Advertise on podcast: XX. Század Intézet

Huszadik század. Egy század tele töréspontokkal. Egy század, amiben rendszerváltások, világháborúk, forradalmak viharai határozták meg a magyar emberek mindennapjait.  Egy század, amelyhez ma is ezer szállal kötődünk és még számos izgalmas kibeszélnivalót hordoz magában.  Új, Töréspontok című podcastunkban fiatal történész kollégáink beszélgetnek a XX. század egészén végig húzódó egy-egy témáról, legyen az az államforma, a földkérdés, nemzeti ünnepeink vagy éppen a sport.     Első adásunkban a huszadik századi magyar államformaváltozásokról lesz szó.

FÉLMÚLT: Újabb „München”? Az 1938-as müncheni egyezmény és napjaink Európa vezetői vajon tényleg hasonló dilemmákkal állnak szemben az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, mint elődjeik a második világháború előtt egy évvel? Henry Kissinger korábbi amerikai külügyminiszter a 2022-es davosi Világgazdasági Fórumon az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban felvetette, hogy Oroszország fontos szerepet játszik Európa életében, és Ukrajnának területi engedmények árán is nyitottnak kellene lennie a tárgyalásokra. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök válaszában úgy fogalmazott, hogy Kissinger felcserélte 2022-t 1938-cal, Davost pedig Münchennel.  Az idei első Félmúltban az 1938-as müncheni konferenciát, valamint a konferencia és az orosz–ukrán háború közötti esetleges párhuzamokat helyeztük középpontba. Akik mindezeket megvitatják: Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója, Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze és Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. #FÉLMÚLT

Magyarország második világháborús történetének kevésbé ismert epizódját, Budapest 1944-es angolszász bombázását mutatja be egy korabeli videóanyagokat tartalmazó animációk, illetve archív fotók felhasználásával készült látványos és informatív honlap.  Az angolszász légierő 1944-ben több, mint 8000 tonna bombával támadta Európa egyik legszebb fővárosát, Budapestet. Ezekben a légicsapásokban több ezer honfitársunk vesztette életét és sebesült meg. Lakóházak és középületek százai dőltek romba. A lakosság egyharmada kényszerült elhagyni a lakóhelyét. Az ipari és vasúti infrastruktúra jelentős részét lebombázták. A Félmúltban Farkas Sebestyén a Terror Háza Múzeum történésze és Kovács Vilmos ezredes, történész, muzeológus beszélgetnek a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködésével megvalósult honlapról. #FÉLMÚLT ‼Látogass el Budapest második világháborús angolszász bombázását felelevenítő honlapra: https://www.budapestbombazasa.hu

Arthur Koestler, a huszadik század egyik legizgalmasabb és legsokoldalúbb közép-európai gondolkodója és írója. A szabadság megszállottjaként rendíthetetlenül kereste a végső igazságot, de végül rájött, hogy nem létezik egyetlen, mindenek felett álló igazság. A ’30-as években a Német Kommunista Párt tagjaként eljutott a Szovjetunióba, ahol szembesült a diktatúra kijózanító és húsbavágó valóságával, a szegénységgel, az éhezéssel és az elnyomással. A sztálini tisztogatások és a moszkvai perek kapcsán pedig további, hatalmas csalódást élt meg a kommunizmussal szemben, amely több ismerősét, elvtársát is bitófára juttatta. A spanyol polgárháborúban fogságba esve a biztosnak hitt halálra várva újragondolta életét. Irodalmi munkássága – a kommunizmus elleni legerősebb vádiratként – alapvetően járult hozzá ahhoz, hogy lehulljon a lepel ezen eszme valódi természetéről. Róla beszélgetünk a következő Félmúlt – A szabadság vándora című adásunkban. A beszélgetés résztvevői Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója, Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze és Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója voltak.

Charlie Kirk elleni merénylet, Donald Trump és Robert Fico elleni merényletkísérlet, Andrej Babiš elleni támadás. Az utóbbi időben egyre több politikai támadásról szóló hír járja be a világot. Adásunkban utánajárunk, hogy vajon mennyire újkeletű ez a jelenség, vannak-e a merényleteknek történelmi előképei, illetve kell-e, lehet-e közöttük párhuzamokat vonni? A Félmúlt következő adásában múltbeli és a jelenünket meghatározó politikai merényletekről lesz szó.

Miért tartja még mindig lázban a világot John F. Kennedy meggyilkolásának története? Mi táplálja a gyilkosságot övező kitartó érdeklődést és a számtalan összeesküvés-elméletet? Mit változtat mindezen a Trump-adminisztráció által nemrégiben nyilvánosságra hozott mintegy 80.000 oldalnyi, eddig titkosított dokumentum? A FÉLMÚLT legújabb adásában a Kennedy-akták nyilvánosságra hozatala kapcsán beszélgettünk. A beszélgetés résztvevői Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, „Az amerikai álam (vége) – John F. Kennedy” című könyv szerzője voltak.

Az előző adásban Csurka István személye körüli elhallgatásról és az életét meghatározó eseményekről beszélgettünk. Foglalkoztunk politikai pályáját jelentősen körvonalazó beszédeivel, váteszi szerepével.  A második adásban az őt ért legfontosabb kritikákról lesz szó:  • Az „ügynökkérdésről” • Antiszemitizmusáról • A megítélésével kapcsolatos kettős mércéről • Az MDF-ről, Antall Józsefről és a rendszerváltoztatásról megfogalmazott véleményéről Az adásban Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze beszélget.

Csurka István megkerülhetetlen alakja a XX. századi magyar történelemnek. Sok éven keresztül figyelmen kívül hagyott írói és politikusi tevékenységének újraértékelése és bemutatása fontos mindazok számára, akiknek nincsen személyes benyomásuk a huszadik század egyik ikonikus közéleti szereplőjéről. A rendszerváltoztatás egyik szellemi megalapozójáról, a XX. Század Intézet Csurka 90 - Idő és sors címmel rendezett konferenciát a tavalyi évben. Most, a Félmúltban két részen keresztül folytatjuk Csurka István életművének bemutatását.   Az első adásban szó lesz:   • Életének legmeghatározóbb élményéről, az 1956-os forradalom és szabadságharcról • A New Yorkban 1986. március 15-én elhangzott: A véres kard című beszédéről • A rendszerváltoztatás előtti Magyarország összellenzéki találkozóján elhangzott, 1985-ös monori beszédéről • Váteszi szerepéről • Nyelvezetéről és humoráról • A tavalyi konferenciánk, valamint a róla készült szobor avatásának visszhangjáról   Az adásban Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze beszélget.

Lépten nyomon találkozunk a fasizmus vádjával, legutóbb éppen az amerikai elnökválasztás során került előtérbe a kifejezés.  De mit is jelent eredetileg, milyen tartalmak rakódtak rá az idők folyamán, és ami a legfontosabb: változatlanul hatékony politikai támadás, vagy netán éppen ellenkezőleg. 2025-re eljutottunk a fogalom kiüresedéséhez. Résztvevők: Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, az XX. Század Intézet főigazgatója, Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója, Galló Béla, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa, az eseményt Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

80 éve fejeződött be a második világháború. Új adásunkban megvitatjuk, mi minden dőlt el 1945-ben, és ami talán még izgalmasabb kérdés, hogy máig abban a világrendben élünk-e ami 1945-ben létrejött, vagy netán ez egy mára már teljesen lezárt korszak? Mit jelent ez az év Magyarország, Európa, az Amerikai Egyesült Államok és az egész világ számára? Megvitatjuk mindezeket a FÉLMÚLT: 1945 – 80 éve történt című adásában állandó beszélgetőpartnereinkkel Balogh Gáborral, a Terror Háza Múzeum vezető történészével és Fekete Rajmunddal, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával. A beszélgetést Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálja.

1956 a 20. századi magyar történelem talán legfontosabb évszáma. A forradalom és szabadságharc eseményei azonban a világtörténelem lapjain is kiemelt helyet foglalnak el. Hogyan fogadta a világ közvéleménye a magyar eseményeket? Hogyan reagáltak a szuperhatalmak 1956 eseményeire? Van-e kapcsolat a szabadságharc leverése és a szuezi válság között? Mire világított rá a szabadságharc leverése és a nyugati - különösen az amerikai - politikai elit passzív reakciója? Félmúlt című műsorunk megtekintésével valamennyi kérdésre választ kaphat. Az adás vendégei Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója és Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. Aki kérdez: Balogh Gábor a Terror Háza Múzeum vezető történésze. 

