Advertise on podcast: Kulturális Extázis

A műsorban hagyom magam kicsit sodortatni a Barbenheimer kampánnyal és elmondom a véleményemet a Barbie és Oppenheimer filmekről is.

Hadrianus császár a Római Birodalom történetének egy legsikeresebb uralkodója, az ún. jó császárok csapatának tagja. Uralkodása idején a birodalom a mai Skóciától Irakig, a Rajna vonalától a Nílus felső folyásáig terjedt. Békét teremtett és számos infrastrukturális fejlesztés fűződik a nevéhez, amik közül talán a legismertebb a Hadrianus fala, amely a birodalom határait védte a Brit-szigeten a barbár piktektől. Azt viszont kevesen tudják, hogy az ókori Róma egyik legszebb szerelmes történetében is főszerepet vállalt, amikor beleszeretett a görög ifjúba, Antinooszba. Szerelmük legendássá lett birodalomszerte és a tragikus végkifejlet csak tovább fokozta a történetük népszerűségét. A mai műsorban a Pride Month apropóján az LMBTQ közösség tagjai előtt tisztelegve mesélek az ókor talán legnagyobb szerelmi történetéről.

A provokatív címből kiderül, hogy ebben a műsorban igyekszünk kicsit másként közelíteni az ájulásig tisztelt Csontváryhoz. A Szépművészeti Múzeum Csontváry 170 kiállítása után a festő nyomába eredünk festői (sic!) mediterrán tájakra, ahol igyekszünk megfejteni a napút színek titkát. A giccs a hazudik az életről, de az élet hazudhat-e a művészetről? És különben is: hány éves a kapitány? Tartsatok velünk! Az is lehet, hogy minden ki fog itt derülni.

Podcast epizód az egyetlen David Lynch filmről, amit szeretek és amit talán valamennyire értek is. Továbbá beszámoló arról, hogy mit gondol David Lynch a kreativitásról, a kozmoszban szikrázó teremtő erőről.

Donatien Alphonse de Sade márki neve egyet jelent a brutális kegyetlenséggel és a szexuális devianciával. Mi azonban nem elégszünk meg ennyivel és benézünk a rizsporos paróka és a szaftos történetek mögé, ki is volt a márki és miért is lett oly rettegett a hírneve? Milyen regényeket írt, hányszor csukták börtönbe, hogy élte át a forradalmat és hogy élte túl a guillotinet? Miért nevezték őket a 20-ik századi francia filozófusok a legszabadabb gondolkodónak? Ezekre és sok minden másra is igyekszünk választ találni a podcast során. Érdekes lesz, hallgassátok meg!

Bernardo Bertollucci emléket állított a '68-as lázadók generációjának és lórúgásnyi esszenciába sűrítette azt is, mit jelent egy meg nem értett tizenéves bölcsész lelkű nő bőrében létezni. Ezek alapján fogom kitárgyalni az Álmodozók című kultuszfilmet, amit vagy ezért vagy azért, de bizonyára mindannyian szerettek.

Orson Welles fenekén még ott volt a tojáshéj, amikor egy afro-amerikai stábbal színpadra állította a Shakespeare Macbethjét a Harlemben. Skócia helyette Haiti , boszorkányok helyett vudu papnők szolgáltak a királydráma hátteréül. A naptárak 1936-ot írtak, a fehér lakosság pedig ki volt ütve. Két év múlva megrendezte a Világok Harca rádiós adaptációját, ami a legendák szerint általános pánikot okozott a hallgatók körében, mert sokan azt kezdték gyanítani, hogy marslakó a mostohájuk. 26 éves volt, amikor megrendezte az Aranypolgárt, az amerikai mágnás szívszorító történetét, amivel örök hivatkozási alapot adott a sznoboknak a jó film mibenlétéről. Ki volt ez az ember? Miféle üstbe mártották az istenek, hogy ennyi szenzációs alkotást köszönhetünk neki? Az új epizódból kiderül.

1966-ban Galántai György frissen végzett képzőművész egy paradicsomi helyszínt talált a Balaton partján. A balatonboglári Kápolnadombon egy elhagyatott családi kegyhely állt, amit a művész kulturális találkozó céljára alakított át. 1970-től aztán magyar neo-avantgárd mozgalom és a hivatalos nyilvánosságból kiszorított művészek nyári találkozóhelyévé váltak az akkor már csak "Kápolnatárlatokként" emlegetett események. Persze a Magyar Népköztársaság hivatalos szervei nem nézték jó szemmel a független szerveződést és rövidesen támadásba lendültek.

A karácsonyi műsorban szó lesz arról, hogy mi a spektákulum, hogyan vette meg a Coca-Cola a Télapót és a jegesmedvéket, miért vesznek össze a családok fadíszítéskor, és persze a Tapló télapó című filmről, ami leszámol a negédes álmokkal, a cukormázas illúziókkal, mert a Télapót egy alkoholista kiégett kúrógépnek ábrázolja, akiben annak ellenére érző szív dobog, hogy a púposra tömött hamuzók, kéjtől sikító kövér nők és üres Jim Beam üvegek kísérik útját. Ho-ho-hó, jó szórakozást kívánok mindenkinek, boldog karácsonyt és új évet!

Bernáth Szilárd első filmje a Larry nagy port kavar a hazai kritikában. Én is tettem vele egy próbát, hátha tényleg olyan jó, mint amilyennek mondják. A podcast epizódból a véleményem mellett kiderül az is, hogy mi a legnagyobb szívás a dadogásban és hol található a magyar rapzene új szívcsakrája.

Viktor Pelevin a saját bevallása szerint turbórealista író, az orosz kortárs irodalom egykori fenegyereke, aki gyűlölte a Szovjetuniót és első kézből közvetített a Gorbacsov utáni Oroszország kaotikus helyzetéről. Az Omon Ré az első regénye, amiben egy szovjet holdprogramban résztvevő lelkes fiatalember kalandjait követhetjük végig és ahogy az Szovjetunióban semmi sem az aminek látszik és az sem igaz, amit kérdeznek. Közben rájövünk, hogy a 1992-ben megjelent regény talán aktuálisabb, mint valaha, mert a dezinformáció, a fals propaganda és a fake news világában már a kérdések sem egyértelműek, nemhogy a válaszok.

Egy igazi különlegesség Alan Parker Angyalszív című filmje 1987-ből. Fekete mágia, vudu papnők a párától és rasszizmustól fullasztó New Orleansban igazán ütős koktél egy horror/pszicho thriller műfajú filmhez. Mickey Rourke élete egyik nagy alakítását nyújtja, Robert de Niro is a csúcson ebben a különleges és csavaros történetben. Az Angyalszív egy igazi radar alatt repülő csoda.