Advertise on podcast: ÖKÉ! ÖKOLÓGIA ÉRTHETŐEN - A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastja

Magyarország tájaihoz hozzátartoznak a száraz-gyepi domináns fűfajaink, mint a homoki árvalányhaj és a magyar csenkesz. Az erős napot és a kevés vizet jól bírják, ezért kifejezetten aszott, meleg helyekre ajánlják őket…. Legalábbis eddig ez volt az általános ismeret hazánk e két régi, őshonos növényéről. Az elmúlt nyarainkra jellemző forróságot viszont már ők sem bírják, pedig ezek az endemikus élőhelyű, fajokban gazdag gyepek hosszú ideje, több tízezer éve jelen vannak hazánk szárazabb vidékein. Az árvalányhaj a népi kultúránk részeként is megjelenik versekben, népdalokban, viseletben, mely tömeges virágzásakor – mikor a szél fújta – a tenger hullámzásához hasonlított. A Kiskunsági Nemzeti Park buckavidékén, Fülöpházán van egy homoki gyepterület, amely az 1990-es évektől a 2010-es évekig folyamatosan regenerálódott, bármilyen időjárási kitettség érte. Ezt a folyamatot kezdte 2000-ben tanulmányozni Dr. Csercserits Anikó kutatócsoportja egy monitoring programmal, amely 2023-ban megdöbbentő eredményre jutott. A podcast felfedi számunkra kutatásaik eredményét, így végig követhetjük gondolatban a kiskunsági magyar táj sajnálatos átalakulását. Megtudhatjuk, hogy miért lenne fontos megőrizni az őshonos növényzetet olyan élőhelyek helyreállításával, amelyek hosszú távon stabilak és ellenállóak. Miután a kutató munkájában mindig keresi a megoldást a problémákra, így az is kiderül, milyen természetvédelmi kezeléseket javasol, amelyek meghozhatják a kívánt eredményeket. A podcast résztvevői: Dr. Csecserits Anikó, tudományos munkatárs – HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, Durvaléptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport Takács Ádám – szerkesztő, riporter

Több fajcsoport kapcsán vizsgáljuk az eurázsiai hód tájátalakításának (gátépítésének és szelektív rágásának) hatásait. Kutatásaink egy része Kelet-Pest megyében, a Tápió-vidéken zajlik. Ebben a térségben a hódok jelentősen átalakították a vízfolyásokat, tulajdonképpen a szabályozások, lecsapolások előtti állapotokat állították helyre, egyes területeken több hektár kiterjedésű vizesélőhelyeket hozva létre. Mivel az Alsó- és Felső-Tápió árterén nagyrészt kaszálók és legelők találhatók, ezért a hódok tevékenysége viszonylag szabadon érvényesülhet, a természet-ember konfliktusok a legtöbb helyen hatékonyan kezelhetők. A hódok kedvező hatást gyakorolnak a Tápió-vidék vízgazdálkodására, a víz a tájban nagyobb területeken jelenik meg és tovább megmarad, mint a hódok érkezése előtt, a gátrendszerek pedig fékezhetik a villámárvizeket. A hódok tevékenysége révén létrejött mocsarak táji szinten jelentős élő- és szaporodóhelyet biztosítanak a kétéltűek és vízhez kötődő madárfajok számára. Az éghajlatváltozás eredményeként azonban a korábban állandó vízfolyások kiszáradóvá válnak. A hódgátak felett a kritikus, nyári hónapokban menedékek jöhetnek létre a vízhez kötődő fajoknak. Az olyan száraz években azonban, mint a 2025-ös, ezek az utolsó menedékek is eltűnhetnek. December folyamán a Felső-Tápió kiszáradt medrében eredtünk a hódok nyomába. A podcast beszélgető partnerei: Dr. Juhász Erika, tudományos munkatárs - HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, a Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoport tagja Takács Ádám – szerkesztő, riporter

