Advertise on podcast: The Good Strategy Podcast

Az AI-ról szóló viták többsége ma chipekről, adatközpontokról és számítási kapacitásról szól. Arról, hogy ki tud több GPU-t felhalmozni és ki jut el előbb az általános mesterséges intelligenciához. De mi van akkor, ha ez a fókusz önmagában stratégiai vakfolt? Ebben az epizódban két friss nemzetközi elemzés alapján azt bontom ki, hogy Kína miért nem ugyanazt a versenyt futja, mint a Nyugat az AI-ban. Miközben az USA a hardverre és a „moonshot” célokra koncentrált, Kína évtizedek óta egy másik tényezőt optimalizál: a humán tőkét és az alkalmazás-képességet. Szó lesz: miért lehet a tehetségsűrűség fontosabb, mint a nyers compute, hogyan képes a jobb algoritmus és szervezés részben kiváltani a drága hardvert, miért félrevezető az AI-versenyt pusztán chipkérdésként kezelni, és mit tanulhat ebből Magyarország egy kis, nyitott gazdaságként. 📖 A teljes, részletes elemzés itt olvasható.

A legtöbb digitális product nem azért áll meg a növekedésben, mert rossz a marketingje: hanem azért, mert a matematika könyörtelen. Ebben az epizódban arról beszélek, miért ütközik falba szinte minden sikeres digitális termék növekedése, hogyan működik a láthatatlan plafon, és miért nem megoldás a még több hirdetés. A téma alapjául szolgáló cikk

A világ állandó változása és növekvő komplexitása mellett felmerülhet a kérdés, hogy a huszadik századi megközelítések mennyiben működnek egy nagyon más érában? A kérdés másik aspektusa, hogy a napról-napra változó környezetben a felsővezetők pedig hova forduljanak ha útmutatásra van szükségük? Az egyik lehetséges választ az úgynevezett design consultancy cégek körül kereshetjük.  Már régóta akartam írni egy cikket a design tanácsadó cégekről, de sokáig nehezemre esett fogást találni a témán. Ezért úgy döntöttem, hogy bevonom Kószó Kamillt, a Meettől, hogy közösen megfejtsük ezt az új tanácsadási típust.  Kamil társalapítója a Meetnek és aktív tanácsadói tevékenységet végez, én pedig belsős design tanácsadóként működöm – a cikk írásakor a magyar közigazgatásban – , ezért elég jó szinergia látszott a külső és belső tanácsadói szemüvegünk egyesítése által.  A közös eszmecsere egy podcast adásban öltött testet. A cikk pedig itt elérhető.

A digitális termékek soha nem készülnek el, ezért valójában a discoverynek is folyamatosnak kellene lennie. Ebben segíthet a continuous discovery.

2022 első epizódjában a service designeri  mindsteről lesz szó, de a gondolkodás, amit alkalmazunk a service designban az alapjaiban ugyanaz egyébként, mint a design egyéb területein, a product designban vagy a business desigban. Abban hiszünk, hogy mindenki felhasználó Alázat: Nem a designer az expert, hanem a többi ember Journeykben gondolkodunk A divergens, vagy a konvergens gondolkodást alkalmazzuk A toolokat és a módszereket rugalmasan használjuk Az első ötletünket szinte mindig kukázzuk Az epizódban emlegettem a human-centered design négy alapelvét, itt olvashatsz róla bővebben.  Iratkozz fel a Design Weeklyre! A design legjava legalább havonta egyszer, benne mindennel, ami izgalmas a service és business design, UX, és innováció világából.

A journey mapping már olyan területekre is beszivárgott, ahol korábban szinte elképzelhetetlen volt, konzervatív cégekhez, például bankoknál, vagy közműszolgálatoknál is egészen elterjedt. Ez a tendencia bár rendkívül pozitív, talán most érkeztünk el arra fejlettségi szintre itthon, hogy mivel egyre többen végeznek journey mapping jellegű tevékenységeket, érdemes beszélni a legjellemzőbb hibákról is. Az adás szöveges verziója elérhető itt.

Az emberek által megélt élménynek csak egy komponense a digitális termékkel történő interakció, azaz van, hogy a UX alkalmazása önmagában nem elég. Az epizód szöveges változata.

Amit érdemes ellesni az IKEÁ-tól és amit nem. Az epizód cikk verziója elérhető itt.

A vásárlás érzelmi alapon, ismert viselkedési torzítások eredményeként jön létre, melyeket online és offline is kihasználnak a rafináltabb kereskedők. Az epizód bővebb szöveges verzióját az innovation design blogon olvashatod el.

Az üzleti életben folyamatosan döntéseket kell hozni, amit érzések helyett az okos vezető az adatok alapján tesz meg. Az adatok és kutatások köre viszont elég széles skálán mozoghat, nincs egyetlen ultimate research válasz minden üzleti kérdésre, helyette kutatási módszerek mixelése adhat stabil támpontot. A témáról bővebben ebben a cikkben olvashatsz.

Az empátia a desigben egy eléggé felkapott buzzword. A human centered design alapja a terméket használó ember megértése, ahhoz pedig, hogy megértsük, empátiára van szükségünk. Az epizód bővebb szöveges verzióját megtalálod az Innovation Design blogon.

Az üzleti modelleket mindenkinek illendő ismerniük aki termékek vagy szolgáltatások fejlesztésével, tervezésével foglalkozik, de csupán 10 perc alatt átláthatod, amire igazán szükséged van. Az epizód szöveges verzióját megtalálod az Innovation Design blogon.