Advertise on podcast: HEKTÁR mezőgazdasági podcast

Sokan érzik úgy, hogy a precíziós gazdálkodás csak egy jól marketingelt „lufi”, ami színes térképeket ad, de valódi hasznot nem mindig hoz. A Hektár Plusz legújabb adásában viszont olyan technológiáról beszélgetünk, ami már súrolja a sci-fi határait, mégis nagyon is valóságos.A beszélgetés középpontjában a Cosima Kft. és az Axial Kft. közös fejlesztése áll: egy műholdas hozambecslési eljárás, amely már 8 héttel az aratás előtt megdöbbentő pontossággal jelzi előre a várható termést.Hozambecslés és sci-fi a földeken: Hogyan képesek a műholdak 1-4%-os hibahatáron belül megmondani a kukoricatermést, mielőtt a kombájn kimenne a táblára? Betakarítás-menedzsment: Nemcsak a tonnákat látjuk előre, hanem azt is, hogy melyik táblarész mikor lesz aratható. Ezzel tervezhetőbbé válik a szárítási kapacitás és az értékesítési stratégia.Zónázás és szaktanácsadás: Miért bukik el a precíziós munka, ha a zónatérkép csak egy „szép színes kép”, de nincs mögötte valós hozammérés? Kicsik vs. Nagyok: Tévhit, hogy ez csak a nagygazdaságok kiváltsága. A szolgáltatás alapú modellnek köszönhetően a néhány tíz hektáros gazdaságok is beruházási kényszer nélkül élhetnek a legmodernebb technológiával.Axial Next és RTK: Mi történik, ha az orosz műholdakat zavarják az ukrán harci helyzet miatt? Hogyan reagál az Axial Next rendszere percek alatt a külső zavarokra a zavartalan robotkormányzás érdekében? A Mesterséges Intelligencia (AI) helye: Hol segít az algoritmus, és hol van még mindig szükség a gazda évtizedes tapasztalatára?Vendégeink:🎙️ Csornai Gábor, a Kozima Kft. ügyvezetője, aki 50 éve foglalkozik űrfelvételek mezőgazdasági alkalmazásával. 🎙️Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. agrárinnovációs üzletágának szolgáltatásvezetője.TARTALOM:00:00 – Bevezető, vlogajánló03:14 – Kidurrant a precíziós lufi?27:20 – Tőszám - nitrogén kérdéskör39:55 – Világújdonság: Hozambecslés 8 héttel aratás előtt45:30 – Digitális határszemle és adatminőség Hogyan válik az adatból információ? A többéves visszamenőleges hozamtérképezés jelentősége és a pontos táblahatárok fontossága.1:09:40 – A Mesterséges Intelligencia (AI) és a mezőgazdaság1:17:40 – Precíziós megoldások kisgazdaságoknak1:21:00 – Axial Next, robotkormányzás és RTK-hálózat, Maxinet 2.0, a Trimble-hálózat

Miért jelentkezik a piacon saját vetőmaggal a Mezőhegyesi Ménesbirtok? Mire képesek a termékeik, és mik a jellemzőik? Miben látják előnyüket? Mit takar a ZaMira vagy éppen a ZeMma elnevezés? Milyen növényekkel érkeznek még a jövőben? A Hektár Plusz podcastban Gribek Dániel műsorvezető Kovács Norbert vezérigazgatóval és Asztalos Gábor projektmenedzserrel beszélget a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. új üzletágáról.TARTALOM:0:00 - Bevezető, podcastajánló3:39 - Kukorica vetőmag a Dél-Alföldről?15:22 - ZeMma és ZaMira29:16 - Napraforgó és őszi búza Mezőhegyesről?36:18 - Vetőmag-üzletág a tangazdaságban

