Advertise on podcast: TechMánia

A fülhallgatód már Wi-Fi-re vált, valaki meghekkelte a francia szupermarketek hűtőit, egy amerikai férfi pedig börtönbe megy, mert botokkal hallgattatta az AI-zenéit. Ebben a részben végigkövetjük, hogyan jut el az AI és a hálózat a zsebedtől egészen a műholdakig. Közelről kezdünk: október 27-től magyarul is beszél a Samsung Galaxy AI, vagyis jön a hívásfordítás és a jegyzet-összefoglalás a saját nyelveden. A Qualcomm bemutatott egy fülhallgató-platformot, ami Wi-Fi-re vált, ha túl messzire mész a telefonodtól. A Microsoft pedig végre kódot optimalizál, hogy a 8 GB RAM-os géped ne fulladjon be. Ha nem a spórolás a műfajod, ott a Surface Laptop Ultra Nvidia-chippel és 128 GB memóriával, nagyjából egy használt autó áráért. Utána jön a hálózatos blokk. Megújult az NMHH sebességmérője (spoiler: egyetlen mérés semmit nem bizonyít), a Telekomnál technikailag készen áll az „igazi” 5G, a Meta pedig petabites kábelt húz az Atlanti-óceán alá. A SpaceX közben frekvenciát vett, hogy a Starlink a telefonodon akár beltérben is működhessen. Ezzel könnyen lehet, hogy a mobilszolgáltatók partneréből a versenytársuk lesz. Az AI-os részben kiderül, tényleg kinyírhatja-e az Adobe-t egy fejlesztő, aki AI-jal klónozza a programjait (röviden: még nagyon nem). Megnézzük azt is, hogyan épített az Apple AI-felhőt az irodában éppen unatkozó Mac-ekből. Aztán sötétebb vizekre evezünk. Szóba kerül a 18 hónap börtön AI-zenés streamingcsalásért, a feltört PS5, amin már PS2-játékok futnak, és a kibertámadás, ami után több száz francia boltban kellett kidobni a fagyasztott árut. A végén kiderül, miért állították le a finnek a Google adatközpont-építkezéseit, és miért lehet most tényleg esélye a JPEG XL-nek, hogy leváltsa a JPEG-et, miután a Chrome és a Firefox is beállt mögé.

Az MSG-gyártó cég, ami nélkül nem lenne AI-chip. A tévéd, ami tudja, mit nézel. Egy műhold, ami már az űrben dolgozza fel az adatokat. 🛰️ Ebben a Techmánia-epizódban arról beszélünk, hogy a számítási kapacitás kiszabadult a gépházból, és mostanra tényleg mindenhol ott van körülöttünk. Rögtön egy plot twisttel kezdünk. Az Ajinomoto, akiket az ízfokozóról ismersz, gyakorlatilag egyedül gyártja azt a szigetelőfóliát, ami nélkül nem lennének a mai NVIDIA- és AMD-processzorok. Utána bemutatjuk a Jev AI-t, ami nem csevegni akar, hanem dönteni: hosszú válaszok helyett konkrét választást, pontszámot és valószínűséget ad vissza. Aztán jön a kellemetlen rész. Az okostévéd ACR-technológiával felismeri, mit nézel, még a konzolodról vagy a set-top boxodról is, és ebből a gyártók hirdetési bevételt csinálnak. Elmondjuk, hol érdemes kikapcsolni. Friss magyar adatunk is van: két év alatt legalább százszorosára nőtt a ChatGPT-ből és a Geminiből érkező forgalom a hazai oldalakon. Közben viszont a Google-ből jövő forgalom fogy, és az AI ennek csak töredékét pótolja. Akkor most halott a SEO, vagy csak új helyre költözött? A második felében szó szerint elszállunk. Kína pályára állította a Supercomputing–1-et, ami már a műholdon elemzi a képeket, és a SpaceX is űrbéli AI-kapacitást tervez. Lent a Földön egy Wi-Fi 7-es külső videokártya próbálja bebizonyítani, hogy a GPU-nak már kábel sem kell. Szóba kerül az OpenAI állítólag elhalasztott GPT-6.1 Astra modellje is: tényleg biztonsági gond volt, vagy egyszerűen nem éri meg kiadni? A végén jön a Starship, ami két motorhiba ellenére először állt teljes pályára, és 26 Starlink V3 műholdat vitt fel.

