Advertise on podcast: Oeconomus

Vannak infrastruktúrák és természeti adottságok, amelyek jelentőségét csak akkor érzékeljük igazán, amikor már nem tudják maradéktalanul betölteni a szerepüket.🔹Mi történik egy olyan gazdasággal, amely egyszerre veszít a legfontosabb vízi útvonalának kapacitásából és legnagyobb áramtermelőjének teljesítményéből? 🔹Mennyire sérülékeny a magyar gazdaság egy ilyen helyzetben? 🔹Pótolható-e rövid idő alatt a Pakson termelt energia, és milyen áron? 🔹Hol húzódik a határ az alkalmazkodás és a gazdasági veszteség között? A beszélgetés középpontjában az a kérdés áll: milyen gazdasági következményekkel járhat, ha Magyarország két stratégiai erőforrása – a Duna és Paks – egyszerre válik korlátozó tényezővé.🎙️ Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója és Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője értelmezik a legfontosabb gazdasági folyamatokat.

Újabb front nyílt a Közel-Keleten, miután a húszik meglepetésszerű offenzívát indítottak Jemenben. A lázadók ezzel a Báb el-Mándebet, a Könnyek Kapuját fenyegetik, a tengerszorost, ahol a világ kőolajforgalmának mintegy 10 százaléka jut át. Ráadásul egy szaúdi szárazföldi kőolajvezeték is találatot kapott, a Hormuzi-szoros forgalma is korlátozott, így az olajár ismét 100 dollár fölé kúszott. 🔹Kik azok a húszi lázadók? 🔹Miért nem tudja legyőzni őket Szaúd-Arábia? 🔹Mi állítja meg az olajárakat? A Geo-Trendek vendége László Dávid, az Oeconomus vezető elemzője. Műsorvezető Varga Mónika.

A CIA vezetője – szokatlan módon – augusztus végén Moszkvába látogatott, ami alaposan megmozgatta a sajtó fantáziáját. Nem tudjuk, miért ment, de több forgatókönyv is napvilágot látott. Oroszország nukleáris csapásra készült? Vagy egy NATO elleni támadásra? Esetleg belpolitikai okai voltak? Bendarzsevszkij Anton minden verzió valószínűségét értékeli. Az is kiderül, vajon miért éppen most éledtek újra az amerikai-orosz tárgyalások. Közben Európa szokás szerint az út széléről kiabál...

Az ezüst gazdaság (Silver Economy), vagyis az 50-60 év feletti korosztály szükségleteire és fogyasztására épülő piac, mára a világgazdaság egyik legfőbb és leggyorsabban növekvő hajtóerejévé vált. Bár a társadalom elöregedését korábban szinte kizárólag gazdasági problémaként vagy költségteherként kezelték, a globális piaci adatok egyértelműen bizonyítják, hogy ez a demográfiai fordulat hatalmas növekedési potenciált rejt magában. Vannak országok, akik ezt már felismerték, vannak, ahol az elöregedő társadalmaknak még csak a kihívásaival szembesülnek. Magyarország inkább az utóbbiak közé tartozik, holott számos kitörési pontja lehet az ezüst gazdaságban. A Geo-Trendek vendége Szegedi Andrea, az Oeconomus vezető elemzője.

Az iskolakezdés költsége minden család számára ismerős tétel, de az már kevésbé egyértelmű, hogy mi mozgatja valójában az árakat. Miközben 2026-ban több iskolakezdéshez kapcsolódó termék inflációja mérséklődött, egyes kiadások – különösen az étkezés és a tanszerek – továbbra is gyorsabban drágulnak az átlagnál. Közben Európában sem egységes a kép: vannak országok, ahol alig változtak az árak, máshol az iskoláztatás költségei tovább emelkednek.Valóban egyre drágább az iskolakezdés, vagy inkább az a kihívás, hogy egyszerre sok kiadás koncentrálódik néhány hétre?Mennyit ér az új iskolakezdési támogatás, és mely területeken tér el leginkább a magyar helyzet az uniós trendektől?A Geo-Trendekben azt vizsgáljuk meg, mennyibe kerül ma egy gyermek tanévkezdése Magyarországon, hogyan változtak az egyes költségelemek az elmúlt évben, és mit mutat az európai összehasonlítás. Vendég: Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjeModerátor: Varga Mónika, az InfoRádió szerkesztője

Vlagyimir Putyin elnöksége alatt először látogatott a vitatott hovatartozású Kuril-szigetekre, ami miatt kisebb diplomáciai csörte robbant ki Japánnal. Dél-Korea is aggódva figyeli az egyre szorosabbra fűződő orosz-észak-koreai szövetséget. Bendarzsevszkij Anton szerint Oroszországnak most aligha van ereje egy „keleti hadszíntér” megnyitására. Akkor viszont miért húzgálja az orosz elnök ázsiai szomszédjai bajszát?

Egy iskolatáska, néhány füzet, tollak, tornacipő, uzsonna, menzabefizetés – külön-külön nem tűnnek jelentős kiadásnak. Amikor azonban mindez egyszerre jelenik meg augusztus végén, a tanévkezdés sok család számára az év egyik legnagyobb rendszeres pénzügyi megterhelésévé válik. De valóban egyre drágább az iskolakezdés, vagy csak másként érzékeljük az árakat, mint néhány évvel ezelőtt?Miközben több termékkategóriában lassult az infláció, egyes iskolakezdéshez kapcsolódó kiadások továbbra is gyorsabban emelkednek az átlagosnál. Közben Európában sem ugyanaz a történet rajzolódik ki: vannak országok, ahol alig változtak az árak, míg máshol a családok egyre magasabb költségekkel szembesülnek. Mit mutatnak a számok Magyarországon? Mely tételek drágulnak a leginkább, és mennyit számít a gyakorlatban az új iskolakezdési támogatás?A Trendfigyelő adásában nemcsak a tanévkezdés árát vizsgáljuk meg, hanem azt is, milyen gazdasági folyamatok húzódnak meg a háttérben, és hogyan változik az iskoláztatás költsége Magyarországon és az Európai Unióban. 🎙️ Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője és Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus elemzője értelmezik a legfontosabb gazdasági folyamatokat.

„Iszlám NATO”  így becézik a Törökország, Szaúd-Arábia és Pakisztán által alakított új közel-keleti szövetséget. A régió legbefolyásosabb államai kollektív védelmi megállapodással vennék saját kezükbe biztonságuk garantálását, mégis nehezen elképzelhető, hogy háborúba menjenek egymásért. De vajon mit üzen valójában a mekkai megállapodás Washingtonnak és Jeruzsálemnek? Mi köze mindehhez Iránnak és hogyan rajzolták át a Közel-Keletet az elmúlt három év háborúi, kiderül a Geotrendek legújabb adásából. 🎙️ Vendég: Nagy Dávid, biztonságpolitikai szakértő, az Oeconomus elemzője. 🗣️Moderátor: Varga Mónika, az Inforádió szerkesztője

Miközben a világ figyelme elsősorban a frontvonalak eseményeire irányul, egyre élesebbé válik a politikai verseny Ukrajnán belül is. A háború elhúzódásával nemcsak a katonai és gazdasági kihívások halmozódnak, hanem a hatalmi ambíciók is egyre láthatóbbá válnak.Nem csitul a belpolitikai vihar Ukrajnában: Mihajlo Fedorov videóüzenetben sürgette új választások kiírását. A menesztett védelmi miniszter ezzel egyértelmű jelzést küldött arról, hogy szerepet vállalna az ország jövőjének alakításában. Bendarzsevszkij Anton rámutatott: sokasodnak az ukrán elnök kihívói, miközben népszerűsége csökken. Ez ugyanakkor azt jelentheti, Volodimir Zelenszkij nem kockáztathat: ha volt is remény a választások megrendezésére háborús időben, az esély tovatűnt.

Öt éve már, hogy Afganisztánt elhagyták a nyugati csapatok és a hatalmat átvették a tálibok. Az ország azóta tárt karokkal várja a kalandoskedvű külföldi turistákat. Szabó Gergely az elmúlt években kétszer is ellátogatott Afganisztánba, legutóbb idén az afgán-pakisztáni háborús villongás után. A nagyszakállú, gépfegyveres tálibok kifejezetten nyájasak az idegennel, és a biztonsági helyzet is alapvetően jó. Legalábbis amíg az ember jó helyen fotózik és nem kérdez túl sokat. A Rizikóban élménybeszámoló Afganisztánból, a moderátor László Dávid.

