Advertise on podcast: Zöld Hang - minden, ami környezetvédelem

A permakultúrát eredetileg zöld forradalomnak hívták, de ez egy lassú változás. Emberléptékű zöldségtermesztés, pénzmentes együttműködés, ökogazdálkodás, kártétel és ahaszonvétel aránya a gazdaságokban. Hogyan lehet rentábilis az ökológiai élelmiszertermelés?  Többek között ezekről is szó esett a  „bőség –gondoskodás – generációk” címmel tartott összejövetelen.  Január 23-24-én a Magyar PermakultúraEgyesület tartotta XI MAPER Konferenciáját, amelyneknéhány résztvevő-előadójával Szilágyi László beszélgetett. Megszólalók: Kulcsár Balázs, a Permakultúra Egyesület elnöke, gazdálkodóa vértesacsai Valaha tanyán Balogh Lili, az Országos Agroökológiai Hálózat Egyesület vezetője Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus, a Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoport vezetője Borsos Béla ős zöld civil, gyűrűfűi zöld projekt atyja Dezsény Zoltán, a terényi Magasvölgyi biotermesztő – vállalkozó Palik Ferenc, szápári ökofarm és biomalom üzemeltető.  Az adást Sarkadi Péter szerkesztette

Mi lesz a feleslegesé vált ruháinkkal, cipőinkkel? Általábana kukákban, és azután vagy egy hulladéklerakóban, vagy Budapest egyik feléből a rákospalotai szemétégetőben végzik. Szerencsésebb esetben adományként valamelyik karitatív szervezeten keresztül a rászorultakhoz jut, így hasznosul tovább, vagy a szelektív gyűjtőrendszeren keresztül hasznosul újra – ha újrahasznosul. A modern ruhák többsége nem tiszta anyagból, hanem pamut-poliészter keverékéből készül. Ezek molekuláris szintű szétválasztásajelenleg rendkívül drága, a mechanikai újrahasznosítás pedig roncsolja a szálakat, így azokból csak alacsonyabb minőségű termék (például géprongy vagy szigetelőanyag) készülhet.És hogy ez mekkora hulladékhegy?  Európai uniós szinten évente összesen (fejenként 16 kg.) közel 7 millió tonnát jelent, amelynek eddig alig több mint 20%-át gyűjtötték szelektíven. Magyarországon évente kb. 60 000 – 80 000 tonna  textilhulladék keletkezik. Sarkadi Péter szerkesztő vendége Dobos Emese, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont KRTK Világgazdasági Intézetének kutatója e témában írt nemrég tanulmányt. Amikről szó esik a beszélgetésben: --- Mekkora a fast fashion és az ultra fast fashion környezetiterhelése?--- A kész termék árának csak az 5–10 %-a az előállítási költség. Akkor mit fizet a fogyasztó? --- 2025 januárjától az Európai Unió minden tagállamában, így Magyarországon is kötelező a textilhulladék elkülönített gyűjtése. Vannak pontos adatok, hogy hol állunk? Mi lesz a sorsuk? --- Mi az a „hulladékgyarmatosítás” ?--- A drága újrahasznosítás trendi?--- Miért nagy átverés az óceáni hulladékból készített cipő?--- Mik a használtruha kereskedelem hulladékos buktatói?--- Lehet fenntartható, a divatipar?--- Tényleg egészségesebb a használt babaruha?--- Hogyan lehetne életképessé tenni a körforgásos gazdaságot?---  A divatipari gyerekmunka, kizsákmányolás etikai kérdései.

Ne csodálkozz, hogy nem az történik, amit szeretnél, ha nemtudod megmondani, hogy mit szeretnél - ez a „Felforgatókönyv” mottója. A Magyar Hang gondozásában február elején jelenik meg a 2026-os rendszerváltozásforgatókönyve, Felforgatókönyv címmel.  A Lányi András által szerkesztett kötet félszáz szerzője afőbb nehézségek azonosítására és megoldásukra tesz javaslatot, abban a reményben, hogy majd mások is így járnak el, a politika pedig visszanyeri eredeti értelmét: nem szekértáborok nemtelen viaskodása lesz, hanem ameggyőződések, értelmes érvek vitája. Aki mindent felforgat, annak nem a rendetlenség a célja. Lehet, hogy csak elveszített valamit, és szeretné megtalálni. Mostani helyzetünkben az számít felforgató tettnek, ha a dolgok mélyére nézünk, és aszerint cselekszünk. A legkülönbözőbb tudományterület szerzői az elmúlthónapokban kerekasztal beszélgetésekben ismertették írásaik lényegét. Sarkadi Péter szerkesztő az egyik ilyen a környezetvédelemmel kapcsolatos közönségtalálkozónvett részt. Az itt készült összeállításban elsőként a szakemberek mesélnek: a házigazda Bodnár Zsuzsa újságíró, civil aktivista az életmódról, a tájhasználatról Klein Ákos, az erdőpolitikáról, természetvédelemről Kun Zoltán, a vidékfejlesztés -vízgazdálkodásról Kajner Péter, a hulladékkezelésről Merza Péter. Végezetül Lányi András író, filmrendező, ökofilozófust halljuk.

