Advertise on podcast: Dobszerda

„Pályázatunk célja, hogy Új Színház néven egy minden elemében új intézményt hozzunk létre: olyan állami fenntartású, kortárs előadó-művészeti központot, amely a magas művészeti színvonalat társadalmi felelősséggel, közösségi részvétellel és új intézményi működésmóddal kapcsolja össze.”- áll a 2018 óta családjával Franciaországban élő Schilling Árpád Erős Balázzsal közösen beadott igazgatói pályázatában, amellyel egyfajta hazatérési kísérletet és politikai-kulturális állásfoglalást is vállal. A Dobszerda vendége Schilling Árpád.

A minősített Iratok, vagyis egyszerűbb nevükön az ügynökakták nyilvánossá tételét is felügyelő bizottság frissen kinevezett elnöke, Rainer M. János  történész, akadémikus, az 56-os Intézet  kuratóriumi elnöke lesz a Dobszerda vendége, akitől megkérdezem, hogy mit élt át április 12-én, hogy szerinte van-e esély a Magyarországon eddig oly sok sebből vérző emlékezetpolitika megváltoztatásának, hogy mit tenne a Terror házával, és visszaállítható-e az 56-os Intézet, s hogy milyen lenne szerinte az 56-os forradalom 70-ik évfordulójának méltó  megünneplése. Rainer M.Jánossal várom Önöket a Dobszerdában.

A 2025. december 31-ei adás ismétlése: Nemrég úgy döntött, eddig és ne tovább. Vagyis végleg  befejezte a színházi pályáját, nem folytatja tovább rendezői és színi igazgatói munkáját. Pedig ez volt a sok más tevékenysége mellett a legfontosabb számára. A rendezés mellett színész, író, publicista, tanár, humorista, tévés műsorvezető, a kortárs magyar kulturális élet egyik markáns és  sokoldalú alakja, gyakran szatirikus társadalomkritikus. A felsorolásból már bizonyára kitalálták, Verebes Istvánról van szó, aki az utóbbi időben csak ír, ír, ír,  ahogy ő saját maga vallja., mert az a vesszőparipája, hogy elmondja és leírja, ami fájdalmat okoz számára a mai magyar közéletben. Verebes István volt a szilveszteri Dobszerda vendége.

Ugyan díjat nem nyert, de álló ovációval fogadták Cannes-ban a korábban Oscar díjjal is kitüntetett Nemes Jeles László legújabb játékfilmjét, amely az egyik leghíresebb francia ellenállóról szól. A legutóbbi magyar filmje, az Árva ugyan nem kapta meg a várt elismerést, de nem csüggedve új utakra tör. A magyar film helyzetéről feltett kérdésre a napokban azt nyilatkozta: "magyar filmesnek tekintem magam, és amit tudok a tervekről, az pozitív. Végre megint lesz egy szakmai világ, ahol nem a bohóckodással és pénzlopással foglalkoznak..." Nemes Jeles László volt a Dobszerda vendége.

"A régi gondolkodással nem tudjuk megoldani azokat a problémákat, amelyeket a régi gondolkodásunkkal okoztunk" -idézi Einstein egyik híres és bölcs mondatát, amikor arról kérdezem, szerinte hogyan kéne átalakítania a 16 éven át félrevezetett magyar lakosságnak a politikához, a közélethez, a kultúrához és egyáltalán, az új életéhez való viszonyát. A NER szerinte azért tudott ilyen hosszú ideig fennmaradni, mert mint az ország legnagyobb hirdetési felületével rendelkező entitás, brutális pénzeket költött a félrevezető kommunikációra. S hogy ez hogyan zajlott, arra a reklámszakmában is régóta otthonos Geszti Péter pontosan rálátott. Miközben művészként csaknem kiszorították a szakmából, de ennek most vége.

"A filantróp szeret. A mizantróp gyűlöl. A milantróp pedig kételkedik. Nem abban, hogy adni kell, hanem abban, hogy úgy adunk-e, abban a rendszerben és annyit, amitől valóban változik valami " - állítja az adományozás kultúrájának egyik legkiválóbb ismerője és gyakorlója, Polgár András, jómódú üzletember, mecénás, a magyar civilszféra egyik meghatározó magántámogatója. Ő volt a Dobszerda vendége, akit röviddel a választások előtt arról is kiváló ötletéről is megkérdeztük, amely egy új társadalmi rendszerben alapvető megoldást jelenthetne.

A Mindenki című élőszereplős rövidfilmjével szinte ismeretlen rendezőként  2017-ben Oscar díjat nyert, s az ezt követő filmjeivel is jelentős sikereket aratott. Idén a második játékfilmjét, az Egykutyát a Cinefest közönségdíjjal jutalmazta. Egy színházi előadás különös adaptálása, amely egyszerre nevetni és sírnivaló, ugyanis a mai fiatal felnőttek generációjának kilátástalanságáról, a magyar közélet velejéig romlott állapotáról, a nihilizmusról, és a legsötétebb jövőképről  humorral és persze fájdalommal fest szélesvásznú panorámaképet. Deák Kristóf volt a Dobszerda vendége.