Advertise on podcast: Másrészről

Téma: A boldogtalan ember is politizál! A pszichológusok sokáig abból indultak ki, hogy a boldogabb emberek aktívabb állampolgárok, többet szavaznak, és általában többet vesznek részt a közéletben. Ezzel szemben feltételezték, hogy a boldogtalanság inkább passzivitást, politikai elfordulást és apátiát eredményez. A boldogtalanság fogalma azonban jóval összetettebb annál, mint hogy a „boldogság hiánya” lenne: magában foglalja az élettel való elégedetlenséget, anyagi bizonytalanságot, érzelmi hiányokat, rossz társas kapcsolatokat és a magányt is. Kutatások rámutattak, hogy az alacsonyabb jövedelem, a bizonytalan munkahely, az egészségügyi problémák vagy a kudarcélmények mind hozzájárulnak az egyéni boldogtalansághoz. Farkas Eszter és Szabó Gabriella, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Politikatudományi Intézetének (PTI) munkatársai az Acta Politica folyóiratban megjelent tanulmányukban feltették a kérdés, vajon igaz-e, hogy a boldogtalan emberek kevésbé vesznek részt a politikai diskurzusban. Vagyis: a boldogtalan ember bezárkózik, elfordul a közélettől, és nem akar politikáról beszélni? Nem. Pontosan ellenkezőleg!

Ma 11 olyan törvény van hatályban, amely konkrétan vagy rejtett módon magában hordozza a romák diszkriminálásának lehetőségét. A lista a szegregált oktatástól kezdve egyes településeken a beköltözés és az ingatlanszerzés korlátozásáig terjed. Mindez nagyrészt a NER, de részben az előző kormányok felelőssége is. Hová tartunk, és mi lesz így a folyamatosan perifériára szorított roma közösséggel? Van-e akarat és erő a nehéz sorból kiemelkedett, értelmiségi romák részéről arra, hogy aktívan tegyenek a közösségükért – ahogyan azt az afroamerikai közösségekben láthattuk és ma is látjuk? Miért nem vállal nagyobb szerepet az egyház, ahogyan az Egyesült Államokban a sikeres evangelizáció és közösségépítés esetében tapasztalható? Vendégeink: Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke, valamint dr. Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.

Az adásban a Beneš-dekrétumok eredetéről és következményeiről beszélgetett Szarka László történész, a komáromi Selye János Egyetem professzor emeritusa és Tóth István történész, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum nyugalmazott főigazgató helyettese.

Téma: Scheiber Sándor professzor, az egyetemes zsidó művelődéstörténet kutatója, aki 1956 és 1985 között az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója volt. A nemzetközi tudományos élet kiemelkedő alakjának életét eddig nem dolgozták fel átfogóan, különösen nem a titkosszolgálati dokumentumok tükrében – pedig ezek révén a Kádár-rendszer egész egyházügyi politikája is jobban megérthető. Vendégeink: Veszprémy László Bernát történész, holokausztkutató, a Corvina főszerkesztője; Sulák Péter Sándor, történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktori kutatója; valamint Pál István, az ELTE Történeti Intézetének munkatársa.

Milyen kilátásokkal futnak neki a pártok a tavaszi választásoknak, és mit mutatnak az elemzések az emberek várakozásairól, valamint a pártszimpátiák alakulásáról? Milyen esélyeket látnak a kutatók arra, hogy ebben az országban ismét helyreállhat egy többpárti részvételen alapuló demokratikus működés? Lesz-e 2026-ban értelme Magyarországon jobb- és baloldalról beszélni, vagy a szavazók csupán a jobboldal és a szélsőjobb között választhatnak majd? Vendégek: Szabó Andrea, a TKI Ifjúságkutató Intézet igazgatója, Tóth Szilárd János, az ELTE Társadalomtudományi Karának kutatója

A 2024. március 28-ai adás ismétlése: Téma: Magyarországi kitelepítések - második felvonás Vendégek: Kovács Örs történész, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa Mátyásfalvi János nyugdíjas informatikus, amatőr történész (a családja is érintett volt a kitelepítésben)

