Advertise on podcast: ELTE TTK Podcast

Huszonharmadik alkalommal adták át a L’Oréal–UNESCO „A Nőkért és a Tudományért” díjat, amely idén három kiemelkedő magyar kutatónőt ismert el. Vendégünk Pipek Orsolya Anna, az ELTE Természettudományi Kar biofizikusa, aki adattudományi módszerekkel fejleszt olyan algoritmusokat, amelyek forradalmasítják a DNS-elemzést.🔍 Hogyan lehet több milliárd soros adathalmazokat feldolgozni akár egy óra alatt?💻 Miért számít a laptop is „labor”-nak?🌍 Milyen hatással lehet mindez a biológiára és az orvostudományra?Erről és sok másról beszélgetünk Papp Eszter műsorvezetésével a Science Podcast legújabb epizódjában!Részletek: https://ttk.elte.hu/content/l-oreal-unesco-dijat-nyert-pipek-orsolya.t.8727🎧 Hallgass bele, ha érdekel a tudomány jövője és a kutatás kulisszatitkai!A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.

A modern mezőgazdaság és városi élet egyik láthatatlan kihívása a környezetbe jutó gyógyszermaradványok: kezelt/kezeletlen szennyvízből, öntözésből vagy szennyvíziszapból a talajokba kerülnek, majd továbbterjedhetnek. Vendégeink, Lili Szabó és László Bauer, friss kísérleteikből hoznak példákat: gyökérsavak szerepe, abszorpciós/adszorpciós folyamatok, laborprotokollok, időskálák és hőmérséklet-ingadozás hatásai – és hogy mindez mit üzen a fenntartható gyakorlatokról. Részletek: https://ttk.elte.hu/content/gyogyszermaradvanyok-a-talajban-lathatatlan-veszely-a-gyokerek-melyen.t.8779

Közel 800 millió forintos támogatást nyert el a NORMA Instruments Zrt. és a TTK közös projektje, amelynek eredményeképpen az eddigieknél pontosabb készülékkel, költséghatékonyabban végezhetők el a vérvizsgálatok. A Moduláris detektor és megvilágító rendszer fejlesztése alakos elemek fényszóródásának vizsgálatára, minden szögtartományban, elsősorban hematológiai alkalmazásra című projekt célja olyan új áramlási citometriai készülék létrehozása, amely kis méretű, költséghatékony, egyszerűen gyártható és a változó igényeknek megfelelően könnyen módosítható, ezért versenyképesebb, mint a piacon létező mérőrendszerek. Az áramlási citometria a biotechnológiában alkalmazott diagnosztikai eljárás, amelyet leginkább az onkológia, az immunológia és a hematológia területén használnak. A fejlesztések eredményeként technológiai előrelépés várható, amely mind a kutatási, mind az egyéb részecskevizsgáló ipari fejlesztések területén is hasznosítható lesz. Vendégeink: Dr. Csanád Máté, fizikus Dr. Marx Anita, biológus Némedi József, fejlesztési igazgató - Norma Instrument Zrt. Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.A kutatást a 2023-1.1.1-PIACI_FÓKUSZ-2024-00040 számú pályázat támogatta.

🏆 2025. évi Kémiai Nobel-díj – a molekulaszivacsok forradalmaA Svéd Királyi Tudományos Akadémia 2025-ben Kitagawa Szuszumu (Kiotói Egyetem), Richard Robson (Melbourne-i Egyetem) és Omar M. Yaghi (Kaliforniai Egyetem, Berkeley) kutatókat tüntette ki a fémorganikus vázszerkezetek (MOF-ok) kifejlesztéséért.🔬 Miért fontos ez?A MOF-ok olyan kristályos anyagok, amelyekben fémionok és szerves molekulák alkotnak rendkívül porózus, háromdimenziós hálózatot. Ezek a „molekulaszivacsok” hatalmas belső felülettel rendelkeznek – akár egy focipálya egyetlen gramm anyagban!🌍 Alkalmazási területek:Szén-dioxid megkötése az éghajlatváltozás elleni küzdelembenVíz kinyerése a sivatagi levegőbőlHidrogén és más gázok biztonságos tárolásaKatalízis és gyógyszeradagolásMérgező gázok semlegesítéseEz a felfedezés nemcsak a kémia határait tágította ki, hanem kulcsfontosságú szerepet játszhat a fenntartható jövő technológiáiban.Vendég: Dr. Tarczay György, az ELTE Kémiai Intézet igazgatóhelyetteseMűsorvezető: Papp Eszter, fizikus.A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.

