Advertise on podcast: százhold - Veiszer Alindával

Az 1956-os forradalom 70. évfordulója kapcsán Veiszer Alinda dr. Aliczki Katalinnal, az Októberi zongoraszó című kötet szerzőjével beszélget. Az ifjúsági regény eredetileg terápiás céllal született: egy nagyapa emlékeiből, családi titkokból és apró történetekből bontakozik ki egy egész korszak, amelynek fontos helyszíne Debrecen, hiszen a forradalom első fegyveres összecsapása itt történt. Hogyan lehet közelebb hozni '56-ot a mai gyerekekhez? Mit keresnek a regényben ludak? Mit jelentett a titok és a hallgatás akkor egy kisgyereknek? És miért fontos, hogy minél többet beszéljünk a múltról? Személyes emlékek, családi titkok és történelmi sorsfordulók egy ünnepi beszélgetésben.

A Pagony 25. születésnapján, a Dürer Kertben rögzített élő beszélgetés résztvevői Veiszer Alindával a gyerekirodalom határait feszegetik: tabukról, szülői félelmekről, nehéz témákról és arról beszélgetnek, hogyan segíthetnek a történetek a gyerekeknek megérteni a világot, és oldani a szorongásaikat. Vajon mindenről lehet írni? Lehet-e halál egy gyerekkönyvben? Van olyan téma, amiről nem szabad írni a gyerekeknek? És vajon melyik szerző tudná megölni a saját szereplőjét? Merészség és biztonság a gyerekirodalomban.

Szabó T. Anna, Lackfi János, Harcos Bálint és Varró Dániel arról mesél Veiszer Alindának, hogy milyen verseken nőttek fel, mikor dőlt el, hogy költészettel fognak foglalkozni, és miért jó egyáltalán verset olvasni, hallgatni vagy írni. Szóba kerülnek az első versek, meghatározó költők és persze Weöres Sándor, akinek egy verse még egy afrikai faluban is különös utat járt be. Mesélnek arról is, hogy melyik korosztállyal nehéz verset hallgatni, segít-e a zene a költészetnek, és milyen témákat kerülnek, amikor gyerekeknek írnak. Vajon történt-e nemzedékváltás a gyerekeknek szánt költészetben? Mit kezd a mesterséges intelligencia a verssel? A Pagony 25. születésnapján megrendezett fesztiválon felvett beszélgetésből az is kiderül, milyen témához nem nyúlna egy gyerekeknek alkotó költő, és hogy miért jó egyáltalán verset olvasni, hallgatni – vagy éppen írni. Versekről lazán és szenvedélyesen.

Hogy kerül Dürer rinocérosza egy gyerekkönyvbe? Veiszer Alinda Révész Emese művészettörténésszel és Herbszt László illusztrátorral Dürer híres rinocéroszáról, fametszetről, a térképekről és arról beszélget, hogy hogyan született meg a Ganda és Babita utazása című különleges nyomdatechnikával megjelent könyvük és annak egyedülálló vizuális világa. Mit árul el egy 500 éves fametszet a korról, és hogyan változik meg a világ, amikor új kultúrák és addig ismeretlen tájak kerülnek egymás mellé? Szó esik arról is, hogyan lehet képeskönyvet írni és képekben gondolkodni, és hogy miért fontos, hogy a gyerekek minél hamarabb közel kerüljenek a képzőművészethez. Ez a családi kötet egyszerre kalandregény, képeskönyv és művészkönyv, amit érdemes együtt olvasni, nézni és megfejteni. A könyv és a beszélgetés különleges belépő a képzőművészet világába – az egész családnak. (Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendégei Halász Emese, azaz Indigo és Borsi Bálint - a Z generáció hangjaira figyelünk. A Hallunk titeket című kötetben mai előadók dalszövegei olvashatók Krúbitól Beton.Hofiig, akiknek a dalait egy egész generáció hallgatja. De mit jelent fiatalnak lenni a 2020-as évek Magyarországán? Mi történik, ha a dalszövegeket nem csak hallgatjuk, hanem olvasni is kezdjük? A dalokat Borsi Bálint költő, műfordító és tanár jegyzetei kísérik, és segítenek eligazodni az irodalmi és kulturális utalások, szlengek és rejtett kapcsolódások között. Hogyan ír Emese, honnan jönnek a történetei, és mi minden kerül egy dalba? Miért megkerülhetetlen a közélet és a politika a mai dalszövegekben, és hogyan kapcsolódnak klasszikusokhoz, elődökhöz? A beszélgetésben Indigo Nárcisz című dalát és a közönség egyik kedvencét, a Sivatagot is közösen olvassuk, elemezzük, és az is kiderül, hogyan születtek ezek a szövegek. Hallunk titeket!