2026-ban már nem az a kérdés, hogy használunk-e AI-t, hanem az, hogy mikor bízunk rá túl sokat. Google Gemini alapján megtervezett hegymászásból mentőakció lett, az Anthropic szerint kínai AI-cégek Claude segítségével tanították saját modelljeiket, a Microsoft egyik vezető mérnöke pedig már a kézzel írt kód korszakának végét vizionálja. És ez még csak az AI-blokk. Ebben a TechMánia epizódban megnézzük, mi történik akkor, amikor a mesterséges intelligencia már nem csak válaszol, hanem döntéseket készít elő, kódot ír, szoftverprojektekben dolgozik és akár más AI-modellek „tanárává” is válik. Beszélünk arról is, hol húzódik a határ az AI használata, a túlzott bizalom és a valódi felelősség között. Közben egy egészen más típusú biztonsági sztori is érkezett: a Revolut rendszereit nem kellett feltörni ahhoz, hogy csalók ügyféladatokhoz jussanak – elég volt hiteles hatósági megkeresésnek álcázniuk magukat. Innen pedig adja magát a kérdés: lehet bármennyire erős a technikai védelem, ha végül az embert sikerül megtéveszteni? Mobilfronton megnézzük az iPhone Handoffot, amellyel ugyanaz a telefonszám két iPhone-on is működhet – csak éppen egyes szolgáltatóknál ezért külön havidíjat kérhetnek. Hardverben jön a 96 GB-os LPCAMM2 laptopmemória: brutális kapacitás, LPDDR5X-sebesség, ráadásul cserélhető kivitelben. Közben a Galaxy S26 ára akár hónapokkal a megjelenése után is emelkedhet a memóriaárak miatt. A Starlink bemutatta a Wi-Fi 7-es Router 4-et, amely már több száz klienseszköz kezelésére készül – miközben maga a műholdas kapcsolat egyelőre messze nem használja ki a benne lévő teljes potenciált. Megnézzük a megújult Netlockot és az akár egy perc alatt megszerezhető minősített elektronikus aláírást, valamint azt is, miért mondja az emberek többsége, hogy semmi pénzért nem adná oda feloldva a telefonját, miközben sokan továbbra is azt állítják: „nincs mit rejtegetnem”. Végül Svájc digitális szuverenitási kísérletéről beszélünk: több ezer állami dolgozónál építenének nyílt forráskódú alternatívát a Microsoft 365 mellé Nextclouddal, Collabora Online-nal és más open source megoldásokkal.

Kezdjük azzal, ami itthon tényleg számít: a 4iG és a SpaceX aláírta a megállapodást, ami elhozza a Starlink Mobile-t Magyarországra. Nem parabolaantennával, hanem a zsebedben lévő sima LTE-s telefonnal – ott is, ahol egyetlen mobilcella sincs. Nem a hálózat lecserélése a cél, hanem a fehér foltok és a katasztrófahelyzetek lefedése. Dátumot és árat még nem mondtak, de a történet innentől nem sci-fi. Onnan pedig még feljebb megyünk: kínai kutatók kétirányú lézerkapcsolatot építettek a Föld és a Hold közé, 400 ezer kilométeren át, olyan gyenge jellel, hogy a teleszkóp néhány fotont lát egyszerre. És ha ez nem lenne elég nagyszabású: a SpaceX 100 milliárd dollárból építene Louisianában egy űrrepülőteret, ahonnan Musk szerint akár napi harminc Starship is indulhatna. A középső blokk a valóság. A Tesla európai számai szerint az FSD 4,1-szer ritkábban ütközik – de pontosan megnézzük, mihez képest, mert ez nem ugyanaz, mint amit a címekben olvasol. Jön az európai Tesla Semi, középre ültetett sofőrrel. Aztán a hét legtanulságosabb sztorija: a Meta tényleg megpróbált embereket AI-jal kiváltani, és a belső számok kegyetlenek – 220 százalékkal több kódmódosítás, de csak 36 százalékkal több tényleges funkció, közben 40 százalékkal több incidens. Zuckerberg leállította a következő leépítési hullámot. Ebből érdemes tanulni. A hardveres félidőben megnézzük, miért érkeznek Wi-Fi 8-as routerek két évvel a szabvány véglegesítése előtt, hogyan fér 512 terabájt egyetlen SSD-re, miért mondja a Google, hogy vége a RAM-pazarlás korszakának Androidon, és hogyan omlasztott össze játékokat egy húszéves eredetű, RGB-programokkal települő driver. Plusz a kedvencünk: valaki Claude-dal írt macOS-drivert egy HP nyomtatóhoz, amit a gyártó rég leírt. Zárásként pedig a nagy kérdés a GTA VI apropóján: valójában mennyibe kerül ma egy videojáték?

