Advertise on podcast: Glossza

Hogyan árulhatja el egy apró üvegszilánk, honnan származott az alapanyaga, és hogyan készült maga a tárgy? Mit tudhatunk meg a Római Birodalom kereskedelmi és technológiai kapcsolatairól pusztán a régészeti leletek anyagának vizsgálatával? Hogyan változtatják meg a legújabb természettudományos módszerek a régészet kutatási kérdéseit?  Vendégeink Bajnóczi Bernadett geológus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa, a mikroszkópos laboratórium csoportvezetője, valamint Dévai Kata régész, az  HUN-REN - ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport tudományos főmunkatársa és a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagja. A konferenciáról bővebben itt lehet olvasni: https://www.bsa2026budapest.com/ Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Mit tudhatunk meg az ügynökaktákból? Mit árul el egy 6-os karton, egy beszervezési vagy egy munka dosszié az egykori állambiztonsággal való együttműködésről? Hogyan érdemes olvasnunk ezeket az állambiztonsági iratokat?  A Glossza vendégei Takács Tibor, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatója, valamint Unger Gabriella, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának  levéltárosa. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Padlásokon, fiókokban, szekrények mélyén levelek, naplók és feljegyzések lapulnak. Ezek olyan személyes hangokat őriznek, amelyek évtizedeken át nem szólalhattak meg. De mit kezdhet velük a kutató? Hogyan lehet ezeket az érzékeny, személyes forrásokat úgy megszólaltatni, hogy közben ne vesszen el belőlük az emberi történet?  Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című alsorozat 5. részének vendégei Bakos Áron a Néprajzi Múzeum muzeológusa és a Kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója, valamint Kunt Gergely a Miskolci Egyetem docense. Az adás időkódolt fejezetei az ELTE Néprajz Blogon böngészhetők! A beszélgetés szerkesztője Szilágyi Adrienn, vendégszerkesztője pedig Bujtor Zsófi, korábban az ELTE Néprajz szak,  jelenleg a Tartui Egyetem Folklorisztika szakos hallgatója. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán, valamint az ELTE Néprajz Blog Instagram oldalán.  Az adás a Glossza és az ELTE Néprajzi Intézet hallgatóinak együttműködésében, az ELTE BTK HÖK támogatásával valósult meg.

Mit jelentett valójában, hogy a magyarok és a horvátok több mint nyolcszáz éven keresztül közös államban éltek? Miért nehéz a nemzetállami keretek és szemlélet szemüvegén keresztül megérteni a horvát-magyar közös államiságot? És a több mint 800 év együttélésnek milyen hatásai vannak ma, milyen közös örökségünk van? A Glossza vendége Varga Szabolcs, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, akivel a magyar-horvát kapcsolatok 800 éves múltjáról, jelenéről és jövőjéről is beszélgettünk. Szerkesztők: Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársai. Köszönjük a közreműködést a Köszi Egyesület, Pécsnek.

Mit jelent elsőként diplomát szerezni a családban? Milyen ára van a társadalmi mobilitásnak? Mit nyerünk – vagy veszítünk – azzal, ha kitörünk a saját közegünkből? Lehet-e valódi egyéni siker a társadalmi mobilitás, ha közben elveszíthetjük a kapcsolatot azzal a közösséggel, ahonnan érkeztünk? Vajon hogyan viszonyulnak a közösségek az egyéni felemelkedéshez? A Glossza vendégei Durst Judit és Nyírő Zsanna ELTE TK Kisebbségkutató Intézet szociológusai, akik kutatásaikban a társadalmi mobilitás kérdéseit és annak árát vizsgálják. Szerkesztő: Szilágyi Adrienn, ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.  A beszélgetést az Ördögkatlan Fesztiválon, a Bölcsész Udvarban vettük fel. Az esetleges, a helyszíni felvételkészítésből és közvetítésből adódó technikai hibákért ezúton is elnézést kérünk.  Köszönjük a közreműködést a Köszi Egyesület, Pécsnek.

Miért nem jött létre Magyarországon hosszú időn keresztül olyan múzeumi intézmény, amely a roma közösségek történetét és kultúráját önállóan mutatja be? Hogyan jelenítették meg a roma közösségeket a magyar néprajzi és múzeumi gyakorlatok a 19. századtól napjainkig? Milyen szerepet játszhatnak a múzeumok a roma közösségek önreprezentációjában, valamint a többségi társadalom és a romák közötti párbeszéd elősegítésében? Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című alsorozat 4. részének vendégei  Schleicher Vera etnográfus, muzeológus, a Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Főosztályának vezetője, valamint Rézműves Benjamin Dániel kulturális antropológus, muzeológiai közreműködő és közösség kutató, akik az Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek c. vándorkiállítás kurátorai a Néprajzi Múzeumban és a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban. Az adás időkódolt fejezetei az ELTE Néprajz Blogon böngészhetők. Az adás szerkesztője Szilágyi Zsolt a Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársa, vendégszerkesztője pedig Ferenczi Emma, az ELTE Néprajz szak hallgatója.  Az adás a Glossza és az ELTE Néprajzi Intézet hallgatóinak együttműködésében, az ELTE BTK HÖK támogatásával valósult meg. https://elteneprajz.blog/2026/09/05/terepszemle-podcastsorozat-roma-kultura/

Lehet-e működő államot építeni közös nemzeti identitás nélkül Bosznia-Hercegovinában? Miért ilyen bonyolult az ország politikai rendszere több mint harminc évvel a daytoni béke után? Mekkora szerepe volt a nemzetközi közösségnek a háború utáni Bosznia-Hercegovina sorsának az alakításában? És milyen jövő vár Bosznia-Hercegovinára a változó európai és nagyhatalmi erőtérben? A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának kilencedik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe Márkusz Lászlóval, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos, aki több mint három évtizedes diplomata-karrierje során Bosznia-Hercegovina központi szerepet töltött be, ahol 2022 és 2025 között a bosznia-hercegovinai Főképviselői Hivatal banja lukai helyettes vezetőjeként dolgozott.  Az adás szerkesztői Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja munkatársai.  A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”

Mi is valójában a művészeti kutatás? Hogyan kapcsolódik össze a művészet és a tudomány? Miként lesz egy tudományos eredményből művészeti alkotás? Miként válhat a múzeumi gyűjtemény egy közös kortárs alkotói gondolkodás inspirációs terepévé?  Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című alsorozat 3. részének vendégei Sipos Melinda médiaművész és Fulbright-ösztöndíjas kutató, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktori hallgatója, valamint Fusz Mátyás képzőművész és a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatója. Közös projektjük, a Néprajzi Múzeummal együttműködésben létrehozott adatszobraik izgalmas példái annak, hogyan ölthetnek testet a társadalomtudományi adatok. Böngészd át a beszélgetés időkódolt fejezeteit az ELTE Néprajz Blogon! A beszélgetés szerkesztője Szilágyi Adrienn az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet, vendégszerkesztője pedig Áldozó Borbála kulturális antropológus, az ELTE BTK Esztétika Tanszék mesterszakos hallgatója. Az adás a Glossza és az ELTE Néprajzi Intézet hallgatóinak együttműködésében, az ELTE BTK HÖK támogatásával valósult meg.

Hogyan vált a mohácsi csata nemcsak katonai vereséggé, hanem a magyar történelmi emlékezet egyik legnagyobb nemzeti traumájává?  Valóban a Jagelló-kor gyengesége vezetett Mohácshoz, vagy inkább az Oszmán Birodalom túlereje döntötte el Magyarország sorsát? Miért vállalta a magyar vezetés a csatát Mohácsnál, amikor I. Szulejmán serege minden korábbinál nagyobb túlerőben volt?  A Glossza 100. epizódjának témája, az 500. évfordulóra készülve, a mohácsi csata előzményei, maga az ütközet és annak következményei. Vendégeink ezúttal Varga Szabolcs és Neumann Tibor, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet történészei. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a természet, a hagyomány és a megélhetés között? Mit jelent a “táj életben tartása”? Mennyire alakítja a sajt ízét a széna és a táj, ahol készül? Vajon miként tudnak a családi sajtkészítő gazdaságok megélni a tömegtermelés korában?  A Glossza vendégei Babai Dániel, a Néprajztudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és Balogh Pál Géza, a Pécsi Tudomány Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának adjunktusa. A beszélgetést A tájat is életben kell tartani... Hagyomány és modernitás egy gyimesi gazdaságban című film vetítését követően rögzítettük a Néprajzi Múzeumban. A filmvetítést és a kapcsolódó beszélgetést a Nemzeti Kulturális Alap (507108/02483 azonosító szám alatti projekt) támogatta. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Milyen geopolitikai stratégiák és tendenciák jellemezték az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikáját a Balkán-félsziget kapcsán? Milyen nagyhatalmi versengés jellemezte a Balkán-félszigetet a berlini kongresszustól az első világháború végéig tartó korszakban? Miért fontos ma a Monarchia Balkán-politikájának a megértése? A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának nyolcadik adásában többek között ezeket a kérdéseket járjuk körbe Schrek Katalinnal, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének adjunktusával, akinek kutatásai elsősorban a Balkán és Délkelet-Európa újkori történetére, valamint a térség nemzetközi kapcsolataira irányulnak. Az adás szerkesztője Gál Judit az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának munkatársa.  A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból” A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának első adása meghallgatható a Youtube-on és a Spotify-on. További információ a Glossza Facebook és Instagram oldalán.

