Advertise on podcast: XXI. Század Intézet

Január végén Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország és a Hollandia vezetői egyeztetéseket kezdtek a kétsebességes Európa koncepciójának gyakorlati megvalósítása céljából, aminek legfőbb okaként a döntéshozatal felgyorsítását és hatékonyabbá tételét nevezték meg. Noha ezen föderalista vízió elkerülhetetlensége korábban is felmerült már, a tagállamok döntő többségének ellenállása miatt mindeddig sikerült megakadályozni a birodalmi ambíciók túlzott térnyerését. Kétségtelen, hogy az új nemzetközi rendben Európának is újjá kell szerveznie magát, ám aligha szolgálja a kontinens egészének érdekeit egy bezárkózó elitista projekt, amelynek egyetlen célja saját hatalmának fenntartása. A tévút abban is megmutatkozik, hogy ugyanazon elit akar megmentőként tetszelegni, amely az elmúlt 15 év elhibázott politikai döntései által előidézte az egész közösség válságát. Az alá–fölérendeltségen alapuló vertikális integráció helyett, egy koncentrikus körök mentén való újraépítkezésre lenne szükség, amelyben nemcsak a tagállamok választhatják meg az integrációs fokuk mértékét, de teret enged az Európa szomszédságában lévő országokkal való stratégiai együttműködések elmélyítésének is. Vagy a föderalista ambíciók feladása egyet jelentene annak nyílt beismerésével, hogy a brüsszeli hatalmi centrum erőfölényével visszaélve és a jogállamiság álcája mögé bújva politikailag motivált boszorkányüldözést folytatott a nemzeti szuverenista kormányokkal szemben? Sőt, automatikusan a jelenlegi brüsszeli elit bukásához vezetne? Milyen szerepet tölthet be Ukrajna az EU újjászervezésében? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ Halkó Petra és Biró András a Mindig péntek podcast legújabb adásában. A Mindig péntek legújabb felvétele Európa válaszúton: sebességek vagy körök címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.

A történelem ismétli önmagát, csak más formában, azaz mindig az adott korhoz illő módon. Ennek oka, hogy a történelem olyan keretek között zajlik, melyeket megváltoztathatatlan adottságok alakítanak ki, és ha az egyes korszakok között tapasztalunk is jelentős változás, azok csak nagyon lassan mennek végbe. Ilyen egyszer és mindenkorra rögzített adottságok a földrajzi feltételek, amiket a geológia teremtett meg. Szintén adottság az ezek körülményei között élő népesség, és e populáció antropológiai, demográfiai és kulturális jellemzői. A földrajz és az emberi együttélés közös törvényei eredményezik a geopolitikai összefüggéseket, melyeknek szintén megvannak a maguk szabályai.   A hosszú távú történelemből olyan történeti mintázatok következnek, amelyek akár egy teljes évezreden keresztül maradandónak bizonyulnak, de minimum évszázados ciklusokat határoznak meg. Ilyen történeti mintázat például, hogy a honfoglalástól kezdve egészen máig tartóan a Kárpát-medence centrális erőtere: Magyarország. Igaz volt ez a mongol, az oszmán, az osztrák, a német és a szovjet megszállások ellenére is, de még Trianon sem tudta felülírni, sőt ma is elmondható. Ennek alapján akár azt is mondhatnánk, hogy korunk végvárrendszere a benzinkúthálózat. 

Donald Trump felkérte Orbán Viktort, hogy legyen alapító tagja az általa kezdeményezett Béketanácsnak. Ez annak az átalakuló világrendnek az egyik fontos új intézménye lett, amit Orbán Viktort már a 2014-es tusnádfürdői beszédében is részletezett: vége a liberális világrendnek, egy átmeneti időszakban vagyunk, elkezdtek kialakulni az új világrend keretei. A külpolitikai változások egyértelműen belpolitikai kérdésekké váltak, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy egy ilyen intenzív időszakban ki vezeti az országot: egy tapasztalt, a magyar érdekeket képviselő politikus vagy egy kiszámíthatatlan, a brüsszeli elvárásokat követő politikai infuenszer, aki feltűnően nem mondja el a valódi álláspontját ezekről a kérdésekről. Vajon mi lehet ennek az oka? A Mindig Péntek legújabb adásában Halkó Petra és Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzői beszélgettek, ahol egyebek ezekre a kérdésekre adtak választ, illetve arra: mi Magyarország szerepe ebben az átalakuló világrendben, mi a választás tétje ebből a szempontból?

A Mozgásban őszi évada után idén is a kampány lesz a középpontban. Az őszi évadban egy magasabb perspektívából vizsgáltuk meg a kampány lehetséges körülményeit, kérdéseit Amerikával, Európával, a gazdasággal, illetve a digitális világgal de még a politikai morállal kapcsolatosan is.  Kevesebb mint három hónappal a választások előtt, a mérők háborúja közepette a számokról lesz szó, többek között arról, hogy mi a közvéleménykutatásoknak a szerepe, jelentősége és haszna? Miért van egyáltalán szükség ezekre a kutatásokra, és mennyire hasznos a választópolgárok számára? Tévednek vagy befolyásolni akarnak a közvéleménykutatók? Miért alakult ki mára heves küzdelem a számok körül? Kinek lehet hinni, és kinek van igaza? Milyen eredmény várható április 12-én?  A Mozgásban idei első adásában G. Fodor Gábor Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont Intézet vezetőjével beszélgetett.

Grönland ásványkincsekben és ritkaföldfémekben való gazdagsága, valamint stratégiai jelentősége miatt gyakorlatilag évtizedek óta a nagyhatalmi versengés mellékszínterévé vált, az elmúlt hetekben pedig az Amerikai Egyesült Államok immár nyíltan igényt formált a világ legnagyobb szigetére. Míg grönlandiak évek óta függetlenedni szeretnének Dániától, aminek esetleges bekövetkezte folytán az EU uniós tagsággal kecsegtetné az államot, addig az USA intenzív tárgyalásokat folytat a sziget megszerzése érdekében, de egy esetleges katonai akció lehetőségét sem zárja ki.  Egyre erősödnek azok a hangok, amelyek szerint, még ha nem is kerül sor fegyveres összetűzésre a transzatlanti világ két pillére között, Grönland amerikai annexiója a NATO végét jelentheti. Az EU kétségbeesett próbálkozásai ellenére gyakorlatilag elkerülhetetlennek tűnik, hogy a sziget előbb vagy utóbb, de valamilyen formában az USA fennhatósága alá kerül, hiszen stratégiai és biztonsági okokból arra deklaráltan szüksége van az orosz és kínai befolyás ellensúlyozására. Vagy bármilyen módon Brüsszel mégis képes lehet ellenszegülni a Washington akaratának? Mi köze Ukrajnának Grönlandhoz? Van még kiút az uniós elit által generált geopolitikai zsákutcából? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ Petri Bernadett és Biró András a Mindig péntek podcast legújabb adásában.

Ursula von der Leyenék még Belgium miniszterelnökét is megzsarolták, az uniós jogot megkerülik, vészhelyzeti döntéssel sajátítanák ki a befagyasztott orosz vagyonokat, hogy Ukrajnát támogassák. Ezzel szembemennek Amerikával, Donald Trump béketervével is.  Miután a brüsszeli és nyugat-európai politikusok többsége még mindig háborúpárti álláspontot képvisel, Európát lényegében teljesen kihagyják a béketárgyalásokból; már a kispadra sem hívják oda Ursula von der Leyenéket, az amerikai külügyminiszter sem volt hajlandó fogadni az EU külügyi főképviselőjét.  Egy utolsó erős lap maradt Ursula von der Leyenék kezében, ez pedig az összesen 210 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon. Azért próbál ehhez hozzányúlni, mert ezzel kívánja befolyásolni az amerikai-orosz tárgyalásokat, melynek szintén része a befagyasztott orosz vagyon sorsa. Mi várható az EU-csúcson? Hogyan próbálja megtörni Ursula von der Leyen a belga miniszterelnököt? Mit szól ehhez Amerika? Milyen volt az idei év és mi várható 2026-ban? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ Petri Bernadett és Deák Dániel a Mindig péntek podcast legújabb adásában.

Az idei év legnagyobb horderejű változása, amely a nyugati világon belül bekövetkezett, az volt, hogy civilizációnk elkezdett kétpólusúvá válni. Az új amerikai elnök tavalyi megválasztása óta azt láthatjuk, hogy a Trump-adminisztráció saját külpolitikával rendelkezik, amely az USA nemzeti érdekeit szolgálja s nem folytatja a Biden-korszak globalista programját. Az amerikai politikában átrendeződés figyelhető meg az óceánpartmenti internacionalizmus és az Amerika középső részét jellemző kontinentális, izolacionalista politika között. Az USA persze nem mond le nemzetközi kötelezettségeiről, de ezek korlátozottak s mindig saját nemzeti érdekeivel magyarázza őket, nem valamilyen nemzetközi okkal. Az Európai Unió elitje ehhez képest teljes erővel folytatja azt a politikát, amit a Biden-adminsztrációval tandemben mozgó első von der Leyen-bizottság alatt kezdett el: európai föderalizmus, háborús készülődés, eladósodás, migráció.  Az egypólusú kísérlet tehát kudarcba fulladt, beléptünk a többpólusú világrend előszobájába, és jelenleg a nagyhatalmak korának átmeneti szakaszát éljük. Ebben a helyzetben az egyes, kisebb-nagyobb szereplők saját államuk, területiségük és civilizációjuk megerősítésére törekednek, amely nem csak kulturális, hanem versenyképességi kérdés is. Ebbe a versenybe a kétkomponensű nyugati civilizációnak csak az amerikai fele szállt be, az Európai Unió sajnos folytatja a globalista projektet. Ezért lett az EU magányos törpe a feltörekvő óriások között.

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Európa válságra ítélve. Az intézet kutatói, Petri Bernadett és Biró András az Európai Unió gazdasági lejtmenetét elemzik olyan szempontok mentén, mint az évek óta tartó stagnálás, a beruházások hiánya, a körvonalazódó közös uniós adósságspirál és a fegyverkezési láz.  Az Európai Unió egyre látványosabban marad le az Egyesült Államok és Kína mögött, amely tény mellett az olyan elkötelezett eurokraták sem tudnak többé szemet hunyni, mint Mario Draghi, az Európai Központi Bank egykori elnöke. A Draghi-jelentés megjelenése óta egyre több szakmai tanulmány foglalkozik az EU gazdasági teljesítőképességének csökkenésével, energiapolitikájának zsákutcájával, stratégiai ágazatokban való iparpolitikai leszakadásával, és összességében a szervezet növekvő versenyhátrányával a globális szuperhatalmakkal szemben. A brüsszeli hatalmi centrum egy olyan strukturális válságba vezette a szervezetet, amelyet megfelelő legitimáció híján képtelen megreformálni, ezért az egyetlen kiútnak immár egyre nyíltabban a tagállamok közös eladósodásátt, vagyis az adósságuniót tekinti.  A német és francia belpolitikai krízisek katalizálják az uniós válságspirált?  Miért jár együtt a fegyverkezési láz a csökkenő európai életszínvonallal? Hogyan érinti mindez Magyarországot?  Ezekre a kérdésekre keresi a választ Petri Bernadett és Biró András a Mindig péntek podcast legújabb adásában. A Mindig péntek legújabb felvétele Európa válságra ítélve címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.

