Advertise on podcast: Dr. Balsai Tamás és a Perfect Smile Fogászat csapatának hivatalos podcast csatornája

Vajon miért lehet fontosabb a pihenés, mint maga az edzés? Hogyan függ össze mindez a hormonokkal, az alvással, a sötétséggel és még az izzadással is? BalsaiDoki ebben az epizódban a mozgás utáni folyamatokat bontja ki. Szó lesz az adrenalinról, a kortizolról, a növekedési hormonról, a regenerációról és arról, miért pihenés közben alkalmazkodik igazán a szervezet ahhoz a terheléshez, amit napközben kapott. Előkerül a cirkadián ritmus is. Mennyit számít a természetes fény? Mi történik, ha éjszaka világos szobában alszunk? Miért zavarhatja meg a pihenést akár egy apró fényforrás is? És még egy téma, amiről rengeteg tévhit kering: az izzadás. Az ország kedvenc fogorvosa elmagyarázza, miért izzadunk valójában, mitől függ, hogy ki mennyire izzad, és miért veszélyes beavatkozni egy olyan folyamatba, amelynek elsődleges feladata a test hűtése. 🌿 További cikkek és tartalmak: https://gyogyitommagam.hu 💬 Te mit gondolsz a témáról? Írd meg kommentben! #GyogyitomMagam #DrBalsaiTamás #EgészségPodcast

Mi történik a testtel, ha egyszerűen kivesszük az életünkből a mozgást? Miért alszik rosszabbul az, aki egész nap alig kap fizikai ingert? És tényleg edzőteremre van szükség ahhoz, hogy a szervezet megkapja azt, amire evolúciósan felkészült? BalsaiDoki most a mozgáshiány következményeit teszi rendbe. Szó lesz arról, mi történik az izmokkal, a csontokkal, a keringéssel, a nyirokrendszerrel és az aggyal, amikor a test tartósan kevés ingert kap. És jönnek a nagyon hétköznapi megoldások is. Lépcsőház, séta, kertészkedés, tánc, cipekedés, saját testsúly. Egy hölgy például egy tízemeletes ház lépcsőházában oldotta meg az edzését, mert konditeremre nem volt pénze. A kérdés már csak annyi: mennyi mozgást sikerült már kiszervezni az életünkből a liftnek, az autónak, a házhoz szállításnak és az elektromos rollernek? És mit lehet ebből visszavenni úgy, hogy közben senkiből sem kell sportolót faragni? Az ország kedvenc fogorvosa elmondja! 🌿 További cikkek és tartalmak: https://gyogyitommagam.hu 💬 Te mit gondolsz a témáról? Írd meg kommentben! #GyogyitomMagam #DrBalsaiTamás #EgészségPodcast

Évekkel ezelőtt BalsaiDokinak azt mondták, hogy előbb-utóbb csípőprotézisre lesz szüksége. Éjszaka arra ébredt, hogy már a csípőjét sem tudja úgy elhelyezni, hogy ne fájjon, ezért fájdalomcsillapító után nyúlt. Ezt az állapotot nem akarta elfogadni véglegesnek. Most azt mondja, tíz éve tartja azt az életmódot, amellyel közel negyven kilót adott le, rendszeresen gyógytornázik, síel, kerékpározik, és csípőprotézise sincs. A saját történetéből indulva ebben az epizódban azt a kérdést teszi fel, hogy egy fájó ízületnél valóban a műtét-e mindig az első és egyetlen út. Ehhez hoz egy olyan vizsgálatot is, amelyben 180 térdízületi beteget három csoportra osztottak. Volt, akin valódi artroszkópos beavatkozást végeztek, volt, akinél csak átmosták az ízületet, a harmadik csoport pedig álműtétet kapott. A kutatás eredménye kiderül a beszélgetésből. Tamás közben azt is egyértelművé teszi, hogy vannak helyzetek, amikor műtétre szükség van. A kérdés inkább az, mennyi mindent érdemes végiggondolni és megpróbálni még azelőtt, hogy valaki eljut odáig. 🌿 További cikkek és tartalmak: https://gyogyitommagam.hu 💬 Te mit gondolsz a témáról? Írd meg kommentben! #GyogyitomMagam #DrBalsaiTamás #EgészségPodcast

