Advertise on podcast: Auditórium

Megoldás lehet-e a cohousing a lakhatási problémákra? Egyáltalán mi is pontosan a cohousing, vagyis a lakásközösség? Milyen építészeti vetületei vannak? Zubreczki Dávid vendége Babos Annamária, a Cohousing Budapest Egyesület társ-elnöke és alapítója, akivel érdekes szempontok alapján járják körbe a cohousing témakörét. Bővebben az Építészfórumon: https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--babos-annamaria-a-cohousing-a-valasz-a-lakhatasi-valsagra- 

Herczeg Ágnes, Mőcsényi Mihály-díjas táj- és kertépítész, a Pagony Iroda társalapítója és vezetőtervezője, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a MATE Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszékének docense.  Diplomáját a Budapesti Kertészeti Egyetemen szerezte, majd később a Magyar Tudományos Akadémia képzési programjaiban, valamint bécsi és luccai ösztöndíjasként bővítette tudását. Tervezőként számos köztérmegújítás fűződik nevéhez, többek közt Tihanyban, Balatonfüreden, Szombathelyen és Székelyföld számos településén. Térségi szintű munkái közül a Dörögdi-medence, és az erdélyi Csomád-Bálványos régió rendszerváltozás utáni fejlesztése emelkedik ki.  Neve mára a szorosan összekapcsolódik a történeti kertekkel, hiszen nem csak kutatja a hajdani magyar kertművészetet, de sokat is tesz annak megőrzéséért, feltámasztásáért. Több kastély-, kolostor- és várkert rekonstrukciójában vett részt, egyebek mellett Turán, Szabadkígyóson, a budai Várban, Szerencsen, Devecserben vagy épp Várpalotán. A tervezés mellett kiemelkedő fontosságú munkája a Magyar Kertörökség Alapítvány létrehozása és vezetése.  Tervezői és szakmai közéleti tevékenységén túl számos cikk, könyv szerzője, szerkesztője, fordítója, kiadója, az Ars Topia Alapítvány kalákamozgalmának vezetőjeként pedig több ezer önkéntes munkáját segítette az elmúlt évtizedekben. 2023 óta a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja. Olvass még többet az Építészfórumon! 

Bereczky Ákos, okleveles építőmérnök, aktív- és mikromobilitási szakértő Köztársasági ösztöndíjjal végzett a Budapesti Műszaki Egyetem német nyelvű képzésén, egy félévet pedig a karlsruhei műszaki egyetemen hallgatott. Kezdetben generálkivitelezésben, majd környezetvédelmi tervezésben és közműtervezőként dolgozott, ösztöndíjasként Németországban is.  2013-tól hat éven át kerékpáros stratégiai koordinációval foglalkozott a Budapesti Közlekedési Központban. Előadott a hollandiai VeloCity konferencián, és részt vett Budapest kerékpáros térképének újrakiadásában, mely kilenc év szünet után, 2018-ban jelent meg újra. A főváros Kerékpárforgalmi Főhálózati Tervének egyik megalkotója. Tagja volt a Budapesti Mobilitási Tervet, a Budapest Közúti közlekedésbiztonsági stratégiáját, valamint a Kerékpározható közutak című Útügyi Műszaki Előírást kidolgozó csoportoknak is.  A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum új állandó kiállításának előkészítéséhez tanulmányt írt a magyarországi kerékpárközlekedés történetéről, melyhez életútinterjúkat készített. Tíz éve foglalkozik a magyarországi iskolák mobilitásával: 2022 óta 9000 diákot vontak be az ezzel kapcsolatos kutatásba.   Jelenleg az Értékterv Kft. mikromobilitási szakértője és a Heti Fortepan blog társszerzője. Nős, három gyermek édesapja. Olvass még többet az Építészfórumon! 

Kruppa Gábor, Ybl-díjas építész.  A Budapesti Műszaki Egyetem építészkarán végzett 1990-ben. Egy hollandiai tervezési gyakorlat után, 1992-től részt vett Erick van Egeraat Andrássy úti épületfelújítási munkájában. Később a holland építész budapesti irodáját vezette öt éven keresztül. Ezt követően a Gresham palota átépítésének vezető építészeként a magyar szecessziós építészet egyik remekművének megfiatalításán dolgozott. Itt szerzett tapasztalatait hasznosította később, amikor Eszterháza, Püspökszentlászló, Gödöllő műemléképületeivel foglalkozott a Kima Stúdió munkatársaként. Itt lehetőséget kapott határozott formavilágú és karakteres kortárs épületek tervezésére is. Ezek közül a Magyarország pozsonyi Nagykövetsége, Újpalota katolikus temploma és a velencei Bence-hegyi kilátó a legkiemelkedőbb alkotások.  Az ingatlanpiaci válság, a tervezési munkák visszaesésének idején műszaki ellenőrként dolgozott a mátraverebély-szentkúti zarándokközpont építkezésén. Nyaranta építészhallgatóknak táborokat szervezett, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs vezetőjének szakmai programját segítve falusi közösségi házak felújításával. A Műegyetemmel meghívott oktatóként a mai napig kapcsolatban van.  2018-ban megalakította saját építészirodáját, aminek első munkái a Miniszterelnökség belsőépítészeti tervezése, illetve a Pénzügyminisztérium várbeli épületének felújítása volt. Nemzetközi tervpályázaton a KÖZTI-vel elnyerték a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új Campusának tervezését.  Olvass még többet az Építészfórumon! 

