Advertise on podcast: Kémhatás

Az állambiztonsági hálózat legnagyobb részét teljesen hétköznapi emberek - pincérek, taxisok, kiskatonák stb. - alkották. És ha már úgy alakult, hogy a múlttal való radikális szembenézés nem a rendszert csakugyan irányító elitek listázását jelenti, hanem a kis gyalogokét a sakktáblán, a legújabb podcast adásunkban az ügynök hétköznapi arcát vizsgáltuk meg.Pócs Nándor ezúttal Papp Istvánnal, illetve Takács Tiborral beszélgetett.

Az országgyűlés július 7-én döntött az ún. „ügynökakták” nyilvánosságra hozataláról, ami alapján októbertől a 6-os kartonok és a mágnesszalagokon tárolt állambiztonsági adatok mindenki számára megismerhetővé válnak. Ezzel egy régi, közel 37 éves vita kerül végre nyugvópontra.Vagy mégsem?Erről beszélgettünk levéltárunk főigazgatójával, Cseh Gergő Bendegúzzal és az ÁBTL „ügynökszakértő” történészével, Takács Tiborral.

40 éve történt a csernobili reaktorkatasztrófa – ennek szenteltük a "Kémhatás" podcast soron következő adását. Vendégünk a csernobili zónáról dokumentumfilmet forgató Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző, illetve Vass Miklós fizikus, az RBMK típusú reaktorok szakértője. Munkatársunk, Pócs Nándor a katasztrófához vezető utakról, a szovjet atomtechnológiáról, a jelenlegi orosz és belarusz emlékezetpolitika visszásságairól, és persze az erőmű körüli pillanatnyi helyzetről is beszélgetett velük.

Adásunk főszereplői a nők. Szocialista nőmozgalmakról, nőpropagandáról, a Rákosi-korszak híres traktoroslányairól, munkahelyi viszonyokról, a női szerepek lassú változásairól beszélgettünk. Vendégeink ezúttal Unger Gabriella történész, intézményünk levéltárosa és Kisőrsi-Farkas Zsófia történész, egyetemi adjunktus voltak.

Míg élt, Cseh Tamás számos politikai és szellemi hagyományközösség számára jelentett hivatkozási pontot. Az urbánus-liberális alternatív underground ugyanúgy otthonra tudott találni a dalaiban, mint a 70-es években indult táncházmozgalom inkább a népies gondolattal azonosuló tagjai. Ki ő és honnan jött? Mit csinált másként, mint a kortársai, és hogyan viszonyult hozzá a rendszer? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az ÁBTL történész-kutatójával, Pap Péter Istvánnal, illetve Csengey Balázzsal, a Cseh Tamás Archívum munkatársával.

Kik és hogyan védték a szocializmus állami és pártvezetőit? Kik voltak Virág elvtárs "fiai" A tanúban? Hogy kezelte Kádár János a saját testőreit? Felrobbanó sörgyári palackokról, "O"-dossziékról, fedőcégekről és dekorációs vállalatokról Podoski Gáborral, Kádár János egykori testőrével és Krahulcsán Zsolttal, az ÁBTL tudományos kutatójával beszélgetett Pócs Nándor. --- 0:00 Bevezető 2:22 Milyen vezetők kaphattak személyi védelmet a szocializmusban? 6:12 Szakmai pálya a BM kormányőrségtől a személyvédelemig 10:59 Hogy lehetett bekerülni a kormányőrségbe? 12:48 Milyen szerepe volt az állambiztonságnak a személy- és objektumvédelemben? 18:23 Az apparátus szerepe Budapesten és vidéken 21:28 Tartótisztek a személy- és objektumvédelemben 25:26 Mennyit kommunikált a testőr a védett személlyel? 28:23 Kádár János testőre Aligán 31:58 Vélt és valós veszélyek az 1970-80-as években 36:13 Szovjet-magyar együttműködés Gorbacsov 1986-os látogatásakor 38:40 A magyar testőrök és a nemzetközi delegációk 46:28 Milyen cezúrát jelentett a rendszerváltás? --- Ajánlott művek: Takács Tibor: Káderbiztonsági szolgálat. Védett vezetôk és az állambiztonság a Kádár-korszakban Aki védte Kádárt, Pozsgayt, Antallt, de még Putyint, Clintont és a pápát is Furcsa halálesetek a Kádár-korban: halálra égett miniszter, önmagát kétszer szíven szúró KSH-elnök Terrorizmus, robbantások és kábítószerek: Carlos, a Sakál Budapesten