Veiszer Alinda vendége Kertész Erzsi, a Panthera-univerzum megalkotója, akivel a népszerű sorozat kulisszái mögé nézünk. Mi adta a regény alapötletét, és mi történik, amikor hat különböző személyiség kerül összezárva egy veszélyes helyzetbe? Kiskamaszok, erős karakterek, inspirátorok és szabotőrök, két törzs, személyiségváltozások, társadalmi kérdések – és egy hegy... Kertész Erzsi pszichológusként különös figyelemmel építi a szereplőit: mindegyikük önálló személyiség, saját belső világgal. Hogyan változtak a szereplők az elmúlt tíz évben, mennyi veszély fér bele egy kamaszoknak szóló kalandregénybe, és hogyan lett Rozika néni egy egyszerű mellékszereplőből a sorozat egyik emblematikus figurája. A hetedik kötet apropóján ezekről is hallhatsz! (Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendége Molnár Jacqueline illusztrátor, az Év Gyerekkönyve Díj idei Életműdíjasa, akinek jellegzetes képei generációk óta meghatározó részei a magyar gyerekkönyveknek, többek között Lackfi János és Lázár Ervin köteteit is életre keltik. Erős színek, humor és rengeteg apró geg – Jacqueline képei első pillantásra felismerhetőek. De honnan jön ez a különleges látásmód? Mennyire formálta a barcelonai élet és a gyerekkori emlékek sora? Beszélgetünk a Bújócska és a Robotok című saját köteteiről, a Covid és a mesterséges intelligencia hatásáról és arról, miért lehet éppen most reneszánsza az emberi alkotásnak. A kiszolgáltatottság és a társadalmi problémák iránti érzékenység mellett Vasarely, az erős családi örökség és egy különleges, menekült gyerekek történeteit feldolgozó barcelonai műhely is helyet kap a beszélgetésben. Jacqueline mesél arról is, hogyan hatott rá az animációs filmes múltja, miért nem lett végül rajzfilmes, szóba kerül a Plastic Monster projektje, hogy honnan jönnek az ötletei, és az is, hogy miért tudja a rajzolás minden feszültségét feloldani. (Fotó: Hartyányi Norbert)

A 121 vers, ami összetöri/összeragasztja a szíved című kötetről beszélget Veiszer Alinda Péczely Dóra szerkesztővel és Krizbóval, az illusztrátorral. Mi történik, ha egy verseskötet két oldalról olvasható? Mi köti össze a verseket, és hogyan és miért van egyszerre jelen bennük a szerelem, a veszteség, az önsértés, a családon belüli erőszak, a fájdalom és a továbblépés lehetősége? Miért fontos ezekről beszélni, és mit adhat az, ha valaki felismeri: nincs egyedül, és nem az ő hibája? Miért fekete-piros a kötet? Hogyan lehet egyáltalán verset illusztrálni, és hogyan találkozik a költő, az illusztrátor és az olvasó saját olvasata? Miért éppen egy Varró Dani-vers Krizbo kedvence? Hol ér össze a két oldal, miért kell szó szerint megfordítani a könyvet, és miért szerepel benne kétszer ugyanaz a Kosztolányi-vers? (Fotók: Dénes Nóra és Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendége a Csimota Kiadó: Csányi Dóra főszerkesztővel és Szabó Sándor szerkesztővel a silent book műfajáról beszélgetnek. Hogyan lehet képekkel történetet mesélni, és megmutatni traumákat, az autizmust, az élet és a halál kérdéseit vagy éppen a demenciát? Máray Mariann, Iván Zsuzsanna és Szegedi Katalin különleges kötetei egészen más olvasási élményt adnak: lassításra, figyelemre és saját történetek alkotására hívnak. A képek nem egyszerűen történetet mesélnek, hanem beszélgetésre ösztönöznek, megszólalni tanítanak, és segítenek nehéz élethelyzetekben, amikor azt gondoljuk, nincsenek szavak. De a csendes könyvek lehetnek játékosan formabontók is, és a hétköznapi, vicces történeteknek is helyük van bennük! Hallhatsz Szinvai Dániel Álmomban az eső című csendes regényéről, és szóba kerül a Bibliai történetek sorozat is – mindkettő az Év Gyerekkönyve Díj nyertese.

Veiszer Alinda vendége Grancsa Gergely, a Tilos az Á Könyvek szerkesztője, akivel a Hangulatjelentés, a Költővel nem járnék és a Nem mondtam nemet kapcsán beszélgetünk. Hányféleképpen gondolkodhatunk Petőfiről? Milyen a húszévesen elkezdett önálló élet és mindezeken keresztül egy generáció közérzete? Hogyan lesz egy novelláskötetből korlenyomat? Mit árulnak ezek a szövegek a közérzetünkről, a generációk közötti párbeszéd nehézségeiről vagy éppen a felnövés bizonytalanságáról? Mi alapján választ szerkesztőként: kell-e feltétlenül „fontos témáról” szólnia egy szövegnek, vagy elég, ha jól van megírva? Szóba kerül Balássy Fanni Bocs, hogy élek című, felnőtteknek is szóló kötete, a „jó gyerek” szerepe, a kényszeres szabadkozás, az igenek és nemek kérdése, valamint az, hogyan tágulhat egy apró személyes történet sokkal nagyobb történetté. Négy könyv és egy szerkesztő arról, hogyan érezzük magunkat ebben a világban.

Veiszer Alinda vendége Mrena Julianna, a Mamikornis szerzője. Egy különlegesen illusztrált és vicces mesekönyvről beszélgetnek: kiderül, mi történik, amikor a tündérmese után elkezdődik a valódi anyaság, de szó lesz még határokról, csodákról és arról is, miért fontos, hogy a mesék a nehézségekről is merjenek beszélni. Miért a verses mese a legjobb eszköz ehhez? A beszélgetés végén a kétnyelvűség és az olvasásra nevelés is szóba kerül: megtudhatod, miért fontos a szerzőnek, hogy történetei egyszerre legyenek költőiek, közérthetők, és segítsék is a gyerekeket az olvasás megszeretésében. (Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendége Bojti Anna író, játéktervező, aki a Pagony Játékkiadó vezetője is. Nála a könyv és a játék kéz a kézben jár! Hogyan készül egy olyan könyv, amelyben az olvasó dönti el a történet alakulását? Milyen logika kell ahhoz, hogy egy kalandkönyv minden útja működjön? