Advertise on podcast: Kertész Imre Intézet

„Amit a korszak festői megfestettek, azok a művek szinte illusztrálják Jókai A magyar nemzet története regényes rajzokban című művét” – kezdte Jókai beszélgetés-sorozatunk harmadik, záróestjét dr. Bellák Gábor művészettörténész a Scruton V.P.-ben. A Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusát Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója ezúttal Jókai és a képművészet kapcsolatáról kérdezte. Szó esett egyebek között a Jókai-ábrázolásokról és a Jókai által készített alkotásokról is és megtudhattuk azt is, vajon jobban jártunk-e azzal, hogy Jókai végül az irodalom és nem a képzőművészet felé fordult. A beszélgetést művelődéstörténeti kvíz zárta, izgalmas nyereményekkel, Ugron Zsolna és Urbancsek János vezetésével.

Rendhagyó adásunkban Kazahsztánba kalauzoljuk el Önöket, ahol egy hónapot töltöttünk el azért, hogy mélyebb bepillantást nyerhessünk a térség történetébe. Bázisunk Karagandában volt, ahonnan kintlétünk alatt számos érdekes élményünkről számoltunk már be videós, illetve írásos formában. Élményeink lezárásként a Félmúltban foglaljuk össze mindazt, ami videóinkból és írásainkból kimaradt. Mi köti össze Magyarországot Kazahsztánnal? Mit mutat meg az ország huszadik századi történelme az egyik legbrutálisabb diktatórikus rendszerről?Milyen motívumok fedezhetőek fel a kazah történelemkönyvekben a Szovjetunió megítélésével kapcsolatban?Milyen mértékben határozta meg a szovjet környezetrombolás a kazah társasdalom politikai attitűdjét régen és ma? Az adásban Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze és Reif Roland, a XX. Század Intézet történésze beszélgetnek.

Petőfi, József Attila, Tolkien és Fekete István alakja és művei mind-mind megidéződtek a KultúrArc 2025. november 12-i adásában, ahol Őri-Kovács Anna ezúttal Trap Kapitányt kérdezte zeneszerzői, szövegírói tevékenységéről, a Tha Shudras zenekar versmegzenésítéseiről, a Petőfi 200 – Szabadság, szerelem című koncertszínházi előadáshoz készült produkciójukról, valamint a versekhez, az irodalomhoz fűződő viszonyáról.  A KultúrArc irodalmi beszélgetéssorozatunkat a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.

„Jókai nem túl lassú, mi vagyunk túl gyorsak” – vélik a 2025-ben Jókait olvasó fiatalok. A legmagyarabb író című, a Scruton V.P.-ben rendezett beszélgetés-sorozatunk 2025. október 21-i estjén Ugron Zsolna Novák Tamással és a Jókai-leszármazott Jókay Szabolccsal beszélgetett egyebek között arról, hogy milyen életkorban kellene először Jókait kézbe vennie a diákoknak, miért is érdemes ezeket a regényeket elolvasni, vagy akár újraolvasni felnőtt fejjel és mitől érezhetjük úgy Jókait olvasva, mintha egy sorozatot néznénk. A beszélgetést ezúttal is Jókai-művelődéstörténeti kvíz követte.  A Jókai 200 Emlékév eseményeinek megvalósítását a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta.

Hogyan fér bele egy beszélgetésbe Bukowski szürreális és groteszk novella-részlete, a Semmelweis című film egyedi castingja, a Hunyadi-sorozat egy-egy forgatási sztorija, Csáth Géza és Sziveri János?   A KultúrArc – újratöltve! című irodalmi beszélgetéssorozatunk őszi évadának első adásból kiderül!  Október 8-án Kovács Tamás Junior Prima-díjas színművésszel beszélgetett Őri-Kovács Anna, a Kertész Imre Intézet irodalmára, az est háziasszonya.

Jókai, a legmagyarabb író. Ő mesélt a legszebben hazáról, szerelemről, szabadságról, hitről – mindenről, amiről az emberi élet valójában szól. Regényei és írásai szórakoztattak, építették a nemzeti öntudatot, erősítették a hazaszeretetet. Születésének kétszázadik évfordulóján beszélgetés-sorozat indult a Scruton V.P.-ben a Kertész Imre Intézet szervezésében. 2025. szeptember 30-i első esten Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója Sal Endre író, újságíróval beszélgetett. A beszélgetést Jókai-művelődéstörténeti kvíz követte. A Jókai 200 Emlékév eseményeinek megvalósítását a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta.

Jókai Mór és a magyar történelem című előadással indult újra nagysikerű képzőművészeti programsorozatunk, a #Képírók. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria, Hungarian National Gallery főmuzeológusa ezúttal a kétszáz éve született Jókai Mór életművén és szavain keresztül pillantot rá a magyar képzőművészet néhány jelentős alkotására, hiszen romantikus festészetünk remekművei szinte olyanok, mintha csak Jókai „írta” volna őket.  Az előadásban szól volt a Hunyadiakról, a Dunáról, a honvédekről, illúziókról, megbékélésről és sok minden másról.  A Képírók ideje alatt Székely Bertalan: V. László és Czillei (1870) című alkotását tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. 

50 éve jelent meg Kertész Imre Sorstalanság című regénye, melyet a Nobel-díjas magyar író 1960-tól, tizenhárom éven keresztül írt. Elsőként a Magvető Kiadóhoz kopogtatott be kéziratával, ott azonban visszautasították. Ezután a kor másik nagy kiadójához, a Szépirodalmi Könyvkiadóhoz vitte be regényét, ahol végül 1975-ben jelenhetett meg, de a rendszerváltoztatásig szinte észrevétlen maradt. A regény fogadtatásáról, a ’70-es évek irodalmi életéről és a könyv aktuális olvasatáról is szó esett a Kertész Imre Intézet 2025. április 23-i kerekasztal-beszélgetésén, ahol L. Simon László író, költő, szerkesztő, kultúrpolitikussal, Sturm László irodalomtörténésszel és Soltész Márton irodalomtörténésszel, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatójával Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója beszélgetett. Közreműködött: Szabó-Sebestyén László Junior-Príma-díjas színművész.

Az önarcképek mesterei és a mesteri önábrázolások korokon átívelő, sokszínű példáit ismerhettük meg a Képírók legutóbbi, 2025. április 17-i estjén. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa az egyes korszakokra jellemző képmásokon túl a szerepjátszó önarcképek és a kettős önábrázolások világába is elkalauzolta a Kertész Imre Intézet közönségét. Az előadás ideje alatt Derkovits Gyula Utolsó vacsora című festményét tekinthették meg az érdeklődők, amelyen a mester a megváltó szerepében jelenik meg az utolsó vacsora asztalánál. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

Balázsovits Edit színművész lesz volt a KultúrArc vendége. A Jászai Mari-díjas előadóművészt, énekest számos filmben, sorozatban és színházi darabban láthatta a magyar közönség, de külföldi produkciókban nemzetközi sikereket is jegyez.  2018 óta ismét a Vígszínház tagja, ahol március 8-án mutatták be Jane Austen Büszkeség és balítélet című regényének színpadi változatát, amelyben Mrs. Gardinert alakítja. Szerepel a nemrég bemutatott, nagy port kavaró Hunyadi tv-sorozatban is. Pavel Stantchev Egy éjszaka, két reggel című színdarabjának női főszereplője, amelyet nemrég mutattak be a Kertész Imre Intézetben. A KultúrArc estjén Őri-Kovács Anna aktuális alakításairól, kedvenc irodalmi szerzőiről, illetve a színészet, a zene és az irodalom kapcsolatáról is kérdezte a sokoldalú művészt.

