Advertise on podcast: Adóinfó - InfoRádió - Infostart.hu

Magyarországon jelenleg nincs klasszikus vagyonadó, ugyanakkor a bevezetésének lehetősége időről időre újra napirendre kerül. A leendő Tisza-kormány választási ígéreteinek megfelelően egymilliárd forintos értékhatárnál húzná meg a vagyonadót. Milyen nemzetközi példák vannak a vagyonadóra? Miként kerülhet el a vagyonok túladóztatása? És miért lehet ez fontos szempont az adónem kidolgozásában? A szakértő Fajcsák Gábor, RSM Adóüzletágának vezetője, az RSM cégtársa.

Témánk az automatizált szállítói számla-feldolgozás nagyvállalati ERP-környezetben. A szakértő Budai Mátyás, az RSM adómenedzsere.

Témánk a bértranszparencia. Az Európai Uniónak van egy irányelve, amelynek célja a nemek közötti béregyenlőség előmozdítása. Az irányelv új jelentéstételi kötelezettségeket ír elő a 150 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatok számára. Ezzel a vállalatoknak nemcsak átláthatóbbá kell tenniük a bérezési gyakorlatukat, hanem konkrét lépéseket kell tenniük a nemek közötti béregyenlőség biztosítása érdekében. Bohács Bernadette, az RSM HR üzletágának vezetője, dr. Vakulya Csaba ügyvéd.

Témánk a vámkezeléskor fizetendő import áfa és vámjogi környezet. Hogyan működik az import áfa önadózói rendszere, és milyen szerepük van az import áfa megfizetésében a vámügynöknek? A szakértő: Falcsik István, az RSM Vám-, jövedéki, és hulladékgazdálkodási tanácsadás üzletágvezetője.

Témánk: A helyi iparűzési adóalap (röviden a HIPA-alap) pontos meghatározása, az ennek során elkövetett tipikus hibák, valamint az adóhatóság ellenőrzési gyakorlata. Szakértők: Bulátkó Ottó, az RSM Adóüzletágának vezető menedzsere, és Bíró Ágnes, az RSM vezető tanácsadója.

A 2026-os év adóváltozásainak egyik meglepetése, hogy a jelenleg még felfüggesztés alatt álló reklámadó július 1-jétől ismét hatályba lép. Ez az érintettek számára azt is jelenti, hogy fel kell frissíteniük a reklámadóval kapcsolatos ismereteiket, és le kell porolni az évekkel ezelőtt kialakított folyamatokat. A műsor szakértője Csepei Kinga, az RSM Adó-Üzletágának vezető menedzsere.

Témánk a bértranszparencia. Az Európai Uniónak van egy irányelve, amelynek célja a nemek közötti béregyenlőség előmozdítása. Az irányelv új jelentéstételi kötelezettségeket ír elő a 150 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatok számára. Ezzel a vállalatoknak nemcsak átláthatóbbá kell tenniük a bérezési gyakorlatukat, hanem konkrét lépéseket kell tenniük a nemek közötti béregyenlőség biztosítása érdekében. Bohács Bernadette, az RSM HR üzletágának vezetője, dr. Vakulya Csaba ügyvéd.

A NAV 2026-os adóellenőrzési tervei. Milyen eredményt ér el 2025-ben az adóhatóság a költségvetési bevételek beszedését illetően és ez alapján milyen fellépéseket tervez a 2026-ban? Szakértők: Varga Diána, az RSM Adóüzletágának szenior menedzsere és Bulátkó Ottó, az RSM Adóüzletágának vezető menedzsere  

Számos olyan nemzetközi adózási kérdés merülhet fel (például a 183 napos szabály, a gazdasági munkáltató megítélése, az A1 igazolás és a járulékfizetés, vagy a kiküldetéshez kapcsolódó bónusz/részvényjuttatás adózás), amelyek egy része nem feltétlenül közismert, ezért gyakran félreértelmezésekhez, ebből következően pedig adókockázathoz vezethet. Jelen bejegyzésünkben a tapasztalataink alapján leggyakrabban előforduló tévhiteket foglaljuk össze, amelyekre érdemes odafigyelni, akár hozzánk érkeznek külföldi munkavállalók (expatok), akár saját munkavállalóink dolgoznak hosszabb-rövidebb ideig külföldi kiküldetésben. A műsorban 6+1 tévhitről fogunk beszélgetni az expatok és a kiküldetések adózása a járulékfizetése kapcsán. A szakértő Süli Szilvia, az RSM adóüzletágának menedzsere.

