Advertise on podcast: Privát rocktörténet

Volt egy nagyszerű zeneszerző-gitáros – Szabó Tibi –, aki egyedi dalokat alkotott. Volt hozzá egy basszusgitáros – Kara Misa –, aki hasonlóan egyedi szövegeket rendelt a dalokhoz. Találtak egy énekest, aki ezeket a dalokat lélekkel tudta interpretálni. Ő volt Mező Misi. A zenekar pedig a Magna Cum Laude. Hogy melyik lehetett a népjóléti sláger? Misi majd elmondja.

Endrei Dávid, a Tudósok basszusgitárosa. Mivel a szülei a szentendrei művészvilághoz tartoztak, elég korán elvadult zenéket kezdett hallgatni. Kisiskolásként a nyári szünetben minden reggel arra ébredt, ahogy dr. Máriás és Wahorn András a Kleider Bauer – Lapátold a kabátod című örökbecsű slágert rögzíti, körülbelül negyvenszer. Elment a kedve a zenéléstől. De aztán később megjött...

A kilencvenes években két fiú tanulni érkezett az esztergomi tanítóképző főiskolára. Szűcs Krisztián és Németh Róbert nem lettek tanítók, de megalapították a Heaven Street Sevent, amely a kétezres évek egyik meghatározó zenekara lett. Érdekes, sehova sem besorolható zenéjükre lelkesen reagált a közönség, a zeneiparnak azonban sok fejtörést okoztak. A lemezkiadó szakemberek nem tudták hova tenni a HS7-et. Ahogy Németh Robi mondta: Az egyik kiadóhoz túl poppos, a másikhoz túl alternatív volt a zenekar.

Ha a kétezres évekről beszélünk, a Bizottság zenekarral kell kezdenünk. Dehát a Bizottság a kétezres években már régen nem létezett – mondaná a művelt zenebarát. Igaz, de nélkülük teljesen más lett volna a teljes magyar underground. Rengetegen hivatkoznak rájuk, sokan miattuk ragadtak hangszert. Az ő szabadságuk, tehetségük, hitük és zenéjük időtálló, előremutató és fontos. Wahorn András meséli el a zenekar történetét.

Sena 2002-ben ment le egy „Open Mic” rendezvényre Budapesten. Ha már ott volt, énekelt egyet. Rá egy évre kijött az első lemeze, a First One, amelyre a magyar underground legjobb szerzői írtak dalokat. Akkora legenda lett ez az első lemez, hogy jelenleg aranyáron árulják ezeket a bakeliteket, ha néha megjelennek a piacon. Sena – a 2000-es évek egyik meghatározó énekesnője, ez nem lehet kérdés.

Három szegedi barát alakította a Nyers zenekart. A zenekarvezető – Czutor Zoltán – nagyon komolyan vette a zenélést. Céljai voltak, fejlődni akart, számára csak a zene létezett. Zenekari társai hasonlóan szerették a zenét és a zenekart, de volt civil életük, amely előbb-utóbb fontosabbá vált, mint a színpad. Miklós Tibor basszusgitáros meséli el a történetet.

Mc Zeek, vagyis Német Péter. A berlini fal leomlásának napja a születésnapja. Az NDK-ban gyerekeskedett, aztán hazajött, mielőtt a fal ledőlt volna. Kereste a szabadságot és az útját. Party Mc lett a Rewind-ban. Dolgozott Palotaival és Cadikkal. Aztán jött a Brains. A gondolatban és az energiában hisz. Ahogy a színpadi jelenlétéről beszél: „ez nem a nyugdíjas szakosztály… nem az árnyékos platán...”

A semmiből építettük újra fel magunkat! Néhány budakeszi jó barát alakította az AWS zenekart. A „felső tornateremben” indult el a karrierjük, aztán egyszer csak azon vették észre magukat, hogy ők képviselik Magyarországot az Eurovíziós Gálán a „Viszlát nyár” című dalukkal. Senki sem számított a győzelmükre, mert az ítészek nem „vették komolyan” azt az erőt és invenciót, amelyet az együttes képviselt. A történetük magaslatok és mélységek krónikája. Brucker Bence, az együttes lelke beszél múltról és jelenről.

