Advertise on podcast: Aradi Hírek – audio csatorna

Október 24-én, a múlt szombaton emlékeztek meg a zimándközi református templom felszentelésének 30. évfordulójáról. Az Arad melletti település református közössége szórványgyülekezetnek számít, a hívek száma néhány tucatnyi, és többségük az 1970-es, 1980-as években a Szilágyságból Arad megyében települt reformátusok leszármazottai, kiegészülve néhány fiatal, a megyeszékhelyről nemrég kiköltözött családdal. A zimándközi reformátusok összetartó közösséget alkotnak, egy régi házból kialakított templomuknak gondját viselik, a környékbeli testvérgyülekezetekkel együtt ünnepelnek, és ha kell, a közösségi munkából is kiveszik a részüket. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdető Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szerint a tömbvidéken élőknek is el kell látogatniuk a szórványba, ahol a hit, az imádság többszörös erővel bír. Pataky Lehel Zsolt összeállítása az ünnepségen készült.

Az 1956-os magyarországi forradalom leverését Romániában is megtorlások követték, a kommunista diktatúra megdöntésére irányuló törekvésekkel szimpatizáló értelmiségieket nemzetiségre való tekintet nélkül meghurcolták. Emellett a román államhatalom és a titkosrendőrség, a hírhedt Securitate etnikai feszültségek szítására, a magyar közösségnek állambiztonsági veszélyként való beállítására is használta a leszámolást. Az egyik legnagyobb koncepciós per a Szoboszlay-per, amely néhai Szoboszlay Aladár pécskai római katolikus plébános nevéhez és a köré szerveződő értelmiségiekhez kötődik. Több mint 400 embert tartóztattak le a „népi demokratikus berendezkedés elleni fegyveres összeesküvés” vádjával, 57-et közülük el is ítéltek. A tíz fővádlottat 1958-ban kivégezték, a másik 47 személyt összesen több mint 1300 év börtönbüntetésre vagy kényszermunkára ítélték. Pécskán, ahol emlékművük van az áldozatoknak, szentmisével, a néptáncelőadással, verses-dalos emlékműsorral és a Szoboszlay-perről írt dokumentumjáték bemutatásával emlékeztek meg a forradalom kitörésének 70. évfordulójáról és az áldozatokról. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Arad és a minoriták történelme elválaszthatatlan: a szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, aztán évszázadokon át az oktatás megszervezése és biztosítása volt a fő feladatuk, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig mindvégig kitartottak híveik és a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak az atyák közül. Csütörtökön emlékeztek meg a minoriták temploma, a Páduai Szent Antal oltalmába ajánlott belvárosi római katolikus templom felszentelésének 115. évfordulójáról. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Nosztalgia, hagyományőrzés, kézműves foglalkozás – errőlszólt a múlt szombaton megszervezett kukoricafosztás a Tornyai Tájházban, ahol fiatalok, középkorúak és idősek közösen elevenítették fel az őszi betakarításhoz kapcsolódó foglalatoskodást. A nagyszülők nemzedékéhez tartozók megosztották emlékeiket az egykori kalákákról, a legkisebbek pedig amellett, hogy megtanulták, miért és hogyan kell fosztani és morzsolni a kukoricát, a csuhévirág- vagy csutkababa-készítés fortélyait is megtanulhatták. Az Arad megyei Tornyán létrehozott tájházban minden évszakban tartanak valamilyen foglalkozást, amellyel a háztáji gazdálkodást, a paraszti élet munkás napjait és a népi mesterségeket idézik fel. Pataky Lehel Zsolt riportja a kukoricafosztáson készült.

A szabadságharcosokat legyőzhették, de a szabadság eszméje és hősiességük tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kedd este Aradon, az 1849–1849-es magyar forradalom szabadságharc véres megtorlásának, az aradi 13 vértanú kivégzésének 177. évfordulóján. Az erdélyi megemlékezések fő helyszíne idén is Arad volt, melynek neve főleg a forradalom tragikus végkimenetelével forrt össze, hiszen „a magyar Golgotán” végeztette ki Julius Jacob von Haynau osztrák táborszernagy a honvédsereg 13 főtisztjét 1849. október 6-án. De Arad nem csak a gyász helye – Pataky Lehel Zsolt tudósít.

