Advertise on podcast: Tanítóbeszédek

Augusztus 9-én Dharmanapot tartott a Tan Kapuja Buddhista Egyház a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán. Itt hangzott el Mireisz László a Szahadzsa-jógáról szóló előadása, ami a középkori buddhista mágusok, a szahadzsiják alapvetéseit és tanításait mutatta be. „…az a fontos fogalom, amit a sziddhák használnak a különböző szövegeikben, ez a szahadzsa, ez nem csak azt jelenti, hogy minden embernek van egy olyan képessége ami alkalmassá teszi arra, hogy elvigye őt a megvilágosodásig,(…) mert ez azt jelenti, hogyha megtalálom azt a képességemet, ami speciálisan a testetöltesemre jellemző, akkor megtaláltam azt az utat, azt az ösvényt, ami eljuttat engem a megvilágosodásig.” A 2026-os Dharmanap az Egyház honlapján.

„Az élet dolgaiban nagyon sokszor gondoljuk úgy, hogy pontosan tudjuk, mi a probléma, hol és mit kell csinálni, hogyan kell azt megoldani. Ugyanakkor mégis gyakran tapasztaljuk, hogy ismétlődően újra és újra felmerülnek ugyanazok a problémák. Ami arra utal, hogy mégiscsak rosszul tudjuk, mit kell csinálnunk.” Dobosy Antal írása megjelent a Zen Tükör 22. számában. Kövesdi László előadásában hallgathatják.

Koppintok ezzel a bottal ebben a ritmusban:„titátátiti, titátátiti, titátátiti, ti”, és kérdezem:„Látjátok ezt?” Megint koppintok a bottal, és kérdezem: „Halljátok ezt?” Újra koppintok a bottal,és kérdezem: „Étitek ezt?” Elhangzott 2022. december 4-én, A Tan Kapuja Buddhista Főiskolazen meditációs gyakorlásán. Írásban megjelent a Zen Tükör 22. számában. Dobosy Antal tanítóbeszédét Kövesdi László tolmácsolásában hallgathatják meg.

Újra látogatást tett a Tan Kapuja Főiskolán a Tiszteletreméltó Udugama Swarnajyoti sri lankai szerzetes, vándortanító. A Tiszteletreméltó már kora gyerekkora óta elköteleződött a Buddha tanításai és a szerzetesi élet mellett, 2002 óta pedig teljes avatású théraváda szerzetes. A páli és a szanszkrit nyelvek értője, a szövegek ismerője, de otthonosan mozog a mahájána tanítások körében is, mivel Tajvanon is részesült oktatásban is. Folyékonyan beszél még mandarin és angol nyelven. Vándortanító, oda utazik, ahol vendégül látják, életcélja a Dhamma megismertetése világszrete minden aziránt érdeklődő számára. E törekvés keretében adott tanátadást a Főiskolán. A felvétel 2026. szeptember 21-én készült. Tolmács – Földiné Irtl Melinda

„A mai modern életünkben az már tény, hogy létezik másik világ is, és ezegy virtuális világ. De azt, hogy hogyan viszonyuljunk ehhez a világhoz,még nem tudjuk. Tanácstalanok vagyunk, és nem látjuk át, mit is kezdjünk vele, mire jó, mire lehetés mire kellene használni. Tapasztalható, hogy bizalmatlanság, sőt ellenséges érzelmeink is vannakezzel a virtuális világgal kapcsolatban. Azonban ennek a virtuális világnak óriási jelentősége vanabban, hogy modelleket lehet létrehozni, szimulációkat megvalósítani, és így ki tudjuk próbálni azt,hogy egy elképzelés megvalósítható-e vagy nem.” Dobosy Antal írása a Zen Tükör 22. számában jelent meg. Elmondja: Kövesdi László

„Legelőször is röviden azt emelném ki, hogy a tanításban mit tartok fontosnak. A leglényegesebb szempont az, hogy a tanulás a mai kornak megfelelően ne kényszer legyen. Régen ez nem volt olyan fontos szempont! A tanítást és a tanulást ne kötelező tehernek tekintsük, a tanuló részéről ne muszájból elvégzendő munka legyen. Ne egy kellemetlen tevékenység, amit végig kell csinálni, hanem olyan tevékenység,amit az érdeklődés tesz vonzóvá, ezáltal a tanulás az élvezet lesz. Ezt a szempontot nagyon fontosnak tartom mindenkor.” Dobosy Antal írása a Zen Tükör 23. számában jelent meg. Elmondja: Kövesdi László

„A kezdetekig kívánok visszamenni, ezérta következő kérdéssel kezdem ezt a tanulmányt: „Tulajdonképpen mi volt az, amit a Buddha felismert, amikor megvilágosodott?” A magam részéről azt a nézetet képviselem, hogy a Buddha az élet lényegét kereste és akarta felismerni, és megvilágosodásakor pontosan ezt látta meg. Megoldást keresett az életben felmerülő problémákra, és ehhez először meg kellett értenie az élet mibenlétét. Amikor megvilágosodott a bódhifa alatt, azt látta meg, hogy itt a Földön az emberi életnek, az állati életnek és a növényi életnek mik is a legfontosabb jellegzetességei. A felismerés három alaptanításban fogalmazódott meg, az anátman, az anítja és a súnjatá tanításokban. Ezért joggal tekinthetem a buddhizmust az élet vallásának…” Dobosy Antal írása a Zen Tükör 22. számában jelent meg. Felolvassa: Kövesdi László