Milyen ellenállás bontakozott ki Magyarországon 1944-45-ben? Kiknek és hogyan sikerült összefogni ezt a szerteágazó folyamatot? Milyen formái lehettek a kollaborációnak és az ellenállásnak? Konspirációk, összeesküvések és a függetlenségi hagyomány továbbélése: többek közt ezekről is szó esett a Nemzeti Emlékezet Bizottsága március 25-i könyvbemutatóján, ahol Ablonczy Balázs a kötet szerkesztőivel, Bartha Ákossal, Földváryné Kiss Rékával és Szekér Nórával beszélgetett. Száznégy portrén keresztül kísérel meg képet adni a második világháború idején a korabeli Magyarország területén a nácizmussal és képviselőivel szemben kibontakozó ellenállás sokszínűségéről a Nemzeti Emlékezet Bizottsága legújabb kötete. A szerkesztők a nemzetközi szakirodalmi mintákat is követve nemcsak a fegyveres összetűzéseket, szabotázsakciókat, hanem a szellemi ellenállás különböző megnyilvánulási formáit, újságcikkeket és kabaréműsorokat, röpcédulázást, német- és nyilasellenes propagandát, szimbolikus tetteket, a közigazgatásban megfigyelhető adminisztratív rezisztenciát, az embermentést és a zsidóság önmentő kísérleteit is az ellenállás részének tekintették. A felvétel március 25-én készült az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. --- 0:00 Bevezető 0:16 A kötet általános bemutatása 7:21 "Nem a végkifejlet által vált hősé, hanem azáltal, hogy elkezdte" 8:33 A kötet koncepciója 15:23 Ki számított ellenállónak? 23:28 A magyar függetlenségi hagyomány szerepe 28:31 A Gömbös-szobor felrobbantása 36:57 Érdemes-e megkedvelni a szerzőknek a hősüket? --- Ajánlott művek: Ellenállók 1944-45 Ellenállók és embermentők a véres városban A 70 éves mítosz vége: volt antináci magyar ellenállás, és nem vörös partizánok vezették [HetiVálasz 100] Egy pesti kerület, ahol cionisták és kiugrott nyilasok együtt végezték az embermentést Magyar ellenállás a második világháború idején Bartha Ákos: Van-e szándék? Az 1944. októberi kiugrási kísérlet és a „megbízható” munkásság felfegyverzése

Miért nem tudott meggyökeresedni a kommunista eszme Magyarországon? Milyen ellenségeskedés volt a kommunisták és a szociáldemokraták között? A krumplileves legyen krumplileves? Eurokommunizmus, moszkvai utasítások és a ’60-as évek végére kifulladó eszmeiség: A magyar kommunisták 1918-1989 című kötetről annak szerzőjével, Papp Istvánnal, Levéltárunk Tudományos Főosztályának vezetőjével, és Takács Róberttel, a Politikatörténeti Intézet munkatársával beszélgetett Pócs Nándor. 0:00 Bevezető 2:45 Miért nem lesz komoly hagyománya a kommunizmusnak Magyarországon? 12:05 Hová lettek a munkások és proletárok? 18:27 Harc a szociáldemokraták ellen 22:45 Revizionizmus=szociáldemokrácia? 29:43 Karakteres arcél és idegen test a társadalmon belül 39:43 Vezetőváltások és utódjelöltek a '70-80-as években 41:56 Orientációs pontok a rendszerben 50:50 A mozgalmárok és a forradalomellenesség Ajánlott művek: Agitátorok (Magyar Dezső, 1969) Húsz óra (Fábri Zoltán, 1965) A magyar kommunisták 1918-1989 Nem kommunizmus volt Kádár alatt, csak diktatúra | Papp István történésszel a magyar kommunistákról „Fából vaskarika a nemzeti kommunista” – Papp István a magyar bolsevikokról Nagy Imre hívéből Kádár csapatkapitánya - Fehér Lajos pályája 1956 után A Szabó Dezső-kérdés a Kádár-korszakban

