Advertise on podcast: Szerepvállalás

Fahidi Éva, a holokauszt túlélője 49 közeli hozzátartozóját veszítette el Auschwitz-Birkenauban, és húszévesen tért haza egyedül. Az átélt borzalmak ellenére élete utolsó évtizedeiben fáradhatatlanul dolgozott azért, hogy a jövő generációi megtanulják: az ember nem gyűlöletre, hanem jóságra született. Éva 2025. október 22-én lett volna 100 éves. Tavaly október 30-án először adták át a Fahidi Éva-díjat. Éva nem csak mondta, hanem élte is, amiben hitt. A díj alapításával ezt a fontos üzenetet szeretnék támogatni. Vendégünk a két díjazott, Dr. Heindl Péter történelemtanár, jogász, jogvédő, jelenleg a Pécsi Zsidó Hitközség kántora, valamint Moldován Szilvia, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mesteroktatója.

Élete közepén szinte mindenki kap mentális és fizikai jelzést az idő múlásáról. Az életünk több területén kerülhetünk válaszút elé, amivel kapcsolatban jó, ha meg tudjuk osztani tapasztalatainkat akár szakértőkkel, akár hasonló élethelyzetben lévőkkel. A kibeszélés, a tudás és a nevetés mindig kézenfekvő gyógymód – ezt vallja Hermann Irén és Molnár Kinga, az Életem közepe projekt megálmodói. Velük beszélgettünk az adás első felében. A második részben Póth Attila pszichológus és újságíró volt a vendégünk, akit a projekt karrierváltásról szóló rendezvényén ismert meg a műsorvezető. Attila 42 évesen kezdett pszichológiát tanulni, majd közel 50 évesen nyitotta meg saját rendelőjét. Miért vágott bele, milyen nehézségekkel találkozott és van-e hasonlóság az újságírás és a pszichológia között?

A KSH adatai szerint mintegy 4 millió 40 és 69 év közötti magyar tartozik az úgynevezett szendvicsgenerációhoz - azokhoz, akik egyszerre gondoskodnak gyermekeikről és idős szüleikről, miközben maguk is egészséges, aktív és teljes életre törekednek. A tudatos öregedést és az öngondoskodás témáját zászlajára tűző ÉletPlusz kezdeményezés többek közt ezekre a társadalmi és demográfiai változásokra ad választ. A program célja, hogy hosszú távon változást indítson el a társadalom időskorral és önmagunkról való gondoskodással kapcsolatos hozzáállásában, amelyből nemcsak az idősebbek, hanem minden generáció profitálhat. Milánkovics Kingát, a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítóját kérdeztük.   Az „AI-tól hallottam... de biztos, hogy ez igaz?” Ezzel a címmel indít plakátpályázatot gyerekeknek a mesterséges intelligencia tévedéseiről a Safer Internet Center. A pályázat célja, hogy a gyerekek játékos úton tanulják meg, hogy az AI is tévedhet, és így okosabban, körültekintőbben használják azt. Nyisztor Noémi, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által üzemeltetett Safer Internet Center projekt asszisztense mondta el a részleteket.

Vázsonyi Benedeket nem egyszerű elérni. Az UNICEF Magyarország egyik fiatal nagykövete tavaly novemberben 20 évesen a gyerekek és fiatalok képviseletében a magyar delegáció tagjaként vett részt az ENSZ klímakonferenciáján, a COP30-on, amelyet Brazíliában rendeztek meg. Azóta interjúk sorát adja az ott szerzett élményeiről. Benedeket december végén sikerült elcsípnem egy beszélgetés erejéig.    Mogyoróssy Ágnes a Coaching Mindenkié Egyesület önkénteseként civil szervezetek vezetőit és munkatársait támogatja. Az egyesület tagjai több alkalmas coaching folyamatokat vállalnak ingyen olyanok számára, akik valóban fontos társadalmi munkát végeznek, de nem engedhetik meg maguknak a professzionális támogatást. Mivel Ági korábban az üzleti világban dolgozott vezetőként, így pontosan érti azokat a terheket, amelyek a civil szféra vezetőin ülnek. Ő volt az adás második vendége.

A 2025. november 8-ai adás ismétlése:  A társadalmi igazságosságért való küzdelem – már egyetemistaként is ez motiválta leginkább Boros Ilonát. A jogász és szociális munkás, aki több mint tíz éve a TASZ munkatársa, nemrég elnyerte a Fekete-Nagy Miklós díjat. Az Utcajogász által alapított elismerést két kategóriában adták át; egy olyan jogásznak és egy olyan szociális szakembernek, akik az elmúlt években sokat tettek a szegénységben élő emberek helyzetének javításáért. A másik díjazott Laukó Orsolya, a Kiút Szociális és Mentálhigiénés Egyesület munkatársa, a szervezet Szociális Információs és Tanácsadó Irodájának vezetője. A díjjal azoknak a szakembereknek a munkájára hívják fel a figyelmet, akik rengeteget tesznek a nehéz helyzetbe került emberek életkörülményeinek javításáért, ám akikre a legtöbb esetben kevés reflektorfény irányul. A műsorban őket mutattuk be.