Az aradi Kölcsey Egyesület és az Arad Megyei Múzeumkülönleges kiállítással készült a 13 aradi vértanú kivégzésének 177. évfordulójára: a nemzeti gyásznap előestéjén, hétfőn az aradi Kultúrpalotában megnyílt tárlaton az eddig teljességében ismeretlen és sehol sem publikált arcképsorozat került kiállításra, amelyet Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készített fogolytársairól. A rendezvényen mutatták be Fekete Károly és Piroska István könyvét is Gyűjtemény egy gyűjteményben címmel, amelyben a Rákóczy Parchetich Hugó-féle arcképsorozat mellett helyet kaptak a Berzsenyi Lénárd által Olmützben készült rajzok közül azokkal, amelyek valamilyen módon Aradhoz kötődnek. Pataky Lehel Zsoltkérdezte Fekete Károlyt, a Kölcsey Egyesület alelnökét.

A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklanifelette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kedd este Aradon, az 1849–1849-es magyar forradalom szabadságharc véres megtorlásának, az aradi 13 vértanú kivégzésének 177. évfordulóján.

Faragó Péter kormányfőtitkár-helyettes, az RDMSZ Arad megyei szervezetének elnöke beszédében azt mondta: 1849 óta Arad neve elválaszthatatlan a tizenhárom vértanú nevétől, ezért itt az emlékezésnek is más a súlya: nem egy távoli történelmi eseményt idézünk fel, hanem annak a történetnek egy részét, amely itt, ezen a helyen történt.

A 35 éve alakult aradi Vox Juventutis ifjúsági és gyermekkórus emléktalálkozóját tartották október 3-án, szombaton a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében. Az egykori kórustagok a néhai alapító-karvezető, Horváth Tünde zenetanár hagyatékából származó emléktárgyakból – fényképekből, plakátokból, fellépő ruhákból – berendezett kiállítás segítségével elevenítették idézték fel az énekkarhoz fűződő személyes kapcsolataikat. A Vox Juventutis egyike volt arendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett. Pataky Lehel Zsolt riportja.

Életének csaknem a felét töltötte közszolgálattal, ebből több mint egy emberöltőt az állam- és a helyi közigazgatásnak szentelt Bognár Levente, akinek a neve az elmúlt több mint három évtizedben összefonódott az aradi – nem csak magyar – közélettel. A 70. életévét október 1-jén, csütörtökön betöltőkorábbi alpolgármester, alprefektus és önkormányzati képviselő számára az érdekképviselet, a közösségszervezés, a történelmi örökség megóvása, a soknemzetiségűség nem csupán a politikusi „szókincs” eszköztárát jelentették. Őhitt a közösség erejében, vallotta a különböző nemzetiségek és felekezetek közötti megbékélés szükségességét, gyakorolta az értékteremtést és -mentést, élen járt a kölcsönös tisztelet megadásában, a funkciót pedig nem jutalomnak, hanem szolgálatnak tekintette. Bognár Levente húsz évig tartó alpolgármesteri tevékenysége során hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához, a román kultúrpolitika magyar értékek iránti nyitottságához, a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Bognár Leventével 70. születésnapja alkalmábólPataky Lehel Zsolt készített interjút.