A HEKTÁR Plusz legfrissebb adásában a növényvédelem múltját, jelenét és jövőjét járjuk körbe egy olyan szakemberrel, aki több mint négy évtizede követi és alakítja a hazai agráriumot. Gribek Dániel műsorvezető vendége Kovács Gyula, az FMC-Agro Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és a Növényvédelmi Szövetség négyszer megválasztott elnöke. Miről beszélgetünk? A múlt emlékei: Felidézzük a 80-as évek hiánygazdálkodását, amikor a gazdáknak „udvarolniuk” kellett a kereskedőknek egy-egy jó hatóanyagért. Hatóanyag-kivonások és EU-s szabályozás: Miért tűnik el rengeteg jól bevált szer a piacról, és miért nehéz az új fejlesztéseket engedélyeztetni Európában? A „fekete piac” és a hamisítás: Kovács Gyula elrettentő történeteket mesél az illegális növényvédő szerek világáról, és arról, miért vállal hatalmas kockázatot az, aki csomagtartóból vásárol olcsó „megoldást”. Innovációk – drónok és biológiai védekezés: Beszélünk a hazai és európai szinten is úttörő drónos kijuttatási engedélyekről (Coragen), valamint a feromonok és a biológiai készítmények szerepéről a modern növényvédelemben. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz: Hogyan változik meg a kukoricatermesztés Magyarországon, és mi a növényorvosok feladata a túlélésben?

Milyen jövője lehet Magyarországon a kukoricának? Néhány éven belül szinte búcsút inthetünk az egyik legfontosabb növénykultúránknak, vagy vannak még lehetőségei? Hogyan lehet növelni a kukorica termésbiztonságát? Milyen konkrét tőszámokban érdemes gondolkodni, és vannak-e egyéb megoldási javaslatai a LIDEA szakembereinek?Gribek Daniel műsorvezető ezúttal a LIDEA szakembereivel (Kökény Benő, Balogh László és Kanozsai Dávid) beszélget a HEKTÁR Plusz podcastban.Hogyan ért el a kísérletben egy kétsövőségre hajlamos hibrid 9,5 tonnás eredményt mindössze 35 000-es tőszámmal, extrém aszályos időszakban, 130 mm csapadék mellett? Miért ad nagyobb szabadságot a gazdának a kétcsövűségre hajlamos genetika, és hogyan tudunk vele "kéziféket húzni" a vetésnél, ha száraz a tavasz? Tényleg okoz-e termésdepressziót a fattyasodás, és mi a helyzet a kora tavaszi lila elszíneződéssel? Van-e jövő az Alföldön? Ezekre mind keressük a választ.Ne maradj le a folytatásról sem! Ez egy két részes minisorozat első része – a következő epizódban a kukorica alternatívájaként is emlegetett cirok technológiáját járjuk körbe.TARTALOM:0:00 – Bevezető, vlogajánló3:22 - A kukorica jövője14:35 - A tőszám-kísérlet és akétcsövű hibridek37:00 - Egyéb megoldások - akár az Alföldre is1:00:49 - No-till tapasztalatok1:10:04 – Fattyasodás, toxin és öntözés1:30:00 - Befejezés, elköszönés

Készen állunk egy esetleges, 2026-os aszályra, vagy a látszat és a hóborította határ megnyugtat minket? Bár a januári időjárás biztató lehet a legfrissebb HEKTÁR Plusz podcastban a szakemberek figyelmeztetnek: a talaj mélyebb rétegei sok helyen továbbra is csontszárazak, és nem biztos, hogy a kukorica vetéséig kitart a januári 20-25 mm csapadék.A HEKTÁR Plusz legújabb adásában Gribek Dániel műsorvezető a Phylazonit szakértőivel – Dr. Monori Istvánnal, Dr. Varga Sándorral és Csatári Gáborral – azt járták körbe, hogyan válhat a tudatos talajmenedzsment és a mikrobiológiai termékek használata a biztonságos termelés alapjává egy kiszámíthatatlan éghajlaton.Amiről az adásban részletesen beszélünk:Az aszály anatómiája: miért az előző év csapadékhiánya határozza meg a következő szezon sikerét, és miért „szárad alá” a növény, ha a téli csapadék nem ér össze a mélyebb rétegek nedvességével? A talajegészség forintosítható értéke: a talaj állapota akár 30-40%-ban is meghatározhatja a növénytermesztés sikerességét. Tudtad, hogy mindössze 1% humusztartalom-növekedés hektáronként akár 150-200 ezer liter víz megtartását segítheti? Phylazonit Max – Az új generáció: bemutatjuk az Agrova Kft. legújabb fejlesztését, amely négy Bacillus törzzsel nemcsak a nitrogénkötésben és foszfátmobilizálásban jeleskedik, hanem kiemelkedő kálium-mobilizáló képességgel is bír. De miért volt szükség a por alapú technológia bevezetésére?Regeneratív tapasztalatok: első kézből származó információk a no-till technológia és a mikrobiológiai készítmények kapcsolatáról.TARTALOM:0:00 – Hóhelyzet és aszályprognózis 2026-ra: miért becsapós a téli csapadék? 3:49 – Vízmegtartás és talajegészség - Hó és aszály 21:16 – Kísérleti eredmények31:53 – Termékfejlesztés és Phylazonit Max46:05 – Honnan vannak az új baktériumtörzsek?55:00 - Phylazonit Max kísérleti eredmények59:34 - Oktatás és edukáció1:19:41 – Regeneratív gazdálkodás: no-till kísérletek1:32:50 - Talajélet a hó alatt1:36:00 - Podcastzárás

A HEKTÁR Morotva EXTRA adásban több húsbavágó kérdést teszünk fel. Valóban az öntözés a megoldás az aszályra, vagy éppen ez pecsételi meg a magyar táj sorsát? Az öntözés vagy a helytelen talajművelés okozta a nagy civilizációk elsivatagosodását? Tényleg működő megoldás lehet a legeltetés az ország jelentős részén? De ki fog állatot tartani?Négy elhivatott szakemberrel járjuk körül a magyar agrárium talán legmélyebb strukturális problémáit, középpontban az öntözéssel, a vízhasználattal, tájhasználattal. Kútból öntözni az Alföldön? Dominkó Norbert (Orosfarm Zrt.) őszintén beszél arról, miért kényszerülnek néhány száz hektáron fúrt kútból öntözni, és hogyan keresik azokat a növényeket, amiket kisebb vízdózissal és magas hozzáadott értékkel termelhetnek. A no-till és a marhaitatás: Berend Ferenc Somogyból hozza a regenratív tapasztalatokat. Miért „húzza ki” a talajból a vizet a szántás, és hogyan lehet akár 50-100 mm csapadékot is megfogni a talajművelés elhagyásával? Hány állatot lehetne itatni egy évi öntözés vízadagjából? Tájgazdálkodás vs. agrobiznisz: Balogh Péter geográfus-gazdálkodó provokatív tézise: az öntözés sokszor csak elnyújtja a táj haldoklását. Megoldás-e a nagy vizek kivezetése a mélyfekvésű területekre? Tapasztalatok az ártéri legeltetéssel kapcsolatban. Precíziós öntözés és talajvédelem: Házigazdánk, Lajos Mihály a Szigetközből mutatja be, hogyan lehet precízen és fenntarthatóan öntözni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az öntözés életet teremt, míg a WC-t egy papírzsebkendőért is könnyedén lehúzzuk - ivóvizet pazarolva. Vita, rengeteg szakmai érv, számos kérdésben egyetértés, jópár témában más és más szempontok. Ahogy Lajos Mihály fogalmazott: ez a podcast egy igazi értelmiségi csemege. Ez a podcast nem válaszokat akar sulykolni, hanem kényelmetlen kérdésekkel késztetni a szakmát és a döntéshozókat a valódi szemléletváltásra. Szakmai partnerünk: Bauer Hungária TARTALOM: 00:00 – Bevezetés, podcastajánló 03:36 - Vendégek és koncepciók 30:09 – Öntözés = Sivatag? 52:34 – Mezőgazdasági és civilizációs vízhasználat 1:13:28 - Ha nincs öntözés, mi van helyette? 1:22:45 - Minden öntözés rossz? 1:44:31 - Az állattartás a megoldás?

A magyar tejágazat az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb válságát éli: alacsony felvásárlási árak, felesleg és tejkiöntések borzolják a kedélyeket. Mi vezetett idáig? Miért olcsóbb az import tej a hazainál, és miért találni külföldi dobozos tejet még a magyar hotelekben is? Gribek Dani vendége ezúttal Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója, akivel a rövid távú túlélési lehetőségeket, a feldolgozás fontosságát és a tejtermelők jövőjét járják körül. Beszélgetünk a kis- és nagyüzemek közötti szakadékról, a kínai piac hatásairól és arról, hogy van-e kiút a saját termék előállításán keresztül. Megmenthető a jelen helyzet minden gazdaság és gazdálkodó? Ez talán a legfontosabb kérdés!