Megmérte a Tudatos Vásárlók Egyesülete, milyenhatása lehet mindennapi szokásaink apró változtatásainak. Az eredmény meglepő: 100 fő hat hét alatt közel 13000 kilométernyi autóútnak megfelelő kibocsátástól kímélte meg bolygónkat. 4200 órával csökkentett képernyőidő, 1200 km meg nem tett autóút, mínusz 300 GB feleslegesen tárolt adat. Az ÖkoKörök adatai azt mutatják, hogy a digitális takarítás, a tudatosabb közlekedés és a vásárlási döntések nemcsak elméletben működnek, hanem kézzelfogható, mérhető eredményeket hoznak. A szerkesztő Sarkadi Péter és  Andacs Noémi, a Tudatos Vásárlók Egyesülete ÖkoKör programjának koordinátora arról beszélgetett, hogy mit tehetünk hétköznapjainkban ökolábnyomunk csökkentéséért? 

2025 december 30-án hajnalban, 59 éves korában váratlanul elhunyt Petrovai László XVIII. kerületi alpolgármester. A helyi ügyek képviselete mellet országos szinten a zöld- és ökopolitikai kérdések, a döntéshozatali mechanizmusok társadalmasítása, a társadalmi igazságosság és a fenntarthatóság kérdései foglalkoztatták. „A családját, a lakóhelyét, a hazáját szerető ember volt, akit mindenki viszontszeretett, aki ismerte. 2010-től önkormányzatiképviselőként, 2019 óta alpolgármesterként szolgálta a kerületét. A szó legnemesebb értelmében volt politikus. Lokálpatrióta, a helyi közösségét szolgáló ember, aki számára a politika a dolgok emberi léptékének helyreállításáról szólt, miközben építészként és tanárként is mindent tudottazokról a nagy, globális kihívásokról, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat” – emlékezett meg barátjáról Karácsony Gergely főpolgármester, hozzátéve: „Magyarországnak sok-sok Petrovai Lacira lenne szüksége.” Petrovai László 1966-ban született Budapesten. Elsődiplomájának megszerzése után saját építészirodát hozott létre, illetve elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztikai Intézetének városépítési-városgazdasági posztgraduális szakmérnöki képzését. 2010-ig nemfoglalkozott politikával, akkor csatlakozott az LMP-hez, amelynek kerületi listavezetőjeként került be a helyi önkormányzat képviselő-testületébe. Emellett tagja volt a párt országos politikai tanácsának, illetve a pártonbelüli Párbeszéd Platformnak. Miután később többedmagával kilépett a pártból, alapító tagja lett a Párbeszéd Magyarországért Pártnak, amelynek XVIII. kerületi szervezetét vezette haláláig. Oroszlánrésze volt  BP. XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre zöldítésében. Megoldások az esővízhasznosítására, a zöldfelület védelmére és fejlesztésére munkájáért az Éghajlatvédelmi Szövetség KlímaSztárdíját vehette át 2021. augusztus 28.-án Keszthelyen 30. Zöld Civil Országos Találkozón. Mi most egy 2025 február 26-án megtartott kerekasztalbeszélgetés részletével emlékezünk meg Petrovai Lászlóról, ahol a kerületi zöldítés eredményeit mutatta be a Megújuló Magyarországért Alapítvány Klímaklubjában. A teljes kerekasztal beszélgetését megtalálják a kapcsolódó cikkel együtt a zoldhang.hu honlap podcast menüpontjában.A műsort szerkesztette: Sarkadi Péter.

