Advertise on podcast: Ez igen!

Amikor először megláttam az online térben Biát, fehérnemű volt rajta, talán félidős kismama volt és a testét már akkor is tetőtől talpig tetoválások fedték. Akkor nekem (még) nem volt egy sem, és halványan még az a családilag megörökölt vélemény cikázott a fejemben, hogy a tetovált emberek rosszak. A saját érzéseim és gondolataim végül hangosabbak voltak: úristen, de meNŐ ez a nő! Ma már 8 tetoválásom van, mindet Bia készítette és ma már nem csak gondolat, hanem tény: Bia egy nagyon meNŐ nő. Hogy miért gondolom ezt? Azt bizonyítsa ez a beszélgetést a pályára alakulásáról, annak majdnem a végéről, a saját, (a testén fellelhető) tetoválásairól, az anyaságáról és arról, hogy hatott a munkásságára az, hogy született egy gyermeke. Fogadjátok szeretettel a vele készült beszélgetést! És ha egy igazi Biás tetoválásra vágytok, írjatok neki az [email protected] e-mail címre, és mindenképp iratkozzatok fel a hírlevelére és szerintem kövessétek Instagramon is! :)

Móni szereti az állandóságot. Évek óta ugyanazon a környéken él, közel harminc éve van együtt a férjével, és 23 éve indította vállalkozását is, a Hello Baby Collectiont. Olyan kismama ruhákat készít és árul, amiket nem csak babavárás alatt, hanem utána is viselhetnek a nők. Huszonhárom év alatt azonban sok minden történt vele. Válság és covid, és közben a fast fashion márkák kínálatában is megjelentek a kismama ruhák. De Móni nem adta fel. Az állandóságon belül próbál megújulni és figyelve a kismamák igényeire, meg a trendekre is reagálni, és olyan egyedi ruhákat készíteni, amiket tényleg öröm mindenkinek hordani. De mi az állandóság titka? Hogy kezdődött az egész 23 évvel ezelőtt? Hogy lett közben maga is édesanya? Hogyan tud ennyi év után is motivált maradni? És hogyan készülnek a kollekciók? Mindenről kifaggattam.

A nőiség és a ciklustudatosság az állatorvosból lett holisztikus női coach, Dr. Diriczi Tekla legfontosabb témái, és ezekkel is kezdtük az adást. Beszélgettünk menstruációról, a vérzés fontosságáról, arról, hogyan tolódott ki Tekla életében a huszas éveire az első menstruációja, és hogyan gázlángozták, mondva: majd elég ezzel akkor foglalkozni, ha gyereket akar. Pedig az, hogy legyen ciklusunk, hogy rendszeresen vérezzen egy nő, nem csak akkor és azért kell, mert gyereket akar.Hogyan lett a dadogó, visszafogott lányból egy női köröket is vezető segítő, aki ma már dadogás és szégyenérzet nélkül beszél akár a saját vérzéséről is? Hogyan lett egy akár nemet is mondani tudó segítő a mindig túlteljesítő, a másokat mindig maga elé helyező lányból? Miért fontos, hogy figyeljünk a testünkre és vegyük is észre a jelzéseit? Miért ordított a portugál pusztában és miért hihetetlenül fontos a jövő generációi számára is, hogy a vérzés egy természetesen dolog legyen, ne egy kék lötty a tévében, amit egymás között sem mernek a nők sem a nevén nevezni? Az évadzáró beszélgetésből kiderül! 

🔞 A beszélgetés 18 éven aluliaknak nem ajánlott! 🔞 Jámbor Eszter újságíró, kommunikációs szakember, a Szexsuliból lett Testsuli alapítója a legújabb Ez igen! podcast vendége, akivel beszélgettünk szexről, szexuális edukációról, nemi betegségekről és fogamzásgátlásról, hosszú párkapcsolatokról és egyéjszakás kalandokról, kellemetlennek számító tabu témákról, szülés után (is) aktív szexuális életet élő anyákról és szexelni nem akaró férfiakról, nemet mondásról, bántalmazó kapcsolatokról és természetesen mindezek kapcsán (is) magáról Eszterről is. Hogyan lett a fiatal, picit visszahúzódó lányból egy, a szexualitását bátran megélő és arról nyíltan beszélő nő? Miért beszél így és ennyit a szexről? Miért indította el a Szexsulit és mik a jövőbeli tervei? Érdemes meghallgatni a legújabb beszélgetést. Egy percét nem fogjátok unni!

Generációkról, bezzegelésekről, digitális családokról és saját magáról is mesélt Steigervald Krisztián generációkutató, az Edisonplatform Gondolkodó körének tagja, a Generációk Harca könyvek szerzője, akire nagyon kíváncsi voltam, milyen férj, milyen édesapa, milyen gyermek ő maga, és hatott-e, ha igen, hogyan hatott a személyiségére a munkássága.Mit jelent egyáltalán generációkutatónak lenni? Miért nem jobb vagy rosszabb egyik generáció sem? Miért hibázik és nem is baj, ha hibázik a modern szülő annyit? Mire figyeljünk az internet és a kütyük uralta világban? Hogyan és milyen pozitív dolgokra használhatjuk a Youtubereket, a telefonjainkat, vagy akár a számítógépes játékokat? De hogyan tegyük ezt okosan, tudatosan? Erről és még nagyon sok minden másról is beszélgettünk Krisztiánnal, például arról, hogy miért akar állandóan megtömni minket a Nagyi és miért olyan hihetetlenül fontos, hogy lássanak minket papírra írni és igazi, nyomtatott könyvet olvasni is a gyerekeink, és nem csak a telefonjainkat vagy a laptopunkat nyomkodva.x Ezt az beszélgetést a Telekom, szülők számára indított digitális platformja, a Hello szülő támogatta, ahol az én írásaimat is olvashatjátok, ugyanis jómagam is tagja vagyok az oldal szerzői csapatának.

Zorátti Adrienn édesanya, önismereti tréner, női kiteljesedés mentor. 2020 tavaszán beszélgettem vele először, akkor a Mesélj, Anyukám! podcastban a pandémia elején arról beszélgettünk, hogy frissen egyedülálló anyukáként hogyan éli túl a karantént, a mindennapokat. Közben elvált, s ezzel együtt az önismereti útján haladva megtapasztalta a legnagyobb mélységeket, de azt is, hogy amit édesapja mindig mondott neki, igaz: Ha seggre is esel, mindig fel tudsz állni. Adri fel tudott állni a legnagyobb esésekből is, ráadásul sokkal erősebb lett, mint valaha. Hogyan lépett ki a magányosságból, az áldozati szerepből? Hogyan tanulta meg szeretni önmagát, miért lett ő maga is végül segítő és mire gondol, amikor azt mondja, hogy amin nem változtatsz, azt választod? Az Ez igen! podcast legújabb részében elmeséli!

Nehéz gyermekkora ellenére Mónika egész kicsi korától fogva mindennél jobban vágyott arra, hogy gyerekekkel foglalkozhasson, és neki magának is sok gyermeke legyen. Óvodapedagógus lett, majd édesanya, ám első gyermekével csupán kilenc és fél közös hónapot kaptak. A kisfiú elvesztése után először teljesen összetört, ám férje, és egy hónappal később már a pocakjában növekvő kislánya miatt igyekezett összeszedni magát. Kislányának élt, elnyomta magában érzéseit, többek közt a gyászt is. Ez azonban előbb vagy utóbb, de rombol. Mónika esetében belülről. Három évvel lánya születése után rákot diagnosztizáltak nála. Hogyan élte túl ezeket az időszakokat? Mit adott neki? Tudatos szülők mentoraként, gyermekszakértőként és a Léleknevelés Pedagógiai Módszer megalkotójaként mit szeretne átadni a szülőknek? Az Ez igen! legújabb részében Szántó-Külitsné Rácz Mónikával beszélgettem.(A beszélgetés meghallgatásához sok zsebkendőt ajánlok.)