A 2025. október 18-ai adás ismétlése: Az átlagostól teljesen eltérő hétköznapi küzdelmek – ezek jellemzik sok család mindennapjait, hiszen képzeljék el, milyen lehet egy 22 vagy 27 éves, a nap 24 órájában felügyeletet igénylő gyerek mellett az élet. Az autista gyereket nevelő családok olyan kihívásokkal néznek szembe, amiket fel kell dolgozni, az pedig különösen fontos, hogy valamiből erőt merítsenek a következő naphoz.    Négy édesanya, akik Magyarország különböző pontjain élnek, de baráti és sorstársi kapcsolat köti őket össze, közösen álltak rajthoz egy 115 km-es futóversenyen. Mindannyian hisznek abban, hogy a sport képes új energiát, kitartást és belső megtartó erőt adni. ’Az én időm, az én erőm’ kampányról szól a mai adás. Két anyuka volt az adás a vendége; elsőként Kővári Edit, az Autisták Országos Szövetségének elnöke, majd Szalainé Forgács Klaudia.

Milyen élethelyzetek és motiváció szükséges ahhoz, hogy valaki hosszabb időre elköteleződjön egy önkéntes munka mellett? Ebben a műsorban sok olyan nagyszerű embert mutattunk be, akik időt és energiát nem kímélve dolgoznak fontos ügyekért, önzetlenül segítve ezzel másoknak. Ma ismét ők kerültek reflektorfénybe. Elsőként Vancsura Vera a vendégünk, aki a ferencvárosi Anyahajó Egyesület elnöke. Programjaikkal azt szeretnék elérni, hogy a szülők kiléphessenek a magányos teherviselésből és megtapasztalhassák a közösségi együttlét örömét, mely során információkkal, tudással gazdagodnak és új képességeket szerezhetnek. Őt követően a Felelős Társadalomért Program mutatkozott be, amely szakmai tudással és pénzadománnyal segít civileknek. A szervezetek egy szolgáltatási listából választhatnak, a szakértők pedig pro bono alapon adnak tanácsot, illetve képzéseket. Két beszélgetőtárs is volt a témában: a projektet elindító KPMG szenior menedzsere és önkéntese, Kálmán Anna, valamint a programban részt vevő Hintalovon Alapítvány ügyvezető igazgatója, Rohrböck Kinga.

Mi köze van egy szépségkuckónak a nehéz sorsú családokhoz? Rózsa Magdolna, a Test-és Lélekszépítő Alapítvány kurátora, többek közt szociális munkás, mentálhigiénés- és szépségápolási szakember évek óta nyújt ingyenes fodrász és manikűr szolgáltatást rászorulók részére. Az ünnepek előtt pedig idén 9. éve szervez személyre szabott karácsonyi ajándékozást a családok kívánságai alapján. Ő volt a műsor első vendége. Őt Sütő Ramóna, a pécsi Élmény Tár szakmai vezetője követte. Arról a gyermekvédelmi konferenciáról mesélt, amelyet idén szerveztek meg először, és amellyel az volt a céljuk, hogy a gyermekvédelemben dolgozó szakemberekkel és civilekkel együtt keressenek gyakorlati, megvalósítható megoldásokat a rendszer kihívásaira.

Minden olyan projekt, ami hat az emberekre, a közösségekre, a társadalmakra, változást tud hozni és új módon közelíti a kihívásokat, alkalmas lehet a Sozial Marie pályázatára. Érkezhet a civil, az állami vagy az üzleti szektorból. Kelet-Közép Európa legrégebbi társadalmi-innovációs pályázata ismét megnyílt és várja a jelentkezőket. A részletekről Tornóczi Zsófia, a díj hazai koordinátora mesélt. Magyarországon körülbelül minden harmadik hajléktalan állami gondozásban nőtt fel. Ez a drámai jövőkép fenyegeti azt a ma közel 23 ezer, családi háttér nélkül nevelkedő fiatalt is, akiket jelentős oktatási és munkaerőpiaci hátrányok sújtanak. A Világszép Alapítvány küldetése, hogy minden gyereknek legyen esélye a sikeres életkezdésre. Marton Krisztával, a szervezet vezetőjével beszélgettünk legújabb kampányukról, amely erre a kritikus élethelyzetre hívja fel a figyelmet: arra az ijesztő érzésre fókuszál, ami a 18. életévüket betöltő fiatalokra vár, amikor kikerülnek a rendszerből és magukra maradnak.