Az orosz-ukrán háború nem csak beárnyékolja de a keretét is adja a jövő évi választásoknak. De milyen hatással van a háború most a magyar háztartásokra? Mennyivel jutott kevesebb a magyaroknak a háború miatt? Mit tud kezdeni a kormány a háború okozta gazdasági nehézségekkel kicsit több mint 4 hónappal a választások előtt? Mit oldana meg a béke, és mi változna? Megoldja a béke az energiabiztonságunkat? Brüsszelnek a háború vagy a béke az érdeke? Mennyibe fog kerülni a magyaroknak ha Brüsszel akarata érvényesül? Hogy fog ez meglátszódni a magyar ember pénztárcáján? A Mozgásban legújabb adásában többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett G. Fodor Gábor Hortay Olivérrel, a Századvég munkatársával.

A rendkívül sikeres novemberi Trump–Orbán csúcs nemcsak külpolitikai szempontból, hanem belpolitikai dimenzióban is kiemelt jelentőségűnek bizonyult, a legfrissebb közvélemény-kutatások egyöntetűen a Fidesz erősödését mutatják, míg Magyar Péter érezhetően nem tud kezdeményező szerepbe kerülni, csak reagál az eseményekre. Beszédes, hogy ezt már nemcsak kormánypárti szereplők, hanem ellenzéki véleményformálók is hasonló álláspontra helyezkedtek.  A Fidesz lendülete és a Tisza apadása a hétvégi győri rendezvényeken is megmutatkozott, az egy jó lenyomata volt a kutatásokban tapasztalható tendenciának. Orbán Viktor érezhetően elkezdte megszólítani a bizonytalan, középen álló szavazókat, míg Magyar Péter még mindig a baloldali keménymaghoz szól. Mi várható a továbbiakban? Miért volt ilyen erős belpolitikai hatása a Trump–Orbán csúcsnak? Miért fontosak a Digitális Polgári Körök vidéki rendezvényei? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ Halkó Petra és Deák Dániel a Mindig péntek podcast legújabb adásában

Lezajlott Orbán Viktor és Donald Trump hatodik találkozója, amely bízvást történelminek nevezhető, nem csak a bejelentett megállapodások és azok volumene miatt, hanem a fogadtatás körülménye okán is. A magyar miniszterelnököt Trump megkülönböztetett tisztelettel fogadta, jóval túlmenve azokon a gesztusokon, amelyeket egy baráti ország szokványos diplomáciai ceremóniájánál megszokhattunk. Ugyanakkor az orosz, a kínai, a török, a közel-keleti és a közép-ázsiai vezetők is hasonló nagyrabecsüléssel fogadják Orbánt, aki szemmagasságban beszél a világ vezetőivel.  Magyarország sikeres külpolitikai mozgása a multipoláris berendezkedés felé vezető átmeneti időszakban a következővel írható le: többoldalú elköteleződés, kölcsönös tisztelet és partnereink érdekeltté tétele sikerünkben. Erről szól, hogy a nyugati integrációk, azaz az Európai Unió és a NATO tagjaként részt veszünk az Övezet és Út kezdeményezésben és megfigyelők vagyunk a Türk Államok Szervezetében. Utóbbihoz kapcsolódik a jó azeri, török és a közép-ázsiai országokkal fenntartott kapcsolat.

Az adásban két, látszólag távoli világ találkozik: Prága és Chongqing. A személyes élmények kapcsán arról esik szó, hogyan alakul át a globális világrend, és miért vált döntő kérdéssé a világnézet szerepe. A második világháború utáni gondolkodás sokáig azt sugallta, hogy a jólét elegendő, nincs szükség gyökerekre, hagyományra vagy jövőképre. Mára azonban kiderült: ez a modell nem működik.  A világ visszatér a nemzeti identitáshoz, a szuverenitáshoz és a kulturális alapokhoz. Európa azért került válságba, mert elveszítette saját világnézetét és globális súlyát. Ezzel szemben Közép-Európa – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – egy új, harmadik utat kínál: egyszerre őrzi identitását és nyitott a világra. A kínai példa megmutatja, hogy a jövő a partnerségen, a kölcsönös tiszteleten és a szuverén nemzetek együttműködésén alapul. Az epizód végkövetkeztetése, hogy az új világrenddel eljött Közép-Európa ideje – és ez nemcsak a térség, hanem az egész kontinens számára esély és mentsvár.