Milyen tapasztalatokat szültek a HEKTÁR Nagyágyúk direktvetési és sávművelési kísérletei? Lesz-e direktvetőgép-beruházás Lajoskomáromban, Csepregi Attiláéknál? Lehet, hogy elmarad a tavaszi vetések egy része Berend Ferinél? És mennyi direktvetett mák éli meg a tavaszt a Szigetközben, Lajos Misiék gazdaságában? Van-e potenciál a precíziós gazdálkodásban? Elég-e a sekélyművelés a pockok ellen? És hogyan csökkent a gépek üzemórája a no-till technológia bevezetése óta? Miért lenne fontos jobban kommunikálni a társadalom felé az agrártámogatások felhasználást ?A HEKTÁR Nagyágyúk 11. adásában Gribek Dani állandó vendégeivel – Berend Ferenccel, Csepregi Attilával és Lajos Mihállyal – járja körbe a 2025-ös év tanulságait. Év végi műsorunk egy érdekes, mozaikos adás lesz. Számos olyan téma felvetődik, amiről az elmúlt 10 részben már beszélgettünk: a pocok, a precíziós gazdálkodás, a talajrombolás, a közgazdasági és támogatási kérdések - ám az elmúlt 1-2-3 év után ezekhez új szempontok társultak, ami indokolttá tette az ismétlést. De természetesen lesz több újdonság is: többek között a sávműveléssel kapcsolatban.- Csepregi Attila elmondja, hogy 40 év után először nem tudtak öntözni, mert a halastavaik a kiszáradás határára kerültek.- Lajos Mihály őszintén beszél a „tandíjról”, amit a 100 hektáros no-till mák próbálkozásnál fizettek meg, és arról, hogyan tanulnak a hibákból.- Berend Ferenc optimistán áll a jövőhöz, mert szerinte ennél rosszabb már nem jöhet - az EU-s és az amerikai gazdák ugyanis évek óta alig termelnek hasznot.- Az adás egyik legerősebb szakmai vitája, ahol a „Nagyágyúk” kimondják: a precíziós technológia sokszor csak utólag tudja megmondani a tutit, és a profitnövekedés sokszor elmarad a beruházási költségek mögött.TARTALOM:0:00 – Bevezető, podcastajánló3:56 – Csapadékadatok és határszemle (Csepregi Attila és Berend Feri)28:58 – Direktvetett mák, no-till tanulságok (Lajos Mihály)42:26 - Pesszimista jövő Lajos Misitől48:15 - A szántás néplélektana és a talajrombolás54:24 – Biológiai megoldások kérdésköre1:05:57 - Hígtrágya és agrártámogatás1:20:10 - Kalászosok direktvetése - no-till a Szigetközben1:25:52 - Sávművelés tapasztalatok1:32:38 - Direktvetési kísérlet Lajoskomáromban + mezei pocok1:51:41 - Direktvetés kísérletek problémája2:06:51 - Sávművelés Lajoskomáromban?2:11:43 - Precíziós gazdálkodás - megoldások és zsákutcák2:37:56 - Elköszönés, podcastzárás1:30:00 – Sávművelés (Strip-Till) tapasztalatok: Őszi vs. tavaszi művelés 1:41:00 – A No-Till legnagyobb ellensége: A pocok és a művelés összefüggései 2:12:00 – Precíziós gazdálkodás: Valós haszon vagy csak „marketing narratíva”? 2:38:00 – Jövőkép: Robotok, hibrid búzák és év végi jókívánságok