Hogyan válik az alkoholfogyasztás és az ahhoz kapcsolódó társadalmi gyakorlatok tárháza az antropológia kutatási témájává? Milyen szerepet töltenek be a kocsmák társadalmi kapcsolatok alakításában: képesek-e lebontani a társadalmi határokat, vagy inkább megerősítik azokat? Mi lehet a záloga annak, hogy a múzeumok hitelesen tudjanak reflektálni a társadalmi problémákra?  Vendégeink Pisztora Zsófia, a Rippl-Rónai Múzeum néprajzos muzeológusa, az állandó néprajzi kiállítás kurátora és dr. Nagy Zoltán, antropológus, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz − Kulturális Antropológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a ELTE HTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa. A beszélgetés szerkesztője Szilágyi Zsolt az ELTE HTK Néprajzttudományi Kutatóintézet, vendégszerkesztője pedig Pamuk Lili Judit, az ELTE néprajz szak hallgatója.  Böngészd át az epizód időkódolt fejezeteit az ELTE Néprajz Blogon!

Mitől lett Kalotaszeg a magyar kulturális örökség egyik legismertebb szimbóluma? Hogyan alakították a helyi közösségek saját képükre a kívülről érkező hatásokat? És milyen esélyei vannak a térség hagyományainak a 21. század kihívásai között? A Glossza rendhagyó beszélgetésére a Néprajzi Múzeumban került sor, a Közösségben otthon lenni című film vetítését követően. A beszélgetés résztvevői Fülemile Ágnes és Balogh Balázs néprajzkutatók voltak. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. Az eseményt a Nemzeti Kulturális Alap (507108/02483 azonosító szám alatti projekt) támogatta. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Vajon mennyiben volt a királyi Magyarország középső területeit elfoglaló oszmán birodalom „török”? Miért nem volt tömeges iszlamizáció Magyarországon a hódoltság korában? Kik voltak a bektasik és miért akar Albánia szuverén miniállamot létrehozni számukra? Mit adtak nekünk az oszmánok zenekultúra terén? A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának hetedik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe Sudár Balázzsal, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja tudományos főmunkatársával és a Budapesti Történeti Múzeum múzeológusával, aki több évtizede kutatja többek között az oszmán hódoltság politika- és művelődéstörténetét, és az oszmán kultúrát. Az adás szerkesztői: Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja munkatársai.. A podcast elkészítését az NKFIH-149281 azonosítószámú Mecenatúra-pályázat tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”. A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának első adása meghallgatható a Spotify-on és a YouTube-on. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Mit jelent az akciókutatás vagy a részvételi akciókutatás? Hogyan válik az etnográfiai kutatás egy társadalmi folyamat részévé, és vajon ez miként hat vissza a vizsgált közösség életére? Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című alsorozat első vendégei Balogh Pál Géza, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszékének adjunktusa, valamint Eitler Ágnes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Tárgyi Néprajzi Tanszékének adjunktusa és az ELTE HTK Néprajztudományi Intézet tudományos segédmunkatársa. A beszélgetés szerkesztője Szilágyi Zsolt, vendégszerkesztője pedig Hollós Judit Katalin. Az adás a Glossza és az ELTE Néprajzi Intézet hallgatóinak együttműködésében, az ELTE BTK HÖK támogatásával valósult meg. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán, valamint az ELTE Néprajz Blog Instagram oldalán. Böngészd át az epizód időkódolt fejezeteit az ELTE Néprajz Blogon!