Advertise on podcast: Nézőpont

Szerdán a szlovák törvényhozás tagjai jóváhagyták a nonprofit szervezetekről szóló törvény módosítását, amelyet az SNS koalíciója dolgozott ki. A módosítások sora azonban olyan hosszúra nyúlt, hogy az egy évvel ezelőtti tervezethez képest még a támogatói szerint sem éri el eredeti célját. Ismét napirendre került a választási törvény módosítása. De vajon mit okozna, ha másképp választanánk megyei vagy parlamenti képviselőket? Több magyar nemzetiségű politikus jutna be a törvényhozásba? Rudolf Huliak és Samuel Migaľ, a kormány frissen kinevezett miniszterei a napokban a koalíciós állásponttal szembemenő véleményt fogalmaztak meg a sajtóban. Vajon ilyen rövid ideig tartott a nyugalom a kormányon belül? Erről is beszélget a Nagyító stúdiójában Somogyi Szilárd és Rajkovics Péter.

Donald Trump elnökké választásával történelmi fordulathoz érkeztünk a világpolitikában? Milyen perspektívák kínálkoznak a magyar-amerikai kapcsolatokban? Mikorra zárulhat le a szomszédunkban zajló háború? Az átalakuló világban hol lesz Európa, az Európai Unió helye? Hogyan válhat erősebbé Közép-Európa? A pozsonyi kormányváltás óta látványosan javultak a magyar-szlovák kapcsolatok, de a pozitív tendenciák mellett mutatkoznak negatív jelenségek is. Az elmúlt hónapok ellenzéki demonstrációin többször is szembesülhettünk magyarellenes megnyilvánulásokkal. Milyen tanulságokkal szolgál a magyar fiatalt ért múlt heti késes támadás? Szijjártó Pétert Kolek Zsolt kérdezte.

Az elvégzett munka mennyisége és minősége nem vezethez máshoz, mint választási sikerhez. A személyenként is több mint hetven közönségtalálkozó tapasztalata arról is árulkodik, hogy a magyar szavazatokra pályázó szlovák pártok egyre inkább visszaszorulnak. Berényi József aláhúzta, ki kell mondanunk, a migránsválságot előidéző mentességi dokumentumok a Smer-Most-Híd-SNS-kormány tevékenységének eredménye. Ennek a levét isszák meg most főképpen a déli régiókban élő polgárok". Gyimesi György hangsúlyozta, a kampány során kifogástalan volt az együttműködés közte és a Szövetség párt között. Úgy értékelte, mindkét fél maximálisan betartotta a korábbi egyezségeket. A Szövetség listáján induló politikusokat Somogyi Szilárd kérdezte.

A beszélgetés apropóját a szeptember 30-ai választások adták, ezen belül pedig kulcskérdés, hogy lesz-e a gömöri, nógrádi, bodrogközi, vagy akár a Kassa-vidéki magyarságnak és más nemzetiségeknek képviselője a pozsonyi parlamentben, ahonnan a keleti végek az utóbbi években még távcsővel sem voltak láthatóak. Furik Csaba elmondta, a legfontosabb, hogy a Szövetség színeiben lenne egy olyan párt a parlamentben, amely valóban a mi régiónkat képviseli, a jelenlegi parlamenti pártok számára ugyanis egyáltalán nem prioritás, hogy mi történik nálunk. Így az első és legfontosabb dolog az lenne, hogy végre lenne hangunk Pozsonyban, és hangot adhatnánk mindannak, ami a mi régiónkban történik. Gergely Papp Adrianna szerint azt is jelentené, hogy hatékonyabbak lehetnék, egyrészt mert tapasztaltak vagyunk, másrészt mert polgármesterként közvetlen kapcsolatban állunk a választóinkkal. Az előző kormány bukásának egyik fő oka, véleményem szerint, éppen az volt, hogy teljesen elrugaszkodott a valóságtól, ezért olyan rendeleteket és törvényeket hozott, amelyekkel Szlovákia lakosságának túlnyomó része nem értett egyet. Mi viszont, akik ott élünk velük együtt, tudjuk a megoldásokat is ezekre a problémákra, és tisztában vagyunk azzal is, hogy az íróasztal mellől nem lehet a kis települések, a vidék gondját megoldani. Cziprusz Zoltán véleménye szerint a régión az utóbbi egy évtizedben szinte csak a magyar kormány segített, amelyek közül például az óvodafelújítási programot szinte minden település lakói már élvezhetik, de nem várhatjuk el a magyar kormánytól, hogy kórházat tartson fenn Rimaszombatban, Királyhelmecen vagy Komáromban, mert az a szlovák állam dolga. De Dél-Szlovákia az egészségügy terén is mostohagyerek. A helyreállítási alapból is például az utolsó pillanatban osztották szét a pénzeket, s annak ellenére, hogy a legjobb projektje Rimaszombatnak volt, semmit sem kaptunk, mindent, az utolsó centig az északi kórházak között osztottak szét. A beszélgetés során rengeteg olyan témakör kerül terítékre, amely nyomja a keleti és déli országrészben élők lelkét, és aki jó döntést szeretne hozni a választások napján, mindenképpen érdemes végignéznie a beszélgetést.  