Milyen személyiségvonásokat és traumákat örököltünk felmenőinktől? Hogyan hat a mai emberekre a világháborúk és a kommunizmus öröksége? Mik az elsődleges traumaképző események a magyar történelemben? Ügynöksorsok, személyes tragédiák és tönkrement életek: az ÁBTL februárban induló, Történelmi terheink címet viselő beszélgetéssorozata kapcsán Joób Máté evangélikus lelkésszel, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének munkatársával és Szekér Nóra történésszel, Levéltárunk Kutatási Osztályának vezetőjével beszélgetett Pócs Nándor. 0:00 Bevezető 2:06 A transzgenerációs traumák jelentése 6:47 Traumaképző történelmi események Magyarországon 11:29 Traumatizált elkövetők és traumatizált áldozatok 16:19 Megküzdési stratégiák az ügynökök és leszármazottaik életében 25:13 Múltfeldolgozás az evangélikus egyházban 31:08 Generációk kollektív traumái 36:40 Poszttraumás növekedés 39:33 Kollektív fogalom- és nyelvhasználat 42:33 Apák és fiúk 48:39 A transzgenerációs traumafeldolgozás és az ÁBTL Ajánlott művek: Történelmi terheink Moralizálás az ügynökakták nyilvánossága körül Ügynökkérdés a tudományos történetírásban Egy diktatúra hagyatéka. Állambiztonsági iratok és történetek Vámos Miklós: Apák könyve Joób Máté: A hallgatás terhe Generációkon át romboló titkok Transzgenerációs történetek

Milyen történelmi regényeket ír egy környezetgazdálkodási-agrármérnök? Hogyan fogyaszt történelmet a Netflix-generáció? Az államvédelem és az erőszak kapcsolatáról, az ÁVH-t övező városi legendákról és a történelmi krimik írói előtt álló kihívásokról is szó esett a Vadászat című regény január 29-i könyvbemutató beszélgetésén, ahol Stumpf András, a Válasz Online újságírója kérdezte a szerzőt, Cserhalmi Dánielt, és levéltárunk Történeti Osztályának vezetőjét, Müller Rolfot. --- 0:00 Bevezető 0:50 Az ÁVH-mánia nyomában 1:56 Egy "hobbiíró" és az ÁBTL 9:55 A valóság és fikció aránya a Vadászatban 11:07 Péter Gábor alakja 16:45 A szakértők és a regény "hitelessége" 19:47 Rendszereken átívelő galádság 23:42 Mennyire tipikusak a regény ÁVH-életútjai? 32:38 Agresszív, de nagyon béna szervezet volt az ÁVH? 39:21 Nyomozati szerv vagy a párt ökle? 44:00 "A fizikai erőszak nem volt megengedett." 53:06 Túlélő ÁVH-sok és a bűntudat 1:00:03 Mennyire kell a szerző képzelőerejét visszafogni? 1:04:25 Filmes álmok --- Ajánlott művek: Cserhalmi Dániel honlapja Vadászat Hogyan írtam Péter Gábor életrajzot? I Történelmi KávéháZ Müller Rolffal Brutális volt, de nem mindenható az ÁVH Interaktív térkép az Andrássy út 60. körüli volt kommunista államvédelmi városnegyedről