Mikor egy gyerek kórházba kerül, elveszti kapcsolatát iskolai közegével, ottani barátaival, egy új és ismeretlen helyzettel kell szembenéznie egész családjának. Az Amigos a gyerekekért Alapítvány célja, hogy ebben a nehéz időben a nyelvtanulás nyújtotta sikerélménnyel, a játék eszközén keresztül a gyerekek barátai lehessenek, és enyhítsék nehézségeiket. Az amigók hiszik, hogy a barátságnak gyógyító ereje van. A 10. születésnapját tavaly ünneplő szervezet nemrég új kampányt indított. Raposa Renáta boldogság projektmenedzser a vendégünk. Egyetemi Klíma Roadshowt indított nemrég az UNICEF, amely során a klímaváltozás, a fenntarthatóság és a klímaszorongás témaköreiben tartanak előadásokat és workshopokat elsősorban vidéki, egyetemi helyszíneken, ahol a klímapárbeszéd valóban megvalósulhat a fiatalok és a szakma között. Makara Eszter, a Klímahősök programvezetője mesélt a részletekről.

Szerethető és őszinte lenyomatai annak, hogy miért jó és miért kihívásos dolog ma fiatalnak lenni Magyarországon. A Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaság ’Valódi Arcok’ című kisfilmpályázatának 5 alkotását többnyire olyan fiatalok készítették, akiknek nincs különösebb filmes tapasztalata. Annál inkább aktívak és érzékenyek korosztályuk élethelyzetére, kihívásaira. Elsőként a győri Egy hajóban evezünk című filmről kérdeztük Fekete Jankát, aki baráti közösségük nézőpontjából mutatja be a vidékről városba költözés és a társadalmi mobilitás egyéni megéléseit, kihívásait és lehetőségeit. Janka szerint ami mindannyiuk közös megélése, az elveszettség érzése. A szombathelyi Sur/realism című kisfilm a fiatalok mindennapi félelmeiről szól, amolyan igazi "életérzés-film". Bakonyi Emma és a Kozma Szofi Vanda meséltek az alkotás folyamatáról.

A társadalmi igazságosságért való küzdelem – már egyetemistaként is ez motiválta leginkább Boros Ilonát. A jogász és szociális munkás, aki több mint tíz éve a TASZ munkatársa, nemrég elnyerte a Fekete-Nagy Miklós díjat. Az Utcajogász által alapított elismerést két kategóriában adták át; egy olyan jogásznak és egy olyan szociális szakembernek, akik az elmúlt években sokat tettek a szegénységben élő emberek helyzetének javításáért. A másik díjazott Laukó Orsolya, a Kiút Szociális és Mentálhigiénés Egyesület munkatársa, a szervezet Szociális Információs és Tanácsadó Irodájának vezetője. A díjjal azoknak a szakembereknek a munkájára hívják fel a figyelmet, akik rengeteget tesznek a nehéz helyzetbe került emberek életkörülményeinek javításáért, ám akikre a legtöbb esetben kevés reflektorfény irányul. A műsorban őket mutattuk be.

2019 óta zajlik Zuglóban a Békés Otthon Program, amelynek keretében nyáron egy új kezdeményezés indult el. A célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy sajnos sokan közönyösen hátat fordítanak, ha tudomást szereznek arról, hogy egy családban bántalmazás történik, mondván, „ez nem én dolgom, intézzék egymás közt”. Az áldozatsegítő kampány során a szervezők a szakemberekhez, a lakossághoz és természetesen az áldozatokhoz is szólnak. Adler Kata, a Zuglói Közbiztonsági non-profit Kft. prevenciós koordinátora avatott be a részletekbe.   Minden fiatalnak jog van fiatalnak lenni, pedig sokaknak ez nem adatik meg. Van egy szakma, amely a fiatalok személyes, közösségi és társadalmi fejlődését segíti, amelynek alapértéke a sokféleség és a fiatalokkal való partnerség, a demokratikus részvétel ösztönzése és gyakorlása. Míg több országban ez a szakma stabil intézményi, jogi és költségvetési háttérrel működik, addig Magyarországon jellemzően civilek és önkéntesek tartják fenn, strukturális támogatás nélkül. Gulyás Barnabás, a Gyermek-és Ifjúsági Önkormányzati Társaság szakmai vezetője, az ELTE PPK tanára mesélt az ifjúsági munkáról.

Az elmúlt 23 évben 63 magyar kutatónő részesült a „L’Oréal - UNESCO A Nőkért és a Tudományért” ösztöndíjban. Az elismeréssel a kivételes tehetségű hazai kutatónőket szeretnék támogatni, segítve ezzel is pályafutásukat, kutatásaikat. Az idei díjazottak közül ketten mutatkoztak be az adásban. Elsőként Dr. Pipek Orsolya, aki egy olyan programot fejlesztett, amely lehetővé teszi több milliárd soros adatfájlok elemzését, és képes a rákos és egészséges szövetek közötti különbségek felfedésére. Az adás második vendége Dr. Oláh Julianna. Ő számításos kémiai modellezést alkalmaz, hogy felgyorsítsa és hatékonyabbá tegye a gyógyszerfejlesztést és az ipari folyamatokat.