Advertise on podcast: PTI Podcast

TURAI HEDVIG művészettörténésszel és DON TAMÁSSAL, a debreceni Modem munkatársával két kiállítás kapcsán EGRY GÁBOR történész beszélgetett arról, hogy a művészet révén miként kerülhetünk közelebb a rendszerváltáshoz és a történelmi emlékezethez. A projektjeikben (Enyészpontok 4.0, Határeset - Modemart) bemutatott műalkotások egyik hangsúlyos eleme, nem egyszer kifejezett célja az, hogy a múlthoz való viszonyt művészi formában mutassák meg – ezzel is elgondolkodtatva mindazokat, akik akár laikusként, akár hivatásszerűen a múltat szeretnék megérteni. Mivel több a művészeti emlékezet a történetinél? Mit árul el a társadalom gondolkodásáról? Miért lenne hasznos, ha a történészek is szembesülnének a művészet emlékezeti potenciáljával? Ezeket és hasonló kérdéseket jár körül a beszélgetés az EU - United We Stand! európai uniós projekt részeként.  Az adás eredetileg a Klubrádió Szabad a pálya c. műsorában hangzott el 2022. április 29-én. KAPCSOLÓDÓ KIÁLLÍTÁSOK ÉS PROJEKTEK: Enyészpontok 4.0 https://enyeszpontok.hu/ Határeset - Modemart https://www.modemart.hu/program/hatareset/ EU - United WE Stand https://www.eab-berlin.eu/de/projekt/eu-united-we-stand * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay

A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel. A történészekből (a rádiós Gastgeber, Csunderlik Péter – PTI, ELTE, továbbá Bezsenyi Tamás – ELTE; Fóris Ákos – ELTE, Clio Intézet; Paár Ádám – Méltányosság Politikaelemző Központ) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán? A német múltfeldolgozásról szóló, nyolcadik adásban megtárgyalt filmek: - A gyilkosok köztünk vannak (Die Mörder sind unter uns, 1946 – r.: Wolfgang Staudte) - Maria Braun házassága (Die Ehe der Maria Braun, 1978 – r.: Rainer Werner Fassbinder) - A tengeralattjáró (Das Boot, 1981 – Wolfgang Petersen) - Sztálingrád (Stalingrad, 1993 – r.: Joseph Vilsmaier) A teljes sorozatot itt találja. * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay

A Társadalomelméleti Műhely podcastjában Antal Attila Piróth Attilával beszélget Jason Stanley Így működik a fasizmus című, magyarul 2021-ben a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Napvilág Kiadó gondozásában megjelent kötetéről: https://napvilagkiado.eu/termek/igy-mukodik-a-fasizmus/ Szó esik arról, hogy Piróth Attila miért tartotta fontosnak Stanley munkájának lefordítását éppen a 2022-es választások előtt. A beszélgetőpartnerek körbejárják azt, hogy melyek a történelmi és kortárs fasizmus legfontosabb működésmódja, a pandémia kapcsán milyen támadások érik a szakértelmet és a tudományt, miért alapul a fasizmus egy patriarchális, rasszista és a bármilyen értelemben vett másokat kirekesztő attitűdön. Végül megbeszéljük azt is, hogy mit lehet kezdeni a fasizmus mögötti gazdasági okokkal és a fasizmusnak a globális kapitalizmusba való beágyazódásával. Természetesen a műsorban kitérünk arra is, hogy milyen ellenstratégiák lehetségesek egy fasiszta korszellem kibontakozása során. Olvasmány, a kötet Mércén megjelent részletei: https://merce.hu/tag/igy-mukodik-a-fasizmus/ És Attila új, Napvilág-os projektje: https://napvilagkiado.eu/termek/hogyan-valtoztassunk-meg-mindent/ * * * *  POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay

A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti most induló, második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel. A történészekből (Csunderlik Péter, Bezsenyi Tamás, Fóris Ákos, Paár Ádám) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán? A holokausztról szóló, nyolcadik adásban feldolgozott filmek: Schindler listája (Schindler’s List, 1993 – r.: Steven Spielberg) A zongorista (The Pianist, 2002 – r.: Roman Polanski) Klein úr (Monsieur Klein, 1976 – r.: Joseph Losey) Az élet szép (La vita e bella, 1997 – r.: Roberto Benigni) * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay

A 2002-es választás útelágazásnak bizonyult a Harmadik Magyar Köztársaság történetében, amelyhez három toposz is kapcsolódik: A „jóléti rendszerváltás” programjával kampányoló szocialisták (a liberálisok asszisztálásával) a szoros győzelem utáni osztogatással kiürítették az államháztartást, és innen egyenes út vezetett a gazdasági „elkúrás” utáni megszorító politikához, az őszödi beszédhez, majd a szociálliberális kormányzás összeomlása után a Fidesz 2010-es kétharmados győzelméhez; Orbán Viktor a 2002-es, sokkszerű veresége után indult el a populista politika irányába, és ekkor szűnt meg párttá lenni a Fidesz, amikor a szövetséggé alakulással 2003-ban a szakrális vezetővé avanzsáló Orbán leválthatatlan elnökként tért vissza a polgári körökre támaszkodva; A 2002-es kampány paradigmaváltást jelentett a professzionális mozgósításban, a politikusok karaktergyilkossági kísérleteiben, a negatív kampány megjelenésében, és ezért a magyar közéletet mérgező „mentális polgárháború” kiváltója volt. Hogy valóban így van-e, azt Tóth Csaba és Lakner Zoltán politológusokkal beszéltük meg a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában 2022. március 4-én Csunderlik Péter vezetésével. További témáink: Ma már baloldali és liberális szavazók is olykor nosztalgiával tekintenek az 1998 és 2002 közötti „polgári kormányzásra”, amikor Orbán Viktor még úgymond visszafogott, decens és atlantista miniszterelnök volt. De valóban van-e alapja ennek az „aranykor-mítosznak”, miközben Orbán Viktornak talán azóta se volt annyira durva húzása, mint Simicska Lajos kinevezése APEH-elnökké? Az MSZP-ben milyen változások történtek 1998 és 2002 között? Kovács László miként vette át a párt irányítását, menedzselte igen professzionálisan a szocialista pártot, amelyet egy államszocialista utódpártból ekkor fazoníroztak egy modern szociáldemokrata párttá? Miért nem lett a sikeres pártelnök, Kovács László 2002-ben az MSZP miniszterelnök-jelöltje, és miért nem sikerült a baloldali messiásként várt Németh Miklós visszatérési kísérlete? Mikor és miért dőlt el, hogy Medgyessy Péter lesz az ellenzék miniszterelnök-jelöltje? A kampány hivatalos kezdetekor milyen eséllyel várták a pártok a választásokat? Kovács László és Medgyessy Péter miképp osztották el egymás között a feladatokat abban a „tökéletes kampányban”, amelyben az MSZP egyszerre riogatott a „köteles beszéddel”, és jelentek meg a párt politikusai a „jóléti rendszerváltás” programját megvalósítani tudó higgadt szakértőkként? Mi igaz a Ron Werber-legendából? * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay

A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti most induló, második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel. A történészekből (a rádiós Gastgeber, Csunderlik Péter – PTI, ELTE, továbbá Bezsenyi Tamás – ELTE; Fóris Ákos – ELTE, Clio Intézet; Paár Ádám – Méltányosság Politikaelemző Központ) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán? A fogolytáborlét dilemmáiról szóló, hetedik adásban feldolgozott filmek: Híd a Kwai folyón (The Bridge on the River Kwai, 1957 – r.: David Lean) A nagy szökés (The Great Escape, 1963 – r. John Sturges) Két félidő a pokolban (1961 – r.: Fábri Zoltán) Hetedik kereszt (The Seventh Cross, 1944 – r.: Fred Zinnemann) * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay

1946. augusztus 1-jén vezették be a világ egyik legnagyobb hiperinflációjában értékét vesztő pengő helyett a forintot. Ez egy egészen más gazdasági-társadalmi berendezkedés és egy más – aranydeviza-standardon nyugvó – nemzetközi monetáris rendszer valutája volt. A rendszerváltás után a korábbi évtizedekhez kapcsolódó értékállóság képzetét az infláció tépázta meg, és a devizahitelek története is azt erősítette tovább, hogy a mai globális pénzügyi rendszerben a forint sérülékeny. A magyar társadalom döntő többsége ma is szívesen látná a forint helyett az eurót, és számos helyzetben már forint mellett is euróban gondolkodunk. A magyar valutáról ANDOR LÁSZLÓ közgazdásszal, egyetemi tanárral, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős egykori biztosával, és VIGVÁRI GÁBORRAL, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézete Világgazdasági Tanszékének docensével beszélgettünk, a moderátor TAKÁCS RÓBERT volt. A beszélgetésben többek között az alábbi témák kerültek szóba: - Mégis mi az oka annak, hogy az euró bevezetése már több mint másfél évtizede tolódik előre – mindig legalább középtávú célként? - Milyen előnyei vannak – és túlsúlyban vannak-e ezen előnyei – a saját fizetőeszköz megtartásának a globalizált gazdaságban? - A szlovén, szlovák, észt euró azt jelenti-e, hogy ezek az országok jobbak nálunk? - Végül meddig marad(hat) velünk a forint, és mi kényszerítené ki nálunk is a valutaváltást? A beszélgetés eredetileg 2021. augusztus 6-án volt hallható a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában. AJÁNLOTT CIKKEK: Andor László: Emeritus valutánk. Népszava, 2021.02.02. https://nepszava.hu/3128059_emeritus-valutank Andor László: A 20 éves euró: egység és kétség. Mérce, 2022.01.15. https://merce.hu/2022/01/15/a-20-eves-euro-egyseg-es-ketseg/ POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay

100 évvel ezelőtt, 1922. február 16-án oszlatták fel a nemzetgyűlést, majd pár hónap múlva, május–júniusban parlamenti képviselőválasztást tartottak Magyarországon. Bethlen István miniszterelnök erre a választásra hozta vissza a nyílt, élőszóval történő szavazást, amelyet akkor már a titkos voksolással váltották fel egész Európában. És ezen a választáson nyert először az új, a miniszterelnök vezette egységes kormánypárt, amely a Horthy-korszak hegemón, leválthatatlan politikai erejévé vált. Az 1922-es választásról Gali Máté (Mathias Corvinus Collegium, Társadalom- és Történelemtudományi Iskola) és Ignácz Károly (Politikatörténeti Intézet) történészekkel Takács Róbert (Politikatörténeti Intézet) beszélgetett. A beszélgetésben az alábbi témák kerültek szóba: - Milyen helyzetben került sor a választásra? - 1922 februárjában alakult meg az új kormánypárt, az Egységes Párt: hogyan jött létre, milyen volt a belső megosztottsága és folytak-e belső küzdelmek a választási harc idején? - Miért volt megosztott az ellenzék és tudott-e reális alternatívát nyújtani Bethlennel szemben? - Hogyan alakította át Bethlen István a választási rendszert? Mire szolgált a nyílt szavazás és a többi (korlátozó) választási szabály? - Milyen volt a választási kampány? Kik és miért követtek bombamerényletet? Hogyan hallgatták le az ellenzéki politikusok telefonjait és tiltottak be ellenzéki újságokat? Kik alkalmaztak modern eszközöket (például a „fényvetítést”) és hol maradt „hagyományos” a kampány? - Mi lett választás eredménye, hogyan nézett ki az új parlament? Kik voltak a nyertesek és kik a vesztesek? - Mi volt az 1922-es választás jelentősége – az egész Horthy-korszak szempontjából? Kapcsolódó választási térkép: http://bpvalaszt.hu/terkep.php?id=5 POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay

10 éve lépett hatályba az Alaptörvény. Nagyon sok minden történt alkotmányossági és politikai szempontból ebben az évtizedben: alkotmányellenessé nyilvánította az akkori Alkotmánybíróság az Átmeneti rendelkezéseket, kilenc Alaptörvény-módosítás került elfogadásra, teljesen átalakult az Alkotmánybíróság (személyi állományát és jogköreit tekintve is). Az ellenzék pedig – a táborán belül lezajlott politikai változások következtében – úgy készül kormányzásra, hogy alapvetően változtatna az Alaptörvényen. Többen úgy érvelnek, hogy a kormányozhatóság garanciája az alkotmányos szabályok átalakítása, amelyet szükség esetén kétharmados többség hiányában is el lehet végezni. Mások egy ilyen lépést nem tartanak elfogadhatónak és azt a jogállamiság lebontásaként értelmezik. Az Alaptörvény körüli viták megmutatják, hogy többféle alkotmányos felfogás, alkotmányos identitás létezik ma Magyarországon és az elkövetkező időszak egyik fontos kérdése, hogy valahogyan közelebb hozhatók-e egymáshoz ezek a felfogások vagy esély sincs a párbeszédre. Ezeket a kérdéseket Fleck Zoltán jogásszal és szociológussal, valamint Szentpéteri Nagy Richard jogásszal jártuk körül 2022. február 11-én a Klubrádió Szabad a pálya c. műsorában. A beszélgetést Antal Attila, a Társadalomelméleti Műhely koordinátora vezette. Ajánlott olvasmány: Fleck Zoltán: Ha győz az ellenzék, az új parlament első napján félreállítanák Polt Pétert és az alkotmánybírókat (hvg.hu, 2021.11.29.) https://hvg.hu/itthon/20211129_ellenzek_alaptorveny_polt_peter_legfobb_ugyesz_fleck_zoltan Fleck Zoltán: Sunnyogni, hallgatni nem nagyon lehet (24.hu, 2021.12.17.) https://24.hu/belfold/2021/12/17/fleck-zoltan-interju-kozjogi-atmenet-alkotmany-kormanyvaltas/ Szentpéteri Nagy Richard: Akármi történik, rossz lesz, nem lesz békés országunk (hvg.hu, 2021.12.15.) https://hvg.hu/360/20211215_Szentpeteri_nagy_richard_alkotmany_marki_zay_feles_tobbseg_ner_orban_alaptorveny POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay

A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti most induló, második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel. A történészekből (a rádiós Gastgeber, Csunderlik Péter – PTI, ELTE, továbbá Bezsenyi Tamás – ELTE; Fóris Ákos – ELTE, Clio Intézet; Paár Ádám – Méltányosság Politikaelemző Központ) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán? A háborúról mint üzletről szóló, hatodik adásban feldolgozott filmek: Casablanca (Casablanca, 1942 – r.: Kertész Mihály) Kelly hősei (Kelly’s Heroes, 1970 – r.: Brian G. Hutton) A tizedes meg a többiek (1965 – r.: Keleti Márton) A harmadik ember (The Third Man, 1949 – r.: Carol Reed) A 22-es csapdája (Catch-22, 1970 – r.: Mike Nichols) * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay

A 20. század során a magyar és a lengyel történelem számos esetben egy ösvényen haladt, hol a hasonló fejlődési tendenciák érvényesültek, hol ugyanannak a szövetségi rendszernek voltak tagjai. Ugyanakkor – dacára a régebbi korokból eredő lengyel-magyar barátság toposzának, – nem csak a diplomáciai érdekek nem találkoztak mindig, de a két állam közötti viszonyban is adódtak konfliktusok. A Múltunk folyóirat legújabb – a Felczak Alapítvány támogatásával készült – számának tanulmányai ezt a kérdéskört járják körül az I. világháborút záró békekonferencia idejétől az 1989/90-es rendszerváltásig. Múltunk 2021/3. szám: http://www.multunk.hu/2021-3-szam/ A Klubrádió Szabad a pálya című műsorában 2021. december 10-én a szám három szerzője, Mitrovits Miklós, Romsics Gergely és Takács Róbert beszélgetett a „rövid 20. század” lengyel-magyar összefonódó történelméről és többek között az alábbi kérdésekről: Miért nem találkozhattak a magyar és lengyel külpolitikai elképzelések a trianoni béke évében és az 1930-as években? Milyen segítséget nyújtott Magyarország a két oldalról megtámadott lengyeleknek a II. világháború kezdetén? Mennyiben ismétlődött meg az 1920-as helyzet 1946-ban a párizsi békekonferencián? Hogyan alakult a két ország kapcsolata az államszocializmus időszakában, különös tekintettel a válságévekre, 1956-ra és 1980/81-re, valamint a gazdasági reformok megítélésére? A hivatalos mellett mikor, milyen hálózatok és csomópontok mentén alakultak a lengyel- magyar ellenzéki kapcsolatok? http://www.multunk.hu https://www.facebook.com/multunk/ * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay

A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti most induló, második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel. A történészekből (a rádiós Gastgeber, Csunderlik Péter – PTI, ELTE, továbbá Bezsenyi Tamás – ELTE; Fóris Ákos – ELTE, Clio Intézet; Paár Ádám – Méltányosság Politikaelemző Központ) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán? A távol-keleti háborúról szóló, ötödik adásban feldolgozott filmek: Tora! Tora! Tora! (Tora! Tora! Tora!, 1970 – r.: Richard Fleischer, Kinji Fukasaku, Toshio Masuda) Pearl Harbor – Égi háború (Pearl Harbor, 2001 – r.: Michael Bay) Levelek Ivo Dzsimáról (Letters from Iwo Jima, 2006 – r.: Clint Eastwood) Szentjánosbogarak sírja (Hotaru no haka, 1988 – r.: Isao Takahata) * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay