Advertise on podcast: Nyomozás a múltunk után – a diktatúra hagyatéka

A második világháborút követően katonai és politikai erejével a Szovjetunió fél évszázadon keresztül befolyásolta Európa és a világ mindennapjait. A most hallható beszélgetés alkalmával arra kértük meghívott vendégeinket, Kolontári Attila és Szakolczai Attila történészeket, a NEB Hivatalának tudományos főmunkatársait, hogy magyarázzák el az 1945 és 1956 közötti szovjet politikai folyamatokat és fordulatokat, világítsanak rá összefüggésekre, következményekre és a meghatározó bel-és külpolitikai eseményekre. Beszélgetőtársak: M. Madarász Anita és Andreides Gábor történészek, a NEB Hivatalának tudományos főmunkatársai. Gondolataikat, kérdéseiket a következő címre várjuk: [email protected] NEB-podcast / "Diplomáciai töredékek" - a Külügyi munkacsoport beszélgetéssorozatának 8. része

A Küzdelem a lelkekért című, az Új Ember/Magyar Kurír és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) által indított cikksorozathoz kapcsolódó podcast-beszélgetést hallhatják, amely többek között a vallásgyakorló, hitüket vállaló állampolgárok hátrányos megkülönböztetéséről is szól, ami gyakori volt a Kádár-rendszer időszakában. A témához kapcsolódva Soós Viktor Attila történész, a NEB tagja beszélget Viczián István geológus professzorral, a Budapest-Pasaréti Református Gyülekezet presbiterével, és Erdős Kristóf történésszel, a NEB Hivatalának tudományos főmunkatársával. Kapcsolódó írás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/rovat-kuzdelem-lelkekert-cim-masodrendu-allampolgarkent NEB-podcast / "Küzdelem a lelkekért" beszélgetéssorozatának 3. része

Hogyan viszonyult az USA és az Egyesült Királyság Magyarországhoz 1945-öt követően? Miként romlott el a kapcsolat az 1950-es évek elején? Milyen sikerek és kudarcok érték a kétoldalú relációkat? Milyen szerepet töltött be a propaganda és a kulturális diplomácia a nagypolitika világában? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a NEB Külügyi munkacsoportja „Diplomáciai töredékek" beszélgetéssorozatának újabb adásában Glant Tibor és M. Madarász Anita történészek segítségével, s mindehhez Andreides Gábor szolgáltatja a megfelelő keretet. Gondolataikat, kérdéseiket a következő címre várjuk: [email protected] NEB-podcast / "Diplomáciai töredékek" - a Külügyi munkacsoport beszélgetéssorozatának 7. része

Csorba László, az ELTE professzor emeritusa, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója 1998-tól 2007-ig volt a Római Magyar Akadémia igazgatója. A személyes emlékeket sem nélkülöző időutazás alatt Csorba László útitársa Andreides Gábor volt. A NEB Külügyi munkacsoportja „Diplomáciai töredékek" című beszélgetéssorozatának újabb adása. Gondolataikat, kérdéseiket a következő címen várjuk: [email protected] NEB-sajtó/[email protected] NEB-podcast / "Diplomáciai töredékek" - a Külügyi munkacsoport beszélgetéssorozatának 6. része

Hogyan változott meg Franciaország geopolitikai szerepe a második világháborút követően, melyek voltak a köztársaság előtt álló kihívások, milyenek voltak Magyarország és Franciaország kapcsolatai az 1945 utáni megosztottságban? A NEB Külügyi munkacsoportja „Diplomáciai töredékek" beszélgetéssorozatának újabb adásában M. Szebeni Géza történésszel, egyetemi magántanárral, nyugalmazott diplomatával és Fejérdy Gergely történésszel, diplomatával, a Habsburg Ottó Alapítvány tudományos igazgatóhelyettesével beszélgetett Andreides Gábor történész, a NEB Hivatalának tudományos kutatója, a munkacsoport tagja. Gondolataikat, kérdéseiket a következő címre várjuk: [email protected] NEB-podcast / "Diplomáciai töredékek" - a Külügyi munkacsoport beszélgetéssorozatának 5. része

Ferenc pápa 2023. április 28–30. közötti magyarországi látogatása alkalmából a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) Külügyi munkacsoportjának beszélgetése ezúttal Magyarország és a Szentszék 1945 utáni kapcsolatára, az elmúlt évtizedekben felmerült problémákra, azokra született megoldásokra, illetve megoldási javaslatokra, valamint a két fél között megvalósult (eredményes) tárgyalásokra helyezi a hangsúlyt. A beszélgetés vendégei: Fejérdy András történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem habilitált egyetemi docense, valamint Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem megbízott oktatója. Kérdező: Madarász Anita és Andreides Gábor történészek, a NEB Hivatalának tudományos kutatói, a Külügyi munkacsoport tagjai. Gondolataikat, kérdéseiket a következő címre várjuk: [email protected] NEB-podcast / "Diplomáciai töredékek" - a Külügyi munkacsoport beszélgetéssorozatának 4. része

A NEB Külügyi munkacsoportja „Diplomáciai töredékek" beszélgetéssorozatának újabb adása információban és érdekes történetekben gazdag utazásra hívja a hallgatóit. Andreas Schmidt-Schweizer történésszel, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával és Szilágyi Gábor történésszel, a NEB Hivatala tudományos főmunkatársával folytatott beszélgetés nem csupán a magyar nyugatnémet reláció bemutatására helyezi a hangsúlyt, hanem arra is, hogy a hidegháború időszakában milyen sikereket ért el, illetve milyen problémákkal nézett szembe a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK). A magyar-nyugatnémet viszony meglehetősen bonyolult volt a vizsgált időszakban, s a mostani beszélgetés során e kapcsolat ismert és kevéssé ismert, hol előremutató, hol visszalépő történéseit, eseményeit eleveníti fel.   Kérdezők: Madarász Anita és Andreides Gábor történészek, a NEB Hivatalának tudományos kutatói, a munkacsoport tagjai. Gondolataikat, kérdéseiket a következő címre várjuk: [email protected] NEB-podcast / "Diplomáciai töredékek" - a Külügyi munkacsoport beszélgetéssorozatának 3. része

A NEB Külügyi munkacsoportja „Diplomáciai töredékek" című beszélgetéssorozatában ezúttal Magyarország és Ausztria, a két állam 1945 utáni kapcsolatainak főbb pontjairól, az osztrák történelem fontos kérdéseiről cseréltek gondolatot a meghívott vendégek. Az eszmecserében kiderült az is, hogy az ismert „K und K” megnevezés nem csak „császári és királyiként” fordítható magyarra... A beszélgetés résztvevői: Fiziker Róbert történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főlevéltárosa, Erdős Kristóf történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) Hivatalának tudományos főmunkatársa és Szilágyi Gábor történész, a NEB Hivatalának tudományos főmunkatársa. Gondolataikat, kérdéseiket a következő címre várjuk: [email protected] NEB-podcast / "Diplomáciai töredékek" - a Külügyi munkacsoport beszélgetéssorozatának 2. része

A Kádár-rezsim egyházakkal kapcsolatos törekvéseit a legerőteljesebben a bomlasztás fogalma írja le. Az Egyház közössége(i) elleni támadás a pártdirektívákban, az egyházügyi intézkedésekben, a propagandakampányokban vagy éppen a titkosszolgálati akciókban is megragadható... A Magyar Kurír és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) együttműködésében cikksorozat indult, amelynek témája: Az ateista pártállam és az egyházak küzdelmeiről a hatvas évek Magyarországán. Sorozatunk második részében a kádári hatalomtechnika alapvető működési módját (kódját) mutatjuk be az egyházpolitika területén. Szó lesz rövid példák segítségével az egyházak, az egyházi közösségek elleni megosztó törekvések dimenzióiról. Kitérünk a hatalmi szervek (párt, ÁEH, BM, oktatásügy, tanácsok stb.) közti munkamegosztásra. Említést teszünk sikeres (dokumentálható) ellenstratégiákról. A témához kapcsolódva Soós Viktor Attila történész, a NEB tagja beszélget Tabajdi Gábor történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos főmunkatársával. A műsorban archív felvételen Kádár János (Forrás: HU-MNL-OL-M-KS-288-5.-846. ő. e.) hallható. E podcast adás támogatója a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, az archív felvételt az engedélyével adjuk közre. Kapcsolódó tartalom a beszélgetéshez a Magyar Kurír-on megjelent írás:  https://www.magyarkurir.hu/hirek/egyhazbomlasztas NEB-podcast / "Küzdelem a lelkekért" beszélgetéssorozat 2. része

A „Diplomáciai töredékek" beszélgetéssorozat első adásában bemutatkozik a NEB külügyi munkacsoportja, szóba kerülnek a tervezett témakörök. Az eszmecsere résztvevői: Soós Viktor Attila, Andreides Gábor, Szilágyi Gábor, M. Madarász Anita történészek. Gondolataikat, kérdéseiket a következő címre várjuk: [email protected] NEB-podcast / "Diplomáciai töredékek" - a Külügyi munkacsoport beszélgetéssorozatának 1. része

A Magyar Kurír és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága együttműködésében cikksorozat indult, amelynek témája: Az ateista pártállam és az egyházak küzdelmeiről a hatvas évek Magyarországán. Sorozatunk első részében bemutatjuk, hogy az 1959-ben kezdődő erőszakos téeszesítési hullámmal a pártállam célja nemcsak a parasztság felszámolása volt, hanem a vidéki gyülekezetek ellehetetlenítése is – de a vallásos közösségek a maguk módján megpróbáltak ellenállni.  A témához kapcsolódóan Soós Viktor Attila történész, a NEB tagja beszélget az 1940-ben született Szabó Gábor nyugalmazott református esperessel és Rigó Róbert történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos főmunkatársával. Kapcsolódó tartalom a beszélgetéshez a Magyar Kurír-on megjelent írás:  https://www.magyarkurir.hu/hirek/rovatcim-kuzdelem-lelkekert-1-resz  NEB-podcast / "Küzdelem a lelkekért" beszélgetéssorozat 1. része

Magyar hősök. Elfeledett életutak a 20. századból címmel jelent meg a közelmúltban a Magyar hősök. Elfeledett életutak a 20. századból című kötet, amely történelemformáló, ám többnyire elfeledett huszadik századi sorstörténeteket elevenít fel. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Ma­thias Corvinus Collegium közös kiadásában, hatvan portrét tartalmazó kötetben, különböző karakterű emberek lépnek színre. Szerepelnek benne a vészkorszak embermentői, a nácikkal szembeni ellenállók, a kommunista hatalomátvétel ellen küzdők, 1956-os forradalmárok és szabadságharcosok, anyaországbeli, valamint erdélyi, kárpátaljai, délvidéki és felvidéki magyar papok, politikusok és értelmiségiek. Gulyás Lajos (1918-1957) írásaiból és beszédeiből olyan személyiség körvonalazódik előttünk, aki vélemé­nyéért nyíltan kiállt, mindig bátor, kemény emberként viselkedett. 1957-ben a kádári megtorló gépezet számára különösen fontos győri-mosonmagyaróvári per harmadrendű vádlottjaként állították bíróság elé. Nemcsak a magyarországi református lelkészi karból, de a többi fele­kezetből is ő volt az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő megtorlás egyetlen olyan határainkon belüli egyházi áldozata, akit jogerős bírósági ítélet nyomán végeztek ki. Kapcsolódó tartalom: MAGYAR HŐSÖK. ELFELEDETT ÉLETUTAK A 20. SZÁZADBÓL Gulyás Lajos lelkész: a bitófa alá is vasalt nadrággal ment '56 után (Erdős Kristóf írása Gulyás Lajosról) A beszélgetés elhangzott a Mária Rádióban 2022 júniusában. NEB-podcast / "Köteteink" - a beszélgetéssorozat 3. része