Összegző beszélgetésre ültünk le az év vége felé, hogy hogyan látjuk 2025 számunkra legfontosabb hazai és nemzetközi zöld történéseit, híreit. Főbb témáink: - Maréknyi ember profit- és hataloméhsége áll szembenemberek milliárdjainak érdekeivel - zsákutcás orbáni tudománypolitika – a 200 éves MagyarTudományos Akadémia legyengítése. - mennyire megbízható, és mennyire épül be a napi munkábaa mesterséges intelligencia? - akkumulátoripari környezetpusztítás, és ökogyarmattá válás. - túltolt autóipari álmok és eltékozolt természeti tőke.Az Orbán kormány gazdasági és környezeti mélyrepülése. - Klímaváltozás – klímakommunikáció – alkalmazkodás Kétrészes sorozatunk második adásának résztvevői: Hargitai Miklós újságíró Kiss Miklós zöldhang főszerkesztő Mihalicz Csilla újságíró Sarkadi Péter újságíró, a podcast házigazda/szerkesztője.

Az év vége felé egy összegző beszélgetésre ültünk le, hogyhogyan látjuk 2025 számunkra legfontosabb hazai és nemzetközi zöld történéseit, híreit. Főbb télmáink: az antizöld Tump ámokfutása; amerikai – magyar atomenergia kérdőjelek; Trump és Orbán tömegpropagandája, és a valóságérzékelés; leállt villamos hálózat fejlesztés, rezsicsökkentés, orosz energiafüggés; a paksi gigahitel és az igazság napja; visszatekintés a Bánkitó fesztivál zöld témáira; a mesterséges intelligencia politikai vonatkozásai; zöld újságírás a fake news és az infodömping korában; Magyarország számokban. Két részes sorozatunk első adásának résztvevői: Csillag Gábor újságíró publicista Hargitai Miklós újságíró Szilágyi László a Megújuló Magyarországért Alapítványkuratóriumi elnöke Sarkadi Péter újságíró, a podcast házigazda/szerkesztője.

Budapesten kb. 9 millió fa él, ebből 6 millió (főleg abudai) erdőkben, 2 millió magántelkeken áll, és egymillió közterületeken. Ezek egy részét a Főkert gondozza. Mekkorakihívás a klímaváltozás? Milyen lesz a jövő zöldfelület kezelése? Mi az a proaktív faállomány-gazdálkodás?   Az egyik legnagyobb probléma a faállomány elöregedése. De a gyepterületeknek is nagy kihívás a szárazodás, a csapadékeloszlás változása. Emellett a cég anyagi forrásai isegyre szűkösebbek, pedig a zöldfelületek csökkenése rontja a városi életminőséget. A rövidre nyírt gyepes hagyományos extenzív, kiegészítő öntözéses parkgazdálkodás nem folytatható. Az eddigi zöldfelület gazdálkodási módszerek helyett újakat kell használni, más szemlélettel. Hogy melyek ezek, milyen a fenntartható gyakorlat? Ezekről is tartott egy nagyon érdekes előadást aBudapesti Közművek Főkert Kertészeti Divízió főigazgatója Dezsényi Péter. Az előadást rögzítette és szerkesztette: Sarkadi Péter.

A 16000 fős Csongrád a Nagyalföld déli részén, közvetlenül a Tisza és a Hármas Körös összefolyásánál fekszik. A Tisza magyarországi alsó szakaszán Budapesttől 109 km-re, Szegedtől 38 km-re –, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék találkozásánál helyezkedik el. Mit tesznek e város lakói, az önkormányzat és a civilek környezetükért? Nálatok laknak-e állatok? - Biodiverzitás-barátzöldfelületkezelés a településeken témában rendezett konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetség, melyen több falu, város képviseletében a szakemberekmutatták be, hogy milyen konkrét munkát végeznek településükön az élővilágsokszínűségének megőrzéséért. 2025. október 21. én a Magyar Természettudományi Múzeumban tartott előadások közül már bemutattuk, hogy milyen az élet tisztelete Kóspallagon, hogy Szegedzöldítéséért mit tesz a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, országszerte miben tud segíteni a Madárbarát Települések Szövetsége.  Budapesttermészetvédelmi értékeit, és ezek megóvását is bemutatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest Helyi Csoportjának elnöke. Sorozatunk ötödik részében Csongrád főépítésze Varga Júlia mesél a vizek és a parkok városának zöldebbé tételéről. A konferencián a fotókat készítette, és az előadást rögzítette/ szerkesztette: Sarkadi Péter.

Elég a világvége-várásból! Igen, ijesztő civilizációs válságban vagyunk. Ám ez nem csupán veszély, hanem lehetőség is. Hogyan hozhatnánk létre egy új, ökologikusabb és igazságosabb civilizációt? Nem akármilyen eseményt tartottak November 15-én Budapesten, ahol egy teljes napra az ötven évvel későbbi világunkba repültek, ahol már nem jelent súlyos fenyegetést az éghajlatváltozás. Ahol nem pusztítjuk tömegesenélőlénytársainkat. Ahol a gazdasági növekedés helyett az emberhez méltó életre összpontosítunk. Ahol nincsenek ordítóan igazságtalan jövedelmi és vagyoni különbségek.  Vágyálom ez csupán, vagy képesek vagyunk a megvalósítására? A Világeleje Ünnep létrejöttét elsősorban Takács-SántaAndrás Világeleje – A jó élet keresése az ökológiai válság korában című könyve inspirálta. Mi történt a Világeleje Ünnepen? A nap első részében tíz kiváló szakember szólt arésztvevőkhöz 2075-ből: elmondták, hogyan tudtunk úrrá lenni a mai civilizációs válságon. Ezt követően jövőalkotóműhelyekre került sor, ahol minden résztvevő hozzátehette a maga ötleteit egy élhető jövő formálásához. A nap végére pedig egy meglepetéssel készültek a szervezők Szilágyi László összeállításában megszólal: Takács-Sánta András humánökológusKónya Máté egyetemista, ifjusági előadó, Zlinszky János biológus-ökológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudományos főtanácsadója. Az adást szerkesztette: Sarkadi Péter.

Nálatok laknak-e állatok? - Biodiverzitás-barátzöldfelületkezelés a településeken témában rendezett konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetség, melyen több falu, város képviseletében a szakemberek mutatták be, hogy milyen konkrét munkát végeznek településükön az élővilág sokszínűségének megőrzéséért. 2025. október 21. én a Magyar Természettudományi Múzeumban tartott előadások közül már bemutattuk, hogy Szeged zöldítéséért mit tesz a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, országszerte miben tud segíteni a Madárbarát Települések Szövetsége.  Budapesttermészetvédelmi értékeit, és ezek megóvását is bemutatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest Helyi Csoportjának elnöke Most egy kis Duna-kanyari település, a börzsönyi 750 fős Kóspallag polgármestere Plachi Attila számol be arról, hogy ők a Duna-Ipoly Nemzeti Park ölelésében mit tesznek környezetükért. Az előadást rögzítette és szerkesztette Sarkadi Péter.

Nálatok laknak-e állatok? - Biodiverzitás-barátzöldfelületkezelés a településeken címmel rendezett konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetség, melyen ismertették „A mi sokszínű kertünk” kampányukat, és emellett több falu, város képviseletében a szakemberek mutatták be, hogy milyen konkrét munkát végeznek településükön az élővilág sokszínűségének megőrzéséért. 2025. október 21. én a Magyar Természettudományi Múzeumban tartott előadások közül már bemutattuk, hogy Szeged zöldítéséért mit tesz a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, és országszerte miben tud segíteni a Madárbarát Települések Szövetsége. Sorozatunk e 3. részében Budapest természetvédelmi értékeit, és ezek megóvását mutatja be Bajor Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest Helyi Csoportjának elnöke. Amiről szó esik: 1939-ben a Debreceni Nagyerdőt nyilvánították védetté.Budapesten elsőként 1944-ben védték meg a Pál-völgyi barlang felszínét.Mennyire kacskaringós a természetvédelem útja napjainkig?Milyen kuriózumok, ex lege védett területek vannak afővárosban? Milyen a hazai természetvédelmi intézményi hierarchia? Miért csak Budapestnek van saját természetvédelmi őrszolgálata? Miért pozitív állatorvosi ló a természeti értékek tekintetében a főváros? Tudta, hogy közel 4000 hektár Natura2000-es élőhely van, Budapest közig. területén? Milyen lehetőségei vannak az önkormányzatoknak egy terület védetté nyilvánításában? Tudta, hogy Budapesten 280 madárfaj előfordul a hazai425-ből? Tudta, hogy Budapesten a hazai fűvészkönyv 2721 növényfajából (ebből 704 faj védett) 199 faj előfordul? Tudta, hogy Újpesten él az egyetlen vad eredetű homoktövisállomány? Tudta, hogy a Gellért hegyen él a sárgás habszegfű 18 tövesegyetlen hazai állománya? Az előadását rögzítette és szerkesztette Sarkadi Péter.

Nálatok laknak-e állatok? - Biodiverzitás-barátzöldfelületkezelés a településeken címmel rendezett konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetség, melyen ismertették „A mi sokszínű kertünk” kampányukat, és emellett több település képviseletében a szakemberek bemutatták, hogy ők milyen konkrét munkát végeznek településükön az élővilág sokszínűségének megőrzéséért. 2025. október 21. én a Magyar Természettudományi MúzeumSemsey termében. A Zöld ellenállás; a városi zöldfelületek szerepe a jövő környezeti kihívásaira adott válaszainkban c. előadást Bojtos Ferenc, a szegedi székhelyű CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület irodavezetője tartotta. Amiről szó esett: Szegeden négy nagy program fut: - városi hősziget hatás csökkentése- klímarezisztens növények telepítése- a városi kertészet elterjesztése a fiatalok körében- a fenntartható gazdálkodási módszerek bevezetése, elterjesztése. Mikor jön el a krízispont? Miért nem komfortos a városi élettér?Miért fontosak a városi zöldfelületek?Miért a lombfúvó az első számú közellenség? Miért követendő jó példa az Erzsébet-liget parkkezelése? Viharkároknál és az invazív fajok esetében milyen a jó kompromisszum?Milyen a jó és gazdaságos városi szintű komposztálás?Hogyan lett nagyon sikeres a szegedi halott fák kiállítás?Milyen a jó faérték számítás? Az előadást rögzítette és szerkesztette Sarkadi Péter.

Ragadós törökbálinti példa: hogyan lehet olcsóbb a biológiaiszúnyoggyérítés a kémiainál? Hogyan lehet vegyszermentes és madárbarát egytelepülés? Hogyan kezelhetőek atelepülési varjúkonfliktusok, és milyen egy ideális varjú műfészek? Mire jó a zoológiai favizsgálat? Hogyan lehet madárbaráttá varázsolni egy lakótelepet? Miért érdemes csatlakozni a Madárbarát Települések Szövetségéhez? A fogyatkozó természetes területek mellett egyre inkábbfelértékelődnek a városokban található élőhelyek is, amelyek akár ökológiai folyosóként is funkcionálhatnak. Ezek megőrzésében, gazdagításában jelentős szerepük lehet az önkormányzatoknak a kezelésükben lévő zöldfelületekkialakítása, gondozása által. Számos jó gyakorlattal találkoztunk már az utóbbi időben (pl. esőkertek, városi gyümölcsösök kialakítása, totális gyomirtószerek nélküli parkfenttartás) Ezeket mutatták be a Magyar Természetvédők Szövetsége rendezésében 2025. október 21-én a Magyar Természettudományi Múzeumban tartott Nálatok laknak-e állatok? - Biodiverzitás-barát zöldfelületkezelés a településeken című konferencián. A Madárbarát Települések Szövetsége – Közösség, ami újalapokra helyezheti a természetvédelmet  c. előadást Márta Krisztina, a Madárbarát Települések Szövetsége munkatársa tartotta. A hangfelvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter.

Egyre több autó közlekedik az utakon, különösen a városokban okozva ezzel jelentős problémát. Bár elérhető a minőségi tömegközlekedés, sok autóhasználó vonakodik váltani, feladni az autóhasználattal járó „kényelmet”.  A negatív hatások mérséklésére, de az egyéni autóhasználattal járó előnyöket is megtartva számos megosztott mobilitási szolgáltatás jelent meg. A járműtulajdonlás helyett, a járműveket szolgáltatás keretében lehet használni, vagy magát a járművet (kerékpármegosztás - Bubi, autómegosztás), vagy a jármű férőhelyeit megosztva (telekocsi). Ugyanakkor, ezen szolgáltatások használati aránya alacsony. Mi az oka ennek? Hogyan ösztönözhetők az utazók a megosztott szolgáltatások használatára? Többen közötte kérdések megválaszolásához az ELTE szociológusai és pszichológusai, valamint a BME közlekedésmérnökei közösenkeresik a legjobb tudományos megoldásokat. Meg kell értenünk miért használják, vagy épp nem használják az emberek ezen szolgáltatásokat. Ehhez különböző vizsgálatokat végeztek (pl.: kérdőívezés, fókuszcsoportos beszélgetések, interjúk). Ezek eredményeiről beszélgetettSarkadi Péter szerkesztő vendégeivel: Dr. Surányi Ráchel, szociológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karkutató munkatársa Dr. Földes Dávid, közlekedésmérnök, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kartudományos munkatársa