A 2025. február 13-i adás ismétlése: Téma: Átpolitizált tudomány, tudománytalan politika. Mit tett a NER a magyar tudományos világ intézményeivel, tagjaival? Vendégek: Radnóti Sándor, esztéta, filozófus, irodalomtörténész, professzor Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital ügyvezető igazgatója

Nagyon sok, állami gyerekintézetben nevelkedett fiatal életében lehetnek olyan fordulatok, amelyek miatt a bűnözés, a deviancia útjára lépnek. Nem könnyű onnan visszatalálni, talpra állni, rendet teremteni és normális jövőt építeni. Lakatos Ádám élete sokban különbözött, más okokból került döntési helyzetbe, de nem hagyta magát, ma már gyermekjogi aktívista, és egyetemre készül. Nagy Erzsbet a PDSZ ügyvivője kezdő tanárként nagyon sok tapasztalatot szerzett hasonló fiatalok esetében. Egyik tanítványa már felnőttként megkereste azzal, hogy szeretne 12-14 éves gyerekeknek beszélni a vele történtekről, hogy tudják, mire kell vigyázniuk, nehogy tévútra lépjenek. Az adás vendégei, akikkel arról is beszéltünk, milyen súlyos következményei lesznek annak, hogy a kormány a Szőlő utcai brutális események után rendőri felügyelet alá vonta a javító és nevelő intézeteket.

Téma: Nem csak azzal van a baj, hogy sok háziorvos hiányzik ( kb. 900 körzetben nincs ), hanem maga a renszer is akadozik. Min kellene változtatani, hogy az alapellátásnak ez a láncszeme erősödjön? Vendégek:  Dr. Keczéry Attila háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára Somos Éva gyakorló háziorvos

Téma: A demokrácia válsága Sok elemző leírta már, hogy a II. világháború után megerősödött képviseleti demokrácia mára elöregedett, már egyáltalán nem érvényes, hogy a pártok leképzik a választók sokrétű politikai preferenciáit.  A demokratikus intézmények (parlament, Alkotmánybíróság, emberi jogi intézmények, stb.) erőtlenek, a gazdasági és a migrációs válság közepette nem segítik, inkább hátráltatják az egyre gyorsabb és határozottab lépésekre kényszerülő kormányok működését (- lásd  az AFD kontra CDU/CSU konfliktust Németországban). Milyen irányba megyünk, pl. a Trump jelenség kijelöl-e új lehetőségeket, vagy egyelőre csak a demokratikus rendszer erodálása folytatódik jövőkép nélkül?  Vendégek: Tóth Szilárd, az ELTE TK Politikatudományi Intézeték munkatársa és  dr. Gyulai Attila egyetemi docens.

A szegregált oktatásról rémisztő adatokat és tényeket közölt az Állampolgári Jogok Hivatalának jelentése, amit megjelenése után eltüntetett a hivatal a honlapról. Amióta a katolikus és a református egyház sok iskola kezelését és felügyeletét átvette, az állami iskolákból a szülök ide vitték át a gyerekeiket, az államiban így elsősorban a cigány és más hátrányos helyzetű gyerek maradt. Ez a szegregációt elképesztő módon megnövelte. Az adás vendégei Radó Péter oktatáspolitikai szakértő és Ercse Kriszta oktatáskutató.

A 14. havi nyugdíj lényegében üres ígéret: legfeljebb átlagosan 7%-os emelkedést jelent. A svájci indexálás megszüntetésével ugyanis a Fidesz csak az inflációhoz igazítja évente a nyugdíjak összegét, a bérek növekedéséhez nem. Ezzel folyamatosan az átlagos életszínvonal alá tolja az öregségi nyugdíjból élőket. Vendégek: Farkas András és Németh György nyugdíjszakértők

Téma: Politikai manipuláció Vendégek: Zsolt Péter, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója Sík Endre szociálpszichológus

Téma: A botladozó gyermekvédelmi rendszer. A jelenlegi botrányok mögött milyen rendszerhibák vannak? Vendég: Horgas Péter, a Civil Bázis Egyesület elnöke Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője