Advertise on podcast: Okosutas

Beindult a főszezon és egyre nagyobb a káosz az európai reptereken. A probléma fő oka a munkaerőhiány, de változó, hogy hol hiányoznak légiutaskísérők, reptéri biztonsági ellenőrzést végzők, földi kiszolgálók. A műsor első felében végigvettük, hogy mekkorák a késések Budapesten és Európában, melyik légitársaságok törölnek gyakrabban és kiknek a legstabilabb a működésük. A legfontosabb jótanács a magyar utazóknak is az, hogy a megszokottnál jóval korábban menjünk ki a reptérre és számoljunk több órás késésekkel a programjaink tervezésekor. Hajnalban indulók előnyben, minél később indul egy járat a nap folyamán, annál nagyobb valószínűséggel szed össze komoly késést. Balázs megjárta Toszkána egy részét és lelkesen mesél is róla. A műsor második felében Firenze, Pisa, Lucca és környéke a téma. Nem kell oda autó, vonattal minden kiválóan elérhető. Kivéve, ha lefagy a vasút informatikai rendszere és még a jegyvétel is problémát okoz. Hol van és hogy készül a legjobb, vagy legalábbis legérdekesebb pacalszendvics Firenzében, miért a legtutibb szállás Olaszországban a luxusmobilhome egy kempingben? A műsor második felében erről beszélgettünk.

Utazni is fogunk, de nem lehet nem körüljárni az új utasadót, essen szó ismét a reptérkáoszról és pár jó hír a Ryanair járatairól, kutyával a Norwegiannel és kis északi kör a Viking Line fedélzetén. Az utasadóval kapcsolatban számos téves feltételezés és szimpla hülyeség is napvilágot látott, ideje tiszta vizet önteni a pohárba. A Ryanair és a magyar kormány mókás meccset vív egymással, de nézzük, mi ebből az, ami fontos. A szabályozás szerint minden július elseje után induló járat utasai után a földi kiszolgálónak be kell fizetnie fejenként 3900 forintot a költségvetésbe. A Ryanair ezt a visszamenőleges szabályozást úgy oldotta meg, hogy egyszerűen kiszámlázza az utasoknak ezt az összeget. Elvileg megteheti, ez benne van az általános szerződési feltételek között. Az, hogy más légitársaságok nem éltek ezzel a lehetőséggel, e tekintetben nem fontos. Hogy a jövőben mi lesz a helyzet, egyelőre nem tudni, annyi azért biztos, hogy a Ryanair le fogja csökkenteni a budapesti járatainak számát, mert nem fog kijönni neki a matek. Hogy a fennmaradó járatokra drágábban adja-e majd a jegyet vagy sem, ősszel fog kiderülni, de azt nem lesz könnyű bebizonyítani, hogy áthárították az adót - amit egyébként simán megtehetnek. A reptérkáoszt illetően nem könnyű jó tanácsot adni. Az látszik, hogy jellemzően nagy reptereken vannak gondok, így szinte egész Angliában, Dublinban, Amszterdamban, Stockholmban akadozik az ellátás, késnek a gépek, sorra törlik a járataikat a társaságok. E tekintetben az easyJet a legnagyobb radírpók, és a legkisebb fennakadás a Ryanair járatainál figyelhetők meg. Amit tenni lehet: még hamarabb ki kell menni a reptérre, biztos ami biztos. Hogy mennyivel hamarabb, arra nincs recept, de a korábban ajánlott két óránál mindenképp hamarabb. Ha beüt a krach, meg kell próbálni azonnal átfoglalni, illetve a földi kiszolgálókat elcsípni és kifaggatni. Biztos megoldás ugyanakkor nincs. Ha már utazásos magazin, akkor utazzunk is. Egy kis északi kört tett az Okosutas egyik tagja, jelesül megjárta Helsinkit és Stockholmot. A két város egészen más hangulatú, nekünk a finn főváros is bejön, pedig alapvetően nincs ott semmi extra látnivaló, egyszerűen egy jól sikerült város és kész. Ami érdekes volt, az a szállás. A Helsinki és Tallinn között közlekedő hajókon ugyanis aludni is lehet. Este felszáll az utas a hajóra, ami elmegy Tallinnba, majd visszafordul, reggel pedig úri módon ki lehet szállni ismét Helsinkiben. Elsőre sok értelme nincs, de ezzel is lehet némi bevételt szerezni, az utas számára pedig ez helyi viszonylatban egy egészen jutányos ajánlat.

Általános tanácsok jönnek utazástervezéshez, -szervezéshez, mit kell másképp csinálni, mint korábban, hova vannak olcsó jegyek, mivel húz le a légitársaság? A covid után mindenki igyekszik bepótolni, ami az elmúlt két évben kimaradt, de nem szabad, hogy ez meggondolatlan lépésekre sarkalljon bennünket. Például nem biztos, hogy jó ötlet azonnal lecsapni az olcsó jegyre, mert könnyen ráfaraghatunk. Mert a szállás megfizethetetlen és autót se lehet bérelni. Az idén érdemes fordított sorrendet alkalmazni. Első körben az autót célszerű lefoglalni - vagy eldönteni, hogy kell vagy sem. A csiphiány miatt rendkívül kevés a bérautó még mindig, emellett ami van, az akár a duplájába is kerülhet, mint három éve. Ha nincs autó, pedig kéne, mindent át kell tervezni. Szintén megér egy kört a szállás: van-e és mennyiért. Ha mindkét feladat megoldható, és még a jegyár is emberi, akkor érdemes belevágni. De van-e még olcsó jegy nyárra? Nem mindenhova, de azért akad. Már beszéltünk Castellónról és Kószról, emellett Riminibe és Cataniába is vannak jó árú jegyek. Meg persze ott a németországi kilenceurós vonatbérlet is. Az olcsó jegy mellett szót kell ejteni a járulékos költségekről, praktikusan a csomag áráról. Egyhetes nyaralás nagyon nehezen oldható meg ingyenes kis csomaggal, vagyis vagy feladott poggyászban vagy elsőbbségi beszállásban kell gondolkodni - az easyJetnél széket kell venni, ahhoz jár a felvihető bőrönd. Az árazás dinamikus, ami azt jelenti, hogy a rendszer átláthatatlan, és akár brutálisan sokba is kerülhet egy gurulós elvitele. Az idei szezon szenzációja a reptérkáosz. A hatalmas munkaerőhiány miatt gigantikus torlódások alakultak ki a nagy reptereken, szinte lehetetlenné téve a biztos utazást. Jó megoldás nincs, hacsak annyi nem, hogy a legendásan kaotikus repterekre érdemes még korábban kimenni. De hogy mennyivel, arra nincs recept.

Mit hoz nekünk az új utasadó, a Wizz felrobbantotta a nyarat, dublini reptérkáosz mutat rá az utazás nem várt kockázatára, de mondunk két olcsó járatot is nyárra. A legfontosabb hír most egyértelműen a kormány új adója, a légitársaságokat terhelő utasadó. Azon túllépve, hogy egy totál mínuszos szektorban nem szoktak adót kivetni, ez a fajta sarc nem példa nélküli. Ezzel együtt érdemes megnézni, a nemzetközi tapasztalatok alapján mi várható. Az, hogy csökken majd a járatszám, a fennmaradók pedig megdrágulnak. A légitársaságok azonnal elhagyják az adott repteret, ha úgy jön ki a matek, márpedig az új adó egy új költség lesz. Függetlenül attól, hogy az utas kifizetné a pluszt, a légitársaság nem ez alapján marad vagy megy. Ha máshol jobban megéri repülni, akkor megy. A megmaradó járatoknál ezzel együtt várható áremelés, szóval duplabukta. A Wizz átszabta a fél nyári szezon menetrendjét, szinte nincs nyaralójárat, amibe ne rondított volna bele. Reggel helyett este, másfél nappal későbbre, mikor melyik. Téboly és idegbaj. Mit lehet tenni? Elvileg át lehet tenni a jegyet más járatra, így akár jól is járhatunk, de ez megint újabb szervezést igényel. Nem tudni, mi lesz a szezon második felében. Dublinban a reptéren kialakult káosz miatt több száz utas maradt le a gépéről. Akkora a munkaerőhiány, hogy az óriási sorok és a tumultus káosszá alakult. Ilyen esetben ha az utas lekési a gépet, akkor egyszerűen ráfaragott. A légitársaságot nem terheli felelősség, a repteret pedig hiába perlik az utasok. Megoldás? Ha gázos a reptér, nincs mese, ki kell menni még korábban. A nyári jegyárak az egekben vannak, de van két járat, ahová még mindig van olcsó jegy. Az egyik Kósz szigete, a másik a spanyolországi Castellón. Kósz remek megoldás bármilyen igény esetén, Castellón pedig csodálatos tengerparttal, hegyekkel és akár egy valenciai körrel is vár.

Vasúttal utazunk Európa öt országában, megmutatandó, hol lehet és érdemes spórolni a közlekedésen. Van ahol igen jól járunk kötött pályán, máshol viszont annyit nyerhetünk, hogy nem botrányosan drága, csak simán drága lesz utazás. A legfontosabb persze a nézelődés. Bejárta a sajtót a hír, hogy Németország három hónapra havi kilenc euróért ad havi jegyet, amelyet a regionális vasúton és helyi közlekedésben lehet felhasználni. Ez elég jó ajánlat még akkor is, ha a magántársaságok járataira - praktikusan ez a Flixbus járatait jelenti - és az intercity, valamint az a feletti vasútra nem érvényes a jegy. Van ugyanis több száz kilométer hosszú regionális vasútvonal is, szóval lehet bőven miből válogatni. Elsőre nem Németország jut eszünkbe, ha nyaralásról van szó, de a Rajna-völgy, Bajorország vagy az olyan csodálatos városok, mint Berlin, München vagy Köln bőven tartogatnak látnivalót. Németországba vonattal vagy repülővel lehet eljutni, ideális célpont például a három ország határán fekvő Basel. Basel azért is kiváló célpont, mert következő országunkba is el lehet jutni, ha ide repülünk, ez Svájc. Ez az ország, ahol nem kell csinálni semmi mást, csak ülni a vonaton és bámulni ki az ablakon. És ennyi. A hágókra felkapaszkodó vonatokból elképesztő a kilátás. Napijegyet érdemes venni, ami annál olcsóbb, minél korábban vesszük meg. Minden vonalra, de nem minden vonatra érvényes ez a jegy. Ez azt jelenti, hogy például a gleccser expressz luxi vonataira nem, de az ugyanezen a vonalon közlekedő sima vonatra igen. Ha már Svájc, akkor irány a szomszéd, vagyis Olaszország, ezen belül is Lombardia. Ügyesen titkolják, de van lombardiai napijegy vasútra, amivel kényelmesen be lehet utazni a régiót - jó hír, hogy több siklóra is érvényes a jegy, sőt egy-egy hajóra is fel lehet szállni vele. Olaszországban jó megoldás a vasút, hiszen sok esetben nehézkes a parkolás, a gyakran közlekedő vonatok pedig kényelmesen kiszolgálják az igényeket. Hasonlóképpen rugalmas a vasúti közlekedés Hollandiában is, ám itt már nem beszélhetünk olcsó napijegyekről. Hollandiában drága a vonatozás, ha A-ból B-be mennénk, ám eggyel jobb a helyzet, ha napijegyet veszünk - azzal, hogy ez azért kétszer annyiba kerül, mint a lombardiai. Hollandiában azonban tipikusan a városhoppingra ideális a vasút, mert kábé félórás ütemezéssel járnak, egy-egy csodálatos város megtekintése pedig pár órába belefér - itt most nyilván nem Amszterdamról vagy Rotterdamról beszélünk. A holland városok bájosak, varázslatosak, látni kell őket. Vonatozni Norvégiában is megéri - olcsó azért nem lesz. De hát ebben az országban semmi sem olcsó. A vasútvonalak gyönyörű vidéken visznek keresztül - a Bergen-Oslo vonal az egyik legszebb a világon -, vagyis igencsak megéri nézelődni. Emellett azt érdemes még tudni, hogy az országon belül elképesztően drága a közlekedés, a belföldi repülőjáratok mellett az autóbérlés egyirányú felára nagyon sokba kerül, ehhez képest pedig a vasút, mondjuk úgy, csak simán drága és kész. De egyszer látni kell.

