Advertise on podcast: Lételem - A WWF Magyarország zöld podcastja

A Folyosó vendége ezúttal Szomoru Miklós kertészmérnök, akivel Lay Viktória beszélget az ember- és talajkímélő kertészkedésről, és arról, hogyan tehetjük a kertünket egyszerre szemet gyönyörködtetővé, élhetővé és a természettel együttműködővé. Szó esik arról is, hogyan jutott el Miklós a hagyományos, „mindent kigazolunk és lepermetezünk” szemlélettől az ökokertészkedésig, miért kulcsfontosságú a talajélet, a biodiverzitás és a természet megfigyelése, valamint arról is, miért nem ellenség a pitypang, a csalán vagy akár a levéltetű sem. A beszélgetésben Miklós mesél angliai tapasztalatairól, saját, egyhektáros kertjéről, a talajoltásról, a mulcsozásról, és arra is kitér, hogyan lehet kevesebb beavatkozással egészségesebb, ellenállóbb kerteket létrehozni. Emellett szóba kerül a klímaváltozás, a magyar táj átalakulása és az is, hogy miért van ennyire mély, ösztönös kapcsolatunk a természettel. Ez az epizód nemcsak kertbarátoknak szól, hanem mindenkinek, aki szeretné jobban érteni, hogyan függ össze a saját életminősége a körülötte lévő élővilággal. Támogasd te is a WWF Magyarország természetvédelmi munkáját! Tudj meg többet a támogatási lehetőségekről a WWF Magyarország weboldalán. Ajánld fel személyi jövedelemadód 1%-át a hazai természetvédelem javára! Adószámunk: 18226814-2-42 Nevünk: WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány

Rendhagyó epizóddal jelentkezik a WWF Magyarország podcastjának Mélyvíz rovata: McMenemy Márk Sipos Katalinnal, a WWF Magyarország igazgatójával beszélget, aki az Élő Környezetért Felelős Minisztérium természetvédelmi helyettes államtitkáraként folytatja tovább szakmai tevékenységét. Ebben az őszinte és személyes beszélgetésben Sipos Katalin mesél arról, hogyan érkezett a felkérés, miért vállalta el a feladatot, és milyen érzések kavarognak benne a WWF-nél töltött 11 év lezárása előtt. Szó esik a természetvédelem helyzetéről, a civil szféra szerepéről, az aszály és a klímaváltozás okozta kihívásokról, az erdők jövőjéről, valamint arról is, hogyan lehetne egy élhetőbb, ellenállóbb Magyarországot építeni. De beszélünk reményekről, a természethez való kapcsolódás és az együttműködés fontosságáról is, és arról, hogy milyen jövőt képzel el Sipos Katalin a Kárpát-medence számára. Ez az epizód egyszerre búcsú és új kezdet – személyes vallomás a természethez fűződő viszonyról, közös felelősségünkről és a változás lehetőségéről. 🎧 Főbb témák az epizódban: – hogyan lesz egy civil természetvédőből helyettes államtitkár? – a WWF Magyarország elmúlt 11 éve és legfontosabb sikerei – civil szervezetek és kormányzati együttműködés – klímaváltozás, aszály és vízmegtartás – erdők, természethelyreállítás és regeneratív gondolkodás – klímaszorongás és remény – milyen lehet Magyarország természeti környezete 5 vagy 50 év múlva? – mit tehetünk mi mindannyian a természetért? Támogasd te is a WWF Magyarország természetvédelmi munkáját! Tudj meg többet a támogatási lehetőségekről a wwf.hu oldalon. Ajánld fel személyi jövedelemadód 1%-át a hazai természetvédelem javára! Adószámunk: 18226814-2-42 Nevünk: WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány

A Folyosó harmadik epizódjában Saly Noémi művelődéstörténész a vendégünk, akivel a személyes beszélgetés során szó esik többek között családról, szabadságról és a természetben átélt élményekről, kalandokról. Saly Noémi már gyerekként odáig volt a családi történetekért és a természetért, az állatokért, ez a kíváncsiság pedig később sem kopott meg. Ebben az epizódban elmeséli, hogyan tanulta meg már fiatalon, hogy a természet nem díszlet, hanem egy összetett, sokszor kiszámíthatatlan rendszer. Beszámol gyerekkori élményeiről a budai hegyekből, az erdőjárás etikájának elsajátításáról, és arról, hogyan formálta a szemléletét az, hogy nemcsak „nézni” tanulta meg az élővilágot, hanem érteni és tisztelni is. Későbbi utazásai – az Amazonas esőerdejétől Kenyán át Indiáig – ezt a kapcsolatot még tovább mélyítették: bámulatos élmény volt számára közelről látni az állatokat, egyszerre megtapasztalni a veszélyeit és a szépségét. A beszélgetés nem csak a természetről szól: Saly Noémi őszintén mesél arról is, mit jelent számára a szabadság – például nyugdíjasként „boldog, szabad embernek” lenni –, hogyan dolgozik, mi motiválja, és miért fontos számára az átadás: a tudás, a történetek és a tapasztalatok továbbadása.

A Mélyvíz második epizódjában több nézőpontból tekintünk rá a mögöttünk hagyott év környezeti kihívásaira, valamint az előttünk álló lehetőségekre. Az epizód első felében Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője tart természetvédelmi évértékelőt – áttekinti a 2025-ös év legfontosabb szakmapolitikai és környezeti történéseit: részletesen beszél a nagy vitákat kiváltó tűzifarendelet normál jogrendbe ültetéséről és a magyar erdők helyzetéről, az Alkotmánybíróság klímatörvénnyel kapcsolatos döntésének jelentőségéről, valamint a rendkívül aszályos 2025-ös évről és annak ökológiai következményeiről. Az évértékelés nemcsak a problémákra fókuszál, hanem a tanulságokra is. A beszélgetés innen kanyarodik át 2026-ra, ahol már kedvezőbb fejleményekről esik szó: a szerencsés hóhelyzet kapcsán szóba kerül a vízkészletek, az ökoszisztémák és a klímaalkalmazkodás kérdése is. A második részben Harmat Ádámmal, a WWF éghajlatvédelmi szakértőjével beszélget McMenemy Márk, és a mindennapok szintjén vizsgálják meg, mit tehetünk a fenntarthatóságért, ha otthonunk fűtéséről van szó. A fókusz a környezetbarát és energiatudatos fűtési megoldásokon van: milyen alternatívák léteznek a hagyományos rendszerek helyett vagy mellett, hogyan csökkenthető a háztartások energiafelhasználása, és miként lehet egyszerre klímabarát és gazdaságos döntéseket hozni. A beszélgetés gyakorlati szempontokat és szemléletformáló gondolatokat is kínál azoknak, akik hosszú távon fenntarthatóbb otthont szeretnének kialakítani. Igazán jelentőségteljes ajándékkal lepnéd meg párodat vagy szeretteidet? A WWF jelképes örökbefogadásával az ajándékozott nevében támogathatod a hazai természetvédelmet, amihez egy aranyos plüss is jár. A wwf.hu/adomanyozz oldalon megnézheted, milyen állatokat fogadhatsz örökbe, hogy a meglepetés egy jó ügyet szolgáljon.

A Folyosó második epizódjában Eke Angéla színésznő mesél gyerekkori és természetközeli élményeiről: a vidéki kertben eltöltött időről – az első „ökoszisztémáról”, amit játszótérként élt meg –, és arról, hogyan kúszott vissza a fenntarthatóbb gondolkodás a felnőtt életébe. Szó esik tudatos vásárlásról, piacozásról, a helyi termelők szerepéről, az egészségtudatosság és a környezeti felelősség összefonódásáról. Angéla emellett őszintén beszél a színészi létről, önértékelésről, megfelelési kényszerről, mentális terhelésről és arról, hogyan vezetett számára a lassítás és az önazonosság egy stabilabb, tudatosabb élethez – de egy boldogságkereső történet megszületését is elmeséli, amit jó eséllyel a filmvásznon láthatunk majd a jövőben.  Fedezd fel a vadon titkos üzeneteit a WWF 2026-os falinaptárával - kattints ide a részletekért!