Milyen viszony volt a ’70-80-as években Kádár és Ceausescu között? Milyen feladata volt a román hírszerzésnek a magyar emigrációval szemben? Tényleg a KGB robbantotta ki a romániai forradalmat? Titkosszolgálati akciókról, megfigyelésekről és egy unatkozó önimádó diktátorról Bandi Istvánnal, Levéltárunk tudományos kutatójával és Hodicska Tiborral, a bukaresti nagykövetség egykori diplomatájával beszélgetett Pócs Nándor. --- 0:00 Bevezető 03:11 Román-magyar kapcsolatok a mélypontot: az 1977-es találkozó 12:07 Román elhárítás a magyar kisebbségek és a Magyar Népköztársaság ellen 13:14 Mindennapok a bukaresti magyar nagykövetségen 20:11 Volt bármilyen emberi viszony a főtitkárok között? 25:24 A Securitate a magyar kisebbség képviselete ellen 32:43 Forradalom vagy titkosszolgálati machináció? 40:49 Az esetleges szovjet és magyar beavatkozás levéltári forrásai --- Ajánlott művek: Kádár - Ceausescu találkozó Debrecenben és Nagyváradon Az újságíró archívumából (kulisszatitkokkal): Kádár–Ceausescu-találkozó, 1977 Hodicska Tibor: Négyszemközt Ceaușescuval Az 1989. évi romániai forradalom a Moszkvai Magyar Nagykövetség jelentésének tükrében Volt-e vagy sem? A magyar titkosszolgálat is benne volt a román forradalomban? „Kiáltsátok velem: le Ceaușescuval!” – megszólal az ember, aki nélkül nem lett volna romániai forradalom Feloldotta a román hírszerzés az 1989-es forradalom ügyiratainak titkosítását Mesék az aranykorból 4 hónap, 3 hét, 2 nap

Hogyan változott meg a második világháborús magyar ellenállásról alkotott kép az elmúlt években? Hogy tudott Wallenberg embermentőként dolgozni? Milyen szerepe volt a katonaszökevényeknek a nyilas hatalomgyakorlásban? Máig élő mítoszokról, Budapest ostromáról és a nyolcvan évvel ezelőtti mindennapokról Bartha Ákos és Hardi-Kovács Gellért történészekkel beszélgetett Pócs Nándor. --- 0:00 Bevezető 1:40 Mikortól számíthatjuk a magyar ellenállás kezdetét? 4:39 Mi számít ellenállásnak? 7:32 Hogyan és miért érkezett Wallenberg Budapestre? 15:53 A Baky-puccs: valós akció vagy Horthy megzsarolása? 23:50 Kik szervezték az ellenállást 1944. október 15. után? 33:15 Wallenberg és a védőlevelek 46:37 A magyar közigazgatás a deportálásban és az embermentésben 51:05 Volt-e értelme az ellenállásnak? --- Ajánlott művek: Bartha Ákos: Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944–1945 Magyar ellenállás a második világháború idején Handbuch zum Widerstand gegen Nationalsozialismus und Faschismus in Europa 1933/39 bis 1945 Alkonyat Budapest felett Hardi-Kovács Gellért oldala Raoul Wallenberg élete

Miért Carlos lett a '70-es, '80-as évek leghíresebb terroristája? Magyarországon tényleg képeztek ki palesztin fegyvereseket? Melyik étteremben szeretett libamájat enni Carlos? Terrorfinanszírozásról, titkosszolgálati akciókról és a magyar állambiztonság máig kevéssé ismert manipulációiról Liszkai László újságíróval és Orbán-Schwarzkopf Balázzsal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatójával beszélgetett Pócs Nándor. --- 0:00 Bevezető 1:46 Miért Carlos lett a korszak legismertebb terroristája? 5:31 A kommunista világforradalom és a palesztin függetlenség 11:01 Palesztin fegyveresek Magyarországon 13:08 Szélsőjobboldali aktivisták a szovjet érdekszférában 15:34 Terrorizmus Közép-Európában és a Közel-Keleten 17:51 Carlos Budapesten 24:11 Járt-e Carlos vidéken? Kaland Dobogókőn 26:22 Mit tudhatott a magyar állambiztonság? 34:18 Forradalmár helyett bérgyilkos 37:20 Sakál a Vend utcában 41:29 A magyar állambiztonság és a terrorbazár 50:38 Kábítószer-fegyver váltó 52:21 A 75 éves Carlos mindennapjai --- Ajánlott művek: Carlos szerint a világ - Szemtől szemben a Sakállal Orbán Balázs tudományos munkássága A Sakál, a Patkány, a Kádár és Laci The Lebanese Connection: Corruption, Civil War, and the International Drug Traffic Carlos A titkosrendőr ötödik élete: Carlos, a Sakál bújtatója volt a Marton-féle szexbotrány szereplője „Terrorista hálózatok – a C-79-es dosszié”. Carlos és társai Budapesten A terrorelhárítás kialakulása és fejlődése Magyarországon a hidegháborúban a „C-79-es” akta tükrében