Több hír is napvilágot látott, amelyben utasok maradtak hoppon: részeg utasok verekedése és rendőrségi intézkedés, illetve sima időjárási probléma. Mi ilyenkor a teendő, mire jár kártérítés? Maszkhordás, belföldi és közép-európai körkép. Történt, hogy Londonból Krétára ment a Wizz, és a fedélzeten részeg utasok kezdtek randalírozni. Az ügy odáig fajult, hogy leszállás után a békíteni próbáló pilóta is kapott egy parasztlengőt, a rendőrök pedig kihallgatták az egész gépet. Közben a legénység munkaideje lejárt, nem tudott elindulni visszafelé a gép, a Londonba tartó utasok pedig egy nappal később mehettek haza. Jár-e ezért kártérítés? Nehéz ügy. A hatósági intézkedés elvileg vis maior, ami mentesíti a légitársaságot a kártérítés fizetésétől - ez 400 euró, szóval nem két fillér - ugyanakkor felmerülhet a légitársaság felelőssége is, elvégre szállíthatónak ítélték vagy tovább itatták az eleve részeg utasokat. Ezt azonban valószínűleg csak a bíróság döntheti el. Egyszerűbb a helyzet akkor, ha időjárás miatt divertál a gép, és a visszafelé menő járatot emiatt törlik. Erről egy 24.hu-s újságíró számolt be. Az ilyen eset vis maior és nem is igen érdemes bosszankodni, amint kiderül a gond. Sokkal inkább fontos gyorsan cselekedni és intézkedni, hogy felkerülhessünk a következő járatra. Jó eséllyel a következő járaton néhány tucat szabad hely van, az a fontos, hogy az egyik a mienk legyen. Utána lehet sorolni a bébetűs szavakat. A maszkhasználattal kapcsolatban annyit tudunk elmondani, hogy egyre több államban szűnik meg a közösségi közlekedésben, ami azt is jelenti, hogy a repülőn is egyre ritkábban kell hordani. A tipikus nyaralóországok közül Olaszországban van még mindig kötelező maszk, ráadásul FFP2. A lényeg: mindig legyen a táskában egy maszk. Berlin és Prága viszont ismét olyan, mint a covid előtt volt: a város tele, maszk sehol, mindenki élvezi a tavasz és a sört. Berlinben érdemes megnézni a fal történetét bemutató utcai és beltéri kiállítást, ahol egyéni történetek ugyanúgy megelevenednek, mint a nagy történelmi pillanatok, például a szögesdrót átvágása. Míg az Okosutas stáb egyik része külhonban volt, a másik fele a Zemplénben fútótúrázott. Boldogkőváralja és a környék túlzás nélkül az ország egyik legszebb része, érdemes ide ellátogatni, több felújított várat is meg lehet látogatni, de a kék túra is itt vezet. Ha nem autóval jövünk, érdemes azzal számolni, hogy még mindig veszélyhelyzeti menetrend van, ezért Budapestről fél háromkor kell elindulni, hogy hétre leérjünk Zemplénbe. Azt is jó észben tartani, hogy elő és utószezonban nem lesznek még nyitva éttermek, így vagy rendelni kell kaját, vagy a vacsorát még Encsen kell megejteni.

Lassan százharminc éve közlekedik a norvég fjordok között a napi postahajó, ami ma már inkább turistabuli. Kirkenes és Bergen között, majd vissza, tizenkét nap és elképesztő élmény – pici részét bejártuk. Norvégia északi partvidékén halad végig a Hurtigruten társaság által üzemeltetett hajó – újabban már egy másik cég is indít járatot ugyanezen útvonalon. A partvidék elképesztően szép, már ha bármit is látni, a rossz időjárás ugyanis nem ritka ezen a fertályon. A tipikus óceánjáró hajókhoz képest, amelyek lényegében alvás célját szolgálják, és alapvetően kikötő- és pihenőhelyektől pihenőhelyekig közlekednek, ennek a járatnak maga az utazás a lényege. Menet közben is elképesztően szép területen megy végig, sokszor méterekre a zátonyoktól, szigetektől, sok helyen kiköt, ahol el lehet mászkálni pár órát ide-oda, szóval itt maga a hajókázás a lényeg. A hajó minden nap ugyanakkor indul, a menetrend közel azonos télen-nyáron, ez még a postahajós hagyomány, ami cseppet sem lebecsülendő, hiszen százhuszonakárhány éven át szinte sosem állt le a hajó. Még a két háború alatt is járt, s csak most a covid alatt kellett becsukni a boltot. Nem kell persze az egész túrát végigjárni, ki se lehetne ezt fizetni. Bármelyik ponton be lehet csatlakozni és bármelyik kikötőben ki lehet szállni. Mi a Tromso-Trondheim szakaszon mentünk, ez három nap. De az is biztos, hogy már most tervezzük a következő kört. Már nemcsak a Hurti indít hajókat, 2017 óta ugyanis megnyílt a lehetőség más cégek előtt is, így ma már a Havila is szervez utakat, a covid dacára.

