Advertise on podcast: Kék Kanapé - Az Emberség Erejével Alapítvány podcastja

Kiss Judit Ágnes költő, író, meseíró, drámaíró, tanár, oboista. Mostanában talán leginkább író. Témái között női sorsokat találunk, legutolsó könyvében, az Egy nőalak szürke kontúrjában egy szexuálisan bántalmazott kamaszlány sorsát ismerhetjük meg. És szóba jött a Szó című verse is, melynek köszönhető a közelmúlt új szinonimája, a meleg-magyar. A Kék Kanapé vendégével beszélgettünk arról, hogy miért rúgták ki időnként egy-egy iskolából, a mai irodalmi közéletről, vagy annak hiányáról. Tartalom 03:59 – „A babarókából lett brand” 08:05 – „Júliát játszani nagyon sok sminkkel” 16:33 – „Valamivel több pénz volt az irodalomban” 21:00 – Díjak 27:02 – „…drogot adok nekik, azért vagyunk ennyire jóban” 31:10 – Szankciók 32:28 – „Hova lesznek az olvasók?” 36:30 – „M’ért nincs meleg vacsora?!” Aki kérdez: Balogh Robert Szignál: Kiss Irina Arculat: Biacsics Renáta – Renyagyár A Kék Kanapéról bővebben itt olvashatsz.

Az Emberség Erejével Alapítvány minden évben díjazza azokat a magánszemélyeket és civil közösségeket, amelyek a nyitott, toleráns, szolidáris és befogadó társadalomért tettek kimagaslóan sokan a dél-dunántúli régióban. A 2023-as év díjazottja magánszemély-kategóriában Tölgyfa Gergely volt, a pécsi művészeti gimnázium (most már) volt tanára, vele egy korábbi adásunkban beszélgettünk. A civil közösség kategória díjazottja a PONT – Pécsi Oktatási-Nevelési Társulás volt – ezúttal két alapítóval, Spanicsek Valentinával és Bosák Leventével beszélgettünk.  Tartalom 01:10 – Nehéz idők 09:39 – Zebraszerda 18:53 – „A tananyag radikális alakítására van szükség” 25:25 – „Nehéz megmagyarázni, hogy eddig miért nem” 31:45 – „A tanárokat kéne tolni” Aki kérdez: Pincehelyi Zita Szignál: Kiss Irina Arculat: Biacsics Renáta – RenyagyárA Kék Kanapéról bővebben itt olvashatsz.

Tóth Krisztina talán az egyik legkedveltebb, legismertebb magyar író, költő, tíz verseskötete és nyolc prózakötete jelent meg, ír meséket is, műveit tizenöt nyelvre fordították le. Utolsó prózakötete, a Majom szeme a kortárs magyar irodalom megkerülhetetlen alkotása lett. Az írói szerep megváltozásáról, a sikerről, és a kortárs magyar irodalom nemzetközi fogadtatásáról is kérdezte Balogh Robert. Tartalom 02:38 – „Az maga volt a pánik” 04:50 – „Emberként nem a földgolyón keresed az otthonodat” 09:23 – „Szakállas fickók beszélgetnek egymás munkáiról” 15:27 – A fehér bot és a rák 20:06 – A majom szeme 24:00 – „Rá vagyunk szorulva a fordítókra” 27:22 – „Erős értelmiségellenes hangulat van” 30:35 – Ahonnan látni az eget Aki kérdez: Balogh Robert Szignál: Kiss Irina Arculat: Biacsics Renáta – Renyagyár A Kék Kanapéról bővebben itt olvashatsz.

Az Emberség Erejével Alapítvány minden évben díjazza azokat a civil közösségeket és magánszemélyeket, akik a nyitott, toleráns, szolidáris és befogadó társadalomért tettek kimagaslóan sokat a dél-dunántúlon a civil kurázsi szellemében. A 2023-as Emberség-díjat civil közösség kategóriában a PONT – Pécsi Oktatási-Nevelési Társulás, magánszemély kategóriában pedig Tölgyfa Gergely, a pécsi művészeti gimnázium egykori tanára kapta. Két részben mutatjuk be a díjazottakat – elsőként Tölgyfa Gergellyel beszélgettünk, aki az első pécsi tanárok között volt, akik polgári engedetlenségi akcióba kezdtek, hogy felhívják a figyelmet a pedagógusok helyzetére. Egyúttal az első fővároson kívüli tanár is, aki emiatt elvesztette az állását. Harc, elengedés, belátás, gyász – új remény. Nagyjából így írható le Tölgyfa Gergely elmúlt nyolc hónapja. Most az El Caminóra készül. Tartalom 02:00 – „Megfigyelők világában élünk” 08:27 – „A tanárok többsége jó gyerek” 23:30 – „Kipróbálni olyan élethelyzeteket, amiket egyébként nem merek kipróbálni” 29:50 – „Tagadhatom, de hát ez történik” 32:30 – Brian: „Vegyetek már le innen!” 34:20 – El Camino Aki kérdez: Pincehelyi Zita Szignál: Kiss Irina Arculat: Biacsics Renáta – RenyagyárA Kék Kanapéról bővebben itt olvashatsz.

Mit jelent az írói szerep? Vajon létezik-e társadalmi megbízatás ma az írók részére? A szociális érzékenység az valami ritka betegség mostanság? Mennyire macsó a kortárs magyar irodalom közege? Ilyen és hasonló kérdésekkel ostromolta Erdős Virág költő, író, drámaírót a Kék Kanapé új epizódjában Balogh Robert, és bő fél óra alatt megfogtak több róka fogta csukát is. Tartalom 02:05 – „Egyik nyomorult próbál a másik nyomorulton segíteni” 05:44 – „Mintha valami ritka betegség lenne: szociális érzékenyég” 11:37 – A műfajok és a tipográfiai szemérmesség 14:45 – Gender és irodalom 20:12 – „Pécs nagyon rajta van a térképen” 25:09 – Egy mondat 33:20 – „Egy író nem lehet foglya a saját életkorának” Aki kérdez: Balogh Robert Szignál: Kiss Irina Arculat: Biacsics Renáta – Renyagyár A Kék Kanapéról bővebben itt olvashatsz.

A jövő elkezdődött. Túlzásnak tűnhet a kijelentés, pedig az, hogy van kéttucat egyetemista fiatal, aki jelentkezett egy hosszú távú képzési és gyakornoki programba azért, hogy tanuljon, és aztán a diszkrimináció csökkentésén dolgozzon, az mindenképpen jó jel. Az Aspektus Csoport négy szervezet – a debreceni Alternatív Közösségek Egyesülete, a miskolci Dialóg Egyesület, a pécsi Emberség Erejével Alapítvány, a szegedi Motiváció Műhely – összefogásából jött létre. A szervezetek négy nagy múltú egyetemi városban működnek és olyan régiók központjai, amelyek az Európai Unió legszegényebbjei között vannak. Az Aspektus Csoport célja a demokrácia építése, elsősorban a részvételiség, a civil társadalom kapacitásainak fejlesztése és a hálózatosodás által. A képzési program célja az volt, hogy felkészítse a résztvevőket arra, hogy megértsék a diszkrimináció működését és hatásait egyéni, közösségi és rendszerszinten is, majd eszközöket sajátítsanak el ennek csökkentésére. A gyakornokkal és mentorokkal Pincehelyi Zita beszélgetett. Tartalom 01:32 – Arató Vilja (Pécs) 08:14 – Bodó Molly (Pécs) 10:49 – Mádi Szilvia (Szeged) 14:42 – Halász Csenge (Szeged) 19:07 – Molnár Ágnes (Debrecen) 24:18 – Stoll Zsófi (Debrecen) 35:31 – Király Réka (Miskolc) 43:32 – Budai Katalin (Miskolc) Aki kérdez: Pincehelyi Zita Szignál: Kiss Irina Arculat: Biacsics Renáta – Renyagyár A Kék Kanapéról bővebben itt olvashatsz.

Karafiáth Orsolya egyedi alakja a magyar irodalomnak, költő, író, vezet beszélgetéseket, újságot ír, szerkeszt, s közben nem veszi magát túlságosan komolyan, akár még magát is képes kinevetni, közben mégiscsak valami fontosról beszél. Balogh Robert beszélgetett vele. Tartalom 02:13 – „A házi feladatot írtam rímekben” 04:34 – „Rendőrségi ügy lett a vége” 13:43 – Média off 14:37 – „Most pont kielégít a színház” 17:27 – „…és azt mondta: – Megvárom, míg éhes leszel” 21:00 – „Szép függőrepertoárom volt” 23:09 – Darab és trilógia 24:34 – „Teljes szimbiózis” Aki kérdez: Balogh Robert Szignál: Kiss Irina Arculat: Biacsics Renáta – Renyagyár A Kék Kanapéról bővebben itt olvashatsz.

Nyers Szilvia szociális munkás, szociálpolitikus, közösségfejlesztő, a PTE tanársegédje, az egyetem doktorandusz hallgatója, a Pécs Bike Maffia egyik alapítója – és önkéntes, természetesen. Mi a különbség segítés és jól segítés között? Hol a határ kliens és segítő között? Mi kell egy maffia kiépítéséhez? A civil létezés kérdéseiről beszélgettünk. Tartalom 06:30 – „Eljártam Budapestre képződni” 09:30 – „Az önkéntesség hogy lehet kényszer? Hát így” 12:25 – Erasmus+ 17:55 – Dr. Bike 24:00 – Pécs Bike Maffia – a kezdetek 35:50 – „A tűzfalak nagyon jól el tudják rejteni a szegénységet” 40:16 – „Ne váljunk kényszeres segítővé” 44: 30 – „Csak a célt látom a végén” Aki kérdez: Pincehelyi Zita Szignál: Kiss Irina Arculat: Biacsics Renáta – Renyagyár Fotó: Ruprech Judit A Kék Kanapéról bővebben itt olvashatsz.

Simon Bettina író, költő, művészettörténész. Miskolcon született, Pécsett nőtt fel, jelenleg Budapesten él. Szabadfoglalkozású, írásból, fordításból, szerkesztésből tartja fenn magát. Első, Strand című kötete a JAK-füzetek sorozatban jelent meg. Simon Bettina a harminc körüli generáció különös hangú alakja, egyedi hangulatai tiszta mondatokban villannak fel, meglepő asszociációból születnek meg a versei, amelyek kizökkentenek a saját hétköznapjainkból. Simon Bettinát az írásról, a szabadságról, a nőiségről, s a minket körbevevő világról kérdeztük. Tartalom 02:15 – „A hovatartozásban van egy köztes állapot” 07:25 – „Én nem gondoltam arra, hogy szeretnék kötetet” 10:57 – Mások által csinosnak mondott 16:38 – Mellékhelyiség-ciklus 17:50 – Szex – trauma, tabu? 23:23 – Kiszolgáltatottság 26:16 – „Rengeteg állat a vonatból” Aki kérdez: Balogh Robert Szignál: Kiss Irina Arculat: Biacsics Renáta – Renyagyár Fotó: Oravecz Dénes A Kék Kanapéról bővebben itt olvashatsz.

Közösségi részvétel, részvételiség, közösségi költségvetés. Néhány olyan fogalom, amivel az elmúlt években egyre többször találkozhattunk Magyarországon. De mitől válik egy kezdeményezés valóban közösségivé és részvételivé? Aktívabbak lesznek-e az állampolgárok, a döntéshozók valóban hajlandóak-e megosztani a hatalmat? Korlátozott hatást érnek el ezek a programok, esetleg a jövő önkormányzását vetítik előre? A Kék Kanapén ezekre a kérdésekre is kerestük a választ beszélgetőtársainkkal, Reszkető Petrával, Kiss Gabriellával és Peták Péterrel.  Pécsen a témának aktualitást ad, hogy előkészületben van a város első közösségi költségvetése: vagyis az önkormányzat bevonná általa kezelt közpénz egy részének elköltésébe a pécsieket. A választott képviselők szabályozott, átlátható formában átadják a döntés felelősségét a lakosságnak egy nyilvános folyamat keretében. A választópolgárok jellemzően kisebb léptékű fejlesztési projekt-ötleteket javasolnak, az önkormányzat hivatali apparátusának szakmai szűrője után pedig a legalkalmasabbnak tűnő fejlesztési ötletekből szavazást ír ki a városlakók számára. Ezeket végül az önkormányzat saját fejlesztési projektjeként valósítja meg. A harmadik részben Peták Péter beszélt a Változtassunk a helyi demokrácia kultúráján! projektről, részvételiségről és a pécsi szálról. Az adás eredetileg a PécsTv 2022.12.02-én megjelent Közelítés című műsoronák hangfelvétele. Itt tekinthető meg! Aki kérdez: Gerner András Szignál: Kiss Irina Arculat: Biacsics Renáta – Renyagyár A Kék Kanapéról bővebben itt olvashatsz.

Nemes Csaba egyedi alkotója a kortárs festészetnek. Különböző korszakaiban más-más területét járja be a művészetnek – a rendszerváltozás után a szabadság megélésének vizuális formáit kutatta, pályája jelenlegi szakaszában pedig az absztrakt festészet mai lehetőségeit vizsgálja. Tartalom 01:05 – „Mondták, hogy menjek, és fussak egy kört a ház körül” 05:30 – „Zárványban élünk” 12:20 – „Dübörög az utcán a történelem” 17:50 – „Az öncenzúrának kifejezetten komoly hagyományai vannak Magyarországon” 24:45 – New York-i hónapok – „Úgy éreztem, mindennap lemaradok valamiről” 29:35 – Párizs, Pompidou Központ 38:50 – „Azért félnem nem kellett” Aki kérdez: Balogh Robert Szignál: Kiss Irina Arculat: Biacsics Renáta – Renyagyár A Kék Kanapéról bővebben itt olvashatsz.

Közösségi részvétel, részvételiség, közösségi költségvetés. Néhány olyan fogalom, amivel az elmúlt években egyre többször találkozhattunk Magyarországon. De mitől válik egy kezdeményezés valóban közösségivé és részvételivé? Aktívabbak lesznek-e az állampolgárok, a döntéshozók valóban hajlandóak-e megosztani a hatalmat? Korlátozott hatást érnek el ezek a programok, esetleg a jövő önkormányzását vetítik előre? A Kék Kanapén ezekre a kérdésekre is kerestük a választ beszélgetőtársainkkal, Reszkető Petrával és Kiss Gabriellával. (A beszélgetés első része szombaton, a második vasárnap kerül adásba.) Pécsen a témának aktualitást ad, hogy előkészületben van a város első közösségi költségvetése: vagyis az önkormányzat bevonná általa kezelt közpénz egy részének elköltésébe a pécsieket. A választott képviselők szabályozott, átlátható formában átadják a döntés felelősségét a lakosságnak egy nyilvános folyamat keretében. A választópolgárok jellemzően kisebb léptékű fejlesztési projekt-ötleteket javasolnak, az önkormányzat hivatali apparátusának szakmai szűrője után pedig a legalkalmasabbnak tűnő fejlesztési ötletekből szavazást ír ki a városlakók számára. Ezeket végül az önkormányzat saját fejlesztési projektjeként valósítja meg. A második részben Kiss Gabriellát, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét arra kértük, meséljen nekünk egy játékos ötletserkentő eszközről, amit Helsinki önkormányzata dolgozott ki annak érdekében, hogy minél több értékes javaslatot gyűjthessenek be a választóiktól. Tartalom (2. rész) 01:00 – Helsinki kártya 08:17 – Nagy pénz, nagy projekt 14:45 – A ferencvárosi modell 21:58 – „A képviseleti demokráciát is meg kellett tanulnunk” Aki kérdez: Pincehelyi Zita Szignál: Kiss Irina Arculat: Biacsics Renáta – Renyagyár A Kék Kanapéról bővebben itt olvashatsz.