A magyar gazdaság előtt álló legfontosabb kérdés ma már nem az, hogyan térjen vissza a növekedés, hanem az, hogy mi adhatja annak tartós alapjait a következő évtizedben.Az elmúlt években a nagy ipari beruházások, az akkumulátorgyártás és az exportvezérelt termelés álltak a gazdaságfejlesztés középpontjában. De elegendő-e ez egy gyorsan változó világgazdasági környezetben? Hogyan növelhető a hazai hozzáadott érték, és milyen szerepet kaphatnak az innováció, a technológia, valamint a tudásintenzív ágazatok a magyar gazdaság jövőjében?Műsorunkban a növekedés szerkezetét vizsgáljuk: az energiaellátás stratégiai kérdéseitől és Paks jövőjétől kezdve a munkaerőpiaci kihívásokon, az inflációs környezeten és a kamatpolitikán át egészen az újra megnyíló uniós források gazdasági hatásáig.📍 Mely ágazatok jelenthetik a következő növekedési hullám motorját?📍 Hogyan lehet egyszerre növelni a versenyképességet és a hazai értékteremtést?📍 Mire épülhet Magyarország gazdasági felzárkózása a 2030-as években?Egy ország jövőjét nemcsak a növekedés üteme, hanem annak minősége is meghatározza. Erről beszélgetünk legújabb Geo-Trendek adásunkban.🎙️ Vendég: Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója🗣️Moderátor: Varga Mónika, az Inforádió szerkesztője

Oroszországban bő egy hónap múlva tartanak parlamenti választásokat, az elsőt az ukrajnai háború kirobbanása óta. Mondvacsinált ürüggyel már most betiltották az egyetlen pártot, amely háborúellenes kampányt folytatott. Bendarzsevszkij Anton szerint a hatalom az esélyét se akarta megadni annak, hogy szemmel látható eredményt érjen el egy olyan alakulat, amely szembemegy az orosz elnökkel. Főleg, hogy Vlagyimir Putyin népszerűségi mutatói még sosem voltak ennyire rosszak. Márpedig korábbi példák alapján, ha korábban szorult a nyaka körül a hurok, mindig háborúba kezdett...

A kormány 27%-ról 5%-ra mérsékelné a zöldségek, gyümölcsök és egyes egészséges élelmiszerek áfáját. Vajon önmagában az alacsonyabb ár elegendő ahhoz, hogy a magyarok egészségesebben étkezzenek?🔹 Mely termékek számítanak egészségesnek?🔹 Tényleg az ár a legnagyobb akadálya a tudatos táplálkozásnak?🔹 Milyen szerepe van az oktatásnak, a szemléletformálásnak és a szociális intézkedéseknek?🔹 Milyen nemzetközi tapasztalatok állnak rendelkezésre?Az árak csökkentése vajon a rossz étkezési szokásokat is lefaraghatja? Az egészségesebb életmód és a gazdasági ösztönzők kapcsolatáról beszélget Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus elemzője és Erdélyi Dóra, az Oeconomus senior elemzője.

Három béketárgyalás zajlik egymással párhuzamosan a Közel-Keleten: 🔹a Hamász rábólintott a lefegyverzés feltételeibe, 🔹Libanon Izraellel egyezkedik a Hezbollah kiszorításáról, 🔹Irán pedig az Egyesült Államokkal alkudozik a Hormuzi-szoros újranyitásáról. Pezsgőt bontani azért még korai: a jó hír, hogy hallgatnak a fegyverek, a rossz, hogy a béketervek végrehajtására kevés az esély. A terrorszervezetek pontosan tudják, a fegyverletétel politikai öngyilkossággal érne fel. Akkor miért éppen most?A Geo-Trendek új adásában László Dávid fest közel-keleti körképet.

A parlament elé került törvényjavaslat értelmében megszűnhet a vényköteles gyógyszerek áfája, ami éves szinten mintegy 7 milliárd forintos bevételkiesést jelenthet az államnak. Az intézkedés ugyanakkor mérsékelheti a lakosság gyógyszerkiadásait, javíthatja a kezelésekhez való hozzáférést, és növelheti a terápiák következetes alkalmazásának esélyét.De milyen hatással lehet mindez hosszabb távon a magyar gazdaságra és társadalomra?A Trendfigyelő adásában Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője és dr. Szegedi Andrea, az alapítvány vezető kutatója többek között arra keresik a választ:🔹 Milyen egészségügyi és gazdasági következményekkel járhat a vényköteles gyógyszerek áfájának eltörlése.🔹 Valóban javíthatja-e a lakosság egészségi állapotát az olcsóbb gyógyszerhez jutás.🔹 Hol tart ma Magyarország a prevenció és az egészségtudatos életmód területén.🔹 Milyen további intézkedésekre lehet szükség az egészségben eltöltött életévek számának növeléséhez.🔹 Hogyan található meg az egyensúly a gyógyítás támogatása és a megelőzés ösztönzése között.A vita túlmutat az adópolitikán: arról szól, hogyan lehet egy egészségesebb, hosszabb és fenntarthatóbb életpályát támogatni egy öregedő társadalomban.💬 A jobb egészség kulcsa inkább az olcsóbb gyógyszerekben vagy a prevenció erősítésében rejlik? Oszd meg a véleményed kommentben!