Advertise on podcast: Harmóniaszoba

Mi segít abban, hogy egy elhatározásból valóban tartós életmódváltozás legyen? Doktori kutatásomban azt vizsgálom, milyen pszichológiai tényezők kapcsolódhatnak az egészségesebb életmód kialakításához és fenntartásához, különös tekintettel az inzulinrezisztenciára. Ehhez most 18 év feletti résztvevőket keresek két csoportból:– inzulinrezisztenciával élő személyeket– inzulinrezisztenciával nem rendelkező személyeket, akik a kontrollcsoporthoz csatlakoznának. A kérdőívek többek között olyan területeket vizsgálnak, mint az önirányítás, az együttműködés, az egészséggel kapcsolatos gondolkodás, az életmódváltás melletti elköteleződés és azok a személyes tényezők, amelyek szerepet játszhatnak egy hosszabb távon is működő életmód kialakításában. A kitöltés körülbelül 60 percet vesz igénybe. A részvétel önkéntes és anonim, személyazonosításra alkalmas adatot nem kérünk. Az eredményeket kizárólag csoportszinten elemezzük, egyéni kiértékelés nem készül. Ha inzulinrezisztenciával él:https://forms.gle/2VJqhezEGg4BTPVt9 Ha nem inzulinrezisztens:https://forms.gle/LdsVbLQCsEpnD3ek6 Ha kitölti a kérdőívet, azzal hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabban megértsük, mi segíti és mi nehezíti a tartós egészségmagatartás-változást.

Ebben a podcastben a társas befolyásolás szerepét mutatnám be, ehhez a Michelangelo-modell nézőpontjait ismertetném, amely azt mutatja be, hogy a kölcsönös szeretet hogyan hat az énképre és a változásra. Ez a pszichológiai modell szemléletesen azt mutatja be, miként hat egy férfi elfogadása és szeretete a nő énképére és változási képességére, illetve viszont hogyan befolyásolja a nő szeretete és támogatása a férfi énképét és fejlődését. A Michelangelo-jelenség annak a metaforája, ahogyan a partnerek egymás ideális énjét kibontakoztatják a kapcsolat során. Michelangelo úgy vélekedett, hogy a szobrász csak “kiszabadítja” a márványban eleve benne rejlő alakot – hasonlóan, egy szerető partner a másikban rejlő legjobb ént hozza felszínre. Már kutatások is alátámasztják, hogy az ideális személyiségvonások kibontakoztatásában a párkapcsolat tud a leghatékonyabban segíteni. Vagyis a társunkkal való viszony az egyik legfőbb közege annak, hogy önmagunk pozitív vonásai fejlődjenek. hiszen azokkal, akikkel szoros interakcióban vagyunk nap mint nap, azok tartós, stabil változásokat idézhetnek elő bennünk a viselkedésünkben és személyiségünkben.

A megküzdéssel kapcsolatos kutatások is fejlődésen mentek keresztül. A mindennapi akadályok és csalódások fényében feltételezhető volt az, hogy az élet alapvetően stresszes. Így a „megküzdés” szó megfelelő gyűjtőfogalommá vált, s azokra a viselkedések magyarázatára alakult ki, amelyek túlmutatnak az egyszerű rutinokon és szokásokon. A megküzdés szó ma már nem csupán az aktuális stresszhelyzetek megoldására szolgáló kifejezés, hanem a múlt-jelen-jövő időtengelyében is értelmezhető. A megküzdés kutatási területe egyre szélesebbé vált, ma már  a fogalom magában foglalja a pozitív törekvéseket és érzelmeket, a célokat, a haszon felismerését és az értelem keresését is, Ebben a podcastben azt mutatom be, hogy a  reaktív, anticipatív, preventív és proaktív megküzdést mikor használható, elmagyarázom, hogy a stressz és az alkalmazkodás folyamatában milyen megküzdési módok használhatók, azért, hogy rálátást nyerhess azokra a pozitív törekvésekre is, amelyek mindennapi küzdelmeink részét képezik.

Az észlelt személyes hatékonyság azt jelenti, hogy az egyén mennyire hisz a saját képességeiben egy kívánt cselekvés vagy cél elérésében, még akadályok és nehézségek ellenére is. Az énhatékonyság annak szubjektív megítélése, hogy mennyire vagyunk hatékonyak saját viselkedésünk irányításában és a kitűzött célok megvalósításában.  Bandura négy alapvető információ forrását azonosította azoknak a tapasztalatoknak és hatásoknak, amelyekből az énhatékonysági meggyőződések származnak. Az énhatékonyságunk a saját sikeres tapasztalatainkon, a helyettesítő tapasztalatokon, a verbális megerősítéseken és az érzelmi és fiziológiai állapotunkon alapul, s ezek kijelölik az énhatékonyságunk fejlesztésének lehetőségeit is. Ebben a podcastben bemutatom mind a négy tényezőt, hiszen ha valaki a saját személyes hatékonyságának fejlesztésén gondolkodik, akkor ezeket a forrásokat érdemes megértenie és rendbe tennie magában.

Ebben a könyvben egy érdekes összegzése található az életdrámáinknak. A szerző a könyvben olyan ember gyarlóságokról ír, amelyek az emberi magatartás határesetei a normális és a kóros között. A szerző elgondolkodtató nézőpontokat fogalmaz meg a mínusz szituációk kapcsán, amikor hátrányos milliőből eredő, az élet feladatok megoldása szempontjából tartósan hátrányos helyzetben élünk. Mínusz szituációban van mindenki, aki azt tapasztalja, hogy szándéka és erőfeszítései ellenére hiányt szenved az őt megillető anyagi és szellemi javakban. Mínusz szituációban két alapvető ösztönös törekvésünk megvalósításának veszélyeztetését, illetve meghiúsulását éljük át: a létbiztonságra és önértékérzésre való törekvésünkét. A podcast inspirálhat arra, hogy átgondold, hogy életdrámáid átélése során milyen rendellenes személységvonásokat alakítottál ki és miért, s van -e olyan tulajdonságod, amin szívesen változtatnál.

A fejlődési pszichopatológiához tartozó kutatási irányzat a veszélyeztetettség ellenére megmutatkozó sikeres alkalmazkodást és kompetenciát vizsgálja. A reziliencia vizsgálatok a sikeres alkalmazkodást többféleképpen definiálják, egyrészt a mentális tünetek zavarok és viselkedéses problémák hiányaként, másrészt mint pszichoszociális kompetenciáról gondolkodnak, vagyis a fejlődési feladatok sikeres teljesítésében. Ebben a podcastben bemutatom, hogy a jó alkalmazkodással együtt járó faktorokat hogyan azonosították, s hogy a védő faktorok milyen módon képesek kifejteni a védő hatásukat.  S bemutatom a poszttraumás növekedésnek is a lényegét, hogy a számunkra traumatikus helyzet után hogyan lehetünk képesek mélyebb, komplexebb pszichés szerveződési állapotba kerülni.

Az élet középső időszaka minden ember számára az átalakulás, a változás ideje. Van, akinél az átalakulás, a személyiség átformálódása fokozatosan, nagyobb megrázkodtatások nélkül megy végbe, míg másoknál, becslések szerint az emberek kétharmadánál, drámai változások közepette zajlik, Az élet középső szakaszába való belépés egyben egy új életstruktúra választását és egyben egy új generációba való kerülést is jelent. A középkorban való megállapodás időszaka lényegében a személyiség irányulásai, feszültségei, ellentétes törekvései közötti egyensúly megteremtése. Levinson az egyensúlyteremtés feladatát négy kiemelt területen gondolja nagyon fontosnak. Ezért ebben a podcastbena 4 polaritás : a fiatalság-öregség, az alkotás-rombolás, a kötődés-eloldódás, a férfiasság-nőiesség polaritásban létrejövő feszültégek feloldási lehetőségeit mutatom be.

Veszélyes állapot, hiába rongyolódik el a közbeszédben a „kiégés" kifejezés, hasznos, ha a fogalmat tisztán látjuk és tudjuk is, mit tehetünk ellene. Bukta Tünde szakpszichológus a Vezetőfejlesztés a 21. században című kötet erről szóló fejezetét jegyzi. A szakértő-szerzővel Harka Éva beszélgetett. A Mecenatúra pályázatnak köszönhetően a kötet tíz legaktuálisabb témáját podcastben járjuk körbe. A projekt honlapja: https://ktk.pte.hu/hu/ajovovezetoi

Az élet olyan mint a billiárd.ismét eltelt egy év, és én ismét összegeztem az elmúlt évem belső folyamatait, apukám halála után a gyászév befejeződött, de az utóhatásainak az élményei még feldolgozást igényeltek tőlem. Ezért ezt az évet még a lelki és testi regeneráció folyamatában töltöttem. Természetesen az évem tartogatott még számomra kellemes és kellemetlen élményeket, amelyeket bemutatok ebben a podcastben. Volt aki úgy jellemzett ebben az évben, hogy én vagyok a vitatkozó mókus, ennek a belső vitatkozásnak az agyam és a szívem közötti egyet nem értésének az állapotait mesélem el. Remélem  gondolataimmal és önreflexióimmal tudok segítséget nyújtani többek számára is, és inspirálni is tudom a hallgatóimat arra, hogy ők is megtegyék belső útjuk történetének elemzését.

A kristálygömb az önismeret és a belső világ megértésének jelképe. A kristálygömb keresése az önmagunk legjobb részének megismerését, a bennünk élő lehetőségek és képességek felfedezését jelenti. A kristálygömb megszerzése a hős pszichés integrációját, önmagára találását jelenti. A mese arról szól, hogyan ismerhetjük fel a belső szépségünket és valós értékünket, még akkor is, ha a külvilág elrejti azt. Hiszen az, aki ismeri saját "kristálygömb-természetét", képes a belső erejére támaszkodni, és nem kényszerül külső segítségre vagy manipulációra, mert a belső erő birtoklása hatalmat ad a saját testünk, lelkünk és szellemünk fölött, és ezáltal képessé válunk lemondani a külső, hamis hatalomról.  Ebben a podcastben azt mutatom be, hogy a mese hogyan tudja megnyitni az utat a belső erőközpont felé, és hogyan segít is kapcsolódni ehhez a kimeríthetetlen forráshoz.

Önelfogadás nélkül az önbecsülés lehetetlen. A szerző szerint annyira össze van gabalyodva az önelfogadás az önbecsüléssel, hogy az emberek néha egyenesen összekeverik a két fogalmat. Ezért ebben a podcastben bemutatom az önelfogadás fogalom jelentésének három szintjét. S beszélek arról is, hogy nemcsak a sötét oldalunk elől menekülhetünk, hanem a napos oldalunktól is – bármitől, ami azzal fenyeget, hogy kitűnünk vagy egyedül maradunk, vagy ami arra kér, hogy a tudatosság magasabb szintjeire és magasabb fokú integritásra törekedjünk.  A legnagyobb bűntett, amit magunk ellen elkövethetünk, nem az, hogy megtagadjuk vagy nem ismerjük el a hiányosságainkat, hanem hogy megtagadjuk vagy nem ismerjük el a nagyszerűségünket – mert félelemmel tölt el bennünket.

Az önbecsülés a maga teljességében azt a megélést jelenti, hogy alkalmasak vagyunk az életre, és megfelelünk a követelményeinek. Az önbecsülés értéke nem pusztán abban rejlik, hogy emiatt jobban érezzük magunkat, hanem hogy jobban is élünk – ügyesebben és megfelelőbb módon reagálunk a kihívásokra és a lehetőségekre.  Az önbecsülésünk szintje mélységes hatással van a létezésünk minden aspektusára: a munkahelyi működésünkre, az emberekkel való bánásmódunkra, és arra, hogy milyen magasra emelkedhetünk, és mi mindent tudunk elérni – a magánéletben pedig arra, hogy kibe leszünk hajlamosak beleszeretni, hogyan vagyunk együtt a partnerünkkel, gyerekeinkkel és barátainkkal, és milyen szintű személyes boldogságot érhetünk el. A szerző szerint sokunknak bátorság kell ahhoz, hogy önszabotázs nélkül el tudjuk viselni a boldogságot. A podcastben azt mutatom be, hogy a boldogság hogyan aktiválhatja azokat a belső hangokat, amelyek azt mondják nekünk, hogy nem érdemeljük meg a boldogságot.

A tojásból teremtett lány” egy magyar népmese, amely a teremtés, a sors és a női bölcsesség témáit járja körül.  A tojás egy ősi születési szimbólum, amely az újjászületést, az új kezdetet és a belső átalakulást jelképezi. A lány nem hétköznapi módon születik, ami azt mutatja, hogy az igazi fejlődés néha váratlan és misztikus módon indul el. s természetesen a próbák jelentősége is megjelenik a mesében,  a lánynak akadályokon kell túljutnia, hogy valóban készen álljon a szerelemre, a házasságra vagy a saját útjára. A lány életét számos megpróbáltatás nehezíti, melyek során meg kell küzdenie a gonosz erőkkel és a hazugságokkal, annak érdekében, hogy a saját képességeit kibontakoztathassa.  Azt hiszem, aki már átélte egyszer is a lány érzéseit,  hogy nyomban meghalt a feltörése után. az tudja, hogy nagyon nehéz létállapot, s lehet hogy elbeszélhetetlenek is azok a pillanatok, amikor ez megtörténik velünk. Azért készítettem el ezt a podcastet, hogy közvetíthessem a mese  üzenetét, hogy az önmagunkra találás nem mindig a megszokott utakon történik. S a szerelem nem csak boldogság, hanem beavatás is, és ha elengedésre van szükség, az is egy beavatás része lehet számunkra

Fontos belátni, hogy a mértékletesség modern életünkben egyre fontosabb fogalommá válik, már csak a magas dopaminválaszt kiváltó termékek bősége miatt is, amelyek kényszeres fogyasztókká tehetnek, még ha hivatalosan ennyitől nem is számítunk szenvedélybetegeknek.  Az önmegtartóztatás napjainkban már alapvető szükséglet. A kívülről ránk erőltetett szabályozások, mint például a dohánytermékekre fizetendő extra adó, a legális alkoholfogyasztás nagykorúsághoz kötése, a kokain birtoklásának bűncselekménnyé nyilvánítása, noha szükségesek, önmagukban soha sem elegendők egy olyan világban, ahol az erős dopaminválaszt kiváltó szerek gyakorlatilag végtelen számban állnak a rendelkezésünkre.  A podcastben bemutatom a dopaminböjt lépéseit, amelynek végső célja az egyensúly helyreállítása, illetve az, hogy újra képesek legyünk átélni a legkülönbözőbb örömforrásokat.  Bemutatom az önmegtartóztatás módszereit, a térbeli fizikai stratégiákat, az időbeli  kronológia stratégiákat,  és a jelentésbeli kategorikus stratégiákat is.

Az 1970-es években társadalomtudósok felfedezték egy fordított arányosságot, amelyet az élvezet és a fájdalom között ellentétes folyamat-elméletnek neveztek el, amely arról szól, hogy a hedonikus vagy érzelmi semlegességtől való minden elhúzódó vagy megismétlődő eltérésnek ára van.” A mindennapokban az élvezet és a fájdalom kérdése jóval összetettebb de ha az ismételten átélt élvezetek hatására megemelkedik a neurális alapszintünk, örökös elégedetlenségre kárhoztatjuk magunkat, azaz soha semmi nem lesz elég jó, mindig többre és többre vágyunk. Ebben a podcastben azt mutatom be, hogy az agyunk miért nem alkalmazkodott a bőség világához, és miért van egyre több jutalomra van szükségünk ahhoz, hogy örömet érezzünk, és egyre kevesebb is elég ahhoz, hogy fájdalmat érezzünk.