Ingyenes irodalmi rendezvénysorozatunk idei első, 2025. február 20-i estjén Győrffy Ákos, József Attila- és Babérkoszorú-díjas költővel, íróval beszélgetett Őri-Kovács Anna. Győrffy Ákos munkássága számos szállal kötődik a Hamvas- és Weöres-féle metafizikai hagyományhoz, illetve a Mészölyt és Nádast jellemző „néma poétikához”. Legújabb prózakötete, A csend körei eddigi írásaihoz képest szubjektívebb könyv, amely újfajta érzelmi tartományokba enged betekintést. Ákos életében kiemelt szerepet játszik a zene is, sokáig a Bajdázó zenekarban, most pedig a horhos formációban zenél aktívan. Őri-Kovács Anna egyebek között az új kötetéről, alkotói folyamatáról, a zenélésről, a csendhez való viszonyáról és kedvenc irodalmi szerzőiről is kérdezte az írót a Kertész Imre Intézetben. Az alkalomra Ákos zenei produkcióval is készült: egy meditatív, részben improvizált zenei részletet adott elő az esten, ahol Győrffy-, Pilinszky- és Kertész-részleteket hallhatott a közönség Szabó Sebestyén László, Junior Prima-díjas színművész előadásában.

A gyermekábrázolások fejlődéséről és azok különböző jelentéséről, valamint a gyermekportrék önálló művészi tematikává válásról is szó esett a Képírók című művészettörténeti programsorozatunk idei, utolsó előadásán. A december 5-i esten dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa kitért Fényes Adolf gyerekjátékokat ábrázoló képeire, az illusztrált mesekönyvek megjelenésére, valamint – a gyermekábrázolások drámai példájaként – Ország Lili alkotásaira is.  Az előadásból ezúttal sem hiányozhatott az irodalom: az est Pilinszky János A naphajú királyleány című verses meséjének egy részletével zárult. Az előadás ideje alatt Fényes Adolf Gyermekjátékok című alkotását tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

A megtévesztően élethű ábrázolás a „trompe l'oeil”  XVII. századi alkotásaitól, Zeuxis és Parrhasios vetélkedésén és a csendéletfestészet örök témáin át vezette tegnap esti közönségét dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa a Képírók idei első előadásán.  A mulandóság szépsége című teltházas esten leckét kaphattunk abból is: a bölcs ember a dolgok mulandóságában ismerheti föl saját végességét, s a teremtő végtelen nagyságát. A földi örömök élvezetéről nemcsak képzőművészeti, irodalmi példák is szóltak Petri György verseit idézve. Az előadás ideje alatt Marastoni József  Csendélet rákkal, 1853 című olajfestményét tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

Az olasz – magyar történelmi, művészettörténeti és kulturális kapcsolódási pontokat vette számba dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa a Képírók november 14-i estjén.  Művészettörténeti programsorozatunk őszi évadának harmadik előadásán egyebek között megismerhettük a Markó-család történetét, a legendás „római iskola” létrehozásának célját és hatását a fiatal magyar művészekre, de természetesen szó esett az irodalomról is: Giorgio Pressburger, vagyis Pressburger György magyar származású olasz író, rendező és műfordító került fókuszba, akinek hagyatékából mintegy 90 tételből álló gyűjteményt őriz a Kertész Imre Intézet.  Az előadás ideje alatt ifjabb Markó Károly Salvator Rosa az Appennini hegyekben természet után tanulmányoz című alkotását tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

A rejtett dimenziók, a szimbolizmus és a misztika állt a Képírók márciusi előadásának középpontjában. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa olyan festményekre hívta fel a közönség figyelmét, amelyek összes jelentésrétegét szinte lehetetlen felfejteni, mégis annyira igézőek, hogy nem tudjuk róluk levenni a szemünket. A szimbolista festészet különleges, hazai és nemzetközi műremekei mellett olyan alkotások rejtett dimenzióiról is szó esett, amelyeket más korokból ismerünk, mégis kapcsolódnak a szimbolizmushoz. Mindezeken túl Pilinszky János művészetfelfogására, a szimbólumteremtés képességére és a tényeken túli valóságra is kitért előadónk. Az előadás ideje alatt Szántó György: Öröm című olajfestményét tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.