Advertise on podcast: Hatvanon túl...

Az új év általában új lehetőségeket hoz, de akad, akinek a véget. Beszélgetőtársam számára az utóbbit - MATUSEK-FALUDI VIKTÓRIA hamarosan befejezi aktív éveit. Mégpedig olyan  éveket, amibe a szívét, lelkét beletette. Nyomdász családba született, Ő maga is nyomdász, majd nyomdamérnök lett, végül a Grafika című nyomdászok számára készült folyóirat főszerkesztője. Ilyenformán, sose szakadt el a nyomdákról. Hogy hogyan élete, éli ezt az életet, erről szól a beszélgetés.

A napokban kerestem egy régi jegyzetemet. Leültem agépem elé, és elkezdtem olvasni… Az idő ment, én meg belefeledkeztem, a már elfelejtett írásaimba…Találtam néhány kedves emléket, ami most újra megfogott…  arra gondoltam, - még kicsit az ünnepek hangulatában - megosztom Önökkel. Pontosabban, megkértem Meskó Bánkot, hogy tolmácsolja Ő. Talán nem csak nekem kedvesek ezek... (Kéri Juli) Az elhangzó jegyzetek: A madarak, és mi… Csak néhány perc volt? Érzelmek…

Amikor felkértem beszélgetőtársamat a következő interjúra, az volt az első reakciója, hogy „ez az az eset, amikor a hóhért akasztják” Valóban, Ő magazinunk egyik riportere, TORDA JUDIT… Egy apró mozzanat megvilágította számomra, hogytulajdonképpen korábbi interjúi között sok segítségre szoruló embert, időseket segítő intézményt, segítő személyeket mutatott be. Miközben, Ő maga is szociálisan érzékeny, aki évtizedek óta különböző formában segít, ahol, akinektud. Hogy honnan látott példát, hogyan éli meg ezeket a helyzeteket, feladatokat - erről beszélgettünk mikrofon előtt…

Nemrégen jelent meg Dr. Pikli Natália tudományt népszerűsítő monográfiája „Shakespeare minden időkre” címmel. Több mint 30 éve kutatja Shakespeare-t - vallja, hogy még mindig van mit kutatnia. Mellette egyetemi oktató, színi előadásokat rendez, színikritikus, és aktívan foglalkoztatják a mai adaptációk is. Mind ezekről, és a könyv létrejöttéről, tartalmáról mesél a beszélgetésben…

10 évvel ezelőtt, egy hideg januári délután, Kukorelly Endreírót olyan mértékben sokkolta egy aluljáróban a hajléktalanok látványa, hogy hazament, és elindított egy bankszámlát… Így született meg a Nyugodt Szív A Lakhatásért Alapítvány. Most az Alapítvány elnökével, Hoffmann Andreával beszélgettünk az elmúlt évekről és az eredményekről. Valamint, hogy mennyire igazolódott be az alapító állítása, „hogy igenis, az emberek jók!”

Megyesi Balázs műtárgyszakértőt, azt hiszem már nem kell bemutatni. Bő egy évvel ezelőtt az egyik kereskedelmi csatorna Kincsvadászok című sorozata hozta meg számára a nagy ismertséget. Akkor kértem Őt egy interjúra, amiben egy fantasztikus életút tárult fel a hallgatók számára. Azóta is követem szinte mindenütt a megjelenését - médiafelületeken, de élőben is sokféle, és most valami egészen fantasztikus dologba vág bele!!! Ezekről mesél most…. (A régi interjú elérhető ezen a platformon is: https://creators.spotify.com/pod/profile/hatvanon-tul/episodes/Mindenrl--ami-mtrgy-MEGYESI-BALZS---Kri-Juli---2024-05-e2jue11 )

Mai beszélgetőtársam, BALLA BENCE FERDINÁND. 7 éve az első találkozásunkkor még érettségi és pályaválasztás előtt álló fiatalember volt, tele tettekkel és ötlettel. Mára a Mohorán működő Tolnay Klári Emlékház művészeti vezetője, és ösztöndíjasként alkot tovább….

Mindazok, akik nem jártak még Idősek Klubjában, mindenfélét elképzelnek, hogy milyen hely lehet. Gondolhatnak jót, rosszat, de azt, amit én a Keveháza Idősek Klubjában tapasztaltam, el sem tudják képzelni! Beszélgetve Mátics Katalinnal, az Újbudai Szociális Szolgálat vezetőjével, a hozzá tartozó 6 intézményről mesélt

2023-ban a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában megjelent egy könyv, LEVELEK A KNER CSALÁD ÉLETÉBŐL 1938-1949 címmel. Szerkesztője Dr. Erdész Ádám, a Békésmegyei Levéltár nyugalmazott igazgatója. A kötet két korszakot ölel fel, a II. Világháborút megelőző éveket, majd közvetlen a háború utáni éveket. A család egyik tagja Amerikába emigrált. A levelezés közte és az itthon maradottak között zajlik. Hiteles korképet kapunk az első részben az itthon a háborúrakészülő országról, benne a család értékrendjéről. A másodikban a megcsonkult család életének újrakezdéséről és újabb családtag kivándorlásának tépelődéseiről. 2024-ben Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója kezdeményezésére színházi felolvasóest készült a Vígszínház művészeinek előadásában. A darab 1938-1946-ig követi a család levelezését. 2024-2025 között volt alkalmam beszélgetni azelőadókkal, megismertem a gondolataikat a történetről, láncba fűztem, és most közzéteszem… - az elhangzás sorrendjében a könyv szerkesztőjével, Dr Erdész Ádámmal, az állandó színészekkel Hirtling Istvánnal, Hegedűs néző D. Gézával, Hegyi Barbarával, és végül Szabó Dorottyával beszélgettem, aki a nézőket képviselete.

Megbeszélt interjúra mentem, - kicsit korábban, hogy hangolódni tudjak -  mégis meglepődtem a látottakon. Földön, szőnyegeken ült 5 fiatal anyuka, körülöttük vagy rajtuk 1-2 éves gyerekek kúsztak-másztak, játszottak. Közben valaki különböző hangszereken játszott és énekelt. A gyerekek látszólag oda se figyeltek, de minden hangerő-és hangszerváltásra többen reagáltak. Mint kiderült, ez a cél! hogy, a kicsi gyerekek szokják a zenét…. – mondta Juhász László zenész, zeneszerző, előadóművész, aki a gyerekeket és az anyukákat is igyekszik „megfogni”.  Hogy miként, és milyen megfontolásból született a "Zenegyerekeknek"- arról mesélt nekem.

Két régi Veres Pálnés gimnazista, mint riporter és a gimnázium jelenlegi igazgatója – Korompay Bálint – beszélgetnek múltról és jelenről…

Egyszer volt, hol nem volt, amikor olyan világban éltek egyes emberek, hogy bálokba jártak. Oda viszont, csak az mehetett, aki kapott meghívót. Ezeket bizony nem emailben kapták, nem is levélben, hanem Báli meghívó érkezett. Az sem volt közömbös, hogy hogy nézett ki az a meghívó! Hogy hol készültek igazán szép báli meghívók, arról szól Kéri Juli jegyzete…

Napjaink „újdonsága”, a Mesterséges Intelligencia már a fényképek feldolgozásánál is jelen van. Szalai Sándor, aki Újbudán, a 60+Fotókör és a Fotótanoda vezetője fontosnak tartotta erről beszélni. Így született meg egy előadás a témáról. Az általa vezetett foglalkozásokon használt applikációban is már megjelent az MI, a fotósok mindennapi életét segítő, de munkájukat nem helyettesítő újdonság. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról is említést tett a beszélgetésben…

Sokszor jut eszembe, hogy milyen egyoldalúan gondolunk egy sebészre. Többnyire úgy hisszük, hogy műtőben tölti az élete jelentős részét, gyakorolja a gondosan megtanult, beidegződött mozdulatait.  Ezt lassan a ma oly gyakran emlegetett MI is meg fogja tudni oldani.  Azonban a sebész ennél sokkal több! Leginkább egy érző ember, aki nem csak a betegekkel empatikus, de a saját érzéseivel is szembe kellett néznie! Erről, és az oda vezető útról beszélgettem Dr. BIHARI IMRE docens érsebésszel…

Miért alapít egy költő, író, szerkesztő, egy gyerekkönyvkiadó „mindenese” a barátnőjével kettesben egy új gyerekkiadót, a "Két Hold kiadót"? Mitől más az Ő elképzelésük, mi az, hogy „csendeskönyv”, mi az „art book” gyerekkönyv? Miről szól az első két könyvük? A választ Fenyvesi Orsolyától kapjuk meg…