Advertise on podcast: Múzsa

A Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete közel harminc éve rendez kiállításokat és kulturális programokat lokális és regionális szinten. A ma már közel ötven fős, folyamatosan frissülő tagságot művészek, művészettörténészek alkotják. Kovács Csonga Anikó tavaly novemberben kisgyermekes családanyaként, saját alkotói tevékenysége mellett vette át az anyagi elismeréssel nem járó elnökséget Kopócs Tibor festőművésztől. Saját elmondása szerint nem vállalta volna ezt a posztot, ha nincsenek mellette segítő szándékú emberek. Teljes mértékben és őszintén hiszek abban, hogy egy kis fejlesztéssel, pár éven belül egy nagyon jó dolgot ki tudunk hozni a szervezetből. – mondta. Az egyesület újdonsült elnöke szerint Felvidék sok tehetséges képzőművésszel büszkélkedhet, akiket arra ösztönöz, hogy csatlakozzanak az egyesülethez, hiszen a szervezetnek is szüksége van a vérfrissítésre. Bátran jöjjenek, hiszen hosszútávon lehetőségük van bemutatni a tehetségüket és az alkotásaikat, mindezek mellett egy nagyon szuper kollektívával tudnak majd együtt dolgozni. - hangsúlyozta.

Szabó Kingától többek közt megtudhatjuk, hogyan ismerkedett meg a művésszel, mit tanult a művészete által a világról és milyen ember volt Szabó Gyula. A festő 1945 után a szlovákiai magyar kultúra egyik legkiemelkedőbb egyénisége vált. Számos elismerést kapott az évek alatt, 1963: évi állami jubileumi díj; Cyprián Majerník-díj; 1967: érdemes művész. Kurzusokon sajátította el az alkalmazott grafika alapjait, majd Gyurkovits Ferencnél és Gerő Gusztávnál tanult magánúton festeni. Ösztöndíjjal 1937-ben Párizsba utazott, az Academie Julient látogatta. A II. világháború alatt Budapesten többször kiállított. 1939-ben elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság kitüntető elismerését. Míg a háború előtt főleg festett, a háború után elsősorban grafikai munkássága vált ismertté.  Kinga, Szabó Gyula gazdag életművének őrzője is egyben, 2008-ben hívta életre a losonci Szabó Gyula Emlékházat.

Csák István a szlovákiai magyar amatőr színjátszás egyik kiemelkedő színházának, a losonci székhelyű Kármán Színháznak a vezetője. A Jókai Napokon ötször ítélték neki a legjobb férfi szereplő díjat, a csapat pedig  számos nívódíjjal, fődíjjal, alakítási és rendezői díjjal is büszkélkedhet. Csák István 2011-ben a Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrásának Miniszterétől megkapta a Csokonai Vitéz Mihály Közösségi-díjat, amely az amatőr művészetben a legmagasabb kitüntetésnek számít.  Vendégünkkel a színház szeretetéről, a Kármán Színház már több mint 30 éves történetéről, alakulásáról és jelenéről beszélgettünk.   Nézzék velünk!

A felvidéki származású énekesnő több, mint tíz éve él Magyarországon és elmondása szerint olyan zenei műfajban tevékenykedik, amelyik ritkábban látható tévéműsorokban. Éppen ezért tekinti kalandnak, kihívásnak és megmérettetésnek a versenyt. Külön öröm számára, hogy az első magyar nyelven szerzett és hangszerelt dalát ilyen volumenű műsorban mutathatja meg.  A kérdésre, hogy miről szól a Pillangó című dal azt mondja:  A Pillangó számomra arról szól, hogy a mélységekben, a nehéz élethelyzetekben ott rejlik a szárnyalás lehetősége. Azt mondja, az izgulás szombat közeledtével már alább hagyott, inkább csak izgatottan várja a megmérettetést.  Támogassuk őt szombaton! 

A művésznő elmondta, küldetésének tartja azt, hogy közelebb hozza a népdalokat az emberekhez, hiszen ahogy mondta, elfelejtettük a kultúránkat, de gyökerek nélkül nem szökkenhetünk szárba.  A felvidéki koncertet életjubileumának apropójából hívta életre, éppen ezért személyes jóbarátai és gyermekei is részt vettek az előadásban, ami még meghittebbé tette az ünneplésbe forduló koncertet.  Szó esett arról is, hogy tulajdonképpen a népdalok találtak Évára. Ki gondolná, hogy nem vezetett egyenes út Korpás Éva életében az autentikus népi muzsikához, de a beszélgetésből megtudhatjuk, kinek a hatása alá kerülve ismerte fel akkor, abban a pillanatban, ez az ő élete. Személyesebb kérdéseket is feszegetünk a mindig káprázatos művésznővel. Nézzék velünk a beszélgetést! 

A zempléni Imreg községhez kötődő Ádám Norbert és Ádám Csilla a Múzsa vendége. A beszélgetésből a település magyar közösségének kultúrája, önazonosság-tudatának megmentése érdekében tett munkájukat ismerhetik meg. A faluban fél évszázada nincs magyar iskola, egyre nagyobb mértékű a fiatalok elvándorlása, a magyar nyelvű református istentiszteleten alig harmincan vesznek részt. Mégis van magyar irodalom és történelem óra, ringató, játszóház, bibliaóra, néptáncegyüttes és hagyományőrző csoport. Van, aki megemlékezik a nemzeti ünnepnapokról, van, aki magyar kulturális életet szervez. Az Ádám házaspár munkája eredményes. Nézzék az adást és győződjenek meg róla önök is.

Elmondták, hogy gőzerővel készülnek egy klippforgatásra, valamint egy új projekt is kirajzolódni látszik.  A beszélgetésben kitértünk arra, hogy milyen motívumok jelennek meg a zenéjükben, mit tartanak fontosnak közvetíteni. Vajon tudatos építkezés eredménye, hogy mára ott tartanak, ahol, vagy az ösztön munkálkodik inkább bennük.  Nézzék velünk a beszélgetést! 

Tanulmányait a Budapesti Tánciskolában kezdte, majd a Brüsszeli P.A.R.T.S. Akadémián folytatta. Tagja volt a Compagnia Virgilio Sieni csapatának Firenzében, majd visszatért Budapestre, ahol a Trafó Kortárs Művészetek Házában kezdett dolgozni. A Trafóban mai napig táncol és rendez. Számos saját koreográfiával büszkélkedhet, többet Lábán Rudolf-díjjal jutalmaztak. A füleki stúdióban érdekes életújáról, a kortárs tánc népszerűségéről vagy népszerűtlenségéről, valamint az alkotói folyamatokról is beszélgettünk. Nézzék velünk!

A zenekar idén januárban csapott először együtt a húrok közé, majd nem sokkal később már meg is jelent az első EP-lemezük, amelyen négy dal szerepel. A formáció megszületése előtt a tagok mind-mind más zenei műfajban tevékenykedtek, így nem igazán tudják behatárolni, hogy milyen zenei stílust is képviselnek. Nem szeretném beskatulyázni magunkat. Jobb, ha nyitott egy zenekar más stílusokra és ötletekre. – hangsúlyozta Csiba Gábor, a zenekar frontembere. A zenekar tagjai: Csiba Gábor – gitár és ének, Csiba Tamás – basszusgitár, Baráth László– gitár és vokál, Méry Dávid – dobok. A Szlovákiai Magyar Könnyűzenei Szemle versenyén a zsűri az értékelés során kiemelte, hogy a zenekarnak igazán karcos és szövegcentrikus dalai vannak. A dalszövegekért Csiba Gábor a felelős, aki a beszélgetés során elárulta, hogy az évek során nagyon sok jegyzete gyűlt össze és a dal hangulatához igazítja a leírt sorokat. Ha valami érzés elfog vagy impulzus ér, akkor leírok egy mondatot vagy egy rímpárt, ami tetszik. Ha van egy kész dal, felcsapom a szövegfoszlányaimat és a dal hangulatához igazítom őket.” - mondta.

A kisregény különlegessége, hogy palóc tájszólásban íródott és szlovakizmusokat is tartalmaz. Főszereplője egy fiatal lány, Karola, az Ő történetével ismerkedhetnek meg az olvasók. Megtörtént eseményeket is feldolgoz a könyv, melyeket Friderika kicsit kiszínezett. A könyv meseszép borítóját Kelemen Eszter készítette.  A fiatal szerzővel a háttérmunkáról, bátorságáról, az írás nehézségeiről, a siker kulcsáról is beszélgettünk. A nézők azt is megtudhatják, hogy pontosan mit is jelent az amoda stúdióvendégünk felfogásában.

A Múzsa stúdiójában ezúttal Kerekes Vica színésznővel beszélgetett Nagy Andrea.  A füleki származású színésznő három országban is szép karriert futott be. A Pozsonyi Színművészeti Egyetem elvégzése után több mint 70 mozgófilmben láthatta a közönség, jelenleg a Szlovák Nemzeti Színházban is játszik. Elmondása szerint kisebbségi magyarként Fülekről elsősorban a végtelen toleranciát vitte magával azokba az országokba, ahová meghívták játszani. Szakmailag több szakaszban érezte, hogy egy újabb szintre fejlődött, hiszen amikor először cseh nyelven játszott, az nagy megterhelést jelentett számára. Azóta már a magyar, szlovák és a cseh nyelven kívül németül és angolul is játszott filmekben. Legutóbb például az volt nagy kihívás számára, hogy bár angol nyelven kellett játszania, ezt azzal tetézték, hogy mindezt francia akcentussal kellett tennie. A beszélgetés során az összetartozás, önfejlesztés, előző munkái és a filmes háttérmunkák témáit boncolgattuk. Nézze velünk az érdekes beszélgetést!

A gyergyószentmiklósi zenekar 2013-ban alakult. Első két évükben Erdély számos településén, fesztiválján felléptek, számaikat pedig az erdélyi rádiók mellett több határon túli, magyarok lakta területen működő, illetve magyarországi rádióadó is sugározta. Megalakulása óta a zenekar három nagylemezt és egy szimfonikus koncertlemezt adott ki, dalaik sokszoros slágerlista-vezetők, negyedik lemezükkel idén februárban örvendeztették meg rajongóikat. A csapat 2020-ban több elismerést is kapott, „Az év hangfelvétele” kategóriában Fonogram-díjjal ismerték el, a Petőfi Zenei Díjat pedig két kategóriában („Az év zenekara”, illetve „Az év férfi előadója”) is elhozta. A zenekar két tagjával a beszélgetés során azt a kérdést feszegettük, mi a sikereik titka és mi adja dalaik varázsát.