Molnár Tibor Attila. Ilyen nevű zenészt senki sem ismer. Trap kapitányt azonban mindenki ismeri. 2014-ben indult el zenekarával – amely a Tha Shudras névre hallgat – a X-Faktorban, és az elődöntőig jutottak. Ez a siker valószínűleg a szerkesztőket is meglepte, hiszen a tehetségkutatók világában nagy előny, ha egy előadónak jó személyes sztorija van. Ehhez képest a Tha Shudras tagjainak még az arcát sem ismerte senki. Nemhogy a nevüket.

Bocskor Bíborka. Nem vele fogjuk megfejteni a tehetségkutatók talányait. Azért ment el a Megasztárba, mert a barátai azt mondták, hogy próbálja ki. Mivel nem volt tévéje, nem pontosan tudta, hogy hova érkezik. Aztán kiválasztották, nyomot hagyott és ment. Azóta a Magashegyi Underground énekesnője. Azóta is nyomot hagy. Érdemes végighallgatni a vele való beszélgetést, ugyanis egyszerűek, de fontosak a gondolatai.

Czutor Zoltán. A Nyers és a Belmondo frontembere. Már 13 évesen zenélt, ezért mire tehetségkutatókban indulhatott volna, már tehetség volt. Soha nem akarta kitalálni magát. Azt mondja, hogy akkor hiteles az ember, ha nem kell kitalálni. Ha a színpadon megmutatja magát, és az a közönségnek elég. Zoli 2011 óta az Artisjus vezetőségi tagja, négy évig pedig a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesületének elnöki tisztét is betöltötte. Így a tehetségkutatók világát és zenészeit elég közelről megismerhette. 

Gájer Bálint. Átgondoltan, pontos célokkal indult el a Voice című televíziós vetélkedőműsorban. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzett, igazából képzettebb zenész volt, mint a mentorok többsége. Mégis volt számára tétje a megmérettetésnek. Méghozzá az, hogy igazi maximalista, aki csak a legjobbat fogadja el magától és az élő adások közötti rövid felkészülési idők mindig sok-sok rizikóval jártak. Hiányzott az általa megszokott szakmai- és szövegbiztonság. És veszteni sem szeret. 19-re húzott lapot és úgy tűnik, nyert.

Szigeti Ferenc kiváló zenész. A Karthago zenekarnak 45 éve a vezetője. Emellett dalszerző és szövegíró, zenei producer, lemezkiadók művészeti és kiadói igazgatója. Zenei rendező és szerkesztő. Az első televíziós tehetségkutatónál, amely Kifutó névre hallgatott még zsűritagságot is vállalt. Fontos tehát a véleménye a tehetségkutatók világáról, a résztvevők lehetőségeiről. Véleménye szerint a nevet szerzett előadók többsége a lemezkiadás kapujában vérzett el. A beszélgetést a Karthago együttes negyvenötödik születésnapjával kezdtük.

Tudatosan készült a X-faktor győzelemre. Fiatalon elment a Megasztárba, és csaknem bejutott az élő show-ba. Aztán jött a Csillag Születik. Ott már csak egy ugrás választotta el attól, hogy döntőbe kerüljön. 30 évesen bevállalta az X-Faktort. Múltja és sztorija is volt. Az volt a története, hogy ez az utolsó dobása. Vagy most nyer, vagy soha. Az eredményt tudjuk. „Szükségem is volt rá, apám mindig azzal húzott, hogy mi van a névjegyeden? Tehetség?”

Horányi Juli úgy került az X-Faktorba, hogy már sikeres ember volt. Sikeres díszlet- és jelmeztervező. Dolgozott Juronics Tamással és a Szegedi Balettel, a Maladypével és Balázs Zoltánnal, Duda Évával. Ő készítette a István a irály szegedi szabadtéri bemutatójának jelmezeit. Köztük a saját magáét is, hiszen szerepel a darabban. Az X-Faktor előtt volt egy Mius nevű zenekara, amellyel egyre ismertebbek és sikeresebbek lettek. Mégis belevágott a kalandba. Egy újabb emberi sors következik sikerekkel és buktatókkal, amelyekkel a női előadók többségének - Juli szerint - meg kell küzdeniük.