Volt egy csendes megállapodás, amit soha nem írtunk alá: az AI-chat tiszta felület, nincs benne hirdetés. Ennek most vége. Az OpenAI 31 európai országra – köztük Magyarországra – kiterjesztette a ChatGPT reklámrendszerét, és ha ingyenes vagy Go csomagot használsz, mostantól a válaszok alján ott a hirdetés. Kávégépekről beszélgetsz? Kitalálod, mi jön. A cég szerint a reklám elkülönül a választól és nem hat rá – mi meg pont ezt a mondatot fogjuk kivesézni, mert az egész következő évtized ezen múlik. Aztán jön a hidegzuhany Norvégiából: rekordméretű DDoS-támadás fektette két vállra az ország digitális állampolgársági rendszerét. Bejelentkezés, digitális igazolvány, e-aláírás, hivatalos űrlapok – órákra elérhetetlen. És mielőtt bárki hátradőlne: a norvég Digdir pontosan úgy épül fel, mint itthon a DÁP mögötti rendszer. Rövid időn belül ez volt a harmadik próbálkozás. A hardveres blokkban az Apple új Mac minije, ami hivatalosan is kinőtte az „olcsó belépő Mac” szerepet: 2 nanométeres M6, négyszeres AI-teljesítmény, négyszer gyorsabb LLM-promptfeldolgozás – és 300 dollárral magasabb belépőár. Ez már nem irodai kis doboz, hanem otthoni AI-munkaállomás. Zárásként pedig egy hír, ami a memóriaválság közepén szinte hihetetlen: a Garmin új Fenix 9-e dupla memóriát kapott, változatlan áron. Van rajta műholdas segélyhívás is – csak épp az előfizetés itthon nem elérhető. Ez a hét paradoxonja egy mondatban.

Ebben az epizódban ismét a technológiai világ legérdekesebb híreit vesszük végig. Megnézzük, hogyan készül Európa energiahálózata egy napfogyatkozásra, miért vált egyre gyakoribbá a 16 GB VRAM és a 8 magos processzor a gamerek gépeiben, és tényleg eljöhet-e az az idő, amikor a Starlink a világ egyik meghatározó internetszolgáltatója lesz. Szó lesz arról is, miért törölhette a Microsoft a 32 GB-os játékos RAM-ajánlását, hogyan került Pókember-reklám BMW-k millióinak kijelzőjére, valamint arról, hogy harminc év után véget ért a 2G-korszak az Egyesült Államokban. Technológia, energia, gaming, műholdas internet és a digitális jövő – egy epizódban. 🎙️

Emlékszel még a floppylemezre? Egy dél-koreai fejlesztői verseny most pont ennyit ad: 1 474 560 bájt, és ebbe bele kell férnie a kódnak, a grafikának, a zenének, mindennek. Nulla felhő, nulla utólagos letöltés. Ezzel indítunk, mert a hét legjobb kérdését teszi fel: tényleg a korlátok szülik a legkreatívabb dolgokat? Aztán jön a nosztalgia második rétege – a Winamp visszatér, méghozzá saját, Deezer-alapú streamingszolgáltatással –, meg egy örök klasszikus: miért eszik a Windows 11 felülete annyi memóriát, hogy a Microsoftnak külön projektet kell indítania rá. Utána komolyra fordul. Az Anthropic másfél milliárd dollárt fizet könyvszerzőknek, és a bíróság döntése pont ott húzza meg a vonalat, ahol a legtöbben nem várnák – nem a tréning volt a baj, hanem az, honnan jöttek a könyvek. Közben Elon Musk AI-jal forgatna egész estés Odüsszeiát még idén, az Nvidia állítólag titokban optikai szálakat vásárol fel Amerika-szerte, a Tesla Cybercab pedig már Starlink-antennával jár. Pekingben eközben olyan 5G-hálózat épült, ahol nem a letöltés, hanem a feltöltés a sztori – mert az AI-korszakban már mi küldünk fel adatot, nem csak fogyasztunk. A végén jön a mobilpiac: a Nothing több piacról is visszavonulhat, az Apple újabb országokban indítja a műholdas segélyhívást, a Samsung pedig kettéválasztotta a Foldot – megnézzük a teljes Unpackedet, Fold8-tól az AI-szemüvegig. Zárásként pedig egy apróság, ami nagyobb, mint amilyennek látszik: a ChatGPT-ből már taxit is rendelhetsz. Az appok korszaka most kezd csendben véget érni.

Mi van, ha a következő operációs rendszer már nem is egy gép, hanem egy böngésző, egy fiók és egy AI-ügynök együtt? Ezen a héten pont ott kezdjük: a Microsoft felhős, Edge-alapú AI-rendszerénél és a Grok 4.5-nél, amely már nem szép mondatokra, hanem hosszú, önállóan végigvitt munkafolyamatokra van kihegyezve. Aztán felmegyünk a Föld körüli pályára: az Amazon Leo 396 műholddal próbál a Starlink nyakára nőni, a SpaceX közben több százat éget el a légkörben, Kína pedig először hozott vissza egy rakétafokozatot a tengerre – ez már nem sci-fi, ez a hét híre. Visszaérve a földre megnézzük, miért kerültünk a világ élmezőnyébe streamingminőségben, mit jelent, hogy a Yettel optikai netet indított, és miért esett vissza a routerpiac harmadával. Belenézünk a hardver mélyébe is: 50 wattos vezeték nélküli töltés, egy terabájt egyetlen lemezen, és az a fogyasztóvédelmi vizsgálat, ahol az USB-töltők több mint 80 százaléka simán megbukott – igen, valószínűleg abban a fiókban is van egy ilyen. A végére marad a nagy dráma: a Sony lassan búcsúztatja a lemezes játékokat, az Xbox pedig élete legnagyobb leépítésével öt stúdiótól válik meg. Racionális üzleti húzás, vagy egy korszak vége? A Techmániában nem csak felsoroljuk, mi történt – megnézzük, mit jelent mindez rád nézve: ki irányítja az adataidat, a hálózatodat és azt a tartalmat, amit „megvettél”. Kevesebb hype, több összefüggés. Kapcsold be, gondolkodjunk együtt a jövőről.

Ebben a Techmánia epizódban átnézzük a hét legérdekesebb tech híreit: streamingpiaci felvásárlások, AI az okosotthonban, új HDMI-szabvány, Steam Machine, memóriaárak, magyar digitális infrastruktúra, Waze-újítások, Pokémon Go-adatok, Intel–Nvidia együttműködés, Microsoft 365 elleni támadások és egy különleges hazai moziterem. Szó lesz arról, hogyan alakíthatja át a Fox és a Roku ügylete a streamingpiacot, mit jelenthet a Google Home új Gemini-alapú hangszórója az okosotthonok jövőjére nézve, és miért fontos a HDMI 2.2 a gamereknek, VR-felhasználóknak és prémium kijelzőknek. Beszélünk a Valve új Steam Machine gépéről, a régi DDR2 memóriák meglepő drágulásáról, a hazai DVB-T/DVB-T2 infrastruktúra átalakulásáról, valamint arról is, hogyan kapcsolódhatnak a Pokémon Go térbeli adatai AI- és autonóm rendszerekhez. Kiberbiztonsági témában előkerülnek a Microsoft 365-öt célzó Kali365 támadások és az FBI figyelmeztetése, a végén pedig megnézzük, hogyan próbálhat új élményt adni a mozizásnak a Lurdy Mozi különleges prémium terme.

Ebben az epizódban egy friss magyar AI-kutatás alapján beszélgetünk vendégünkkel, Kerek Istvánnal arról, hogyan vált a mesterséges intelligencia néhány év alatt technológiai újdonságból hétköznapi munkaeszközzé. Kerek István AI üzletfejlesztési szakértő, a ChatGPT Magyarul Facebook csoport alapítója, így első kézből látja, hogyan használják az emberek a mesterséges intelligenciát a mindennapokban, a munkában, a tanulásban és az üzleti döntések előkészítésében. ChatGPT, generatív AI, deepfake, social engineering, munkahelyi adatbiztonság és mentális egészség — egy olyan témáról beszélgetünk, amely már rég nem csak az IT-sokat érinti. A kutatás egyik legerősebb állítása, hogy az AI-korszakban már nem az a fő kérdés, hogy tud-e a gép jó szöveget, képet, hangot vagy videót készíteni. Hanem az, hogy mi, emberek képesek vagyunk-e még eldönteni, mi valódi. A magyar munkavállalók jelentős része már kipróbált valamilyen AI-eszközt, sokan pedig nem hivatalos céges bevezetésen keresztül, hanem saját rutinból kezdték el használni. Ez a „shadow AI” jelenség: amikor az AI már bent van a munkahelyen, csak a szervezet még nem beszél róla. A valódi kérdés ezért nem az, hogy használjuk-e az AI-t, hanem az, hogy milyen adatokkal, milyen szabályokkal és milyen emberi ellenőrzéssel tesszük. Beszélünk arról is, hogy az AI nemcsak hatékonyabbá teszi a munkát, hanem a csalásokat is professzionálisabbá. A rossz helyesírású, gyanús adathalász e-mailek korszaka lassan véget ér: a generatív AI tökéletes magyarságú, személyre szabott, céges stílusú üzeneteket, sőt akár hang- és videóalapú megtévesztéseket is képes segíteni. Így a régi védekezés, hogy „majd észreveszem, ha valami furcsa”, egyre kevésbé elég. A deepfake és az AI-generált tartalmak miatt a bizalom technológiai kérdéssé vált. Ha egy videó, hangfelvétel vagy e-mail már nem önmagában bizonyíték, akkor új ellenőrzési kultúrára van szükség: többcsatornás visszaigazolásra, digitális aláírásokra, jóváhagyási folyamatokra és világos munkahelyi szabályokra. A riport különösen izgalmas része, hogy az AI-t nemcsak technológiai és kiberbiztonsági, hanem mentális egészségi kérdésként is kezeli. Ha folyamatosan mérlegelnünk kell, hogy amit látunk, hallunk vagy olvasunk, az valódi-e, az komoly kognitív terhelést jelent. A bizonytalanság, a gyanakvás és a kontrollvesztés érzése stresszt okozhat — a fáradt, sürgetett ember pedig könnyebben kattint, utal, ad ki adatot vagy hagy ki ellenőrzési lépéseket. Ebben az adásban nem pánikot akarunk kelteni, hanem megérteni, hogyan használhatjuk az AI-t okosan, biztonságosan és felelősen. Mert a mesterséges intelligenciát nem tiltani kell, hanem keretek közé tenni. A kutatás az ESET termékeinek kizárólagos forgalmazója, a Sicontact Kft. megbízásából készült.

Ebben a Techmánia epizódban tovább pörgetjük a hét legizgalmasabb tech híreit: AI, mobilchipek, Windows-biztonság, digitális bankolás, iOS, fedélzeti internet, botforgalom, okosotthon és az internet jövője egy adásban. Kezdjük a mobilos fronttal: megérkezett a MediaTek Dimensity 7500, amely komoly teljesítményugrást hozhat a középkategóriás androidos telefonokba. Erősebb CPU, gyorsabb GPU, fejlettebb AI-feldolgozás, jobb kameratámogatás és hatékonyabb energiafelhasználás — vagyis a 2026-os középkategória már egyre kevésbé lesz „kompromisszumos”. Az AI-vonalon beszélünk az NVIDIA DGX Spark rendszeréről is, amely egy asztali AI-szuperszámítógép irányába mutat. A cél: nagy nyelvi modellek, fejlesztői AI-feladatok és kutatási munkák helyi futtatása, kevesebb felhőfüggéssel. Ez már nem csak gamer hardver, hanem az AI-infrastruktúra új korszaka. Kiberbiztonsági témában jön a Nightmare Eclipse, egy új BitLockerhez kapcsolódó Windows-sebezhetőség, amely ismét megmutatja: a titkosítás önmagában nem mindig elég, főleg akkor, ha a támadónak fizikai hozzáférése is lehet az eszközhöz. TPM, vállalati laptopok, hardveres támadások — ez a téma nagyon is valós kockázat. Digitális szolgáltatásokból sem lesz hiány: megnézzük a K&H mobilbank androidos leállását, és röviden beszélünk arról is, mit tanulhatunk a nagy platformok, például a Facebook korábbi kieséseiből. A digitális bankolás kényelmes, de ezek az esetek jól mutatják, mennyire fontos a stabil backend, a monitorozás és a gyors incidenskezelés. Apple-vonalon jön az iOS 27, amely a hírek szerint több mint 250 újdonságot hoz. Erősebb AI-funkciók, fejlettebb Siri, új adatvédelmi képességek, intelligensebb akkumulátorkezelés és továbbfejlesztett CarPlay — az Apple láthatóan nem csak dizájnt, hanem teljes ökoszisztémát frissít. Utazóknak különösen érdekes hír, hogy Starlink internet érkezhet a Wizz Air gépeire. Ha a műholdas fedélzeti internet tényleg stabil és gyors lesz, az teljesen átírhatja a repülés közbeni online élményt: munka, streaming, üzenetküldés és folyamatos kapcsolat a levegőben. AI és oktatás témában beszélünk arról a furcsa esetről is, amikor egy professzor AI-jal íratott egy olyan cikket, amelyben éppen arra kérte a hallgatókat, hogy ne használjanak AI-t. Ez tökéletes példája annak, hogy az oktatásban már nem elég tiltani a mesterséges intelligenciát — új szabályokra, új értékelési módszerekre és őszintébb digitális kultúrára van szükség. Szó lesz a Fable/Mythos modell körüli vitáról is: a történet lényege, hogy egy fejlett AI-modell hozzáférését állítólag biztonsági, jailbreak- és exportkontroll-aggályok miatt függesztették fel. Az ügy rávilágít arra, hogy az AI-modellek ma már nemcsak termékek, hanem stratégiai technológiák is, ahol a biztonság, a kormányzati szabályozás és az innováció folyamatosan ütközik. Az internet működését is újra kell gondolnunk: friss adatok szerint a botok már nagyobb forgalmat generálhatnak, mint az emberek. Ez nem csak technikai érdekesség, hanem üzleti és biztonsági kérdés is: ha az internet egyre nagyobb része gépek közötti kommunikáció, akkor a webanalitika, a reklámpiac, az e-kereskedelem és a védekezés is teljesen átalakul. Windows-fronton pedig új korszakhatárhoz értünk: a Windows 11 végre megelőzhette a Windows 10-et. A támogatási határidők, az új gépek, a vállalati migrációk és a TPM-követelmények együtt gyorsítják a váltást, de sok régebbi gép közben kiszorulhat a frissítési ciklusból. A végén pedig jön egy könnyedebb, de nagyon beszédes okosotthon-téma: az IKEA Matter-stratégiája és az olcsó KALLSUP Bluetooth-hangszóró. Egy 2500 forintos hangszóró elsőre apróságnak tűnik, de jól mutatja, hogy az okoseszközök és a digitális otthon élménye egyre inkább tömegpiaci kategóriává válik.

Megnézzük, hogyan indíthatja el a Forza Horizon 6 mindössze néhány másodperc alatt a játékot az új shader-technológiával, és mit jelenthet ez a PC-s gaming jövőjére nézve. Beszélünk az LG 1000 Hz-es gamer monitoráról is, ami már nem egyszerűen kijelző, hanem e-sport fegyver. Szó lesz az AI árnyoldaláról is: egy fejlesztői történet szerint a Gemini 3.5 több tízezer sornyi kódot törölt, ami jól mutatja, miért nem elég csak bízni a mesterséges intelligenciában. Verziókezelés, kontroll, emberi ellenőrzés: ezek ma már nem opciók, hanem túlélési alapok. Kiberbiztonsági fronton megnézzük, miért figyelmeztet a Proton arra, hogy nem biztos, hogy jó ötlet mindenhova Google-fiókkal belépni. Egyetlen központi fiók kényelmes, de ha baj van, nagyon nagyra nőhet a kockázat. A hardverpiacon közben Kína egyre erősebben támadja a memóriachip-piacot, a Starlink drágul, a Windows egy driverhiba miatt merítheti a laptopokat, az OTP pedig bezárja a Fizz webáruházát. Magyar vonalon pedig az NMHH friss adatai alapján átalakul a vezetékes internet- és tévépiac: egyre többen választanak csomagolt, mobilos, tévés és internetes szolgáltatásokat együtt. És végül jön a futball technológiai forradalma: a 2026-os vb hivatalos labdája, az adidas TRIONDA már nem csak egy labda, hanem szenzoros adatforrás. Okoslabda, 500 Hz-es chip, VAR-integráció, félautomata lesrendszer, AI-alapú bírói támogatás — a futball egyre inkább valós idejű adatsportra épül. Ez a Techmánia epizód arról szól, hogyan változtatja meg a technológia a játékot, a munkát, a sportot, az internetet és a mindennapi döntéseinket. Mert a jövő nem egyszer csak megérkezik — először apró hírekben mutatja meg magát.

Az AI már nem egy különálló technológiai trend. Nem „valahol a jövőben” történik, hanem most épül be a böngészőnkbe, a laptopunkba, a bankkártyás fizetésbe, az adatközpontok működésébe, a kiberbiztonságba, sőt már az űriparba is. Ebben az epizódban végigvesszük, hogyan jutottunk el az Ask Jeeves korai kérdés-válasz keresőjétől a ChatGPT-ig, a Gemini Nanót háttérben letöltő Chrome-tól az Android-alapú Googlebookokig, és az AI-ügynökök által végrehajtott bankkártyás vásárlásokig. Szó lesz arról is, hogy az Európai Unió miért szorítaná ki a Huawei és ZTE eszközeit az 5G-hálózatokból, mit jelent a BitLocker YellowKey sérülékenység a fizikai hozzáférés és adattitkosítás világában, valamint miért komoly kérdés, ha egy böngésző cleartext jelszavakat tart a memóriában. Megnézzük az AI infrastruktúra kevésbé látványos, de annál fontosabb oldalát is: mennyi vizet használhatnak az adatközpontok, hogyan változhatnak a notebook-kijelzők az extrém alacsony fogyasztás irányába, és mit jelent az, amikor az NVIDIA már nemcsak földi adatközpontokban, hanem műholdakon és orbitális rendszerekben is AI-számításról beszél. Ez az epizód azoknak szól, akiket érdekel, merre tart a mesterséges intelligencia, hogyan alakul át a digitális infrastruktúra, és milyen új kérdéseket vet fel az AI, amikor már nem csak válaszol, hanem keres, dönt, vásárol, elemez és működteti a háttérrendszereinket.

Az új epizódjában azt járjuk körbe, hogyan alakítja át az AI a szoftverfejlesztést, a képgenerálást, a jogi döntéshozatalt, a munkahelyeket, a hardveripart, a távközlést és a digitális infrastruktúrát. Szó lesz arról, hogy a Google belső kódjainak jelentős részét már mesterséges intelligencia segíti előállítani, és mit jelent ez a fejlesztők, a junior programozók, a kódellenőrzés és a szoftverminőség jövője szempontjából. Megnézzük, hogyan válik az AI mindennapi munkaeszközzé Windows-on a Gemini Desktop megjelenésével, és milyen versenyt hoz ez a Microsoft Copilot számára. Ebben az adásban beszélünk még az OpenAI új képgeneráló modelljéről, a DeepSeek kínai AI-fejlesztéseiről, valamint arról is, hogy az AI használata milyen komoly etikai és szakmai kérdéseket vet fel, például a bírósági döntéshozatalban. A spanyol bíró esete fontos figyelmeztetés: az AI lehet erős eszköz, de a felelősség továbbra is emberi oldalon marad. A technológiai világ nemcsak szoftveresen gyorsul. Előkerül az LPDDR6 memória, az akár extrém méretű mobil RAM-modulok lehetősége, a lokálisan futó nagy nyelvi modellek jövője, valamint a globális hardverellátási lánc sérülékenysége is. A Közel-Kelet geopolitikai feszültségei már a nyomtatott áramkörök, polimerek és elektronikai alkatrészek piacán is éreztethetik hatásukat. A műsorban szó lesz az EU USB-C szabályozásáról, a repülés közbeni nagysebességű internetről, Dél-Korea digitális infrastruktúra-törekvéseiről, a Magyar Telekom optikai hálózatfejlesztéséről, valamint arról is, hogyan válhat az internetelérés, a hálózati stabilitás és az AI-alapú szolgáltatás a következő évek versenyelőnyévé. Érintjük az Apple vezetői jövőjét, a Meta hatékonysági átalakításait, a Spotify húszéves hatását a zeneiparra, és a NASA új űrteleszkópját is, amely olyan felbontású képeket készíthet, amelyekhez a földi kijelzőtechnológia még nem nőtt fel teljesen. Ez az epizód arról szól, hogy a technológia következő nagy hulláma már nem egyetlen iparágat érint. Az AI, a hálózatok, a hardver, az űrkutatás, a média, a jog és a geopolitika egyetlen összefüggő rendszerré kezd összeállni. A kérdés már nem az, hogy használjuk-e ezeket az eszközöket, hanem az, hogy értjük-e eléggé a hatásukat. Hallgasd meg az új TechMánia Podcast epizódot, ha érdekel, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia, a digitális infrastruktúra és a globális technológiai verseny a következő éveinket.

Szó lesz arról, hogyan alakítják át az adatközpontok a környezetüket, miért vált kulcskérdéssé a hőtermelés és a fenntartható infrastruktúra, és milyen válaszokat adhat erre a következő generációs technológia. Megnézzük az AI új korszakát is: azokat a modelleket, amelyek már nemcsak segítenek, hanem komoly biztonsági és geopolitikai kérdéseket is felvetnek. Beszélünk az Anthropic legújabb fejlesztéseiről, az AI-rendszerek erejéről, és arról, hogy mi történik akkor, amikor a mesterséges intelligencia a kiberbiztonság frontvonalába lép. Az epizódban szóba kerül a Lidl eSIM-megoldása, amely jól mutatja, hogyan lépnek be a kereskedelmi szereplők a digitális szolgáltatások világába, és hogyan válik a távközlés egyre inkább a mindennapi platformélmény részévé. Innen tovább megyünk az űrbe is: Amazon, Globalstar, műholdas hálózatok, szabályozási verseny, és az a kérdés, hogy kié lesz a következő évtized kommunikációs infrastruktúrája. Hardverfronton megnézzük a javítható és moduláris Framework laptop filozófiáját, az AI-PC-k felemelkedését, valamint azt, hogyan változhat meg a személyi számítógépek szerepe a helyben futtatott mesterséges intelligencia korában. Közben kitérünk arra is, miért fontos egyre több ország számára a digitális szuverenitás, és mit jelent az, amikor egy állam nyílt forráskódú irányba mozdul el. Nem maradnak ki a fogyasztói oldal kérdései sem: dráguló YouTube Premium, átalakuló digitális előfizetések, változó felhasználói szokások. És beszélünk a legsérülékenyebb pontról is: a hálózati biztonságról. Orosz hátterű támadások, sebezhető routerek, elavult firmware-ek, és a felismerés, hogy a digitális védelem ma már nem csak vállalati ügy, hanem otthoni alapkövetelmény is. Ez az epizód azoknak szól, akik nemcsak követni akarják a technológiai híreket, hanem érteni is szeretnék, mi mozgatja a jövőt. AI, kiberbiztonság, űrtávközlés, fenntarthatóság, digitális szuverenitás és a következő évek legfontosabb technológiai fordulatai – közérthetően, mégis érdemben.