Balogh Samu várostervező, Budapest főpolgármesterének kabinetfőnöke. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetemen szerzett BSC diplomát mint építőmérnök. A tájépítészeti karon tett rövid kitérőt követően Stockholmban folytatta tanulmányait, ahol a KTH Sustainable Urban Planning and Design szakán szerzett mesterfokozatot. A magyar és svéd főváros mellett élt hosszabb-rövidebb ideig Firenzében, Amszterdamban, Kolozsváron és Párizsban is, ám a város iránti érdeklődését alighanem Wekerletelepről hozza, ahol felnőtt.  Budapesten eleinte civil kezdeményezésekben vett részt. A Járókelő Egyesülettel átdolgozták a brit Egészséges utcák programot a magyar főváros viszonyaira, és részt vett a ferencvárosi Kiserdő megvédéséért folytatott sikeres ellenállásban is. Jelenleg a főpolgármester kabinetfőnökeként dolgozik, ahol a várostervezés és közlekedésfejlesztés felügyelete is a feladatai közé tartozik. Aktív szerepe volt abban, hogy megkezdődött a pesti alsó rakpart fokozatos átalakulása taktikai és közösségi eszközökkel. Részt vett az Otthon Budapesten stratégia megalkotásában is, mely a kiköltözés okozta ingázás és az ingázás szülte problémák miatt fokozódó kiköltözés ördögi körét igyekszik megtörni. Olvass még többet az Építészfórumon! 

Hogyan függ össze a Rákosrendező kérdése Budapest 150 éve eltervezett városszerkezetével? Melyek a főváros leginkább alulértékelt és legígéretesebb területei? És mik is valójában azok az épületek az Oktogonon, amiket a felületes szemlélő lakóháznak néz? Többek között ezekre a kérdésekre felel Zsuppán András, a Heti Válasz újságírója az Auditórium podcast új évadának első adásában.  A Magyar Építőművészek Szövetsége podcastjának, az Auditórium új évadában a 150 éves Budapesttel foglalkozunk, amit igyekszünk a legkülönbözőbb irányokból bemutatni. Ennek megfelelően vendégünk lesz olyan várostervező, aki a fővárosi kabinetben dolgozik, és olyan építész is, aki kiemelt állami beruházások tervezője a fővárosban. Szó esik majd jelenről, múltról és jövőről, kertekről, parkokról, közlekedésről, meg persze jó pár házról is.   Az első rész vendége Zsuppán András lesz, aki egy időben az Építészfórum szerkesztője is volt, jelenleg pedig az egyik legfontosabb építészeti újságíró hazánkban. Vele Budapest városszerkezetének kialakulásáról ültünk le beszélgetni. Először arról kérdeztük, mi is maradt, illetve valósult meg egyáltalán a 150 évvel ezelőtti álmokból, de nagyon gyorsan eljutottunk a rákosrendezői mini Dubajba, majd a haldokló belváros Airbnb-apokalipszisán át a Naplás-tó partjára.    Az Auditórium következő adásának vendége Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke lesz, akivel a most is érintett témák (Rákosrendező, lakhatási problémák) mellett arról is beszélgetünk, hogy milyen is Budapest más európai nagyvárosokkal összehasonlítva.  Az Auditórium a Magyar Építőművészek Szövetségének csütörtökönként jelentkező podcastsorozata, melyben Zubreczki Dávid szakíró, építészeti mesemondó beszélget építészekkel a fenntarthatóságról. A műsor médiapartnere az Építészfórum, ahol a hanghoz képeket, terveket, linkeket és sok más információt találnak az érdeklődők. A podcast a Madaz kiadó gondozásában jelenik meg. Olvass még többet az Építészfórumon!