Helye van a politikában a morálnak vagy sem? Mi várható a politikában a technológia, a mesterséges intelligencia behatolásával? A hatalom az démonikus vagy csak a cél iránti alázat testesül meg benne? Helye van az indulatnak a politikában? Hogy lehet az igazság mögé többséget rendelni? Mi a jövő évi választás tétje? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett G. Fodor Gábor a Mozgásban legújabb adásában Lánczi Andrással Széchenyi-díjas filozófussal.

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Bővül Orbán Viktor uniós mozgástere. Az intézet vezető elemzője, Deák Dániel és az intézet kutatója, Petri Bernadett Orbán Viktor római útját, a cseh választás eredményét és a november 7-i Trump–Orbán találkozót értékelték kül- és belpolitikai szempontból egyaránt. Mozgalmas időszakot élünk külpolitikai szempontból: Csehországban megnyerte a választást Orbán Viktor patrióta szövetségese, Andrej Babiš, aki hamarosan kormány alakít, az amerikai és az orosz elnök bejelentette, hogy a következő csúcstalálkozójuk Budapesten lesz, hétfőn Rómában találkozott a magyar kormányfő XIV. Leó pápával és Giorgia Meloni olasz kormányfővel, jövő pénteken pedig Washingtonban tárgyal Donald Trump amerikai elnökkel. Mindez igazolja a magyar kormány külpolitikai álláspontját: minden nagyhatalommal jóban kell lenni és mindent meg kell tenni a béke érdekében. És természetesen belpolitikai jelentősége is van, ugyanis hamisnak bizonyultak azok az ellenzéki állítások, miszerint a magyar külpolitika elhibázott és az ország elszigetelődéséhez vezet. De mégis milyen hatása van ezeknek az eseményeknek a magyar kül- és belpolitikára? Mi várható Orbán Viktor washingtoni látogatásán? Mekkora mozgástere lesz a magyar kormányfőnek az EU-csúcson például Ukrajna ügyében? Tényleg elvehetik Magyarország vétójogát? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszol Deák Dániel és Petri Bernadett a Mindig péntek podcast legújabb adásában.

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Ez volt a Békemenet: „Egyetlen lélekről sem mondhatunk le”. Az intézet igazgatója, Békés Márton az október 23-i békemenetet, illetve Orbán Viktor miniszterelnök Kossuth téren elmondott beszédét elemzi. Október 23. alkalmából lezajlott a tizenegyedik Békemenet, amely két szempontból volt sorsdöntő. Egyrészt újfent bizonyította, hogy a kormány támogatottsága szilárd, hogy ez a támogatottság országos méretű és az egész nemzetet reprezentálja. Másrészt ennek az erős felhatalmazásnak a birtokában utazhatott Orbán Viktor Brüsszelbe, hogy ott képviselje a béke álláspontját, amely mögött tömegek állnak.  Kevesebb, mint fél év van hátra a választásokig. A nyár végén megszerzett előnyt a Fidesz szeptember-október folyamán mezőnyfölénnyé bővítette, melynek fontos része volt a Digitális Polgári Körök első országos találkozója, most pedig október 23-án mozgósított jól. Orbán Viktor tábora magabiztos és nyitott, a választás tétjét megfogalmazó kérdésre pedig egyértelmű a válasza: háború vagy béke, brüsszeli bábkormány vagy magyar szabadság.