Advertise on podcast: Mester-fogás

Ötszáz éve, 1526-ban kezdődött el az a történelmi korszak, amely alapjaiban változtatta meg Buda és Pest életét. A mohácsi csata és Buda első oszmán elfoglalása után a város a Habsburg és az Oszmán Birodalom küzdelmének egyik legfontosabb színterévé vált. A másfél évszázadon át tartó háborúk, ostromok és politikai változások végül 1686-ban a török Buda pusztulásához vezettek.A kiállítás ezt a különleges és ellentmondásos korszakot mutatja be a BTM Vármúzeumában. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Igazságosabb és testvériesebb világot! Ez volt a vezérgondolata az idei Katolikus Társadalmi Napoknak, amelyet szeptember 18. és 20. között rendeztek Kaposváron. A mottót a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1996-ban kiadott, jelentős szociális körlevelének címéből vették kölcsön, hiszen a témája ma is egyre aktuálisabb, és jól tükrözi a házigazda, Varga László megyéspüspök különleges elhivatottságát a szegények, szenvedők, periférián lévők felé, akiket a Kattárson nagyszámú szervezet képviselt. A műsorban a cigány missziók sátránál készült riportösszeállítást hallhatják, amelyben a Görögkatolikus Metropólia cigánypasztorációs missziójáról és a kaposvári egyházmegye Mélyben és Reményben Alapítványának munkájáról beszélgetünk. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Magyarország egyik legfelkészültebb hivatalos vadmentő állomása a székesfehérvári Sóstó Vadvédelmi Központ, ahol egész évben fogadják és a legkorszerűbb eszközökkel gyógyítják, nevelik a segítségre szoruló hazai védett vadállatokat: emlős-, hüllő- és madárfajokat egyaránt. Ott jártunk, megnéztük a kis betegeket és Dr. Flesch Márton állatorvossal beszélgettünk az itt folyó munkáról. Információ, programok és regisztráció: https://sostoszekesfehervar.hu/vadvedelmikozpont | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A századforduló építészetének kiemelkedő épületei máig meghatározzák Budapest sajátos arculatát és hangulatát. Az építészek és éppíttetők minden részletre ügyeltek, így a pompás bérházakhoz, palotákhoz hozzájuk méltó burkolatok készültek. Előcsarnokok, folyosók, udvarok ezreit díszítették a gyönyörű, magyar gyártmányú, színes, mintás cementlapok, amelyek megmentését, pótlását, újragyártását is célul tűzte ki a kicsiny, magyar manufaktúra. Az Iamart valódi magyar startup cementlap és terrazzó manufaktúra: jellegzetes, élénk színvilággal, folyamatos gyártási innovációval, egyszerre modern és klasszikus mintavilággal. Meglátogattuk alkotóműhelyüket, amelyet Csepel szívében, egy korábbi repülőgépmotor-gyárban alakítottak ki. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület több mint egy évtizede szervez nyári táborokat a hüllők és kétéltűek iránt érdeklődő gyerekek számára. Az idei, június végi Herp tábor helyszíne a Mátra volt, ahol több mint harminc, 10 és 18 év közötti fiatal ismerkedhetett a hazai és a tájegységre jellemző fajokkal. Részt vettünk az egyik terepi megfigyelésen, beszélgettünk a gyerekekkel és a táborvezető felnőttekkel. A tábor vezetője, főszervezője: Dr. Babocsay Gergely, az MME Kétéltű és Hüllővédelmi Szakosztály elnöke. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Görög eredetű latin szó, „kísérőt”, „követőt” vagy „szolgát” jelent. A katolikus egyházban a szertartásokon szolgálatot teljesítő, felavatott világiakat jelöli. A váci egyházmegyében több mint 250 ilyen világi férfi szolgál a plébániákon. Avatásuknak, komoly képzésüknek régi hagyománya van. Marton Zsolt megyéspüspök júniusban találkozóra, közös töltekezésre, rekollekcióra hívta meg őket – feleségükkel együtt. Több mint 130-an eljöttek. A lelkinap témája a krisztusi tanítványság, a vendég előadó Fábry Kornél Esztergom-Budapesti segédpüspök volt. Hogyan értékelődik fel a szerepük a paphiányos egyházi valóságban, mi a feladatuk, mit tehetnek és nem tehetnek, és főleg, miért szép ez a hivatás? Ezekről, és a váci jó gyakorlatról beszélgetünk a mai műsorban a résztvevő püspök atyákkal, és az akolitusképzésért felelős Farkas László atyával. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Az idén végzett kosárfonó, takács, szőnyegszövő és nemezkészítő hallgatók vizsgamunkáit mutatja be a Hagyományok Háza júniusban nyílt, különlegesen szép tárlata. A kiállítás a kétéves képzést befejező 30 újdonsült kézműves alkotásain keresztül végigkíséri azt az összetett folyamatot, amely a legegyszerűbb technikai fogások elsajátításától a mesterien kivitelezett kézműves termékek elkészítéséig vezet. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Lelkes Gergely festőművész legutóbbi, költői szépségű absztrakt képeit megrendítő téma ihlette. Édesanyja utolsó éveit végigkísérve, a testi-szellemi elfogyás stációit vele együtt végigszenvedve születtek meg a festmények, amelyeken az emberi elmúlás nagyon is prózai tapasztalatait a szeretet, a remény, a hit lényegíti át belső ragyogássá. Lelkes Gergely 1971-ben született, a Képzőművészeti Egyetemen szerzett mesterdiplomát. Virtuóz rajz-és festőtudással párosuló mély és képzett hite, egyházi elkötelezettsége a szakrális terek ihletett alkotójává is emeli, több katolikus templom és kápolna belső figurális kifestése is kötődik a nevéhez. A kiállításain azonban inkább egyéni, szenvedélyes hangvételű, ugyanakkor rendkívül finom és érzékeny nonfiguratív festészetét ismerheti meg a közönség. A kettő egységet alkot, és a Maradék fény című kiállítás absztrakt édesanya-ábrázolása éppúgy Istenhez emel, mint a rádi katolikus templom angyalai és gyermek Máriája. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Pesti egyik legforgalmasabb csomópontjában, kórházaktól, múzeumtól, egyetemektől körülfogva bújik meg az Orczy-kert. Körös-körül elképesztő forgalom: a föld alatt metró a levegőben repülők, a felszínen az autópálya-szerű Üllői út – és bármilyen hihetetlen, de az elképesztő zajjal dacolva, ebben a belvárosi kis oázisban, madarak százai, fészkelnek, táplálkoznak, élik vidáman mindennapjaikat. Ha nincs időnk kimenni a hegyekbe, a természetbe, elég ha itt megállunk, körülnézünk, hallgatózunk kicsit, – akár még különleges, városban szokatlannak tűnő madárfajokkal is találkozhatunk. Kis öröm, felüdülés a napi rohanásban. Persze nem elég nézni, látni is tudni kell. Dr Fuisz Tibor madárkutató biológus évek óta vezet madársétákat az Orczy kertben. Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársaként. Április közepén csatlakoztunk az egyik csoportjához. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A japán képregények világméretű elterjedése nyomán egyre nagyobb figyelem irányul Hokuszai mester 19. századi rajzgyűjteményére, aminek ő maga a Manga nevet adta, és amiről ma sokan úgy tartják, hogy belőle ered a kortárs manga. A szó jelentése: változatos, szabadon áramló rajz. A Néprajzi Múzeum új, Manga Hokuszai Manga című kiállítása a múlt és popkultúra izgalmas találkozása. A műsorban megszólal: Dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója; Takaguchi Masanori, a Japán Alapítvány budapesti irodájának igazgatója; Almási Ama muzeológus, a tárlat magyar kurátora. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Székesfehérváron jártunk, ahol egy több éve zajló ürgetelepítési program befejező állomásán vettünk részt. Dr Flesch Márton állatorvossal, a program koordinátorával, és Lendvai Gábor biológussal, az MME helyi csoportjának vezetőjével beszélgettünk. (Fotók: Gájer Erika, Szél Felícia, Pozsgai Nóra) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

az Ócsai Tájház húsvétváró családi kézműves programjára látogatunk el, és természetesen ismerkedünk a bemutatóhely gazdag néprajzi kincseivel is. A kalauzunk Erdő Bálint Zsuzsanna tájházvezető. Budapesttől 30 kilométerre délre, az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál fekszik az Ócsai Tájvédelmi Körzet. A vidék talán legizgalmasabb része kulturális szempontból az ócsai Öregfalu, eredeti faluszerkezetével, régi stílusú kis parasztházaival, Árpád-kori templomával és élő néphagyományaival. A Duna–Ipoly Nemzeti Park fenntartásában álló Tájház programjai a kultúr- és vallástörténeti, néprajzi értékek mellett a természet értékeit is megismertetik a látogatókkal. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Lehet, hogy meglepő -- annál is inkább, mert a népszerű és népszerüsítő nyugat-európai és amerikai sorozatok tudomást sem vesznek róla -- de tény, hogy a vikingek ismerték őseinket, és tanultak tőlük! Katona Csete Kubinyi András-díjas történész, Középkor-kutató, a Debreceni Egyetem adjunktusa már a mester képzését is Izlandon végezte, hogy első kézből tanulmányozhassa ezt az érdekes kultúrát. Legutóbb kutatóútja pedig az Unesco Világörökség egykori középkori svéd viking városba, Birkába vezette, ahol a vikingek keleti, és ezen belül magyar kapcsolatait vizsgálta. (Fotó: Röstai tarsoly ©Katona Csete) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Hogyan éltek, hogy néztek ki (akkor most volt szarvuk vagy nem?); harcoltak-e a nők, hogyan bántak beteg és fogyatékkal élő társaikkal, meddig hajóztak el Nyugatra... és a távoli Keletre? Vendégünk Katona Csete Kubinyi András-díjas történész, a Debreceni Egyetem Történeti Intézetének adjunktusa. (Fotó: unideb.hu) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Közel 40 éve foglalkozik a kovácsmesterséggel. Késeit, kardjait hagyományos módszerekkel készíti, mert vallja, hogy a valódi minőséget a hagyományos kézműves módszerek eredményezik. Fő specialitása a damaszk acél, amely ma újra reneszánszát éli, és a japán kard, amelyről könyvet is írt. De éppúgy otthon van a korhű technikák és kardok területén. És a Balassi-kardot is ő kovácsolja, a díj alapítása óta. Műhelyéből nem kerülnek ki egyforma darabok, minden tárgya egyedi, egyszeri és megismételhetetlen. A markolatokat kizárólag természetes anyagból, sokszor igen ritka portékából készíti, melyeknek már a nevük is különleges: sivatagi vasfa, wenge, bokote, zirikote, ében, banksia… De felhasznál csontokat, halbőrt, sőt, fosszíliákat is. Bonyhádi műhelyében jártunk. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra