Advertise on podcast: Szabad Péntek - A Szabad Pécs podcastja

A Szabad Pécs szerkesztősége az Ökotárs Alapítvánnyal együttműködve közli a korábban megjelent, de érdekes és fontos podcast-adásokat, amelyek másodközlésben a Szabad Pécsen jelennek meg. Az évadunk első adásában Bata Boglárkával (Kárpátok Alapítvány) és Nyirati Andrással (Emberség Erejével Alapítvány) beszélgetünk a Budapestről már nem látszó civil szféráról.

Mit ér ötezer külföldi egyetemi hallgató? – Tarrósy István, a PTE Nemzetközi Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk a nemzetköziesítésről.

A Helyreigazitás a Szabad Pécs közéleti és közösségi podcastjének hetedik adásában Kepes Andrással pályájáról Balogh Roberttel beszélgetett. A Stúdió című műsortól kezdve a Desszerten át, hogyan lett riporterből mára 5 kötetes íróvá. Első regénye, a Tövispuszta már több mint 100 ezer példányban kelt el.

Milbacher Róberttel beszélgettünk Kölcsey Ferenc Hymnus című verséről. Kölcsey Ferenc költő, nyelvújító, politikusunk legmaradandóbb művét 1823. január 22-én tisztázta le, amely a Hymnus a’ Magyar nemzet viharos századaiból címet viseli. Ennek idén ünnepeljük 200. évfordulóját, s Milbacher Róberttel, a XIX. század irodalmának kutatójával kísérletet tettünk a Hymnus eredeti értelmezésére, s megvizsgáltuk, mitől érezzük olyan komornak e verset. Arra is választ kerestünk, mi történt „nemzeti imádságunk” és költője körül az eltelt kétszáz esztendőben. Miért nem Vörösmarty himnusza vált elfogadottá? Miért korlátozódik a Nemzeti dal érvényességi köre csupán március 15-ére? De azt az irodalmat népszerűsítő bulvártémát sem hagytuk ki, amely egy évtizede került felszínre, hogy Kölcsey beteljesületlen szerelmet érzett Szemere Pál iránt. Vajon ez tényleg igaz, vagy csak a kor divatos nyelvhasználati módjának dőlt be egy irodalomtörténész?   Milbacher Róbert 1971-ben született Kaposváron. A JATE magyar-történelem szakán végezett, ott is doktorált 1999-ben XIX. századi magyar irodalomból. Azóta is a korszak kutatója. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem tanára, egy közeli, kis faluban él. Prózaíróként is jelentős életművel rendelkezik, utolsó könyve idén jelent meg, Keserű víz címmel. Milbacher Róbert 2016-ban elnyerte a Margó-díjat, 2022-ben a Litera és az OSA Archívum DOKU '22 pályázatának különdíját kapta.

A Helyreigazitás vendége Simon Wintermans Pécsett élő holland művészettörténész volt, akivel legújabb projektjéről, a pécsi Bicibuszról és a pécsi biciklis infrastruktúra fejlesztéséről beszélgetett Babos Attila és Nimmerfroh Ferenc. A műsor második felében szóba került Páva Zsolt, volt pécsi polgármester diplomatakarrierje, valamint mit lehetett tudni a műsor készítésének idején a 2024-es önkormányzati választások lehetséges pécsi polgármesterjelöltjeiről.

Pankotai Lili a Helyreigazításban: Hogyan segítette a Fidesz kampányát, mi köti a focihoz, lenne-e politikus, és mi lesz az érettségi után?

Szeptember 23-án, szombaton rendezik meg a harmadik Pécs Pride-ot, de a szervezők már azt is tudják, hogy szeretnének 2024-ben is felvonulást, sőt arra is utaltak a Szabad Pécs podcast-adásában, hogy komoly esély van arra, hogy jövőre egy második vidéki városban is lesz Pride. Rigó Bálinttalés Hegedűs Martinnal Babos Attila beszélgetett a Helyreigazításban.

A Helyreigazítás a Szabad Pécs Podcastje, Babos Attila és Balogh Robert aktuális híreket magyaráznak, a szeptemberi epizódban szó esett a Jedlik Ányos gimnázium falára kihelyezett Orbán idézetekről, a miniszterelnök nyaralásának elbaltázott kommunikációjáról, Abbáziáról, Miroslav Krlezáról. A Szabad Pécs-ben megjelent két fiatalemberről szóló interjúról, egyikük koldulásból kívánja fenntartani magát, másikuk sikeresen megküzdött a szerhasználattal. Az epizód utolsó témája az, hogy a pécsi Volvo-ügy folytatódik, fellebbezett az Ügyészség.

A Helyreigazítás első adásában Szabó Zoltánról, a fiatal pécsi borászról, a Soros Alapítvány Európából való kivonulásáról lesz szó és arról, miként reagált arra a propagandamédia, hogy egy pécsi házaspár ki szeretne vándorolni Magyarországról, illetve beszélgettünk még a Pécs közelében épülő ipari parkok övező titkolózásról is.

Napi szinten kerül a hírekbe mostanság Iványi Gábor metodista lelkész, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetője. Előbb azzal, hogy ő lehet az egyesült ellenzék köztársasági elnök-jelöltje, utóbb, tegnap azzal, hogy fegyveres NAV-ellenőrök szálltak ki Iványiékhoz be nem fizetett adók és járulékok miatt. A Szabad Pécs nem is teljesíthetné e szempontból jobbkor egy régi adósságát. A múlt év őszén ugyanis Iványi Gábor Pécsett járt, sőt nem csak ő, hanem az Iványiról könyvet író, nem kevésbé ismert Moldova György. A Művészetek Házában a Szabad Pécs külsős szerzője, Balogh Robert író, újságíró beszélgetett velük. Podcastunk ennek a beszélgetésnek a rögzített és szerkesztett verziója. A beszélgetés alábbi szöveges összefoglalóját és kommentárját is Balogh Robert írta. https://szabadpecs.hu/2022/02/ivanyi-gabor-a-szegenysegben-van-a-problema

A tanárhiányból fakadó túlterheltség, a vírushelyzetre adott rossz válaszok, a méltatlan fizetések és az oktatáspolitika problémái miatt a tanároknak elege van. És úgy tűnik, hogy ennek egyre többen hangot is mernek adni. Sajnos, valóban az átlagosnál több bátorságra, sőt most már polgári engedetlenségre van szükség ahhoz, hogy az ember nyilvánosan kiálljon a saját érdekei mellett. Ráadásul a tanárok nem csak a saját, hanem a diákjaik érdekében is sztrájkoltak. Régóta nem volt olyan erős megmozdulás az oktatásban, mint január 31-én. A kormány megpróbálta ellehetetleníteni a kétórás munkabeszüntetést, miközben a kormányközeli propagandistáik a résztvevők hiteltelenítésén, lejáratásán dolgoztak és dolgoznak azóta is. Minden áron. A pécsi Leőwey Klára Gimnázium egyik tanárát, Vatai Évát is megtalálták, aki Telex cikkében arccal is vállalta a tiltakozást. És, akinek – ha jól értettem a propagandisták mondanivalóját – a három legnagyobb bűne, hogy SZFE maszkot viselt, hogy kék a haja és hogy kitüntette egy Soros-szervezet. A házifeladatot nem végezték ez alaposan a propagandisták, így a tanárnő vitathatatlan érdemeinek nem jártak utána, így a reakciókra sem számíthattak. A diákjai sorra és egyértelműen álltak ki a tanárnő mellett, minden felületen megpróbálták megvédeni. A közkedvelt magyar, francia és drámaszakos tanárnő az évek során több francia állami kitüntetést is kapott a tevékenységéért, sőt egyet még a magyar államtól is. Utóbbinak a szépséghibája, hogy Hoffmann Rózsa, egykori oktatásért felelős államtitkár adta át. Viszont Vatai Éva elmondása szerint a legelőkelőbb díja, az Emberség Erejével Alapítvány által alapított Emberség-díj, mert a valós értékeit, főként az igazságérzetét díjazták. A toleranciát, demokráciát, szabad véleménynyilvánítást hirdető és gyakorló tanárnővel erről is beszélgettünk. https://szabadpecs.hu/2022/02/tiltakozni-fognak-tanarok-a-pecsi-leowey-klara-gimnaziumban-is-a-sztrajkrol-szolo-kormanyrendelet-miatt/ https://szabadpecs.hu/2021/03/vatai-eva-pecsi-pedagogus-es-a-varos-mindenkie-pecs-kapta-az-idei-emberseg-dijat/ https://hvg.hu/elet/20220203_Kek_ruhaban_mentek_kedden_iskolaba_pecsi_diakok_a_sztrajkolo_tanarukert_alltak_ki

Mit jelent ma egy történésznek a 2. világháború? Hitler egyszerűen csak őrült volt? Vagy báb, netán egy valódi politikus? A Magyarországon élő német kisebbségnek milyen szerepet szánt a náci Németország? Hogy áll a magyar emlékezetkultúra? Ilyen és hasonló kérdéseket tettem fel Dr. Vitári Zsoltnak, aki 2016 óta tanszékvezető, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudomány Karán, a Történettudományi Intézet, Modernkori Történeti Tanszékén. Linkek: tamogatas.szabadpecs.hu