Az oktatási, illetve kulturális-művelődési szakemberek érintették mindazokat a szakterületeket, amelyek nemzeti közösségünk számára kiemelt jelentőséggel bírnak, ennek ellenére a pozsonyi képviselet hiánya negatívumok tömkelegét nyomta rá oktatásügyünk és kulturális életünk működésére. Ahogy a beszélgetésből kitűnik, a részproblémákig menően megfelelő javaslat áll a Szövetség szakpolitikusainak rendelkezésére, így biztosak lehetünk benne, hogy a választásokon való sikeres szereplés adta lehetőség nem éri váratlanul közösségünk új, mindenre elszánt pozsonyi követeit. A Szövetség szakpolitikusait Somogyi Szilárd kérdezte.

Az előremutató tervek hiánya, az önkormányzati megoldások figyelmen kívül hagyása és a kommunikáció színvonala is jól mutatja, miért kerültek a hazai önkormányzatok is nehéz helyzetbe a koronavírus alatti és utáni időben, amelyet az orosz-ukrán háború csak elmélyített. A kis- és közepes vállalkozások alkalmazzák a hazai munkavállalók több mint felét, de ők is megszenvedték a kormány bizonytalan döntéseit, sokan tevékenységük befejezésére is kényszerültek. Akik pedig kitartottak, négyszer vagy ötször annyit fizethetnek idén a villany- vagy éppen gázszámlákért.  Az átláthatatlan politika és a veszélyes gazdasági mutatványok pedig különösen érintették a déli és keleti régiókat, ahova a megfelelő infrastruktúra hiányában nagyobb beruházások nem érkeznek. A kissé előnyösebb helyzetben lévő nyugati magyarlakta járásokba viszont szeretnének olyan projekteteket varázsolni, amelyek ellen a lakosok, önkormányzatok egyaránt tiltakoznak, a hatóságok viszont a logisztikai központnak tökéletes helyszíne a két község és egy járásszékhely közötti terület, ahol körben családok százai élnek. Erről is kérdezi a három szakpolitikust Rajkovics Péter, a ma7 szerkesztője.

A 2020-as választásokat követően felálló kormány programjába több, a magyar közösség számára fontos jogbővítés is bekerült. A ciklus végéhez érve azonban egyértelmű, ezek üres ígéretek maradtak. Mivel magyarázható mindez? Az állampolgársági törvényt a most záruló ciklusban is módosították, még hátrányosabb helyzetbe hozva a magyar közösséget. Van esély ezek után a kedvező változtatásra? A magyar közösség identitásának megőrzése szempontjából kiemelten fontos a kétnyelvűség kérdése. Mi az, ami az előző években megvalósult, és miben várható előrelépés, ha a Szövetség parlamenti erővé, kormánytényezővé válik? Ebben a ciklusban a kormányprogramba is bekerült a kisebbségi kerettörvény, de végül ez az ígéret sem valósult meg. Milyen lenne az ideális kerettörvény? A beszélgetést Kolek Zsolt vezette.

A felmérések a parlamenti küszöb környékére mérik a Szövetséget. Mennyire lehet hitelt adni a közvélemény-kutatásoknak? Hol vannak a választói tartalékok? Milyen témákkal szólítaná meg a választókat a kampányhajrában a Szövetség? Kidobott voksnak számít, ha esélytelen listákra szavaz a magyar választó. Hogyan hasznosulnak legjobban a magyar szavazatok? Miért kidobott voks a szlovák pártokra leadott szavazat? A stabilitás hiányzik a szlovákiai politikából - ismét stabilizáló tényező lesz a magyar párt? A Ma7 közéleti magazinműsorában a Szövetség vezető politikusait Kolek Zsolt kérdezte.

Világi Oszkár az üzemanyagok áráról:  A mi feladatunk, hogy a piac versenyképes maradjon. Az árat költségalapon kell képeznünk, úgy, hogy közben a piac likviditását megőrizzük, ráadásul figyelnünk kell a szomszédos államok áraira is, nem lehetetleníthetjük el az importot. Ha magasabbak a költségeink, természetesen kénytelenek leszünk magasabb árat is szabni! Az orosz kőolajat sújtó várható európai szankciókról: Oroszország óriási tartalékokkal rendelkezik. Kőolaj, földgáz, fémek és más ásványi anyagok. Az eladó előbb-utóbb mindig megleli a maga piacát. (...) Oroszországot nem lehet csak úgy gazdasági káoszba dönteni, tele vannak mindenféle nyersanyaggal, arra mindig lesz igény. Hiába mondjuk, hogy mi büntetjük Oroszországot, ez nem így van.  A felvidéki magyar politikáról: Fájdalmasan érint bennünket, hogy hiányzik a magyar képviselet a parlamentből. Bírósági reform, egészégügyi reform, járványkezelés. (...)  A déli régiók jól láthatóan leszakadtak, óriási gazdasági különbségek vannak észak-déli összehasonlításban. Eperjesen negyvenmillióból épül egy kilométernyi körgyűrű, miközben Rimaszombat felé nem lehet normálisan közlekedni. Nagyon nagy baj, hogy most, amikor az Európai Unió minden eddiginél több forrást ad a fejlesztésre, érdekképviselet híján kimaradunk a döntéshozatalból. A DAC jövőjéről: Úgy érzem, erős lábakon állunk. A vonat készen áll, erős a mozdony, kényelmesek a kupék, ügyes a személyzet, néha a mozdonyvezetővel akadnak problémák. Ez az én felelősségem is.

Ezúttal a nők politizálása kerül terítékre a Nézőpont legújabb adásában. Gergely Papp Adrianna regionális politikussal, Debrőd község polgármesterével beszélgetünk a Szövetség Női Tagozatának megalakulásáról, a Femine Fortis - Erős Nők polgári társulás tevékenységéről, a nők által fontosnak tartott és nőket érintő és érdeklő témák, problémakörök felkarolásáról. Nézze velünk!

Lesz Szövetség? Vagy a küldöttek az MKP június 20-i OT-ülésén elutasítják a pártok egyesülését? Mi lesz az MKP helyi szervezeteivel az egységes pártban? Kiknek érdeke az erős Szövetség, s kiknek érdeke megosztani a magyarság sorait? Van-e helye Gyimesi Györgynek az új pártban? Mi tenne az MKP a kormány helyében, hogy növelje az oltási hajlandóságot? Enyhült a járványhelyzet: mikor tér vissza a politika az emberek közé? A ma7 közéleti magazinműsorában Forró Krisztiánt Kolek Zsolt vezető szerkesztő kérdezte.