Celeng Mária a felvidéki Csábon született, egy kis faluban, ahol fiatalabb korában édesapjával hétvégente lakodalmakban énekelt, sokszor nagy kedcence, Whitney Houston dalait, mondván: mert erős hangja volt. Akkor azonban még sem a fiatal lány, aki egyébként az orvosi pályára készült, sem a családja nem sejtette, hogy Marcsi egy nap majd operaénekesnőként a Maszkati Királyi Operában, a Párizsi Garniere Operában, a milánói Scalában, a berlini Staatsoperben, a Salzburgi Ünnepi Játékokon, a brüsszeli La Monnaie-ben, az Augsburgi Színházban vagy a Koppenhágai Operaházban fog énekelni, de valószínűleg még arra sem, hogy ugyanezt teszi a Magyar Állami Operaházban is. Amikor a megszokotthoz képest jóval korábban megkezdte énekesi tanulmányait a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Konzervartóriumban, még lehet, hogy akkor sem gondolta, hogy 2023-ban a hetedik évadot fogja kezdeni a müncheni opera szopránjaként. De így lett.A világ legjobb operaénekesnői között van, magáról mégis visszafogottan, szerényen, sőt, sokszor elégedetten beszél. "Úgy kell énekelni, hogy ne lehessen belém kötni" - mesélte Marcsi a beszélgetés során, akitől megtudtam, hogy maximalizmusa miatt nehezen alszik, sokszor még órákig forgolódik egy fellépése után azon agyalva, mit hogyan énekelhetett volna jobban, hol hibázott. De mesélt pályájáról is, középiskolai éveiról, palóc tájszólásáról, amit évekig próbált eltitkolni (sikeresen!) barátai és iskolatársai elől, arról, hogyan is lett végül operaénekesnő, miért külföldön, és miért nem itthon. Hogy miért lőnek nagyon mellé azok, akik szerint csupán szépségének köszönheti sikereit. Beszélgettünk sikerről, boldogságról, küzdelmekről, elégedettségről, de Marcsi pár tanácsot is adott azok számára, akik hasonló pályára készülnek.Egykori évfolyamtársaként több éve figyelem Marcsi munkásságát, sikereit, életét, útját. Nem volt könnyű összehozni ezt a beszélgetést személyesen, a távolság, a koncertek és egy közbejött betegség is újratervezett mindent. Végül sikerült és mivel évek óta készülök erre a beszélgetésre, különösen hálás vagyok, hogy igent mondott és ilyen őszintén mesélt ez a fantasztikus nő a munkájáról, magáról, a mindennapjairól. Számomra nem is kérdés, hogy az adás végére ti is csak annyit tudtok mondani rá, hogy Ez igen! Hát, ha még meghallgatjátok, ahogy énekel...

Amikor először ajánlották az Olvasásmotiváció című könyvet nekem, aminek a szerzője egy olvasáskutató, azonnal felcsillant a szemem. Imádom a könyveket, imádok olvasni, akinek ennek a kettőnek a kombinációjából tevődik össze a munkája, máris irigylem.Már akkor nagyon kíváncsi voltam Vass Dorotteára - no és persze a könyvére is. Aztán megtudtam, hogy Dóri, aki egyébként az ELTE oktatója is, egy saját (és egyébként zseniális) módszert fejlesztett ki gyermekek számára a célból, hogy megszeressék az olvasást.Azóta írt egy mesekönyvet is, elindította a Szabad című podcastot és fáradhatatlanul, hihetetlen lelkesedéssel kutatja, hogyan motiválja a fiatalabb korosztály tagjait a (még több) olvasásra. Mert hogy beszéltünk ám arról is, hogy a jelen generáció tagja is olvasnak, csak máshogy. De hogyan? És mit? És aki esetleg mégse olvas annyit, hogyan szeretheti meg jobban az olvasást?Hogy lett ő maga olvasó? Aztán olvasókutató? Mit is jelent olvasókutatónak lenni? Miért fontos minél kisebb kortól együtt olvasni a gyermekeinkkel, aztán annak ellenére, hogy ez megvan, miért veszítik el az iskolás korú gyerekeink az érdeklődést az olvasás iránt?Az olvasás világnapja alkalmából fogadjátok szeretettel ezt a beszélgetést Vass Dorottea olvasáskutatóval, akivel mindezekről beszélgettünk!Ha tetszett a beszélgetés, kövesd be a csatornát, hogy ne maradj le a további részekről, értékeld a műsort és oszd meg másokkal is! És ha ez se elég, kövess Facebookon és/vagy Instagramon is!