Az utóbbi években több budapesti köztérelnevezés és szoborállítás is heves közéleti vitákat generált, aminek apropóján legújabb FÉLMÚLT adásunk témája a szimbolikus térhasználat volt. A beszélgetés során felmerült, hogy lehet-e Horn Gyuláról sétányt elnevezni, el kell-e távolítani helyéről a XII. kerületi Turul-szobrot, és miért támadják sokan egy kereszt elhelyezésének tervét a Szabadság-szobor talapzatán.   Az adás vendégei Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze voltak. A beszélgetést Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója moderálta.

A beszélgetés résztvevői Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze voltak. A beszélgetés házigazdája Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója volt. A Hitler–Sztálin-paktum megszületésének körülményeivel kapcsolatban Fekete Rajmund felvázolta, hogy 1939. augusztus 23-án Joachim von Ribbentrop német és Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet külügyminiszterek Moszkvában találkoztak, hogy egy kölcsönös megnemtámadási szerződést írjanak alá országaik között. A 10 évre szóló szerződésben a felek megállapodtak, hogy egymás ellen nem indítanak támadó hadjáratot, harmadik fél támadása esetén a támadó felet semmilyen módon nem támogatják, illetve nem lépnek be olyan szövetségbe, ami a másik ellen küzd. A tárgyalások valódi mivolta viszont arról szólt, hogy se a szovjetek se a nácik ne kerüljenek a jövőben egy kétfrontos háborúba, emellett pedig megszületett egy titkos záradék. Ebben a titkos záradékban a nemzetiszocialista és a nemzetközi szocialista két totális diktatúra képviselői felosztották egymás között Kelet-Európát. Balogh Gábor hozzátette, hogy a világ közvéleménye hamar megismerte a két diktatúra közötti megnemtámadási szerződés létrejöttét, viszont a titkos záradékról egészen Rudolf Hess nürnbergi per alatt tett vallomásáig semmit nem tudott. Ennek ellenére még hosszú évtizedekig jótékony hallgatás övezte a titkos megállapodás pontos részleteit. Ez nem csak a németek és a szovjetek részéről volt jellemző, de a nyugati világ részéről is. Erre az egyik legfőbb ok az volt, hogy 1941 után a Szovjetunió a britek, a franciák és az amerikaiak szövetségesévé vált. Ezért egészen 1989–1990-ig a titkos záradék részleteit homály fedte, hiszen a demokratikus országok nem szívesen akarták beismerni, hogy egy háborús bűnös, egy Kelet-Európát diktatórikusan felosztó birodalom szövetségesükké vált egy másik diktatúra elleni harcban.

Lassan egy hónapja focilázban égünk. Az is tudja, hogy éppen most zajlik a labdarúgó-Európa-bajnokság, aki nem rajong a fociért. A Félmúlt nyári különkiadásában a futball identitásformáló erejéről, a labdarúgás és a politika viszonyáról, illetve a magyar labdarúgás sikerkorszakairól beszélgettünk.  Vendég: Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke  Beszélgetőpartner: Baczoni Dorottya a XX. Század Intézet igazgatója 

A magyarországi zsidó holokauszt egy kulcskérdés a huszadik századi történelmünk megértése szempontjából. Ennek megismeréséhez ad biztos kapaszkodót ,,A magyarországi zsidó holokauszt kisenciklopédiája" című e-könyv. A kötet legegyedibb része többek között az az antiszemita értelmező zsebszótár, ami segítséget nyújt abban, hogy hogyan kell értelmezni azt a szókészletet, amit az antiszemita érzületű csoportok alkalmaztak.   A 2023 januárjában elhunyt Gerő András történészprofesszor célja a kisenciklopédiával az volt, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba, hogy legyen egy olyan megbízható alapja az erről a témáról szóló vitáknak, amely elérhető, ha bárki elbizonytalanodna valamilyen kérdésben - mondta Baczoni Dorottya, Intézetünk igazgatója A magyarországi zsidó holokauszt kisenciklopédiája e-könyv kapcsán.