2010-ben nyíltan magyarellenes éllel változtatták meg az állampolgársági törvényt. Miért nem sikerült a mai napig kedvező módosításokat elérni? A parlament előtt lévő módosítás sem teszi lehetővé szankciók nélkül a szülőföldjükön élő felvidéki magyaroknak a magyar állampolgárság felvételét. Van-e esély kedvező módosításra? A törvény lehetővé teszi a külhoni szlovákoknak a szlovák állampolgárság könnyített felvételét. Nem zavarja a szlovák törvényalkotókat a nyilvánvaló kettős mérce? Megfelelően tálalta, tálalja a magyar közösség képviselete a szlovák közegben a kettős állampolgárság kérdését? Mi a célravezetőbb: a fokozatos meggyőzés vagy a radikális hangvétel? A ma7 közéleti háttérműsorában Nagy Dávid jogászt, az MKP Országos Elnökségének tagját Kolek Zsolt vezető szerkesztő kérdezte.

Sikernek érzi-e a Szövetség bejelentését? Mennyire fontos jelzés a közvélemény-kutatások eredményei, vagy a közösségi hálóról leszűrhető vélemények? Nem érzékeli-e, hogy éppen az MKP törzsválasztói közül többen elégedetlenek a Híd részvételével a Szövetségben? A Matovič-kormány megalakulását nagy várakozással fogadták, információink szerint a pénzügyminisztériumban is tárgyaltak a Csemadoknak szánt állami támogatásról. Ezekből az ígéretekből azonban mindezidáig semmi sem valósult meg. Milyen előrelépéseket várnak a Heger-kabinettől? A szlovák közvélemény sok esetben Gyimesi György kormánypárti képviselőhöz köti a magyar ügyek megnyitását. Ezekkel a témákkal a magyar választókat is megtalálja. Hogyan tekintenek erre a jelenségre? Sokan úgy értelmezik, Gyimesi György Magyarország számára is fontos partner. Érzése szerint történt-e bármilyen elmozdulás abban a tekintetben, hogy az MKP a magyar kormány első számú stratégiai partnere? Kiszámíthatatlanok a szlovák politika viszonyai. Mit tesznek annak érdekében, hogy ne érje önöket váratlanul egy esetleges előrehozott választás lehetősége sem? Mi a menetrend? A Nézőpont stúdiójában Forró Krisztiánt Kolek Zsolt vezető szerkesztő kérdezte.

Éreztem a gyülekezet megszólító szeretetét. Egy közösség irányítása felelősségteljes döntéshozatalt is jelent. – hangsúlyozta Géresi Róbert, aki számára az új tisztség elsősorban elhívást és szolgálatot jelent. A beszélgetésben részletezzük az új egyházvezetés célkitűzéseit, feladatait, a lelkészhiány és az ökumenizmus megerősödésének kérdését. Nem csupán a muszlim világgal való szembenállás vagy együttélés jelent kihívást a keresztyén egyházak számára, hanem azok a társadalmi változások is, amelyek 2015-től itt vannak Európában.  - húzta alá a püspök, aki hozzá tette, hogy az egyházak érzik annak súlyát, hogy a történelmi összetartozás még hangsúlyosabban jelenjen meg. Porubán Ferenc főgondnok elmondása szerint a református egyház és az állam viszonya aránylag korrekt. Az egyházak támogatása a mindenkori gazdasági helyzethez igazodik, de ez csak a lelkészek fizetésére elég. Nézze velünk a beszélgetést.

Múlt pénteken megegyezett az MKP és a Híd. Miért maradt ki a megegyezésből az Összefogás? Új törésvonal keletkezik a felvidéki magyar politikában? Hogyan fogadták a megállapodást az MKP szimpatizánsai, illetve a párt tagsága? Egyes értelmezések szerint új vegyespártnak ágyaz meg az MKP és a Híd megállapodása. Kik és miért állítanak ilyeneket? Mikorra alakulhat meg az új párt? Mikorra kínálhat megoldásokat a felvidéki magyarok gondjaira? A ma7 közéleti műsorában Kolek Zsolt vezető szerkesztő Forró Krisztiánt, az MKP elnökét kérdezte.