A Magyar Építőművészek Szövetsége podcastjának, az Auditóriumnak a vendége Gula Tamás világítástechnikai mérnök volt, aki épp úgy dolgozott magyarországi történelmi épületek hagyományos világításán, mint Közel-Keleten a világ legnagyobb fényfelületein. Idén októberben Megépíteni a lehetetlent címmel új, ötrészes dokumentumfilm-sorozat érkezett a National Geographic műsorára, amelynek egyik témája a néhány hete átadott Las Vegas-i Sphere, hektárokban mérhető gigantikus LED-felületeivel valódi világszenzáció.  E mérnöki bravúrokról kérdeztük Gula Tamás világítástechnikai mérnököt, aki igen széleskörű tapasztalatot szerezett ilyen fejlesztésekben. Idehaza részt vett a Magyar Nemzeti Bank, az Országház Látógatóközpontja és a Várkert Bazár vészvilágításának tervezésében, a sümegi várban és a gödöllői Grassalkovich-kastélyban pedig a kiállítóterek megvilágításán dolgozott. Quatarban többek között a 2022-es világbajnokság két stadionjának a Khalifa International es a Zaha Hadid féle Al Janoub Stadion világítási munkaiban is részt vett. Dolgozhatott két Picasso-kiállítás fényein és a Torch Doha Guinness-rekord LED-homlokzatán is.  Olvass még többet az Építészfórumon!

Ez a Magyar Építőművészek Szövetségének podcastjának egy különleges, évadon kívüli epizódja, melyben egy bizonyára sokakat megosztó témával foglalkozunk majd: a gigantikus mérnöki alkotásokkal. Méghozzá azért, mert idén októberben Megépíteni a lehetetlent címmel új, ötrészes dokumentumfilm-sorozat érkezik a National Geographic műsorára. A műsor készítői hatalmas, már-már lehetetlennek tűnő konstrukciók születésébe engednek bepillantást, mint amilyen egy 122 méter hosszú léghajó építése az Egyesült Államokban, vagy épp egy 580 méter fesztávolságú híd felhúzása a Dél-afrikai Köztársaságban. Milyen hatással vannak ezek az építmények az őket körülvevő világra, hogyan hatnak környezetünkre, gazdaságunkra vagy akár a gondolkodásunkra? Mit adnak nekünk és mit vesznek el ezek az innovatív építmények a társadalomtól? Az Auditórium két különkiadásában ezekre a kérdésekre keressük a választ a sorozatban bemutatott alkotások kapcsán. Olvass még többet az Építészfórumon! 

Krizsán András DLA, Ybl- és Pro Architectura-díjas építész, a Modum építésziroda vezető tervezője, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke. Révfülöpön született és nőtt fel, mely máig meghatározza munkásságát.  A Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájába került, ahonnan útja a Balaton-felvidékre vezetett vissza. Számos munkája született ezen a vidéken, melyek közül a révfülöpi evangélikus központ, a zánkai Új Nemzedék Központ, valamint a felsőörsi iskolabővítés a legjelentősebbek. Mindemellett számos kisebb épületével – elsősorban ravatalozóival és temetőkápolnáival – is kivívta a szakma figyelmét. Evangélikusként szoros szálak fűzik az egyházhoz: tervezett nekik kollégiumot, konferenciaközpontot és templombővítést is. Legismertebb szakrális alkotása a kastélydombi Luther-kápolna Budapesten. Megvalósult tervei mellett kiemelkedően fontos a kutatói és szervező munkássága is. 2013-ban elkészítette a Balaton-felvidéki építészeti útmutatót, mely tulajdonképpen a településképi arculati kézikönyvek prototípusának tekinthető Magyarországon. A Falufejlesztési Társaság egyik alapítója, és olyan kezdeményezések motorja, mint a Csütörtöki Iskola vagy a Nagyapám Háza. 2016 óta a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke.  Rendszeresen publikál, könyvei közül a Somogyi Győző grafikussal készített A Balaton-felvidék tájba simuló népi építészete a legismertebb. Munkásságát többek között Ybl-, Pro Architectura- és Kós Károly-díjjal, valamint a Magyar Ezüst Érdemkereszttel ismerték el. Olvass még többet az Építészfórumon! http://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--krizsan-andras