Kovács Eszter, jóga-, mindfullness-, well-being és meditációs tréner, a Mat on the moon alapítója. Ám a felnőtt életbe és egyben a munka világába online marketingesként lépett be, amely terület is nagyon jól feküdt neki - nem véletlenül lett a huszas évei közepére 45 fős csapata, került vezető pozícióba, ráadásul külföldön, nem is itthon. A folyamatos stressz azonban hamarosan megkeserítette az életét. Komoy alvásproblémái lettek, amelyre bár gyógyszert is írt fel orvosa, a szakember megemlített egy bizonyos jógázós-meditációs-mindfullnesses irányt is. Eszter elindult a jól lét útján. Miután pedig megtapasztalta, hogy tényleg lehet máshogy is élni, hogy sokkal jobban szeret matracon jógázni meetingelések tömkelege helyett és a meditációt szívesebben cseréli a laptop előtti ücsörgésre, hivatást váltott. Elindította a Mat on the Moon közösséget és ma már ő segít emberek (tíz)ezreinek, hogy jobban legyenek.Nagyon mélyről került egy megingathatatlan stabil jó állapotra, és ma már azt mondja: nem is fél, hogy újra kicsúszik a lába alól a talaj, mert a talaj ő benne van. Tudja, hogy a stressz nem csak rossz hatással lehet ránk, ettől függetlenül fő topikja, hogyan előzzük meg, vagy ha ez nem sikerül, akkor hogyan kezeljük a stresszt. Mint ahogy abban is segít, hogyan találjuk meg a hétköznapokban, az életünkben a boldogságot, amelyet állandóan űzünk, hajtjuk a még több pénzt, a még több tárgyat, pedig, ahogy a beszélgetésben is mondta: "igazból a pénz az kis mértékben járul hozzá csak, ahhoz hogy jobban érezd magad és egy pont után egyáltalán nem."Eszter története rettentően inspiráló és hiszem, hogy nagyon sok olyan gondolatot tudunk átadni, amire a mai rohanó, túlterhelt életünkben a legtöbbünknek szüksége van. Kívánom, hogy te is megtalálod benne azt, ami neked szól, hogy el tudj indulni Eszterhez hasonlóan a te utadon. Csak 5 perc. (Ha meghallgatod a beszélgetést, érteni fogod :) )

Somogyi Tímea Anna szociológus mondott igent Zubor Rozinak az Ez igen! podcast legújabb adásában, aki a Védőháló Karitatív Közhasznú Egyesület elnöke és az ahhoz tartozó Adománybolt ügyvivője, a Hajnalcsillag tanoda alapítója, Richter Aranyanyu díjas, a Kecskeméti Református Cigánymisszió munkatársa, és végül, de nem utolsó sorban hét gyermek anyukája. Bár mivel már a kecskeméti utógondozóban is nevelő, így valójában ő maga úgy fogalmazott: sokkal több gyermeke van is van már, mint hét.Timivel beszélgettünk a cigányságról, a saját gyermekkoráról, majd felnőtt életéről, arról, hogyan lett tizenöt évesen először édesanya, majd végül mára hétgyermekes anyuka. Hogyan fejezte be a gimnáziumot és érettségizett le hat gyermek mellett, aztán hogyan lett diplomás szociológus, majd pedig hét közös gyermek után miért döntött végül a válás mellett. Érdemes ezt a részt is meghallgatni.Ha tetszett a beszélgetés, kövesd be a csatornát, hogy ne maradj le a további részekről, értékeld a műsort és oszd meg másokkal is! És ha ez se elég, kövess Facebookon és/vagy Instagramon is!

Az Ez igen! podcast első vendége Fodor Marcsi, író, újságíró, nőtörténeti kutató, három gyermek édesanyja, akivel beszéltünk az újságírásról, az anyaságról és az anyaság melletti írásról is. Számtalan külföldre költözésükről, a blogokról, amiket vezetett a háztartás, a rengeteg munka és a gyermekei mellett. De Marcsi mesélt könyveiről is, arról, hogyan lett a nőtörténelem a fő témája és végül azt is elárulta, hogyan viszonyul mindehhez férje.Ha tetszett a beszélgetés, kövesd be a csatornát, hogy ne maradj le a további részekről, értékeld a műsort és oszd meg másokkal is! És ha ez se elég, kövess Facebookon és/vagy Instagramon is!

2023. július 29-én indul az Ez igen! podcast, Zubor Rozival