Miért volt szükség az államvédelmi negyed térképes bemutatására? Mi a digitális filológusok munkája? Hatékonyabb-e a ChatGPT mint a biorobotok? Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) nemrég indult tájékoztató ismeretterjesztő honlapja, a Topotéma kapcsán Mihály Eszterrel, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központ (MNMKK OSZK DBK) igazgatóhelyettesével, és a levéltár Történeti Osztályának vezetőjével, Müller Rolf történésszel beszélgetett Pócs Nándor. --- 0:00 Bevezető 01:48 A politikai rendőrség térhasználata: Topotéma 10:06 Mivel foglalkozik a Digitális Bölcsészeti Központ? 16:25 Nemzetközi minták a digitális térben 22:30 A ChatGPT és a mesterséges intelligencia vonzásában 26:27 Nemzeti emlékezet az online térben: a varsói gyors 31:02 Digitális hatások/visszahatások a kultúrában 37:02 Analóg könyv vs digitális kultúraközvetítés 46:12 Mi alapján választott épületeket az állambiztonság? 1:00:30 A nagy bölcsészadatbázis nyomában --- Ajánlott művek: Topotéma digital humanities platform /// digitális bölcsészeti platform Hungaricana Munkatáborok

Léteznek-e ügynökakták? Mennyire hihetőek az állambiztonsági iratok információi? Mennyire nehezíti meg a moralizálás a történészek dolgát? Az Ügynökök, informátorok jelentések című, a Jaffa Kiadó gondozásában pár héttel ezelőtt megjelent könyv kapcsán a szerzővel, Takács Tiborral, levéltárunk tudományos kutatójával és Ötvös Istvánnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagjával beszélgetett Pócs Nándor. A rendszerváltás óta eltelt több mint harminc évben sokszor törtek ki késhegyig menő viták, olykor botrányok a kérdés miatt, hogy valóban nyilvánosak-e az „ügynökakták”, valóban kutathatók-e a Rákosi- és a Kádár-korszak állambiztonságának iratai. Bármit gondolnak is a történészek, szakemberek, a közvélemény szerint a válasz egyértelmű „nem”. Takács Tibor ezt a nagyközönség előtt részben még mindig feltáratlan állambiztonsági múltat mutatja be tudományos igénnyel, ám közérthető formában. --- 0:00 Bevezető 01:54 A besúgók tartották fenn a szocializmust? 03:57 Ügynökakta nincs! 07:10 A morális tényező 18:15 Ügynökök: bűnbakok és hatalomkérdés 22:58 Hálózati problémák: értelmiségi pozíciószerzések 24:40 Nem ismert történetek: Partizánszövetségek 26:17 Felülreprezentált értelmiség? 31:30 Egzisztenciális karaktergyilkosságok 38:26 Történészi dilemmák vs nyilvánosság 40:23 Az ügynök és az "ügynök bőrébe bújt személy" 45:22 Csavar a történetben: mit jegyzőkönyveztek? 49:10 Állambiztonsági változások a '60-as évektől --- Ajánlott művek: Ügynökök, informátorok, jelentések Ügynökök, besúgók és hálózati személyek Miről szólnak az ügynökjelentések? Szempontok az „ügynökakták” értelmezéséhez A valódi besúgás teljesen más volt – állambiztonságot kutató történész az HBO-sorozatról