"Nagyot tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy az egyensúlyban levés az nyugalom. Hogy mit jelent egyensúlyban lenni, azt jól példázza a kötéltáncos, aki végigmegy egy kifeszített kötélen. Miközben lépeget, végig egyensúlyban van, amikorkibillen egy kicsit, azonnal egy korrigáló mozdulatot tesz, ami visszabillenti a középponti helyzetébe." Dobosy Antal írása a Zen Tükör 23. számában jelent meg. Elmondja: Kövesdi László

"Példaként felidézek egy esetet. Valamikor gyermekként megfigyeltem, hogy a keresztespók, ami a kertünkben élt, minden reggel új hálót szőtt. Rendszerint a régi háló fő tartószálait megtartotta, újra húzta és megerősítette azokat. Így legtöbbször az új háló ugyanott jöttlétre, mint a régi. Azonban, ha valami napközben elszakította a hálót, akkor előfordult, hogy még aznap új hálót szőtt, de mivel a régi hálótartószálai már nem léteztek, újakat kellett készíteni. Legtöbbször két fa vagy bokor között, és sokszor több méter magasan. Meglehetősenérdekelt, hogyan hidalja át a távolságot abban a magasságban. Napokat, heteket töltöttem a háló tartószálainak megszületésének megfigyelésével." Dobosy Antal írása a Zen Tükör 24. számában jelent meg. Elmondja: Kövesdi László

Ebben a Dharma-beszédben szeretnék megmutatni egy gondolkodási formát, egy tanakodást, egy szemléleti és egy feldolgozási módot a felvetett témát felhasználva. Egy adott témából fogok kiindulni – bár természetesen maga a téma is fontos és érdekes –, mégsem a témára kívánom a hangsúlyt helyezni, hanem arra a módra, ahogyan a témával foglalkozom, ahogyan megközelítem, ahogyan feldolgozom. Erre a módszerre szeretném felhívni a figyelmeteket.” Megjelent a Zen Tükör 25. számában Zen tükör Elmondja: Kövesdi László

“Nekem igényem van arra, hogy ha egy megértés, egy átlátás valamilyen témával kapcsolatban megtörténik, akkor az a gyakorlatban is érvényesüljön, életvitelünkben is megjelenjen. Fontos, hogy egy megértett téma ahhoz is adjon szempontokat, hogy hogyan kell élni, beszélni, cselekedni, gondolkodni, megismerni és vonatkoztatni az élet minden területére.” Dobosy Antal írása megjelent a Zen tükör Zen Tükör 25. számában. Elmondja: Kövesdi László

„Erdemes először valahogy meghatározni a fogalmat… Az egyik nagy problémája a buddhizmusnak nyugaton, hogy pszichologizálódik, ez azt jelenti sajnos, hogy a megvilágosodás ösvénye egyre inkább terápiává kezd válni, ez egy nagyon nagy veszély. A megszabadulás, ami függőleges, ami azt jelenti, hogy kiébredés, kiébredés, a különféle fátylakból, ahelyett egy jobban csinálom, jobban vagyok, jobb leszek, jobban élem magam, jobban én vagyok és a többi lesz.”

“Azt látom, hogy ezzel a fizika is tisztábanvan, tudja, hogy nem a valóságot írja le, és hogymagáról a valóságról szinte semmit sem tu-dunk. Azok az összefüggések, amik az elektronviselkedését leírják, azok az ember által alkotottelméleti modellek, és amelyek valahogy kon-zisztenciában vannak a valósággal, jól-rosszulkorrelálnak vele, bár a modern elméletek máregészen jól illeszkednek hozzá. De arra, hogymi a valóság, nem adnak magyarázatot.Ezt azért nagyon fontos tudni, mert…” Elmodja: Kövesdi László

“Ha olyan környezetben nevelkedünk, ahol nem találkozunk hozzánk képest nagyon más emberekkel is, akkor szociális képességeink szegényesebbek lesznek, mi leszünk kevesebbek, a társas léttel kapcsolatos képességeinkből hiányozni fog néhány. Ezért fontos, hogy megbecsüljük a közösségek által nyújtott szociális tanulási lehetőségeket.Fontos, hogy értéknek tekintsük azt, hogy nem vagyunk egyformák, és a képességbeli különbségek inspiráljanak a társas életünkhöz tartozó képességek fejlesztésére…” Dobosy Antal írása megjelent a Zen tükör Zen Tükör 25. számában. Elmondja: Kövesdi László

“1823. november 3-án azt írta Bolyai János az apjának, hogy „semmiből egy ujj más világot teremtettem”. Ez a mondat sokaknak ismerős, de valószínűleg sokaknak nem. Ez a mondat a mai tanító beszédemnek a kiindulópontja. Igyekszem megvilágítani, hogy milyen problémát oldott meg Bolyai János, és beszélek arról, hogy hogyan kell új világot teremteni.” Dobosy Antal írása megjelent a Zen tükör Zen Tükör 25. számában. Elmondja: Kövesdi László