Advertise on podcast: Kék Bolygó - Áder János podcastja

A dopaminaz agyban termelődő egyik legfontosabb ingerületátvivő anyag, magyarul aboldogsághormon. A Semmelweis Egészségfejlesztési Központ digitálisgyermekvédelmi szakértője szerint a szülőknek időben észre kell venniük, ha adigitális eszközöket (okostelefon, számítógép) használó gyerekük elkezdi unni afizikai aktívitásokat és kapcsolatokat. Ugyanis ebben az esetben valami másvette át ezek helyét, amik nemcsak az agyi, hanem a mentális fejlődésükre ishatással lehetnek. Pöltl Ákos felhívja a figyelmet arra, hogy az intelligenciátnem szabad összekeverni az érettséggel. Utóbbi jóval később alakul ki afiataloknál. A digitális tudatosítás a szülőnél kezdődik.

Mostmár kutatások is alátámasztják, hogy az okostelefonok megjelenésével és azokhasználatával jelentősen romlik a fiatal korosztály agyi működése. A SemmelweisEgészségfejlesztési Központ digitális gyermekvédelmi szakértője szerint előszörfordul elő az emberiség történetében, hogy egy generáció rosszabbul teljesít,mint az elődei. A Z generációnál, azaz az 1995 után születetteknél ezbekövetkezett. Pöltl Ákos azt mondja, egy emberi agy a 20-as éveink közepérealakul ki teljesen. Ha bizonyos ingereket nem kap meg gyerekkorban, akkor sokfontos képesség rosszul vagy egyáltalán nem tud kifejlődni. A szakember arrahívja fel a figyelmet, hogy 3 éves kor alatt a gyereknek egyáltalán nem lehetnetalálkoznia digitális képernyővel, ehhez képest Magyarországon már az egyórához közelít egy egyéves gyerek képernyőhasználata. Öröm az ürömben, hogy"digitális detox-szal" lehet javítani a rossz folyamatokon.Sokatmondó tény, hogy a globális tech cégek vezetőinek gyerekei kiscsoportos,speciális iskolákba járnak és nem a digitális eszközök használatárafókuszálnak. Mindez nem azt jelenti, hogy a fiatalok egyáltalán ne használjanakdigitális eszközöket, hanem azt, hogy iktassanak be olyan dolgokat(zenetanulás, sport, analóg könyv olvasása, stb), amelyek jobban tudják fejleszteniaz agyi képességeket.

Élelmezésirendszerünk válságban van, a részmegoldások ideje lejárt - vallja Szöllősi Réka. Az élelmiszer-politikai elemző szerint olyan stratégiára van szükség,amely összeköti a táplálkozást, a környezetvédelmet és a gazdaságpolitikát,különben fokozódó civilizációs betegségekkel és környezeti károkkal kellszembenéznünk. A szakember a megoldások egyik fontos elemének nevezte ahús-, és állati eredetű tejtermékek fogyasztásának visszafogását. Felhívtaugyanakkor a figyelmet arra, hogy nem vegánnak kell lenni, de a jövőgenerációjának várhatóan kevesebb java lesz, mint a ma élőknek. A podcastbenszóba kerül a preciziós fermentáció, ami egy érdekes innováció. Mikrobáksegítségével állítanak elő érzékszervi tulajdonságaiban, például a tejhezhasonló termékeket és alapanyagokat. És hogy ez már mennyire nem a távoli jövő,az jól mutatja, hogy egyre többen élnek a világon olyan területeken, ahol aszárazság miatt nehezebb a hagyományos élelmiszermegtermelése, előaállítása.

Gazdaságilag is jelentős szerepelehet az eddig még nem teljesen felhasznált zöldhulladéknak. A mezőgazdaságbanés az élelmiszeriparban már számtalan módon hasznosíthatjuk azt, amire elsőkéntkidobandóként vagy szemétként gondolunk. A Magyar Agrár- és ÉlettudományiEgyetem egyetemi docense szerint minden olyanból, amimelléktermék, tudunk előállítani biogázt, aminek a kétharmad része azmetán, biometán, ezzel gyakorlatilag részben aföldgázt tudjuk kiváltani. Aleksza László azt mondja, jelenleg 300 ezerhektáron használnak szerves anyagot a mezőgazdaságban, ám ez a szám további 150ezer hektárral növelhető lenne, ha kihasználnánk a komposzt nyújtottalehetőségeket. A fiatalok befogadóak, amit mi sem mutat jobban, mint a MATEgödöllői kampuszán a zöldhulladék hasznosítása.  A kampusz területénaz acél, hogy minden zöldhulladékot helyben hasznosítsanakújra. A ProfiKomp vezérgazgatójaként Aleksza László beszámolt arról is,cégcsoportja meghatározó szerepet kíván betölteni a körforgásos gazdaságlétrehozásában - különösképpen a komposztálható bioműanyag hulladékokhasznosítása területén.

A fonaltól az eltűnt családi vagyonig – mi lesz a ruhákkal? #157 by Kék Bolygó - Áder János podcastja

A globálisan növekvő népesség miatt a fenntartható élelmiszertermelés kutatása és fejlesztése a tudományos világ kiemelt jelentőségű területévé vált. Magyarországon is a legfontosabb, hogy minél több itthon megtermelt élelmiszert fogyasszunk, ami egészséges. Tehát - egyebek mellett - mentes legyen a vegyszerektől, vagy például egyre szélesebb körben terjedjen a szabad állattartás. Leginkább a növénytermesztésben a hazai gazdáknak ebben tud segíteni az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. Drexler Dóra ügyvezető azt mondja, az a gazdálkodó, akit ez érdekel, lehet ez minősített bio vagy egyáltalán a fenntartható gazdálkodás iránt érdeklődő termelő, kap vetőmagot tőlük, több fajtát, ahányat ő el tud egy adott homogénnek tekinthető táblán vetni, és megnézik, hogy az ő életszerű körülményei között ezek a fajták, vagy akár fajok, kultúrák hogyan teljesítenek öko vagy extenzív művelési módon. Az okleveles növényorvostól megtudhatják, miként tud a talaj több vizet megtartani, hogyan lehet ellenállóbbá tenni a hősokkoknak a szőlőművelést és védekezni az amerikai szőlőkabócák ellen.

Alkalmazkodás az aszályhoz – népmesei fordulat? #155 by Kék Bolygó - Áder János podcastja

Nyáron működnek a legnagyobb hatékonysággal a napelemek. A napenergia felhasználásának részarányát tekintve Magyarország a világ élbolyába tartozik. Ezért is fontos a budapesti Műegyetem által is validált akkumulátor-szimulációs modell, amit a magyar Planergy Solutions fejlesztett ki. A nagy ipari fogyasztóknál az energiatárolók műszaki és pénzügyi modellezésével támogatják a bevételi források és kiadások részletes elemzését. Ennek segítségével az adott projekt számára optimális teljesítményű napelemes és akkumulátoros rendszer meghatározásával tudnak a nagyipari felhasználók olyan megoldást találni, ami tipikusan 30-70 százalékban tudja biztosítani az önellátást a villamosenergia terén. Szűcs Marcell ügyvezető szerint az energiapiaci szereplőknek, a tanácsadóknak, és a mindenkori kormánynak is kiemelten fontos közös feladata azt tudatosítani, miként lehet a leghatékonyabban megtermelni és felhasználni az energiát.

1980 óta Európa a legjobban melegedő kontinens a világon. Az egész földrészen visszaszorulóban van a hó és a jég - mondja a HungaroMet munkatársa. Lakatos Mónika éghajlati szakértő szerint Magyarországon - részben emiatt - különösen sérülékeny a vízháztartás, folyóink vízpótlása. Az 1901-ig visszanyúló adatsorokban azt látják, hogy egyetlen évszak csapadékmennyisége csökkent szignifikánsan, ez pedig a tavasz. A legtöbb esetben kevesebb napon hullik le ugyanaz a csapadékmennyiség. Ez, és az egyre gyakoribb szeles időjárás miatt nem jut elegendő víz a földekbe. Ráadásul - az előrejelzések alapján - azt valószínűsítik, hogy a téli, tavaszi aszályt követő nyáron akár 20 százalékkal kevesebb lehet az eső.

Egy magyar vállalkozás nyújt megoldást a növényeknek az aszályos időszakra. A FitoWool egy jelenleg alulhasznosított természetes erőforrást – a gyapjút – magas hozzáadott értékű, fenntartható megoldássá alakította. Veres Andrea növényorvos, az Agrologica Kft. társalapítója szerint a gyapjú ugyanis nem hulladék, hanem megújuló, biológiailag lebomló alapanyag. A gyapjú pellet egyik legfontosabb előnye a talaj vízmegtartó képességének javítása. A gyapjú természetes szerkezete lehetővé teszi a víz hatékony megkötését és fokozatos leadását. Továbbá elősegíti a talajélet újraélesztését a mikroorganizmusok támogatásával, a humuszképződés ösztönzésével és egy hosszú távon termékeny, ellenálló talajszerkezet kialakításával. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem címzetes egyetemi docense megjegyzi még azt is, hogy a termékük hozzájárul a vegyszerhasználat mérsékléséhez.

Nincs új a Nap alatt. Napjaink trendinek nevezett hívószava lett a fenntartható életmód. Az elmúlt évtizedek alapján ez valahol érthető is, de száz évvel ezelőtt vagy még korábban ez a mindennapok részét képezte. Április 22-én a szentendrei Skanzenben nyílik egy kiállítás "Együtt a fenntarthatóságért!" címmel, amelyen bemutatják eleink jó gyakorlatait, együttal tippeket adva a látogatóknak arra, hogy ezt a jelenben miként kivitelezhetik. Nagyné Batári Zsuzsanna főigazgató-helyettes a podcastben bemutatja a tárlatot, mesél a burgonya felhasználásáról, biokertekről, a gyógynövények szerepéről, illetve a jóllétünkről.

Az úgynevezett környezeti teljesítmény indexben Magyarország még az Egyesült Államokat is megelőzi. Ez a mutató az országok környezeti egészségének és ökoszisztémia-életképességének mérőszáma. Bartus Gábor környezetgazdász a 150-ik Kék Bolygó podcastben arról is beszél, hogy a kínai zöldfordulat háttere azért még igencsak barna, valamint hogy az amerikaiaknak a legrosszabb az ökológiai lábnyoma a világon. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára is azon kutatók között van, aki a bruttó hazai termék indexét, ismertebb nevén a GDP-t, szeretné megváltoztatni, ugyanis a Földön a környezeti és humán erőforrások is hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez, illetve az életminőséghez. Egészségesebb környezetben jobban és tovább élhetünk, tehát az egészségügyre kevesebbet kell költeni, tovább tudunk dolgozni. Vagy minél több a képzett ember, annál nagyobb az esélye az új, innovatív megoldások létrehozásának.

Amikor a hagyomány és az innováció találkozik egymással. A régi magyar parasztházak kialakításánál nem volt ismeretlen a szalma. Ugyanakkor számtalan tévhit van azzal összefüggésben, hogy a mai korban is lehet-e használni. Csak Franciaország területén nagyjából 5000 szalmabála épület áll jelenleg is, és számuk napról napra növekszik. Vannak közöttük egyetemek, iskolák, irodaházak, komplexumok, sportlétesítmények, óvodák, villák, passzív házak, lakóházak, és még rengeteg más funkciót ellátó építmény. Egy magyar házaspár - egyetemi kutatásokkal alátámasztva - bebizonyította a szalmabála-építés hatékonyságát a hőszigetelés, az energia és hangszigetelés terén. Stverteczky Tímea, a terméket gyártó SSH-System Kft. pénzügyi vezetője azt mondja, a szalmapaplan tökéletes azokra a szerkezetekre, ahol az a cél, hogy jó páraközlekedés, páragazdálkodás legyen az épületben. Sok esetben tapasztalni penészedést azoknál a házaknál, amik esetleg úgy lettek leszigetelve a hőhidasság miatt, vagy műanyag szigeteléssel, hogy nem tud a pára közlekedni, és megjelenik a penész a sarkokban, a mennyezeten.

A világ legnagyobb autóipari konszernjei is felfigyeltek egy maroknyi magyar mérnökcsapat találmányára. Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője azt mondja, termékük egy szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet. Újításuk lényege, hogy az Onli-val felszerelt autók akkumulátorai ugyanakkora töltéssel kétszer akkora távot tudnak megtenni. A Bay Zoltán Kutatóközpont kutatásfejlesztési igazgatója megjegyezte: az Onli előállításakor a víz felhasználása jelentősen csökkent. A magyar fejlesztést a Planet Budapesten mutatták be február végén.

Színészekkel, 21. századi installációkkal, megújult helyszínen, jövőbe mutató, de a jelen kihívásaival és azokra adható lehetséges megoldásokkal várja látogatóit a Planet Budapest február 25-től. A fővárosi Vasúttörténeti Parkban megtekinthető rendezvény több részből áll. Az első 5 napban 100 magyar vállalkozás mutatja be, hogy milyen válaszai vannak a fenntartható élet tekintetében különböző ágazatokban; legyen az az agrárium, az energia vagy a fogyasztás. Ezen belül szakértők 3 napon át konferenciákon is megvitatják ezeket. De hogy emellett valódi élménnyé is váljon a megszerzendő tudás, a gyerekeket és a fiatal felnőtteket is várja a rendező Kék Bolygó Alapítvány március 29-ig a Planet Ride-ra, a Planet Explorers-re és a Planet Heroes-ra. A Föld és az ember története, tizenkét kérdést körbejárandó élménykörút, valamint egy mesés küldetés a fenntarthatóságról, illetve arról, hogyan hatnak az ember döntései a környezetre. Az esemény kivitelezője, Unger Zsolt, az Unger and Partners ügyvezetője beszél a részletekről.