Az ENSZ közgyűlése 2025-öt a kvantumtudomány nemzetközi évének nyilvánította (International Year of Quantum Science and Technology). Így talán nem is meglepő, hogy a kvantumfizikához volt köze az idei fizikai Nobel-díjnak is! John Clarke, Michel Devoret és John Martinis kapta a díjat a makroszkopikus kvantummechanikai alagúthatás és az energia kvantálódásának felfedezéséért elektromos áramkörökben.Vendégeinkkel ezt fejtjük ki bővebben.Vendégeink:Dr. Cserti József és Dr. Széchenyi Gábor, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének munkatársai.Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus.Tartalom:00:00 Bevezető00:36 Lehet köze a díjazottaknak ahhoz, hogy az idei év a kvantum technológia és tudományok éve?03:14 Gyorstalpaló kvantummechanikából.06:06 Mit nevezünk alagút effektusnak? 09:43 Mit takar az energia kvantáltsága? 13:55 Josephson-átmenet22:24 Mi az újdonság ebben a felfedezésben, amiért díjat érdemel?A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.

Hogyan jut el egy középiskolás diák egyetemi kutatócsoportba, majd onnan az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia dobogójára – sőt, a nemzetközi döntőbe? Ebben az epizódban Szokolai Lili mesél saját útjáról, amely az ELTE TTK Talentum programjával kezdődött, és egészen a nemzetközi tudományos elismerésig vezetett.Vendégünk Dr. Mező Gábor professzor is, aki betekintést nyújt abba, hogyan lehet középiskolásokat integrálni egy kutatócsoportba, milyen témákon dolgoznak, és miért fontos a tehetséggondozás már fiatal korban.A beszélgetés során szó lesz:a glioblasztóma tumorőssejtek és peptidek kutatásáról,a versenyek szakmai és emberi tanulságairól,a Talentum Program lehetőségeiről,és arról, hogyan lehet egyensúlyozni a középiskolai tanulmányok és a kutatói munka között.🎧 Vendégek:Szokolai Lili – az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia 1. helyezettje, a nemzetközi döntő 3. helyezettjeDr. Mező Gábor – ELTE TTK, kutatócsoport-vezető🎙️ Műsorvezető:Papp Eszter, fizikusTARTALOM00:00 Bevezető00:36 Mi motivált a Talentum programban való részvételhez? 01:25 Hogyan lehet egy középiskolást fogadni, integrálni egy ilyen kutatócsoportba? 02:53 Miért ehhez a kutatócsoporthoz kerültél?03:29 Mi tetszett meg a kutatásban?04:25 Mit tanulhat meg egy ilyen versenyen egy középiskolás?06:40 Mik azok a glioblastoma tumorőssejtek?09:06 Mik azok a peptidek? 11:30 Hogyan lehet még foglalkozni ezzel a kutatással?13:40 Mesélj nekünk az Országos Tudományos és Innovációs Olimpiáról!15:10 Mi érdekeset láttál a többi versenyzőnél?16:30 Ezen a döntőn első helyet értél el, ezzel továbbjutottál a nemzetközi versenyre!20:02 A nemzetközi döntőben 3. helyezett lettél. Mesélj erről is.20:29 Mik a terveid a jövőre?21:40 A csoport milyen más témákkal foglalkozik?22:27 Csak a Talentum Programon keresztül lehet hozzátok jelentkezni?24:47 Mit üzennél azoknak a fiataloknak, akik hozzád hasonlóan szeretnének csatlakozni egy ilyen csoporthoz?25:38 Mennyire nehéz a középiskolás feladatok mellett ez a program, a csoporttal való közös munka?A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.

A 2025. évi Nobel-díjat fiziológia és orvostudomány kategóriában Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi kapta a perifériás immunológiai tolerancia terén elért felfedezéseikért.Dr. Kacskovics Imre immunológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja segítségével mélyülünk el a témában.Vendégünk: Dr. Kacskovics Imre immunológus, dékán (ELTE TTK)Műsorvezető: Papp Eszter fizikusTartalom:00:00 Bevezető00:25 Milyen T-sejt típusokat különböztetünk meg?02:47 Hogyan ismerik fel ezek a sejtek a kórokozókat?10:18 Mi volt a kísérlet, ami a felfedezésig vezetett?13:33 Hogy egészítette ki a két további díjazott a japán kutató eredményeit?17:14 Mennyire volt bonyolult a beteg egér genomjának a feltérképezése?19:51 Mai technológiával ez mennyi idő lett volna?22:24 Ennek a génnek megtalálták az emberi megfelelőjét is?25:54 Mit takar a perifériás immuntolerancia?A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.

🎧 Hallgassátok meg a 2025-ös OTDK Biológia szekciójának első helyezettjét, Gáliková Ramónát, aki kutatásáról és tudományos útjáról mesél nekünk! A beszélgetésből kiderül: 🧫 mi történik, ha egy sejtben káros anyagok halmozódnak fel, 👵 hogyan befolyásolja az öregedés a sejtek működését, 🦟 hogyan lehet muslicákkal dolgozni laboratóriumban, 🎓 és mit adott neki az OTDK-szereplés. 🎙️ Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus

2025. június 25-én Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós elindult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ahol többek közt az ELTE kutatói által megtervezett kísérleteket is végrehajt. Ebben a beszélgetésben a HUNOR – Magyar Űrhajós Program hátterébe pillantunk be. 💡 Miről lesz szó? – Milyen kísérleteket végeznek az űrben, és miért épp ott? – Mi kell ahhoz, hogy valaki űrhajós lehessen? – Milyen kiképzésen mennek keresztül a kiválasztottak?– Miért fontos a ruházat a felbocsátás során? – Hogyan kerülhet be egy kísérlet a programba? – És elvégezhetünk-e hasonló kísérleteket otthon is? Vendégeink: 🎙️ Dr. Vincze Miklós – tudománykommunikátor, fizikus, az ELTE Fizikai- és Csillagászati Intézetének kutatója🎙️ Nagy Felícián – űrkutatási szakértő 👩‍🔬 Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus A beszélgetésben megemlített közvetítés visszanézhető a HUNOR - Magyar Űrhajós Program Youtube csatornán:https://www.youtube.com/live/lK2bhjRZdd0?si=8w5pbyV6N518SInrA Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.

🌀 A klímaváltozás korában különösen fontos, hogy értsük az időjárást – de vajon mi számít igazán „szokatlannak”? Ebben az adásban a SZIA nevű új fejlesztésről beszélgetünk: ez az ELTE Meteorológiai Tanszékén született adatvizualizációs webapp lehetővé teszi, hogy bárki felfedezze és értelmezze a múltbeli időjárási eseményeket szakmailag hiteles módon. 💬 Vendégeink:– Dr. Dezső Zsuzsanna – meteorológus, az ELTE oktatója– Mikes Márk – a SZIA egyik fejlesztője🎙️ Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus 🔎 A beszélgetés során szó lesz arról, hogy:– hogyan lehet felismerni és kategorizálni a szokatlan időjárási periódusokat,– milyen célcsoportnak készült a webes alkalmazás,– milyen eszközök és kutatások segítették a fejlesztést,– mit csinál még a Meteorológiai Tanszék, és hogyan lehet meteorológussá válni. 🌐 Próbáld ki a SZIA appot: https://meteor11.elte.hu/szia/👀 Nézd meg, mi számít szokatlannak – most már adatok alapján!

Mi történik, ha egy krokodil nagyobb, mint amit valaha elképzeltünk?🦖 A Deinosuchus, a történelem egyik legnagyobb ragadozó krokodilja nemcsak a mocsarak, de a dinoszauruszok rémálma is lehetett. 🎙️ Vendégünk: Dr. Rabi Márton, paleontológus, az ELTE Őslénytani Tanszékének adjunktusa, a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció vezető kutatója. Nemzetközi kutatócsoportjával új fényt vetett a Deinosuchus titokzatos világára. 💬 A beszélgetésből megtudhatod:– mit árulnak el a fosszíliák egy letűnt világ ragadozóiról,– hogyan derül ki, hogy egy őslény mit evett,– és azt is, hogyan lesz valakiből nemzetközileg is elismert őslénykutató. 🎧 Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus, tudománykommunikátor📍 További infó a kutatásról:https://ttk.elte.hu/content/meg-a-19-szazadban-is-elhettek-oriaskrokodilok.t.8355🔗 Rabi Márton bemutatkozása:https://magyardinoszaurusz.hu/rabi-marton