Vajon tudják-e a magyarországi gazdálkodók, hogy milyen jövő vár rájuk, és mennyire gyorsulhat fel a klímaváltozás a saját régiójukban? Mit tehetnek, hogy csökkentsék a károkat, van-e egyáltalán kiút? És mi a helyzet a generációváltással? Van-e utánpótlás a magyar határban, és ha van, akkor hogyan vehetik át a fiatalok a stafétát ebben a kihívásokkal teli időszakban?Ebben a HEKTÁR Magágy podcast adásban két égető témát állítunk középpontba: a regeneratív mezőgazdaságot és a generációváltást.Gribek Dániel műsorvezető vendége ezúttal:- Sipos Katalin (biológus, a WWF Magyarország igazgatója)- Göbölyös Károly (szaktanácsadó, gazdálkodó, Bács-Kiskun vármegye)Vajon tényleg egymás ellensége a természetvédelem és a profitabilitás, jövedelmezőség. Van-e közös pont, és ha igen, hogyan lehet kihasználni? Mennyire kritikus a talaj állapotának és a vízmegtartásnak a szerepe az adaptációban? Miért vallott kudarcot a "faltól falig szántás" a XXI. században?. Hogyan segítheti a precíziós gazdálkodás a fenntarthatóságot? Milyen nehézségekkel és lehetőségekkel jár a gazdaságátadás a gyakorlatban? MIben segít a támogatás?A műsor létrejöttét a NESTLÉ, és annak szakmai képzése támogatta:Részletek és regisztráció:https://sba.hellononprofit.hu/tematikus-kepzesek/regenerativ-mezogazdasag-es-generaciovaltas-hibrid-kepzes/A Nestlé és a Sustainable Business Academy közös, 5 hetes, gyakorlati alkalommal kiegészített online képzése abban támogatja a fiatal magyar gazdákat, hogy sikeresen felkészüljenek a mezőgazdaságot érintő legnagyobb kihívásokra.A program betekintést nyújt a klímaváltozás és a fenntarthatósági trendek hatásaiba, bemutatja a talajegészség megőrzésének és a regeneratív gazdálkodásnak a gyakorlati alapjait, valamint segít eligazodni a generációváltásból fakadó lehetőségek és nehézségek között. A képzés célja, hogy a résztvevők olyan tudást és szemléletet sajátítsanak el, amely egyszerre növeli gazdaságuk ellenálló-képességét és hosszú távú jövedelmezőségét. A képzés gazdaságlátogatással zárul, ahol a résztvevők ezeket a témákat a gyakorlatban is megismerhetik.

Hogyan alakult a 2025-ös év a talajmegújító gazdák számára? Több vegyszert és műtrágyát használnak fel a no-till rendszerben? Miért kihívás a napraforgó és a repce direktvetése? Milyen hibát nem szabad elkövetni a következő években? Van-e jó no-till fajta a különböző termesztett kultúrákban? Érdemes barkácsolni, ha egyedi gépészeti megoldásokra van szükség? Mire jó a vinasz, és nem tömíti el a permetezőgépet? Hogyan zajlanak a no-till AKG ellenőrzései? És sikeres-e a takarónövény technológia a Mecsek lábánál és a Velencei-tó térségében? Ebben az epizódban őszintén beszélgetünk a szélsőséges időjárásról, a no-till technológia buktatóiról és a direktvetés sikereiről is, de a "no-till mumusokról" is, mint amilyen a pocok, a csiga, a galamb, valamint a bérelt földek. Hogyan csökkenthető akár 40-50%-kal az inputanyag-költség? Miként értékelhető a no-till AKG első éve? Megéri a sok adminisztráció és rejt-e kockázatot a vércseládák kihelyezése?Gribek Dániel műsorvezető vendégei a Horváth házaspár, Ilona és István, Kozármislenyből, valamint Dörömbözi Ádám az Agárd környéki Dörömbözi Kft.-től. A stúdióbeszélgetést három bejátszó színesíti más gazdálkodóktól:Szeredi Attila, KiszomborSzabó Attila, FerencszállásSzabó Zoltán, HomokhátságTARTALOM:00:00 - Bevezető, vlogajánló04:44 - A kezdetek: Miért váltottak No-Tillre? 20:32 - Szeredi Attila (Kiszombor) tapasztalatai:24:52 - Tavaszi kultúrák értékelése: kukorica és napraforgó kihívások1:04:40 - Szabó Attila (Kukutyin Műhely) beszámolója1:08:07 - Őszi vetések: repce, búza, árpa és mások1:28:00 - Szabó Zoltán (Homokhátság) tapasztalatai:1:30:06 - Őszi vetések: repce, búza, árpa1:38:19 - No-till AKG, vegyszer-megtakarítás és takarónövények1:59:20 - Zárszó és összegzés

