról, a minket körülvevő és bennünk létező mikrokozmoszról, és a mesterséges intelligenciáról is beszélgettünk.

2024 óta már fenntarthatóságból is lehet érettségizni. Az alig néhány éves tantárgy az általános iskolák ötödik osztályától egészen a középiskola végéig nyújt érdekes, hasznos és fontos ismereteket, ráadásul már a hazai iskolák körülbelül 10%-ában elérhető. A Holnapután aktuális adásában a tantárgy, illetve a hozzá tartozó tankönyvcsomag megalkotásában fontos szerepet vállaló Ütőné dr. Visi Judit, főiskolai docenssel beszélgettünk.

A Holnapután aktuális adásában az éghajlati szélsőségekről beszélgettünk dr. Lakatos Mónikával, a HungaroMet éghajlatkutatójával. A beszélgetés apropóját – a hosszú ideje nem látott, szokatlan mennyiségű hóval érkező tél mellett – a Kék Bolygó Alapítvány és a HungaroMet által magyar nyelven megjelentetett kiadvány (Szélsőségek és klímaváltozás – Újságírói útmutató) adta, mely a szélsőséges időjárási események értelmezését segíti. Ebben úgynevezett attribúciós vizsgálatokkal állapítják meg, hogy az extrém események mennyiben köthetők a klímaváltozáshoz.

A Holnapután aktuális adásában Barta Róbert Gézával, a HungaroMet tanúsítási vezetőjével beszélgettünk az ökocímkékről. Ezek a jelölések segítik a környezettudatos választást, miközben a rendszer a cégeket is hozzásegíti egy fenntarthatóbb működéshez. 

Magyarország vízgazdálkodási helyzete drasztikusan megváltozott az elmúlt években. Míg a 2000-es évek elejéig az árvíz mellett a belvíz jelentette a legnagyobb kihívást, ma már sokkal inkább az a baj, hogy nincsen víz. Az évek óta tartó aszályt a természet, a mezőgazdaság, és turizmus, és úgy általában mindenki megszenvedi. A Holnapután aktuális adásában dr. Bíró Tiborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetőjével beszélgettünk hazánk vízügyi kihívásairól, az aszály kérdésköréről és arról, hogy milyen megoldási lehetőségek mentén indulhat el az ország.

Podcastunk aktuális adásában a divatvilág és a ruhaipar fenntarthatósági kihívásait tekintjük végig Szentesi Rékával. Vendégem divatkutató és márkastratéga, aki 20 éve dolgozik nemzetközi és magyar márkákkal, illetve 10 éven keresztül volt szakmai vezetője egy hazánkban működő francia divatfőiskola divatmenedzsment szakának.

Az ALTEO a hazai energiaipar és a körforgásos gazdaság ismert vállalata, amely a zöld átállás támogatására kínál okos, hatékony és megbízható megoldásokat. A 15 éve a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalat 2022-ben a hazai energetikai szektorban elsőként szerzett önkéntes, független fél általi értékelés alapján készült nemzetközi ESG tanúsítványt. 

Bár Magyarországot gyakran emlegetjük víznagyhatalomként, mégis előfordul, hogy egyetlen éven belül kell megküzdenünk az aszállyal, a belvízzel és az árvízzel. Hogyan alakult ki ez a paradox helyzet, és mit tanulhatunk az Árpád-kori őseinktől? Az adásban Németh Zoltán műszaki pedagógussal, és gazdálkodóval járjuk körül a 19. századi folyószabályozások drasztikus következményeit, és megismerjük azt a monumentális, középkori csatornahálózatot, amely a feltételezések szerint képes volt a vizet olyan módon kezelni, hogy az év minden szakaszában a legtöbbet lehessen kihozni belőle. Szót ejtünk a talajvízszint süllyedéséről, az élelmiszereink csökkenő tápanyagtartalmáról és arról, hogyan mentheti meg a jövő mezőgazdaságát a modern technológia és az ősi tudás ötvözése.

Egyre sürgetőbbé válik olyan alternatív alapanyagok keresése, melyek környezetszennyezés nélkül, minél kisebb lábnyom mellett képesek kielégíteni az ipar és a fogyasztók igényeit. Fenntarthatósági szempontból a fosszilis alapú műanyagok kora lejárt, mégis elárasztanak mindent. Talán ezen is tud majd változtatni egy magyar startup, a gombafonalakkal foglalkozó Fraxinea. Ők azt ígérik, hogy kizárólag természetes összetevők felhasználásával tartós, strapabíró, biztonságos, és nem utolsó sorban komposztálható anyagokat hoznak létre. A cég társalapítójával, Takács Emesével beszélgettem. Az adásban többek válasz kapunk az alábbiakra: Miért jelent jobb alternatívát a gombafonal a szintetikus megoldásoknál?Mire használható a micélium a mindennapokban, és mi történik vele az életciklusa végén?Milyen eszközökkel, hol és hogyan állíthatók elő a gombatermékek?Milyen jövőbeli felhasználási lehetőségek előtt áll az iparág?Hogyan kerül a gombafonal a jógaterembe?Mennyibe kerülnek ezek a termékek, és mitől válhatnak versenyképessé?Milyen kihívásokkal néz szembe egy micéliumra szakosodott magyar startup?