Három hét alatt megszűnhet az ízületi fájdalom? BalsaiDoki azt mondja, a zárt közösségében több olyan visszajelzést is kapott, amelyben az életmódváltást elkezdők már ennyi idő után az ízületi panaszaik jelentős enyhüléséről vagy megszűnéséről számoltak be. De mi történik közben az ízületben? Hogyan kap tápanyagot a porc, ha saját vérellátása sincs? Miért számít ennyit a mozgás, a megfelelő terhelés és az ízületi folyadék? És hogyan függhet össze mindezzel a gyulladás? Ebben az epizódban az ország kedvenc implantológusa megmutatja, miért mondja azt, hogy az ízület akkor él, amikor mozog. Szó lesz a lubricinről, a hialuronsavról, a porc anyagcseréjéről, a túlterhelésről és arról is, miért ronthat a helyzeten az állandó kímélet. A három hét tehát nem ígéret, hanem a közösségből érkező tapasztalat. A kérdés az, mi változik meg azoknál, akiknél valóban csökkenni kezd a fájdalom. 🌿 További cikkek és tartalmak: https://gyogyitommagam.hu 💬 Te mit gondolsz a témáról? Írd meg kommentben! #GyogyitomMagam #DrBalsaiTamás #EgészségPodcast

Mi történik a testünkben, amikor órákon át alig mozdulunk? Mi pumpálja vissza a vért a lábakból a szívhez? Mitől indul meg a nyirokkeringés? És miért lehet ugyanúgy ártalmas a túlzásba vitt edzés, mint a tartós mozdulatlanság? BalsaiDoki most a mozgás kevésbé ismert oldalát bontja ki. Szó lesz az izompumpáról, a vénás keringésről, a nyirokrendszerről, az immunrendszer terheléséről és a regeneráció valódi szerepéről. Kiderül az is, miért számít annyit egy egyszerű séta, a kertészkedés vagy akár az, hogy valaki időnként feláll a székből. Az epizód végén egy nyugdíjas tanár története mutatja meg, mire képes néhány hónapnyi rendszeres gyaloglás. 🌿 További cikkek és tartalmak: https://gyogyitommagam.hu 💬 Te mit gondolsz a témáról? Írd meg kommentben! #GyogyitomMagam #DrBalsaiTamás #EgészségPodcast

Évtizedek óta kalóriában mérjük a mozgást. „Elégettem ennyit, tehát ehetek ennyit. Futottam öt kilométert, így belefér a vacsora.” Balsai Doki szerint ezzel a gondolkodással pont a mozgás lényegét veszítjük szem elől. A test számára minden mozdulat információ. Az izom ebből érti meg, hogy szükség van rá. A csont ebből tudja, milyen terheléshez alkalmazkodjon. A szív és a keringés ehhez igazítja a működését. Az agy pedig közben folyamatosan tanul. Tamás végigveszi, mi történik az első lépéstől kezdve az izmokban, a vénás keringésben, a nyirokrendszerben, az idegrendszerben és az agyban. Elmagyarázza azt is, miért lehet félrevezető egy okosóra kalóriaadata, és miért kevés heti három óra konditerem egy olyan élet mellett, amelynek maradék részét ülve töltjük. Az agy valódi edzéséhez is mozgásra van szükség. Egyensúly, koordináció, térbeli tájékozódás és új idegi kapcsolatok mind kapcsolódnak a fizikai aktivitáshoz. Akik eddig sportként tekintettek a mozgásra, a beszélgetés végére sokkal inkább biológiai alapműködésnek fogják látni. 🌿 További cikkek és tartalmak: https://gyogyitommagam.hu 💬 Te mit gondolsz a témáról? Írd meg kommentben! #GyogyitomMagam #DrBalsaiTamás #EgészségPodcast

Miért lett ennyi allergiás ember az elmúlt száz évben? Van, aki a pollenekre reagál, másoknál bizonyos ételek váltanak ki panaszokat. BalsaiDoki szerint mindkét esetben érdemes megvizsgálni, milyen állapotban van a bélfal és a mikrobiom. Ebben az epizódban kiderül, hogyan termeli a bélhámsejt azt az enzimet, amely lebontja a hisztamint, és mi történik, amikor ez a sejtréteg gyulladt, éhezik vagy átjárhatóvá válik. Az ország kedvenc fogorvosa végigvezeti a hallgatót azon a folyamaton, amelyben a szivárgó bél, a hisztaminintolerancia, a puffadás, a fejfájás, a csalánkiütés, az álmatlanság, a szénanátha és az étkezések után jelentkező panaszok összekapcsolódhatnak. Valóban a pollen váltja ki a tüneteket? Egy étel indítja el a reakciót? Esetleg a szervezet már jóval korábban túlterhelődött, és az allergén csak átbillenti a határon? Egy biztos, ez az epizód új irányba fordítja mindazt, amit eddig az allergiáról, a hisztaminról és a bélrendszer szerepéről gondoltunk.

Az emberi agy közel száznyolcvanezer éven át növekedett, majd a letelepedéssel, a mezőgazdaság megjelenésével és a gabonafogyasztás elterjedésével új korszak kezdődött. BalsaiDoki ebben az epizódban azt is végiggondolja, lehet-e összefüggés a táplálkozásunk átalakulása és aközött, hogy a mai ember agya kisebb lett ősei agyánál. Aztán ott a másik fontos kérdés: mitől nyílik meg pontosan a bélfal? Az ország kedvenc fogorvosa tételesen felsorolja azokat az ételeket és összetevőket, amelyek szerinte órákra átjárhatóvá tehetik a vékonybél sejtrétegét. Ebben az epizódban minden név elhangzik. A beszélgetés számos gyakorlati választ is ad. Kiderül, milyen hatással lehet a kuktában történő elkészítés a hüvelyesekre, miért kerül tiltólistára a paradicsom és a paprika, és milyen problémát okozhat a tehéntej fehérjéje. Egy személyes és igencsak intim történetből pedig az is kiderül, milyen erős reakciót válthat ki egy étel, amikor a test hosszú idő után újra találkozik vele. Szó esik arról is, hogy a kívánósságot sokszor a mikrobiom irányítja. Három hét alatt elcsendesedhetnek azok a baktériumok, amelyek a régi ételeket követelik, és átadhatják a helyüket egy másképp működő bélflórának. Van olyan hallgatónk, aki négy nap után már a gyerekkora óta tartó szénanátháját sem érezte.

Mi történik a testedben tíz perccel azután, hogy megetted a reggeli croissant-t? Balsai Doki szerint ekkor indulhat el az a folyamat, amely órákra megnyitja a bélfalat, beengedi azokat az anyagokat, amelyeknek belül semmi keresnivalójuk, majd gyulladást generál. És ha ezt reggel, délben, este újraindítod, a tested egész nap tüzet olt. Ebben az epizódban ismét a gyulladásról beszélünk, de korántsem általánosságban. Szó lesz a nyitott bélszindrómáról, a gluténről, a szaponinról, a lektinről, a CRP-ről, és arról a döbbenetes történetről is, amikor egy páciensnél az évekig 30 felett mozgó gyulladásos érték 4,2-re esett vissza, miközben majdnem 70 kilót fogyott. Az ország kedvenc fogorvosa továbbá két olyan enzimet is elővesz, amelyeket szerinte minden érszűkülettel küzdő embernek érdemes megismernie. Az aktuális epizód azoknak szól, akik már értik, hogy baj van, és most arra kíváncsiak, mit lehet kezdeni vele. A podcastban kiemelten tárgyalt táplálékkiegészítők és enzimek pontos nevei: nattokináz, serrapeptáz.

Mit tehet az ember, ha már ott van a kezében a diagnózis? Amikor már kimondták, hogy érszűkülete van? Ha már megijedt, kétségbeesett, és azt érzi, innen nincs visszaút? Balsai Doki ebben az epizódban pontosan erre a félelemre válaszol. Az érszűkületes sorozat most fordul csak át igazán gyakorlati irányba. Szó lesz C-vitaminról, K2-D3-ról, magnéziumról és kollagénről, de nem úgy, ahogy egy vitamindoboz hátoldalán olvasnánk. Tamás elmagyarázza, miért számít a C-vitamin az érfal kollagénszintézisében, hogyan kerülhet a kalcium rossz helyre, miért érdekes a K2-vitamin, miért fontos a D-vitamin vérszintje, és miért téveszthet meg a magnéziumpiac, ha csak a nagybetűs címkét nézzük. Ez az epizód azoknak szól, akik már értik az érszűkület veszélyét, és most végre arra kíváncsiak, mit tehetnek saját magukért. A beszélgetésben elhangzó táplálékkiegészítők és vitaminok: – C-vitamin – aszkorbinsav – aszkorbát – K2-vitamin – D3-vitamin – magnézium – magnézium-biszglicinát – kollagén

Az érszűkületről szóló sorozat harmadik részében Balsai Doki a táplálkozási félelmeink egyik legérzékenyebb pontjához ér. Azt mondja, a koleszterinre ráfogtunk mindent, miközben a testünk egyik legfontosabb anyagáról beszélünk. Közben pedig naponta isszuk, esszük, locsoljuk magunkba azt, amiből a máj zsírt gyárt, az immunrendszer takarítani kezd, az érfal pedig idővel megkaphatja a maga terhét. Főhősünk a glükózról, a fruktózról, a koleszterinről és a zsírról beszél, de egészen másképp, mint ahogyan azt a legtöbben megszokták. A kiindulópont egy egyszerű adat, amelyet nehéz elfelejteni: az egészséges vércukorszint nagyjából egyetlen kockacukornyi glükózt jelent az egész testben. Ez az adás rendet tesz a zsír körüli zavarban is. Balsai Doki szerint egészen más történet az állati zsír, a tepertő vagy a csülök, és egészen más az a zsír, amelyet a máj gyárt fruktózból. Aki valaha félt a koleszterintől, közben pedig frissen facsart narancslével, gyümölcslevekkel, szörpökkel vagy dinnyével nyugtatta magát, annak ez az epizód különösen erős lesz.

Folytatódik az érszűkületről szóló beszélgetés, és Balsai Doki ezúttal még kényelmetlenebb területre viszi a hallgatót. Az előző részben az érfal sérülése és a javításhoz szükséges alapanyagok kerültek elő, most pedig az a kérdés, hogyan indíthat el gyulladást az, amit naponta megeszünk. Ebben az epizódban tovább bontjuk az érszűkület témáját, és most eljutunk a mindennapi ételekig. Gabona, zabkása, pirítós, lángos, paradicsom, paprika, uborka, krumpli. Olyan alapanyagok kerülnek szóba, amelyek sokak tányérján ott vannak, miközben Balsai Doki szerint ezek egy része komoly biológiai folyamatokat indíthat el a szervezetben. Szó esik a bélfal megnyílásáról, a zonulinról, a CRP-ről, az ízületi gyulladásról, a kovászos kenyér félreértéseiről és arról is, miért tartja Balsai Doki döntésnek azt, amit sokan bűnözésnek vagy kis kilengésnek neveznek. Tévedés azt hinni, hogy az érszűkület hátterében nem csak az életkor, a sors vagy a családi örökség állhat. Igen, a mindennapi döntéseink is ott vannak mögötte. Ez a beszélgetés elsősorban azoknak szól, akik készen állnak szembenézni azzal, hogy az erek állapota sokszor a reggelinél kezdődik.

Egy telefonhívás mindent megváltoztatott. Dr. Balsai Tamás egyik közeli barátja szívinfarktust kapott, ezt az epizódot az ő esete inspirálta. Az érszűkület körül rengeteg félreértés él, miközben a válaszok egy része ott van a testünk mindennapi működésében. Ebben az epizódban az ország kedvenc fogorvosa az alapoktól magyarázza el, mi az ér, hogyan működik ez a rugalmas, belül védőréteggel borított cső, és mi történhet vele, amikor sérül. Az adás központi kérdése: Mit teszünk naponta az ereinkkel, sokszor úgy, hogy fogalmunk sincs róla? Hogyan sérülhet az a belső védőréteg, amelynek eredetileg éppen az lenne a dolga, hogy minden jól csússzon benne? És ha a test képes gyógyítani, miért bukik el mégis olyan sokszor a javítás? A következő beszélgetés azoknak szól, akik félnek az érszűkülettől, azoknak, akik már kaptak figyelmeztetést a testüktől, és azoknak is, akik még időben szeretnék megérteni, mit jelent valóban vigyázni magukra. 🌿 További egészségtudatos tartalmak: https://gyogyitommagam.hu #GyogyitomMagam #DrBalsaiTamás #EgészségPodcast

A fermentáció lesz a kulcs a bélrendszeredhez! Egy ideje valószínűleg sejted, hogy valami nem oké. Puffadsz, ég a gyomrod, fájnak az ízületeid, mégis legyintesz. Balsai Doki szerint a legtöbben reggeltől estig magunk provokáljuk a gyulladást a saját szervezetükben, méghozzá a modern élet legtermészetesebbnek hitt szokásaival. Miközben a természet zseniális védelmi rendszert épített belénk. A szájüregtől a vékonybélen át a vastagbélig minden mindennel összefügg. A kérdés csak az, hogy segítjük-e ezt a rendszert, vagy minden nap újra és újra keresztbe teszünk neki a rossz táplálkozással, a felborított cirkadián ritmussal, a cukorral, a fruktózzal, a gluténnel, a nem megfelelő rostokkal és azzal, hogy nem hagyjuk működni a test ősi fermentációs rendszerét. Ha valami, akkor ez az adás sokaknál be fog találni. Öveket bekapcsolni, kezdünk! https://gyogyitommagam.hu/ #balsaidoki #gyogyitommagam

Reggel felébredsz, és már fáradt vagy. Ismerős az állapot? Miért van az, hogy napról napra kimerültebb vagy és úgy érzed, minden nap a frontok áldozata lettél és pokolian fáj a fejed. Azt gondolod, mindent megteszel, mégis nehezebb koncentrálni? A krónikus kimerültség a szervezet pontos biológiai válasza arra, ahogyan élünk. Balsai Doki ebben az epizódban arról beszél, milyen biológiai folyamatok állnak az állandó kimerültség mögött, hogyan borítja fel a szervezet működését a rossz táplálkozás, a kevés alvás és a folyamatos stressz, és miért veszélyes, amikor valaki éveken át ignorálja ezeket a tüneteket. Az ország kedvenc fogorvosa szerint a modern ember egyik legnagyobb tragédiája, hogy teljesen normálisnak hiszi az állandó kimerültséget. Éppen ezért ezúttal azokhoz szól, akik érzik, hogy valami nincs rendben, de eddig legfeljebb legyintettek rá. „Fáradt vagyok, sok a munka, ilyen az élet.” Nem, nem ilyen az élet. Felkészülni! A következő beszélgetés sem lesz komfortos. Ugyanakkor lehet, hogy pont erre lesz szükséged. https://gyogyitommagam.hu/ https://www.facebook.com/gyogyitommagam.hu https://drbalsai.hu/ #gyogyitommagam #balsaidoki