Az élőlények állítólag “földön-vízben-levegőben” élnek. Ez nemcsak hogy elcsépelt közhely, de ráadásul roppant félrevezető is egyben. Hiszen a legtöbb élőlény nem e három közegben, hanem más élőlények testében, esetleg éppen az emberek testében él. Egy részük mutualista partnerként él bennünk, támogatva hosszú és egészséges életünket, más részük csak enyhén károsít és szinte tünetmentes, megint más részük közvetlenül az életünkre tör. Több régi, híres, nagy tudós fertőzésektől mentes világot ígért nekünk, ámde csalódnunk kellett az ígéreteikben: valójában fertőző mikrobákkal, férgekkel, tetvekkel és vérszívókkal kell e tüneményesen szép bolygón megosztoznunk. Mindez számos kérdést vet fel. Mitől függ, hogy fertőzéseink barátságos partnerként vagy gyilkos kórokozóként viszonyulnak hozzánk? Miért táplálja a lépfene baktérium a félsivatagban zöldellő fűcsomókat? Miért lehetett előnyös egykor a gyermekkori fejtetvesség, és ma már miért nem az? Hogyan veszett oda Bonaparte Napóleon serege, melyet himlő ellen már részben vakcináztak? Ez is evolúció és ökológia, csak ez nagyon ragályos. A podcast résztvevői: Rózsa Lajos, az MTA doktora – a HUN-REN Evolúciókutató Intézet tudományos munkatársa, a Járványökológiai Kutatócsoport tagja Takács Ádám – szerkesztő-riporter

Tízlábú rákok, akik ránk rúgják a valóságot Az adásban bemutatjuk, hogy a tízlábú rákok (Crustaces, Decapoda) miért is tartoznak a legellentmondásosabb állatcsoportok közé. Ennek oka, hogy napjainkban legtöbbször két kontextusban találkozunk tízlábú rákfajokkal. Egyrészt azért, mert az összes őshonos faj – nem csak hazánkban, de szerte a nagyvilágban – veszélyeztetett, és emiatt számos természetvédelmi program keretében próbálják a hazai fajok megmaradt állományait megőrizni Ázsiában, Európában, Madagaszkáron, Tasmániában, egészen Dél-Amerikáig. Másrészt azért, mert az utóbbi évtizedekben számos olyan idegenhonos inváziós faj jelent meg hazánkban, melyek napjainkra alapvetően meghatározzák a meghódított élőhelyeken zajló folyamatokat. Nem hiába nevezzük a tízlábú rákokat ökoszisztéma-mérnök fajcsoportnak. Erre kiváló bizonyíték a vörös mocsárrák, mely járatásó tevékenységével képes a vízügyi, közúti és vasúti hálózatok töltéseit megcsúsztatni, és a földalatti közműhálózatokat megrongálni. Ahol pedig a fauna domináns képviselőjévé válik, onnan idővel szinte minden őshonos növény- és állatfaj eltűnik. Részben ennek következtében egyre némábbak a tavaszok számos városi tó, csatorna és patak mentén. Az epizódban emellett beszélgetünk a hazánkban található őshonos és idegenhonos tízlábú rákfajokkal kapcsolatos múltbéli és jelenlegi tendenciákról, az őshonos fajokat veszélyeztető betegségről, a rákpestisről, és végezetül az idegenhonos inváziós fajok állományainak felszámolását célzó lehetőségekről. A podcast beszélgető partnerei: Dr. Weiperth András, tudományos munkatárs - HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Vízi Ökológiai Intézet, Makrofiton Ökológiai Kutatócsoport Takács Ádám – szerkesztő, riporter

Tündérkutak, apró vízforrások az erdei állatoknak nagy szárazságban is A podcastban fény derül arra, miért egyedülálló fákhoz kötődő mikroélőhelyek a dendrotelmák, vonzóbb nevükön tündérkutak. Ezek a kis időszakos víztestek különleges élőlényközösségeket tarthatnak fenn, a rendszeres kiszáradás és gyakran kifejezetten alacsony oldott oxigéntartalom ellenére számos specialista faj (többnyire rovarok) kötődik hozzájuk egyedfejlődésük legalább egy szakaszában, két fokozottan védett mohafaj kizárólag e képződmények peremén fordul elő, ráadásul gerinces állatok - többek között vadmacska - számára jelenthetnek fontos vízforrást - különösen elhúzódó aszályos időszakokban. Noha legtöbbjük elsődleges vízforrása a csapadék, az ÖK kutatói kimérték, hogy a kifejezetten nagy méretű bekorhadt tőüregek közvetlen kapcsolatban vannak a fák nedvkeringésével, így a csapadékhiányos időszakokban is képesek megőrizni vizüket. Ráadásul hiába kis kiterjedésűek, pici a bors de erős-alapon hatással vannak a lokális állományklímára is: közvetlen környezetükben képesek a nyár közepén a nap legmelegebb és legszárazabb időszakában a zárterdei viszonyokhoz képest további 15%-kal növelni a levegő páratartalmát és a további 2,5 °C-kal hűteni a léghőmérsékleteket. A "manófürdők" tehát igen változatos szerepet töltenek be az erdei ökoszisztémákban, aki kíváncsi a részletekre, iratkozzon fel az ÖKé! csatornájára. A podcast beszélgető partnerei: Dr. Kovács Bence, tudományos munkatárs - HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, Erdőökológiai Kutatócsoport Takács Ádám – szerkesztő, riporter

Ősszel hazánk síkvidéki területein járva láthatjuk, ahogy „V” alakba rendeződve elhalad a fejünk fölött egy–egy darucsapat. Ez a fenséges megjelenésű költözőmadár az egyik legrégebbi madárcsoport, melynek ősei már 60-70 millió évvel ezelőtt léteztek a Földön. A darvak 15 faja jelenleg Dél-Amerikán és az Antarktiszon kívül minden kontinensen jelen van. Miben rejlik ennek az állatnak az igazi misztikuma és a darvak miért fontosak a gyepek számára? Hogyan használható fel a darvak kutatása a klímaváltozás előrejelzésében és miért ernyőfaj a darvak nemzetsége, amely a világon fontos természetvédelmi szerepet tölt be? Mindez kiderül a darvakról szóló podcastunk következő adásából. A podcast beszélgető partnerei: Végvári Zsolt, az MTA doktora - a HUN-REN Vízi Ökológiai Intézet igazgatója és tudományos tanácsadója Takács Ádám – szerkesztő, riporter Helyszín: Hortobágyi Nemzeti Park, Angyalháza környéke

Az azonos nemű egyedek közötti szexuális kapcsolat az állatvilág összes nagyobb rendszertani csoportjában és az emberek esetén is megfigyelhető. Azonban valljuk meg, hogy első pillantásra egy biológus számára zavarba ejtő, hogy ez a viselkedés ilyen általánosan elterjedt az állatvilágban, hiszen a szaporodási sikert (látszólag) nem növeli, míg időt és energiát igényel. A beszélgetés során szóba kerül, hogy a jelenlegi tudásunk alapján az azonos nemű állatok és emberek közötti szexuális vonzódás és kapcsolat mögött milyen sokféle, egymást legtöbbször nem kizáró biológiai magyarázat állhat. Adatok igazolják, hogy sok esetben előnyös a társas kapcsolatok fenntartása miatt, de az is egyre valószínűbb, hogy bizonyos gének több, a szaporodási siker szempontjából ellentétes viselkedési jellemzőkre hatnak, stabilan fenntartva így a nem kizárólagos heteroszexuális viselkedésre hajlamosító géneket is a populációban. Ezen szelekciós magyarázatok mellett az is valószínű, hogy egyszerűen nem éri meg vagy nem sikerül mindig a kizárólagosan heteroszexuális viselkedést teljes bizonyossággal kódolni az agyban. A podcast résztvevői: Scheuring István, az MTA doktora – a HUN-REN Evolúciókutató Intézet tudományos munkatársa, a Kooperáció és Evolúciós Ökológia Kutatócsoport vezetője Takács Ádám – szerkesztő-riporter

A vándormadarak titkos küldetése A természetben minden összefügg – még az is, amit elsőre nem gondolnánk. A vízimadarak nemcsak vándorolnak, hanem magokat, apró élőlényeket és akár halfajokat is képesek kontinenseken át szállítani. Kutatásaink során azt vizsgáljuk, hogyan formálják ezek a „repülő kertészek” a vizes élőhelyek ökológiáját, és hogyan segíthetnek a biodiverzitás megőrzésében. A madárürülék, amelyet sokan csak kellemetlenségnek tartanak, valójában egy apró ökológiai csomag - tele élettel. Az elmúlt években kimutattuk, hogy vízimadarak több száz növény- és állatfaj terjesztésében játszanak szerepet szerte a világon. Most pedig arra keressük a választ, hogyan változik ez a kapcsolat az éghajlatváltozás és az élőhelyek átalakulásának hatására. A podcastben betekintést nyújtunk a terepi kutatások kulisszái mögé – sárban gázolva, hálóval a kézben. Megmutatjuk, hogyan válik egy madár repülése egy összetett ökológiai hálózat részévé. És talán azt is, hogyan kapcsolódunk mi, emberek, ehhez a láthatatlan, mégis létfontosságú rendszerhez. A podcast résztvevői: Lovas-Kiss Ádám PhD – a HUN-REN Vízi Ökológiai Intézet tudományos munkatársa, a Lendület Terjedés Ökológiai Kutatócsoport vezetője Takács Ádám – szerkesztő-riporter

„A beporzó rovarok mindennapi életünk alapkövei, letéteményesei. [...] A rovarbeporzás biztosítja mindazt a növényi változatosságot, amelyre a szárazföldi élet épül, és amely nélkül a földi élet minden értelemben sokkal szegényebbé, instabilabbá válna.” (Beporzóbarát városok kiadvány – ELKH Ökológiai Kutatóközpont, részlet) Dr. Bihaly Áron– az Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos munkatársa – pályaművével 2025. júniusában elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Környezetvédelmi Ifjúsági Pályadíját. Pályamunkájában bemutatta „Hogyan hatnak a mezőgazdasági tájakon létrehozott vadvirágos parcellák a megporzó rovarokra?” Áront már egyetemi évei alatt is foglalkoztatta az agrártájak és a természetes élőhelyek megporzó rovarközösségének kapcsolata, a vadvirágos parcellák megporzó rovarokra gyakorolt hatása. A Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport tagjaként Harta térségében végzett kutatásokat, hogy kiderítse: hogyan segíthetnek a vadvirágos parcellák a beporzó rovarok megmentésében? És hogyan lehet hatékonyan felhasználni az erre rendelkezésre álló limitált pénzügyi forrásokat Kutatócsoportjuk célja, hogy a hazai és nemzetközi döntéshozók is megalapozott információk alapján támogathassák a beporzó rovarok védelmét. A podcast során bepillantást kapunk a munkájukba és közelebbről megismerhetjük ezeket a kicsiny rovarokat, melyek kiemelten fontos részei Földünk ökoszisztémájának. A kutatási projekt nem jöhetett volna létre Máté András magkeveréke (vadviragvilag.hu), valamint az az Állampusztai Mezőgazdasági Kft. közreműködése nélkül. A podcast résztvevői: Dr. Bihaly Áron – a HUN-REN Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos munkatársa, a Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport kutatója Takács Ádám – szerkesztő-riporter

Minden szemmel rendelkező élőlény sajátos módon érzékeli a vizuális környezetét és mi emberek szinte elképzelni sem tudjuk, hogy egy-egy állat milyen különleges oldalról látja a világot. Ez különösen igaz a rovarokra. A különböző fajok látásmódjának megismerése növényvédelmi lehetőségeken túl természetvédelmi vonatkozásokat is rejthet. Utóbbira jó példa a védett dunavirággal kapcsolatos, immáron 10 éve zajló kutatásunk, aminek eredményeként világelsőként épülhetett meg Tahitótfaluban és Budapesten egy-egy kérészvédő fénysorompó rendszer. Ezek a kivilágított hidaknál hivatottak megakadályozni a kérészek szárazon történő tömeges pusztulását. Hallgassa meg hogyan történik mindez! A podcast résztvevői: Egri Ádám, PhD – a HUN-REN Vízi Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport vezetője Takács Ádám – szerkesztő-riporter A Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport oldala: https://ecolres.hun-ren.hu/kutatocsoportok/lendulet-folyovizi-okologia-kutatocsoport/ A YouTube-on a Duna htm oldala: https://www.youtube.com/@DunaHosszuTavuMonitoring

Földvári Gábor negyedszázada kezdte kutatni a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók világát. A vele folytatott beszélgetésből megtudhatjuk, hogy miért választotta annak idején ezt a kutatási témát, és miért nem bánta ezt meg. Bepillantást nyerhetünk a vérszívók különféle evolúciós trükkjeibe, hallhatunk a sokféle kórokozóról, amiket terjeszthetnek és praktikus ötleteket is kaphatunk arra vonatkozóan, hogy mivel tudjuk megelőzni a fertőzésveszélyt. A podcast résztvevői: Földvári Gábor, PhD – a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Felbukkanó Kórokozók Ökológiája Kutatócsoport vezetője Takács Ádám – szerkesztő-riporter

A nagy folyó nagy és folyik és kétségkívül komplex. Ennél azonban többet kell tudnunk róluk, tekintve hogy nagymértékben függünk mennyiségi (vízkészlet) és minőségi (vízminőség) viszonyaiktól. Milyen változások zajlanak a Dunában és annak milyen hatása van a táplálékhálózatra? Hogyan történik a zooplankton-hálózás és mire lehet következtetni az algák zsírsav-összetételéből? A podcast az újonnan indult MTA-ÖK Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport egyik célkitűzését összegzi, vagyis, hogy értsük meg nagy folyók, hazai viszonylatban a Duna középső szakaszán lebegtetett élőlényközösségek összetételét és működését, valamint értelmezzük a hosszú távú változásokat. A podcast egy terepi mintavételt kísért nyomon, kielemezve, hogy mit tudunk a jelenleg zajló változásokról és az azokat kiváltó okokról. Valamint, ami még fontosabb: mi az amit még mindig nem ismerünk legnagyobb folyamunkról. A podcast résztvevői: Abonyi András, PhD – a HUN-REN Vízi Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport vezetője Takács Ádám – szerkesztő-riporter A Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport oldala: https://ecolres.hun-ren.hu/kutatocsoportok/lendulet-folyovizi-okologia-kutatocsoport/ A YouTube-on a Duna htm oldala: https://www.youtube.com/@DunaHosszuTavuMonitoring

A mikroszkopikus méretű szervezetek kulcsszerepet töltenek be a vizes környezetek életében, ide értve az anyagforgalmat, vízminőséget és a többi élőlénnyel való kapcsolatrendszert. A kutatócsoport munkájának célja feltárni a mikrobiális ökológiai folyamatokat a globális környezeti problémák (klímaváltozás, környezetszennyezések) tükrében. Ehhez a Kárpát-medence szikes tavait, mint a rejtett folyamatok megismerésének lehetséges modellrendszereit tanulmányozzák tenyésztéses, mikroszkópos, molekuláris biológiai és bioinformatikai módszerek ötvözésével. A podcast-ben a kutatócsoport vezetőjével hallhatunk beszélgetést egy mintavétel során a Velencei-tónál. A podcast résztvevői: Felföldi Tamás – a HUN-REN Vízi Ökológiai Kutatóközpont kutatója, a Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoport vezetője Takács Ádám – szerkesztő-riporter

Az utóbbi évtizedekben az ökológiai kutatásokban egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a természettel együtt élő, a helyi ökoszisztéma-szolgáltatásokat használó szakemberek ökológiai tudásának. A tudósok a kutatások előrehaladtával csak az utóbbi évtizedben ismerték fel, hogy a halászok ökológiai tudásához hasonlóan a szabadidős horgászok helyi ökológiai ismeretei is világszerte hozzájárulhatnak a vizes élőhelyek megőrzéséhez és az azokon végzett tudományos kutatásokhoz. Magyarországon a regisztrált horgászok száma nemrég átlépte az 1.000.000 főt, ennek megfelelően hazánkban is a horgászok az egyik legfőbb felhasználói a vizeinket érintő ökoszisztéma-szolgáltatásoknak. Az epizódban Lukács Balázs András és Löki Viktor a magyar horgászokkal kapcsolatos eddigi legfontosabb kutatásaikat összegzik, és bemutatják nemrég indult citizen science projektjüket, a Tudós Horgászt. A projekt egy mobilalkalmazás és honlap segítségével közösségi adatgyűjtést kezdeményez nem kizárólagosan, de elsősorban magyar szabadidős horgászok bevonásával. Az adatgyűjtés egyik fő célja felmérni, milyen mértékben érintettek a hazai vizek az algavirágzással, a kutatók ennek segítségével szeretnék alaposabban megérteni, hogy az algavirágzás mikor, hol, és milyen tényezők együttállása esetén alakul ki. A projekt során ezen kívül a horgászok által potenciálisan megfigyelt, felszíni vizeink minőségéhez köthető, elsősorban száliens és/vagy adventív élőlények elterjedéséről is történik adatgyűjtés. A magyar horgászokat érintő párbeszéddel, a horgászok ökológiai tudásával a kutatócsoport 2020 óta foglalkozik; céljuk a jövőben is a horgászok ökológiai tudásának és percepcióinak az alaposabb megismerése, illetve hogy párbeszéd induljon el a horgászokkal a felszíni vizeinket érintő legfontosabb ökológiai kérdésekben. A podcast résztvevői: Dr. Lukács Balázs András, a HUN REN Vízi Ökológiai Intézet Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport vezetője Dr. Löki Viktor, a HUN REN Vízi Ökológiai Intézet Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport tudományos munkatársa Takács Ádám, szerkesztő-riporter

Utazást teszünk a városökológia izgalmas világába, ahol megtudhatjuk, hogyan hat az urbanizáció, az intenzív használat és az élettelen környezeti tényezők átalakítása a körülöttünk lévő élővilágra, és a településeink biodiverzitására. Betekinthetünk abba a Kárpát-medencére kiterjedő kutatásba is, amelyben több élőlénycsoportot vizsgálva a kutatók felmérték a biodiverzitást számos faluban. Szó esik arról, hogy milyen madarak és más különleges fajok jelenléte mutatja a települések jó ökológiai állapotát, és hogyan különbözik egymástól sokféleség szempontjából a falvak szegélye és központja. Az epizódban gyakorlati megoldásokat is említünk a fenntarthatóbb és biodiverzitásban gazdagabb környezetünk megvalósítására. A podcast résztvevői: Szitár Katalin PhD, tudományos munkatárs, Lendület Táj-, és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoport Lakatos Tamás, tudományos segédmunkatárs, Lendület Táj-, és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoport Takács Ádám, szerkesztő-riporter