Az aszály és a stresszkezelés lassan a mindennapok része a magyar mezőgazdaságban. De vajon tényleg az aminosav készítmények jelentik a megoldást? Rengeteg termék van a piacon, és a gazdáknak nehéz eligazodniuk az ígéretek tengerében.Ebben a HEKTÁR Plusz epizódban Gribek Dani vendégei Dr. Parádi István (egyetemi adjunktus, ELTE Biológiai Intézet, ExperiPlant Kft.) és Szabó István (üzletág-fejlesztési igazgató, Pro-Feed Kft.).A beszélgetés során kíméletlenül tisztába tesszük a fogalmakat. Kiderül, miért „sarlatánság” azt állítani, hogy egy csávázószer önmagában eldönti a termést , és miért tévhit, hogy a növénynek „esszenciális” aminosavakra van szüksége – hiszen mindet elő tudja állítani.Főbb témák az adásban:⚠️ Sarlatánság a piacon: Miért nem létezik a termésnövelő csodaszer? 🧪 Növényi vagy állati eredet: tényleg számít?🔥 Aszály és stressz: Hogyan működik a Prolin nevű aminosav „svájci bicskaként” a növényben a sejtmembránok védelmére?📊 A SZITA-elv: Hogyan csoportosítsuk a biostimulátorokat? (Szabályzó, Irányító, Támogató, Aktiváló) 💰 Megtérülés: Miért nem termésnövelő anyagok ezek, és miért éri meg használni őket?TARTALOM:00:00 - Podcastajánló, bevezető04:07 - Alapok: Mik azok az aminosavak?12:44 - Stresszvédelem, ozmotikus nyomás17:50 - Miért kell pótolni, ha a növény magától is termeli?23:35 - Fagy, aszály és a prolin 29:40 - Hogyan igazodjunk el a piacon a rengeteg termék között?39:00 - A SZITA-elv: Így csoportosítsd a biostimulátorokat! 58:04 - Terra-Sorb termékcsalád01:16:00 - Aminoquelant termékcsalád01:20:47 - Speciális termékek01:34:00 - Megtérülés: Működik a gyakorlatban vagy pénzkidobás?01:46:06 - Összegzés és elköszönés

Inkább csináljuk a jót rosszul, mint a rosszat a továbbiakban is - ez az elve Padra István környezetvédelmi szakembernek és komposztálási szakértőnek, aki a HEKTÁR Magágy podcastsorozat legfrissebb adásában arra próbál rámutatni, hogy miért tartja a legjobb megoldásnak a regeneratív, talajmegújító gazdálkodást. Mit jelent az, hogy a vizet ültet ültetni kell? HOgyan jöhetnének helyre a kis vízkörök? MIért van különös jelentősége a talajtakarásnak, és miért nem csak a városokban van hősziget jelenség?

„Mi lesz veled, magyar gazda?” – talán az utóbbi évek legégetőbb kérdése. Az aszályok, a piacok kiszámíthatatlansága, a támogatási rendszer átalakulása és a gazdasági nyomás sok termelőt állít válaszút elé. De mik a valós csődkockázatok, és hol vannak a kitörési pontok? Hogyan lehet átalakítani a vetésszerkezetet úgy, hogy az ne csak túlélésről, hanem jövőképről is szóljon? Milyen lehetőségei vannak a magyar agráriumnak, és miért lenne égetően fontos több dologban is változtatni? Valóban agrárország vagyunk-e még, vagy a magyar mezőgazdaság szerepe már csak elméletben erős? Miért nem óvják jobban a termelők a legértékesebb gazdálkodási eszközüket, a talajukat? Egyáltalán tudják-e, mennyit ér az? Sok vagy kevés élelem termelődik a világban, és mekkora konkurenciát jelent Dél-Amerika vagy éppen Kína? És mi lesz a jövő növénye? A kukorica, a napraforgó, a szója, a kender vagy más? És van-e értelme állattenyésztésben gondolkodni? Miért kellene támogatni, hogy a gazda ne csináljon semmit? Ebben a HEKTÁR Magágy podcastban őszintén beszélgetünk a magyar mezőgazdaság jelenéről és jövőjéről. Szó esik a likviditási problémákról, az inputárak és terményárak közti feszültségről, a regeneratív és precíziós megoldások szerepéről, valamint arról, milyen gondolkodásra van szükség ahhoz, hogy a válság után is maradjon életképes út a gazdák előtt. Tarts velünk egy kemény, őszinte, nyílt, szakmai, de emberi beszélgetésre, amely nemcsak a problémákról szól – hanem arról is, hogyan lehet újra talpra állni.Gribek Dániel műsorvezető vendégei ezúttal:- Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ agrárszakértője, a Magyar Kukorica Kör oszlopos tagja- Szabó László, a HOLD Alapkezelő alapítója, tulajdonosa, aki jópár éve bivalytartásba kezdett, és azóta próbálja felhívni a figyelmet a talajaink fontosságára. TARTALOM: 0:00 - 3:14 - Bevezető, podcastajánló 3:15 - 32:06 - A magyar agrárium helyzete 32:07 - 53:30 - A mezőgazdaság jövedelmezősége és agrártámogatások 53:31 - 1:10:55 - Árutőzsde és piacismeret, értékesítési stratégia 1:10:56 - 1:40:57 - Mit vessünk? / Egészséges magyar élelmiszer 1:40:58 - 1:53:31 - Állattartás és talaj 1:53:32 - 1:56:10 - Podcastzárás, elköszönés

A HEKTÁR Nagyágyúk 10. adásában ismét érdekes és hasznos agrártémákat beszéltünk át. Először visszatekintettünk a gabona aratására, illetve Lajos Misi mák eredményeire, majd a kukorica és a napraforgó helyzetével, valamint betakarításával foglalkoztunk. Több helyen is volt megdőlt napraforgó, amit Berend Feri NAS adapterrel, Csepregi Attila pedig gabona vágóasztallal szedett fel. De milyenek lettek az eredmények? Tényleg féltermés született Lajoskomáron térségében? Egyáltalán mennyi eső esett Csepregi Attiláéknál? És mi kell a hatékony öntözéshez? Vajon tényleg a borsó lehet a következő nagy dobás a magyar takarmányozásban? Mi kell ahhoz, hogy az kiváltsa a szóját, és megmentse a száraz Alföldet? Búzából pedig prémium vagy a takarmány minőség a jobb választás a kockázatok fényében?Gribek Danival és állandó vendégeivel – Berend Ferenccel, Csepregi Attilával és Lajos Mihállyal – ismét itt a magyar agrárium legnépszerűbb podcastműsora, a HEKTÁR Nagyágyúk..Támogasd a HEKTÁR podcastot és vlogot 👉 www.hektarpodcast.hu/tamogatasokTÉMÁK:- A borsó szerepe a takarmányozásban – kiválthatja-e a szóját, és lehet-e a borsó az alföldi gazdák megmentője?- Féltermés a kukoricánál Lajoskomárom környékén.- Az őszi búza minősége és a választás dilemmái: prémium vagy takarmány?- Rövid helyzetjelentések árpáról, mákról, napraforgóról- Miért hadgyakorlat az öntözés?TARTALOM:0:00 - 3:16 - Bevezető vizslákkal3:17 - 15:04 - Gabona aratási tapasztalatok15:05 - 17:22 - Misi elsőéves mák tapasztalati17:23 - 48:44 - Kukorica és napraforgó eredmények, kihívások48:45 - 1:09:37 - Öntözési anomáliák1:09:38 - 1:43:47 - Borsó - az Alföld megmentője?1:43:48 - 2:20:40 - Minőségi vagy takarmánybúza?2:20:41 - 2:22:52 - Műsorzárás, elköszönés

Milyen lisztet keres ma egy pék, és ez miért fontos a gazdálkodók számára? Milyen tulajdonságok kellenek egy búzánál, hogy jó liszt legyen belőle? Milyen különbségeket tapasztal egy pék a különböző lisztfajták használata során?A HEKTÁR podcast Magágy beszélgetéssorozatában folytatjuk a párbeszédet a minőségi búza termesztéséről és jelentőségéről. Tavaly két műsorban már felvetődött a liszt, a kenyér, a minőségi búza termesztése. Egyfajta alapozó volt a TMG Egyesülettel és Ormós Gabriellával az Egy egészség alapelvről szóló beszélgetés, majd következett a jelen műsor első része, amikor a liszt állt a középpontban. Ezúttal viszont a kenyéré a főszerep, méghozzá egy sztárpék közreműködésével... Gribek Dániel műsorvezető vendége:Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetőjeKörösi Tibor, a Karintia Kft. fejlesztési vezetőjeSzabadfi Szabolcs, vagyis Szabi a pék, aki Ausztriában és Olaszországban tanulta ki a kenyérsütés fortélyait.