🌱 Miért van szükségünk a természet közelségére és őseink tudására – és mit veszítünk, ha eltávolodunk tőle? A Lételem Folyosó rovatának első epizódjában Csányi Vilmos etológussal beszélgetünk evolúcióról, kulturális örökségről, közösségről, spiritualitásról és arról, hogyan formálja a természethez és őseinkhez fűződő viszonyunk az életünket. Szó esik arról is, miért tartott olyan sokáig belátni, hogy az állatok is érző, értelmes lények, miért lenne fontos, hogy a döntéshozók megértsenek néhány alapvető biológiai kapcsolatot, és még a kutyák különleges szerepe is előkerül – mindez egy izgalmas, gondolatébresztő beszélgetésben. Az epizódhoz Csányi Vilmos A teremtő képzelet című könyve szolgált inspirációként. A kötetet keresd a könyvesboltokban és a kiadó oldalán! 🎧 Megújult a WWF Magyarország podcastja! Mostantól két rovattal jelentkezünk frissebb, lendületesebb formában. A Folyosó rovatban Lay Viktória beszélget ismert, inspiráló vendégekkel életútról és a fenntartható szemléletről, a Mélyvíz rovat egyes epizódjaiban pedig McMenemy Márk szakértők segítségével bogoz ki több izgalmas zöld témát is – olyanokat, amikről a közbeszédben is sok szó esik. Tarts velünk, és hallgass gondolatébresztő beszélgetéseket vendégeinkkel, akik életükről, munkásságukról és a fenntarthatóság különböző színezeteiről beszélnek. 👚 Válogass kedvedre legújabb kollekciónkból: ⁠shop.wwf.hu⁠ 📫Kövesd a munkánkat és iratkozz fel hírlevelünkre: ⁠⁠wwf.hu/feliratkozas⁠⁠ Kövess minket! Instagram: ⁠⁠@wwfmagyarorszag⁠⁠ Facebook: ⁠⁠@wwfhungary⁠⁠ TikTok: ⁠⁠@wwfmagyarorszag⁠⁠ YouTube: ⁠⁠@wwfmagyarorszag⁠⁠ 🌳Támogatási lehetőségekről bővebben: ⁠⁠wwf.hu/adomanyozz

🎧 Megújult a WWF Magyarország podcastja! Mostantól két rovattal jelentkezünk frissebb, lendületesebb formában. A Folyosó rovatban Lay Viktória beszélget ismert, inspiráló vendégekkel életútról és a fenntartható szemléletről, a Mélyvíz rovat egyes epizódjaiban pedig McMenemy Márk szakértők segítségével bogoz ki több izgalmas zöld témát is — olyanokat, amikről a közbeszédben is sok szó esik. Tarts velünk, ha szeretnéd átlátni a zöld témák mögötti összefüggéseket – röviden, közérthetően, hitelesen. A Mélyvíz első epizódjában három témában merülünk alá: 💧 Aszály és vízhiány – Hazánk már tényleg nem a vizek országa? Hogyan hat a klímaváltozás a mezőgazdaságra, és van-e visszaút a vízmegtartó tájhasználat felé? Ezekről beszélgetünk Samu Andreával, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével. 🌳A magyar erdők helyzete – Milyen állapotban vannak valójában az erdeink, és miért fontos, hogy természetesebbé váljanak ezek a nélkülözhetetlen élőhelyek? Tényleg minden erdőt kezelni kell? Többek között ezekről kérdezzük Gálhidy Lászlót, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetőjét. ⚡Elektromos autók és akkumulátortechnológia – Környezetbarát jövő vagy új ökológiai csapda? Mik az e-mobilitás valódi előnyei és árnyoldalai, és hogyan lehet fenntarthatóbb az energiafelhasználásunk? Ezekre keressük a választ Munkácsy Bélával, a WWF energiatervezési tanácsadójával. Ez az epizód a Restoriver, az Interreg Duna Régió Program Európai Unió által társfinanszírozott projektjének részeként valósult meg. 👚 Válogass kedvedre legújabb kollekciónkból: shop.wwf.hu 📫Kövesd a munkánkat és iratkozz fel hírlevelünkre: ⁠wwf.hu/feliratkozas⁠ Kövess minket! Instagram: ⁠@wwfmagyarorszag⁠ Facebook: ⁠@wwfhungary⁠ TikTok: ⁠@wwfmagyarorszag⁠ YouTube: ⁠@wwfmagyarorszag⁠ 🌳Támogatási lehetőségekről bővebben: ⁠wwf.hu/adomanyozz⁠

Egyre gyakrabban hallunk arról, hogy medvét láttak vagy látni véltek Magyarország területén. Az egykor hazánk területén is őshonos faj hosszú évtizedes üldöztetés után egyre gyakrabban bukkan fel az országban. Habár nincsenek bizonyítékok arra, hogy szaporodna is nálunk, de áttelelő példányról már van tudomása a nemzeti parki szakembereknek. Manapság inkább azonban az jellemző, hogy a zöld határon át egy-egy magányos példány jár-kel Szlovákia és Magyarország között. A medvékkel kapcsolatos ismereteinket és véleményünket jelentősen meghatározzák azok a hírek, amelyek az erdélyi medvehelyzetről érkeznek hozzánk a sajtón keresztül. Keleti szomszédunkban él Európa legnagyobb medvepopulációja, az együttélés velük korántsem konfliktusmentes. Gyakran hallunk településekre bejáró, kukázó medvékről, gombázókat és túrázókat – olykor halálosan – megsebesítő egyedekről. Nehéz azonban úgy megítélni a medvékről, a velük kapcsolatos konfliktusokról szóló híreket, hogy a sajtóból gyakran nem ismerjük meg az okokat, hogy vajon miért kéregetnek az út szélén, kukáznak a településeken, vagy mi történhetett egy támadás előtt, és ki a felelős a kialakult konfliktusokért. A medve, vagy mi emberek, esetleg mindkettő?  A Lételem aktuális epizódjában Sallay-Mosoi Alexandra biológussal, a WWF Románia projektmenedzserével és Dezső László gyergyószentmiklósi természetfotóssal, két, az erdélyi medvehelyzetet jól ismerő szakemberrel beszélget McMenemy Márk. A felvétel a Falka Napokon készült 2024. szeptember 28-án. Az adást az Európai Unió támogatásával az Együttélés a medvékkel elnevezésű projekt keretében rögzítettük.

Az ivóvízről leggyakrabban akkor beszélgetünk, amikor egy forró, hőhullámokkal tarkított időszakban – mint például ezen a nyáron – egyes településeken felhívják a figyelmet a takarékos vízfogyasztásra, netán némileg korlátozzák is a vízhez való hozzáférést. De miért fontos az ivóvízről beszélgetni, és mi köze van ennek a Dunához? Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a hazai lakosság egy jelentős része – nagy százalékban Budapest és környéke – a Duna vizét issza, ami ráadásul egy természetesen kialakuló, parti szűrőrétegen keresztül tisztul, hogy végül az „utolsó simításokat” elvégezve a csatornákba, majd az otthonainkba jusson. Ám a klímaváltozás, a pazarló felhasználói szokások, a modern kori szennyezések, a nagy volumenű hajózás veszélyeztethetik az ivóvízbázist és magát a természetes szűrőrendszert is. Hogyan segíthetünk felhasználóként a problémák mérséklésében? Mi lehet a megoldás, hogy a tiszta ivóvízhez hosszú távon is hozzáférjünk, és a Duna élővilága is fennmaradjon, ami a teljes ökoszisztéma, így a saját jóllétünk szempontjából is rendkívül fontos? Erről beszélgetett a Lételem új epizódjában Mihálovits András dr. Samu Andreával, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével és dr. Engloner Attilával, aki a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa és a Duna-kutató Intézet volt igazgatója. Az epizódban szó esik többek között a Tiszta Ivóvíz Nemzeti Kiválósági Projekt kutatásáról, de többek között arról is, hogy az éghajlatváltozás miatt kialakuló szélsőséges vízjárás hogyan befolyásolja a vízminőséget, miért fontos az élőhely-rehabilitáció vagy épp mik azok a modern kori szennyezőanyagok. (Megjegyzés: az epizód felvétele még a jelenlegi hőhullámok előtt, a nagyobb esőzések időszakában készült, ezért hallható a beszélgetés során az erre való utalás.)

Étkezésünknek rengeteg rétege van: az érzelmek, a hagyományok és szokások, anyagi helyzetünk, az egészségünk megőrzése vagy javítása és a fenntarthatóság is egyebek mellett olyan szempontok, amik befolyásolhatják azt, hogy hogyan táplálkozunk, honnan szerezzük be az ételeinket, nyitottak vagyunk-e az új ízekre, mi után nyúlunk elsőként a boltban vagy a piacon, és egy-egy alapanyagból vagy fogásból milyen mennyiséget fogyasztunk vagy épp dobunk ki a kukába. A Lételem aktuális epizódjában Csepelyi Adrienn, a WMN újságírója beszélget Szabó Adrienn klinikai dietetikussal és Sipos Katalinnal, a WWF Magyarország igazgatójával arról, hogy az élelmiszerek tekintetében milyen összefüggés van fenntartható és egészséges között, vannak-e szuperélelmiszerek vagy kerülendő "mumus-alapanyagok”, mennyire pénzkérdés az egészséges táplálkozás, és mik azok a szabályok, amiket érdemes betartani, ha valaki a szervezete megfelelő működésére és a környezet megóvására is szeretne odafigyelni étkezései és vásárlásai során.

Hogyan kerül a biomassza az erőműbe és miért? Első hallásra talán azt gondolnánk, hogy ez az energiatermelés környezetbarát alternatívája, pedig ez távol áll az igazságtól – pontosabban ez is egy olyan összetett téma, mint az, hogy nem mindegy, honnan, milyen erdőből vesszük el a tűzifának való anyagot, ami szintén nem más, mint szilárd biomassza. Podcastsorozatunk első részében az alapfogalmak tisztázásán túl az erdészeti biomasszáról beszélgettünk, a második epizódban pedig Mihálovits András moderátor arról beszélget Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programjának vezetőjével, hogy az erőművekben gyakorlatilag állami támogatással égetjük az erdőt alacsony hatásfokú villamos energiáért, emiatt ráadásul a tűzifa is drágább a lakosság számára. A beszélgetés során szó esik arról, hogy mi a különbség az erőmű, a kapcsolt erőmű és a fűtőmű – és azok biomassza-felhasználása – között, de arról is, hogy a klímapolitika hogyan próbálja kizárni a „rossz biomasszát”. Egyáltalán milyen a jó és a rossz biomassza, és felhasználása milyen kockázatokat rejt magában klímavédelmi és biodiverzitási szempontból? A podcastsorozat első része ide kattintva hallgatható meg. A témában illusztrációkkal színesített írás is megjelent, ez ide kattintva olvasható. Gyakran ismételt kérdések a biomasszával kapcsolatban – kattints ide, hogy válaszokat kapj!

Te tudod, hogy valójában mi az a biomassza, mi tartozik ebbe a kategóriába, és mire lehet használni? És azt, hogy a tűzifa is biomassza – amit sok esetben a természetes erdeinkből termelnek ki –, és a lakossági fafűtés mellett ipari felhasználása is van például az erőművekben?A biomassza témaköre olyannyira tág, hogy rögtön két epizódot szenteltünk neki – az első részben az alapfogalmak tisztázásán túl az erdészeti biomasszáról beszélgetett Csurgó Dénes, a Telex újságírója Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország Éghajlatvédelmi programjának vezetőjével és Bódis Pállal, a WWF Magyarország Erdő programjának szakértőjével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy nem mindegy, honnan származik a biomassza és azt kik és hogyan használják fel, de a beszélgetőpartnerek arra is kitérnek, hogy miért probléma, hogy a biomassza jelentős része tűzifa formájában a természetes erdeinkből származik. Mi kell ahhoz, hogy csökkenjen a kereslet iránta, és ezáltal megóvjuk a természetes erdeinket? Mi lehet a megoldás a kiváltására? Hallgasd meg az epizódot, és tudj meg többet az első részből! A témában illusztrációkkal színesített írás is megjelent, ez ⁠ide kattintva⁠ olvasható. Gyakran ismételt kérdések a biomasszával kapcsolatban – ⁠kattints ide⁠, hogy válaszokat kapj!

A művészetnek és a természetvédelemnek látszólag nem sok köze van egymáshoz, de ha egy zenét, festményt vagy akár irodalmi művet a körülöttünk zajló események, jelenségek kifejezőeszközének tekintünk, pláne, ha a természet megtapasztalásának lelki, mentális, spirituális oldalát is beemeljük a képbe, akkor máris könnyebb megtalálni a kapcsolódást a két téma között. A természet szeretete, a benne való létezés, a gyönyörű, netán félelmetes természeti jelenségek vagy akár a környezetrombolás a legkülönbözőbb művészeti ágak alkotóit ihlette már meg. De hogyan tudja segíteni egy alkotás a természetvédelmet, miként tud az ismeretterjesztés és szemléletformálás eszközévé válni, és hogyan támogathatja a tudomány a művészeket abban, hogy minél pontosabb üzeneteket adjanak át a közönségüknek, ha művükkel a természet megóvásának fontosságát szeretnék közvetíteni? A Lételem idei utolsó, karácsony előtti epizódjában igazi lelki feltöltődést kínál a művészet és a természetvédelem kapcsolatának boncolgatása, melyben Csepelyi Adrienn moderátor, a WMN újságírója beszélget Gulyás Annával, a természeti témákat is feldolgozó Holddalanap zenekar énekesnőjével, aki egyúttal mesemondó és kulturális antropológus is, és dr. Samu Andreával, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy Anna művészként hogyan építi be a természetvédelmi kérdéseket a zenéibe, mit tanulhatunk a természeti népektől és mitől szakadtunk el a modern világban, vagy épp arról, hogy a WWF Magyarország hogyan próbálja interaktív színházi előadással vagy a természet hangjainak rögzítésével közvetíteni a természetvédelem és a fenntarthatóság fontosságát. Olvass többet a WWF Magyarország és Gulyás Anna részvételével zajló közös, The Big Green nevű projektről – kattints ide! Kattints a címekre, és hallgasd meg a Holddalanap természeti témákat feldolgozó zeneszámait: A Föld rögje Édesanyám Nap jön a Menny hajlatán Csodafiúszarvas Én is - Vajúdik a Föld

Amellett, hogy a GenZ az eddigi legglobálisabb generáció, ezért a korábbiakhoz képest lehetőségek tárháza nyílik meg előttük, a mai fiatalok abban nőnek fel, hogy összeomlanak körülöttük az ökológiai rendszerek és állandó fenyegető tényező számukra a klímaválság problémája, hiszen ténylegesen az ő jövőjük forog kockán. De hogyan is állnak ehhez a témához a mai tizen- és huszonévesek, hogyan gondolkodnak a természet- és környezetvédelemről, és mi az, ami igazán motiválja őket ahhoz, hogy a tettek mezejére lépjenek? Erről beszélgetett a Lételemben Csurgó Dénes moderátor Körner Olgával, a Bolygó Közösségi Tér vezetőjével és Györgyi-Ambró Gergővel, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértőjével. Az epizódban szó esik arról is, hogy milyen platformokon és kiken keresztül szólhatunk a fiatalabb generációhoz, mennyit számít a kortársak véleménye, és ők hogyan tudnak hatni a döntéshozókra vagy akár a saját szüleik korosztályára.

Annak ellenére, hogy több, mint tízezer ember és több, mint száz szervezet kérte nyílt levélben a kormányt, hogy helyezzék hatályon kívül a környezetvédelmi hatósági szerződésről szóló veszélyhelyzeti kormányrendeletet, a jogszabály a mai napig alkalmazható bármilyen tevékenység esetén. Bár a kormányrendelet kapcsán született egy kormányhatározat és egy miniszteri utasítás, azonban ezek nem írják felül a jogszabályt, pusztán annak alkalmazása esetén az eljárásokra van hatásuk. A jogi csűrés-csavarás körüli problémákról Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő írt kiváló és közérthető cikket, melynek kapcsán a Lételemben Dedák Dalma környezetpolitikai szakértő beszélgetett a cikk szerzőjével. A beszélgetés során szó esik magáról a kormányrendeletről, a civil érdekérvényesítési lehetőségekről, a szakpolitika helyzetéről és a Lételem podcastben rendhagyó módon a mostani epizódban a témához kapcsolódó közéleti kérdésekről szóló véleménycsere is helyet kapott.