Fazekas Katalin építész, a Kettőpera Stúdió társalapítója és vezető tervezője.  2008-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett építészként, diplomamunkája elnyerte a Magyar Építész Kamara, a Hauszmann Alajos és a Graphisoft Diplomadíjat, majd Junior Príma Díjjal tüntették ki. Szakmai tapasztaltokat az Allied Works Architecturenél, illetve a Zsuffa és Kalmár Építész Műteremben szerzett. 2012 és 2013 között Fulbright kutatói ösztöndíjas volt a Portland State Universityn. 2017-ben doktori címet szerezett a BME Középülettervezési Tanszékén, mestermunkája a monori Biobrikett Szárító volt.  2015-ben Vilics Árpáddal alapították meg építészirodájukat a Kettőpera Stúdiót. Azóta az építészet legkülönfélébb területein alkottak: terveztek fürdőt, templomot és rendezvénycsarnokot is. Egy 2019-es munkájuk, a svábhegyi A15 villa elnyerte Budapest Építészeti Nívódíját, a BIG SEE Architecture Awardot és 2022-ben az Év háza lett Magyarországon. Idén tavasszal az általuk tervezett balatonszárszói D20 nyaraló kapta az Év Balatoni Háza címet üdülő- és gazdasági épület kategóriában. Tervezőmunkája mellett tanít is: BME Középülettervezési Tanszékének oktatója, tárgyfelelőse és konzulense. Olvass még többet az Építészfórumon: https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--fazekas-katalin

Hámori Péter építész, a GUBAHÁMORI stúdió társalapítója. Miután 2011-ben építészmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, tanulmányait a Tokyo Institute of Technologyn japán állami ösztöndíjjal folytatta, ahol 2014-ben végzett. Tapasztalatokat már korábban is szerzett Tokióban: előbb a Szedzsima Kazujo és Nisizava Rjúe vezette SANAA irodában, majd a Unemori Architectsnél volt szakmai gyakorlaton. A Makoto Yamaguchi Design munkájában már mint projektvezető építész vett részt. Hazatérve Guba Sándorral megalapította az építészettel és urbanisztikával foglalkozó GUBAHÁMORI stúdiót. Saját meghatározásuk szerint munkáik fókuszában a természetes és a nem természetes környezet összefüggései állnak. Az irodát 2015-ben a legjobb U35-ös magyar építészeti praxis közé választották, 2020-ban a FILIP-pel és Demeter Lászlóval közösen készített munkájukat kiállították a 17. Velencei Építészeti Biennále Lengyel Pavilonjában. Több alkotásuk keltette fel a szakmai sajtó figyelmét, gödöllői Kútházukat Piranesi díjra jelölték. A keszthelyi strand tervpályázatára készített munkájuk országos visszhangot váltott ki. Hámori Péter tervezői munkája mellett a MOME Építészeti Intézetének külsős oktatója, és alkalmanként a BME Építészmérnöki Karának meghívott előadója. Mindemellett végzett gombaszakellenőr, jelenleg mikológiai mesterképzésen vesz részt. Olvass még többet az Építészfórumon!

Szemerey Samu építész, urbanista, a Kortárs Építészeti Központ egyik alapítója, szakmai vezetője. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezett építészmérnöki diplomát 2004-ben, majd építészeti tanulmányait New Jerseyben, az Institute of Technologyn folytatta. Viszonylag hamar kiderült, hogy nem csak a tervezés, hanem az építészet életünkre gyakorolt hatása, a városok működése és a szakma határterületei is érdeklik. Szakterülete elsősorban a technológia, a kreatív iparágak és az épített környezet kölcsönhatásai. Éveken át volt az Építészfórum egyik szerkesztője, dolgozott a Design Terminál okos város programjain, és volt a Lechner Tudásközpont vezető szakértője is. Független tanácsadóként és stratégiai tervezőként számos fejlesztési program, szakmai esemény, kutatás szervezője volt az elmúlt két évtizedben. Jelenleg az új Közlekedési Múzeum fejlesztésén dolgozik. Nevét legtöbben a Kortárs Építészeti Központ kapcsán ismerik. 2006-ban egyik alapítója volt a szervezetnek, melynek azóta is meghatározó tagja, szakmai vezetője. Az elmúlt évben többek közt a KÉK Tájtéka projektjében vesz részt, melynek célja a Balaton-felvidék intelligens tájhasználati eszköztárának összeállítása. Ezzel az itt élőket, a helyi vállalkozókat, az újonnan beköltözőket, valamint az üdülni érkezőket szeretnék segíteni és összekötni. Olvass még többet az Építészfórumon!

Wettstein Domonkos építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszékének egyetemi adjunktusa, tanszékvezető helyettes. Kutatási területe a Balaton régió tervezéstörténete. 2010-ben diplomadíjjal végzett a BME Építészmérnöki karán, 2019-ben szerzett PhD fokozatot, doktori disszertációját Regionális stratégiák a Balaton-part rekreációs célú építészetében (1929-1979) címmel védte meg. 2008-ban a University Liechtenstein ösztöndíjas hallgatója volt, 2013-ban és 14-ben az ETH Zürich GTA Intézetében volt vendégkutató. Kutatási eredményeit folyamatosan publikálja a hazai és nemzetközi fórumokon, írásai pedig nem csak a szűk szakma, de a laikus nagyközönség figyelmét is felkeltették. Több mint egy évtizede indította el a balatoniepiteszet.hu honlapot, mely a tópart fontos építészeti alkotásait gyűjtötte össze – közöttük számos olyan jelentős házat is, melyek sokak szemében talán nem is jelentenek értéket. 2022 év végén jelent meg a Balatoni építészet – Stratégiakeresés a huszadik században című könyve. Annak ellenére, hogy komoly tudományos publikációról van szó, a kötet nagy visszhangot váltott ki, s máig előkelő helyet foglal el az építészeti könyvek eladási listáján. Olvass még többet az Építészfórumon! 

A Magyar Építőművészek Szövetségének podcastjában Pozsár Péter volt Zubreczki Dávid vendége. Pozsár Péter építész, az Újirány Csoport, a Hello Wood és a Reflekt Stúdió társalapítója. A szegedi Tanítóképző Főiskola elvégzése után döntött úgy, hogy építész lesz: a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerzett diplomát, ahol később oktatóként és a Szociális Építészeti Kutató Labor vezetőjeként is dolgozott. 2000-ben fiatal, friss szemléletű alkotótársakkal létrehozták az Újirány Csoportot, eredetileg egyetlen feladatra. Ez volt a Millenáris Park tervezése, mellyel hatalmas sikert arattak. Az elkövetkező években a csapatból kiváltak az építészek, Pozsár Péter pedig Huszár Andrással, Ráday Dáviddal és Bakos Maximmal megalapította a Hello Woodot.  2010-ben indult kezdeményezésük leginkább nemzetközi és hazai alkotótáboraiknak köszönhetően vált ismertté az országhatáron túl is. Itt az építészhallgatók az elméleti oktatás mellett ismét kapcsolatba kerülhettek a kétkezi munkával, a valódi alkotással és természetesen a fával. A projekt nem csak tanított és közelebb hozta egymáshoz a résztvevőket, de időről időre fontos problémákra hívta fel a figyelmet. Emellett számos egyedülálló kezdeményezésük volt, mint amilyen a közösségi műhely megszervezése, vagy épp a Városi Recycling rendezvénysorozat. Pozsár Péter tervezett is a Hello Woodban: több köztéri installáció, emlékmű, tájépítészeti alkotás, kilátó és utcabútor fűződik a nevéhez. Ezekben, csakúgy, mint a tábori munkákban, a fa kapta a főszerepet. Szerkesztőként részt vett több Hello Wood-kiadvány megjelenésében, melyek formájukban és tematikájukban is formabontók voltak. Az alkotótábor életét bemutató kötetek mellett egy Szubjektív Makovecz-jegyzetek című könyvet is kiadtak. Jelenleg doktori disszertációjának védésére készül, melynek címe: A cselekvő építészet mint a megismerés lehetséges módszertana. Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--pozsar-peter

Szederkényi Lukács építész, az AU Műhely építésziroda társalapítója és tervezője. 2011-ben végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki karán. Itt alapították meg Ghyczy Dénes Emillel, Boronkay Péterrel és Szabados Karolinával az Architecture Uncomfortable Workshopot, vagyis az AU Műhelyt. Saját bevallásuk szerint egyik céljuk „a kortárs népi építészet megértése” volt, a másik „annak a megfigyelése, hogy az ember kényelmi állapota hogyan viszonyul valódi igényeihez és szükségleteihez”. Eddigi megvalósult munkáik olyan kisléptékű épületek – jellemzően lakóházak, óvodák – amelyeken hangsúlyosan jelenik meg a fa és a fém. Olyan anyagok, amelyek a projektek környezetében amúgy is fellelhetők.  Emellett számos installációjuk valósult meg idehaza, valamint Németországban és Norvégiában is, melyek házaikhoz hasonló felfogásban és anyaghasználattal készültek az építészet és a képzőművészet határterületén. Munkáikkal rendszeres kiállítói több fontos budapesti, prágai és bécsi galériának, illetve designesemények, de több ízben megjelentek már a Milánói Design Héten is. 2021-ben ők tervezték a Velencei Bienállé magyar pavilonját. Jelenleg a Néprajzi Múzeumban látható Székátiratok című kiállításuk. Szederkényi Lukács a tervezőmunka mellett rendszeresen tart előadásokat, oktat és publikál. Jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem doktori képzésének hallgatója. Olvass még többet az Építészfórumon: https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--szederkenyi-lukacs-