A transzferárazás hazai szabályozása 2026 elején szintet lépett. A 2025. december 23-án kihirdetett és 2026. január 23-án hatályba lépett 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet nem csupán a korábbi szabályokat frissítette, hanem érdemben új szintre emelte a transzferárazást Magyarországon. jogalkotó célja kettős: közelebb kerülni az OECD transzferár elvekhez, miközben szigorúbban ellenőrzi, hogy a magyar adózók milyen minőségű és mennyire valósághű dokumentációval támasztják alá kapcsolt ügyleteiket. A szakértő Karczub János, RSM vezető adómenedzsere. 

A magyar bírósági gyakorlat az áfa-levonási jog vitáiban hosszú ideig viszonylag stabil elvre épült: a levonás alapja csak tartalmilag hiteles számla lehet, és minden ügylet során vizsgálni kell, hogy a számla szerinti gazdasági esemény ténylegesen megvalósult-e, a felek között történt-e, illetve történt-e adókijátszás. Míg a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium 5/2016. (IX. 26.) KMK véleménye alapvetően a gazdasági esemény megtörténte alapján határolta el az adólevonási jog megtagadása egyes eseteit, az új 1/2025. (XII. 09.) KK véleményében a Kúria Közigazgatási Kollégiuma az Adózók adókijátszást eredményező magatartásának vizsgálata, az Adózók adókijátszáshoz fűződő tudatossága alapján különíti el az egyes eseteket. A szakértők: Bulátkó Ottó, az RSM adóüzletágának vezető menedzsere, és dr. Mustos Gergely RSM adóüzletágának tanácsadója.

A 2025-ös üzleti év zárása a legtöbb vállalkozásnál eleve csúcsidőszak: beszámolók, adózási feladatok és jogszabályi határidők torlódnak a pénzügyi és adózási területeken. Ilyenkor könnyű szem elől téveszteni egy olyan – viszonylag új – kötelezettséget, amelyhez sok szervezet még nem épített be stabil évzárási rutint. Ez a globális minimumadó kapcsán a 2025. adóévre vonatkozó bejelentési kötelezettség. A szakértő Clamba Viktória, az RSM vezető adómenedzsere. 

Az ISO 27001-et sokan hallották már, de kevesen tudják pontosan, mit jelent. Mi ez a szabvány, és miért beszél róla most ennyi cég? Sokan úgy gondolják, hogy a tanúsítvány megszerzése a cél. De mi a különbség a ‘megvan a papír’ és a valóban biztonságos működés között? Ezekre a kérdésekre is válaszol Balogh Zoltán,az RSM szenior IT-audit menedzsere.

2026-tól több ponton változik a fejlesztési adókedvezmény rendszere. A fejlesztési adókedvezmény 13 éves időszakra igényelhető - attól az üzleti évtől kezdődően, amikor a beruházás befejeződik és üzembe helyezésre kerül, vagy az azt következő évtől - a társasági adó (TAO) bevallásában. Arról, hogy mi változik Clamba Viktóriát, az RSM vezető adómenedzserét kérdezzük. 

A CBAM-kötelezettségek 2026. január 1-jétől „éles” üzemmódba kapcsoltak: a vámhatóság a vámkezelések során vizsgálja, hogy az importőr érintett-e CBAM szempontból, és csak meghatározott feltételek teljesülése esetén végzi el a CBAM-hatálya alá tartozó áruk vámkezelését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a CBAM-kötelezettségek elmulasztása – vagy a vámeljárásban történő helytelen jelölésük – akár a vámkezelés meghiúsulásához is vezethet. A szakértő: Falcsik István, az RSM Vám jövedéki és hulladékgazdálkodási tanácsadási üzletágának vezetője.