🧬 snoRNS: A molekulák, amik beleszólnak a sorsodba 🔍 Tudtad, hogy léteznek olyan apró RNS-molekulák, amelyek csendben, de határozottan irányítják a génjeid működését? 😮A snoRNS-ek kulcsszerepet játszanak a fehérjeszintézis szabályozásában, és egyre több kutatás mutatja ki, hogy kapcsolatban állhatnak komoly betegségekkel, mint például az IBD 🧻 vagy a vastagbélrák 🎯. 🎙️ A legújabb ELTE Science Podcast epizódban🔬 Dr. Varga Máté és🧪 Hamar Renáta mesélnek a zebrahal 🐟 genomjában végzett kutatásaikról,és arról, hogyan jött létre a snoDanio interaktív adatbázis 💻,ami forradalmasíthatja a génszabályozás kutatását. 🎤 Műsorvezető: Papp Eszter (fizikus) 📺 Nézd meg a podcastet: 👉 https://youtu.be/ZQqaqvLygiA 📰 Olvasd el a kutatásról szóló cikket is: 👉 https://ttk.elte.hu/content/kis-molekulak-nagy-szerep-snorns-ek-a-genszabalyozasban.t.8242 📊 Tudomány, amit érteni fogsz – és ami hatással lehet a jövőnkre is! 🚀

💡 Tudtad, hogy van egy anyag, ami képes molekulákat „becsomagolni” és magában tartani? És hogy ezzel gyógyszereket lehet hatékonyabbá tenni, sőt élelmiszerek ízét is szabályozni? 😮🍬💊 💥🔬 Molekulák börtöne, gyógyszerek titkos fegyvere a ciklodextrin – kicsi, de elképesztően sokoldalú!  🎙 Ebben az epizódban kiderül: 🍬Hogyan segítik a ciklodextrinek a gyógyszerek hatékonyságát? 🍬Miért használják őket az élelmiszeriparban? 🍬Mitől ilyen sokoldalúak, és hogyan kapcsolódik hozzájuk a biotechnológia? 🍬És hogyan lehetsz te is részese ennek az izgalmas kutatási világnak? Most elmesélik nekünk azok, akik nap mint nap vele dolgoznak. 👇 🎧 Vendégeink: 👨‍🔬 Dr. Béni Szabolcs (ELTE TTK) 👨‍🔬 Dr. Sohajda Tamás (CycloLab) 🎤 Műsorvezető: Papp Eszter Ne hagyd ki – egy molekulányi világ tárul eléd!

🧬 Ázsiából jöttek… és tényleg itt nyugszanak.Egy magyar férfi DNS-e közvetlen kapcsolatot mutat egy mongóliai herceggel, aki egy hatalmas, teraszos sírban aludta örök álmát a 2. században.És nem ő az egyetlen… 💥 A legújabb genetikai kutatások végre választ adnak a kérdésre: Kik voltak a hunok?Tényleg Ázsiából jöttek? És ha igen, miért olyan kevesen mutatnak kelet-ázsiai géneket a Kárpát-medencében? 🎙️ A Science Podcast legfrissebb adásában megdöbbentő kapcsolatok, torzított koponyák, sírmellékletek és a népvándorlás valódi arca kerülnek terítékre.Rácz Zsófia és Szeniczey Tamás kutatók mesélnek a HistoGenes projekt döbbenetes eredményeiről – és arról, hogyan derült ki, hogy Attila hunjainak öröksége nem is olyan egyértelmű, mint hittük. 🔍 DNS-nyomozás a múltban. Európa új arca a sztyeppékről.Most már nemcsak sejthetjük. Bizonyíték is van.📖 Részletek a kutatásról: https://ttk.elte.hu/content/evszazados-vita-vegere-kerulhet-pont-a-hunok-eredeterol.t.8167

Március 14-e a matematika világnapja, de többen úgy ismerik, mint nemzetközi Pí (π) napot. Ebből az alkalomból világszerte sokféle matematikával kapcsolatos program várja az érdeklődőket. Az ELTE TTK Podcast legújabb epizódjában a π-ről és a matematikáról fogunk beszélgetni!Vendégeink:Simon Péter professzor és Paulovics Zoltán Az Érintő weboldala a következő linken elérhető:https://ematlap.hu/Az Érintő Facebook oldala a következő linken elérhető:https://www.facebook.com/ematlap A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.