Összegyűjtöttünk tíz kedvenc görög szigetünket, hogy miért jó odamenni és mit lehet ott csinálni. Van közte egy nagy és híres, a többire nem is megy repülő, csak hajó. Apropó hajó, az se mindegy, mivel közlekedünk. Elsőként legyünk túl a leghíresebben, ez Szantorini. A sziget gyönyörű és megunhatatlan, akár közvetlen járattal is elrepülhetünk ide. A sziget egy valaha volt vulkán, amelynek már csak a pereme van meg. Kiváló jövés-menésre, kirándulásra, de célszerű elő- vagy utóidényben menni, akkor nincs akkora tömeg. Szifnosz a Kükládok csoport tagja, a többi szigethez képest egész erdős - persze ne a magyar erdőkkel hasonlítsuk össze. Szifnoszon egyszerre lehet eltűnni az emberek szeme elől és egyszerre lehet mozgalmas, éttermes, boltos városkában élvezni az életet. Folegandrosz egészen kis sziget, két kis faluval, néhány száz lakossal. Itt csak a csönd, a sziklás hegyoldalak és a semmibe vesző túraútvonalak vannak, pihenni, elcsendesedni érdemes idejönni. Hasonló kicsit Patmosz is, ám egész más miatt. A Dodekanészosz szigetcsoport tagja, itt írta János a Jelenések könyvét egy barlangban. Ez a sziget igen erős szakrális erővel bír, rengeteg templom, kolostor, monostor épült, nem műanyag vackokat, hanem feszületeket és Mária-szobrokat árulnak, és tényleg mindent átitat a szentség. Amorgosz az a sziget, ahol kétszer is voltunk, de egyszer sem eleget. Két-három nap kell ahhoz, hogy a legfontosabb dolgokat kényelmesen megnézzük és bejárjuk a legszebb részeket. Egy vékony kis gerinc, de túrautak és városok egyaránt várnak. Niszirosz azért különleges, mert rendkívül intenzív vulkanikus tevékenység figyelhető meg itt, kénköves szagú minden a sziget közepén lévő kaldera környékén. Rendszerint napi turisták jönnek ide, de érdemes éjszakára is maradni, mert a koszt kiváló, a hangulat pedig mesés. Ikaria is napi sziget, de annyira szép túraútvonalakat lehet itt bejárni, hogy akármikor visszatérnénk. Egy hatalmas cseppkőbarlangot is fel lehet deríteni, ráadásul szó szerint, mert a barlangba szinte be kell mászni, és semmi közvilágítás nincs odabenn. Lipszi alapvetően nem egy különleges sziget, mégis valamiért egészen magával ragadó a hangulata. Remek péksége, csodálatos kávéja és egészen barátságos lakossága felülírja, hogy egy kis faluból álló kicsi, fél nap alatt besétálható szigetről van szó. Kefalónia annál nagyobb. Zakithoszi bázisról éri meg ide látogatni. A hegyekre és öblökbe ragasztott kis városok elképesztően szépek, kár kihagyni. Két kakukktojás maradt a végére: két sziget, amelyet csak hajóból láttunk, de már a kikötőben eldöntöttünk, hogy ide visszajövünk: az egyik Szimi, ami olyan, mintha legóból rakták volna ki a kikötővárosát, a másik Szefirosz, amelynek meredek partoldala és vadregényes ormai hívogatnak. A görög szigetjárás nagyon jó móka, de ha nem figyelünk, brutális költségekkel járhat. Nem is a repülőjegy, hanem a hajó az, ami meg tudja dobni a büdzsét, nem mindegy, hogy milyen társasággal és hajóval közlekedünk. Az utazástervező programok mellett érdemes tisztában lenni azzal is, hogy melyik hajó milyen útvonalon közlekedik, mert ez a legkevésbé sem egyértelmű.

Mennyivel tud többet a Finnair, mint a Ryanair - azt leszámítva, hogy utóbbi nem repüli az adott útvonalat? Hogy érdemes utazni Finnországon belül? És autóval vagy busszal jobb bejárni a Nápoly-Pompei-Sorrento-Amalfi körutat? Helsinkibe nem megy fapados, így vagy be kell érni a Finnair szolgáltatásával vagy nagyobb kanyart kell tenni átszállással és egyéb kényelmetlenségekkel. Mivel odafele kanyarogtunk, visszafele győzött a kényelem és 69 euróért cserébe a Finnair. De mit tud a legacy egy fapadoshoz képest? A fapadosokkal összevetve ide feljöhet a gurulós bőrönd és egy kistáska is felár nélkül, emellett jár egy deci víz vagy üdítő ingyen. Emellett csőről-csőre áll, vagyis nem a reptér végében teszi le az utast, hanem a legközelebb a ki-bejárathoz. Ez Helsinki esetében tíz-tizenöt perc gyaloglást jelentene. Amúgy a gép ugyanolyan, a menetidő ugyanannyi. Tehát ha van ugyanazon az útvonalon fapados és legacy járat is, ki-ki döntse el, mi éri meg jobban - főleg ha csomagot is bele kell kalkulálni. Mi nem a fővárosban voltunk, hanem utaztunk tovább. Finnországban viszonylag könnyen lehet utazni, akár vonattal, akár busszal, akár bérautóval. Mind a vonat, mind a busz elérhető elfogadható áron, ám ehhez időben kell megvenni a jegyet. Ha csak úgy odaslattyogunk a pénztárhoz a vasútállomáson, akkor az itthoni árnak nagyjából négyszerese lesz a zseton, előre foglalva azonban elfogadható a deal. A buszoknál az Onnibus a fő szolgáltató, itt akár egy euróért is lehet jegyet venni, persze csak az első két jegyet, utána a töltöttséggel szépen megy feljebb az ár. Nagyobb városokba könnyen el lehet jutni így, akár éjszakai járatokkal is - ezzel szállást is lehet spórolni, ami azért itt északon nem mindegy - de ha egy kis tóparti mökkibe szeretnénk elvonulni, akkor jobb az autó. Kaptunk egy olvasói kérdést, hogy egy Nápoly-Pompei-Sorrento-Capri-Amalfi kört vajon busszal vagy bérautóval érdemesebb-e megcsinálni. Nagyon jó a kérdés, mert jól be lehet itt mutatni, mennyire fontosak az egyéni preferenciák. Ezen a részen viszonylag jó a közösségi közlekedés - Nápolyból vasúttal lehet Sorrentóba menni, útközben meg ki lehet szállni Pompeiben. Onnan pedig végig nagyon jó a buszos közlekedés. Ami azért fontos, mert ezen a szakaszon inkább nézelődni kell és nem az útra figyelni, ráadásul kell a vezetői rutin. Arról nem beszélve, hogy a frekventált városokban - Positano, Amalfi - nem lehet parkolni és mindenképpen gyalog kell bejárni a várost. Caprira meg ki se lehet vinni a kocsit. Vagyis inkább megéri a buszozás. Kivéve, ha nem. Mert például bőröndünk is van - nagy csomaggal, főleg bőrönddel borzasztó a hegyes-völgyes vidéken jönni-menni, húzgálni a lépcsőkön. És ha egyszerűen nem bírjuk a sok gyaloglást, akkor is jobb az autó. Meg persze ha a kanyar egy nagyobb utazás része és tele vagyunk mindenféle cuccal. Az is megoldható, hogy kinevezünk egy bázist, ahol lerámolunk mindent, utána meg csillagkirándulásokat teszünk kis táskákkal. Az a lényeg, hogy nincs állandó és biztos recept.

Az idén nyáron mindenki nyaralni akar, visszatérhetünk a járvány előtti szintre. A görögök most sem bíznak semmit a véletlenre, Londonban viszont egyre kellemetlenebb a munkaerőhiány. A Wizz járatmódosítgatásai miatt buktunk egy komplett utat sajnos. Pár hete még arról szóltak a hírek, hogy lesz valami a nyáron, de a covid előtti szintre csak egy-két év múlva fog visszatérni a turizmus. Ehhez képest a nyárra már nagyobb foglaltság néz ki Európában, mint három éve. Az emberek ki akarnak szabadulni, és menni akarnak. A háború kis mértékben zavar ebbe bele. Az orosz turisták az uniós országokban biztosan elmaradnak majd, de például Törökországba egy különmegállapodás révén beindul az utaztatás. Ugyanez Görögország vagy Ciprus esetében nem történik meg. Ezzel együtt nem lesz pangás itt sem, hiszen a britek kiszabadultak végre, nekik ez lesz az első szabad nyaruk. Ez azt is jelenti, hogy nem lesznek filléres jegyek hegyekben az idény közepén. A görögök az idén sem bízzák a véletlenre a turisták fogadását. Májustól minden szigorítást eltörölnek, nem kell se vakcinaigazolás, se pfl, se egyéb űrlap a belépéshez, emellett maszkot se kell hordani. Ez azt jelenti, hogy szinte járvány előtti hangulatú lehet egy görög nyaralás. Ugyanilyen lazításról a többi nyaralóországban egyelőre nincs hír. Az Egyesült Királyságban nem segít a megugró forgalom a munkaerőhiány okozta káosz rendezésében. Több légitársaság is törölni kénytelen a járatait, mert nincs legénység. Már nemcsak a repülőket érinti a probléma, hanem a reptérre menő járműveket is, esetenként nincs vonat, mert nincs ember. Mindez azt is jelenti, hogy a reptéri transzfereket, buszokat, vonatokat nézve a legjobb manapság Gattwickről hazamenni. Oda kimegy az olcsó vonat, Stanstad és Luton ehhez képest rémálom: drága és körülményes. A Wizz Air bár nem küzd munkaerőhiánnyal, folyamatosan változtatja a menetrendet. Ez egyik oldalról optimalizálás, másik oldalról kitolás. Egy ilyen optimalizálás miatt bukjuk a májusi svájci vonatozásunkat. A terv az volt, hogy a reggeli bázeli járattal indítunk, vonatozunk két napot, majd Bergamóból hazarepülünk este. Sajnos a bázeli járat fél nappal későbbre tolódott, ami plusz egy szállás, plusz egy nap vagy kuka az egész út. Járatainknak nagyjából fele módosul, ami azért elég durva. Ennek egy része olyan szintű változás, ami már az utat is veszélyezteti.

Elmondjuk, milyen egy kapszulaszállás és hogy kiknek való, mondunk pár helyet, ahová öteurós jegyekkel el lehet repülni és lerántjuk a leplet a Ryanair nagy gépkiegyenlítő ültetéséről. És meddig megy a Wizz Dubajba? Múlt héten megígértük, hogy beszélünk kicsit a kapszulaszállásokról. Bergamóban próbálta ki Ács kolléga, aki egymaga utazott. Ez lényegében a kulcsszó, hiszen ezek a kapszulák voltaképpen dobozok, amelyekben egyetlen ember fér el. Éjszakára ki lehet bérelni - kábé este tíztől reggel hétig - de akár nappalra is be lehet feküdni horpasztani pár órára, ha ez az igény. Hajrá! Egy rakás helyre lehet menni öt- és tízeurós jegyekkel, köszönhetően a Ryanair árazási mechanizmusának. Az algoritmust kiismerni nem nagyon lehet, így nem tudni, milyen járatok ára esik majd le legközelebb. Annyi bizonyos, hogy a kevésbé népszerű útvonalakról van szó (nahát), de hogy időben éppen mikor és miért lesz hirtelen a huszonöt euróból öt, azt nem tudni. Mindenesetre Göteborg, Torino, Varsó, Rimini vagy Szardínia közül is választhatunk. Egyelőre a májusi járatoknál van áresés - hétközben, mert a hétvége azért jól pörög, május elseje például aranyáras -, de várhatóan a június sem lesz másmilyen. Vagyis ha a lurkót szeretnénk meglepni a jó bizonyítványért cserébe egy jó kis Rimini vagy Göteborg-túrával, akkor van esély arra, hogy olcsón meg tudjuk úszni. De mi a helyzet Dubajjal? A Wizz régóta kínlódik, hogy felszámolja dubaji járatát és áttegye a gépeit Abu Dhabiba, ahol mellesleg céget is alapított. Abu Dhabi kiváló kiindulás például Ázsiába, de alapvetően bárhová lehet innen gépet indítani. Csak hát a népek nem ide akarnak utazni, hanem Dubajba, így a Wizz most mindkét várost felrakta a térképre. Dubajba akármennyi járatot is indíthatott - valószínűleg a világkiállítás miatt is nagy volt a forgalom - kérdés, meddig tart ki ez a kettősség és mit szólnak majd az utasok az új helyszínhez. Többször tapasztaltuk már, hogy a Ryanair járatain nem ülhetünk akárhová felszálláskor. Előfordult, hogy a tök üresen hagyott sorba beültünk és a sztyuvi elküldött minket a saját helyünkre - ami nyilván valami szörnyű középső ülés volt két hústorony között. Nem értettük, hogy van ez, legutóbb viszont erre is fény derült. Az algoritmus úgy osztja a helyeket a gépen, hogy az egyensúlyban legyen, de miért is nem lehet beülni az üres sorokba? Hát azért, mert fel és leszálláskor az első és az utolsó öt sorba nem lehet beülni, az nem tesz jót a gépnek. Kivéve ha megvesszük oda a jegyet, mert akkor Algó Ritmus korrigálja a hibát. Hát ennyi.

Újabb repterekről indulnak fapadosok a környéken, Hévíz és Maribor küzd az utasokért. Londonban már fennakadásokat okoz a munkaerőhiány, kérdés, mikor gyűrűzik tovább. Októberig kiveszi a Wizz oroszországi járatait a menetrendből. Mit kell tudni az olasz vasútról? Hévíz lesz a harmadik magyarországi reptér, ahonnan fapadosok viszik az utasokat. Első körben a Wizz Dortmundba repül, meglátjuk, mennyire életképes a dolog. Hévízen volt már fapados forgalom, akkor még Sármellék néven futott a dolog, de nem volt életképes. Ezzel egyidőben Maribort a Ryanair kezdi repülni Londonból. Ljubljana egyelőre nem fogad fapadost, nekik borzasztó drága a reptér. Meglátjuk, mire jut Maribor, a város magyar utasok számára is vonzó alternatíva lehet. Komoly gondokkal küzd az easyJet Londoban. Akkora a munkaerőhiány, hogy már járatokat kellett törölni. Leginkább légiutaskísérők hiányoznak, akiket a covid alatt vagy kirúgtak vagy fizetés nélküli szabira küldtek, aztán most csak egy részük hajlandó visszatérni. Egyelőre csak ritkítanak, útvonalat nem zárnak be. A Wizz Air is érzi a szorítást, ezért toboroz emelt bérrel, meglátjuk, elég-e a pluszpénz. A krízis valószínűleg továbblép az Egyesült Királyságból, kérdés, mikor. A Wizznek egyéb gondjai is vannak. Követve korábbi gyakorlatát, az orosz járatait is az utolsó pillanatban törölte, addig lehetett jegyet venni rájuk. Ez eléggé kiakasztotta az embereket, mert a facebook oldalukat elöntötték a tiltakozó kommentek. A Wizz ezért októberig kivette az oroszországi járatait a menetrendből. Jelzésként, hogy differenciál, az ukrán járatokat csak nyárig. Hozzá kell tenni, hogy a Wizz mindenkinek, aki ukrán útlevéllel utazik, ingyen jegyet biztosít, csak a csomagért kell fizetni kedvezményes díjat. Olaszországban utazgatva jó alternatíva a vasút. A gyorsvonatokra a lehető legkorábban érdemes jegyet venni, akkor olcsóbb, bőven húsz euró alatt van a jegy ára. Az utazás kényelmes, pár óra alatt Milánóból akár Rómáig mehetünk. A rövidebb távokra jó a sima személyvonat. Van ahova ilyennel érdemes menni, például a csodálatos Cinque Terrébe.