Életének csaknem a felét töltötte közszolgálattal, ebből több mint egy emberöltőt az állam- és a helyi közigazgatásnak szentelt Bognár Levente, akinek a neve az elmúlt több mint három évtizedben összefonódott az aradi – nem csak magyar – közélettel. A 70. életévét október 1-jén, ma betöltő korábbi alpolgármester, alprefektus és önkormányzati képviselő számára az érdekképviselet, a közösségszervezés, a történelmi örökség megóvása, a soknemzetiségűség nem csupán a politikusi „szókincs” eszköztárát jelentették. Őhitt a közösség erejében, vallotta a különböző nemzetiségek és felekezetek közötti megbékélés szükségességét, gyakorolta az értékteremtést és -mentést, élen járt a kölcsönös tisztelet megadásában, a funkciót pedig nem jutalomnak, hanem szolgálatnak tekintette. Bognár Levente húsz évig tartó alpolgármesteri tevékenysége során hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához, a román kultúrpolitika magyar értékek iránti nyitottságához, a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Bognár Leventével 70. születésnapja alkalmából Pataky Lehel Zsolt készített interjút, ezt szombaton hallhatják majd. Most egy előzetest közlünk belőle:

A sporthorgászatnak is lehet közösségformáló ereje – derült ki a múlt vasárnap az Arad megyei szentpáli halastónál megszervezett gyermek és ifjúsági horgászversenyen. Több mint egy tucat helybéli és környékbeli kisgyerek és tinédzserdobta be horgait a Délibáb Egyesület által szervezett megméretésen, amelyen nem is annyira verseny, mint inkább az horgásztudomány tökéletesítése dominált. Persze, az sem volt mindegy, hogy ki, mennyit és mekkora halakat fog ki. Pataky Lehel Zsolt összeállítása a díjazás után készült.

Szemmel láthatóan nagy változások történtek Sofronyaközség két településén az elmúlt hat évben, amióta Sandu Krisztián a polgármester, de a legnagyobb pozitív változás Szentpálon vehető észre: infrastrukturálisan sikerült felzárkóztatni a mindig előnyösebb helyzetben lévőközségközponthoz, idén nyáron pedig a szennyvíz- és földgázhálózat kiépítése, illetve az új utcák aszfaltozása tette fel az i-re a pontot. Az RMDSZ-es polgármester szerint a helybéliek negyven éve várták azokat a beruházásokat, amelyeknek manapság, a 21. században már maguktól értetődőknek kell lenniük. Sandu Krisztiánnal Pataky Lehel Zsolt beszélgetett.

Adománygyűjtést hirdetett az eredeti Fábián Gábor-szoborújraállítására az Arad-belvárosi Református Egyházközség. A néhai jogászt, írót és műfordítót „templomépítő főgondnokaként” tiszteli a gyülekezet, de az egész aradi magyarság megőrizte emlékét, hiszen országgyűlési képviselőként és az 1848-as forradalomban vállalt szerepével közmegbecsülést vívott ki magának. Fábián Gábor mellszobrát, Philipp István alkotását 1912-ben állították felAradon, de az első világháborút követő impériumváltás ezt is száműzetésre ítélte, mint megannyi más magyar vonatkozású emlékművet. 1934 szeptemberében a szobrot eltávolították, egy ideig a városházán őrizték, majd a múzeum raktáraiba vitték át. Az 1989-es rendszerváltás után az aradi magyarság új Fábián Gábor-szobrot állíttatott a református templom előtt, végül a Kultúrpalota 2023-as restaurálásakor kiadták a már eltűntnek hitt eredeti szobrot. Ezt a templom udvarán szeretnék felállítani november 15-én, a Magyar Szórvány Napján, amikor a felújított templomot is újraszentelik. Az Arad-belvárosi Református Egyházközség két lelkészével Pataky Lehel Zsolt beszélgetett.

Az Aradi Magyar Napok keretében, a múlt szombaton tartották meg az Alma Mater Alapítvány Értékből jövök című pályázatának díjkiosztó ünnepségét. Az aradi magyar oktatás háttérintézményeként működő civil szervezet a múlt tanévben tette közzé felhívását, hogy lapja, a Szövétnek című kulturális szemle alapításának 30. évfordulója alkalmából próza, rajz és fotó kategóriában vár pályamunkákat a diákoktól. A tanulóknak azt kellett kifejezniük, hogy mit jelent számukra a magyarság, a hagyomány, az épített és szellemi örökség, vagy éppen a kisebbségi lét. A legjobb pályamunkákat meg is jelentették a Szövétnek legújabb számában. A díjkiosztó ünnepségen készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása.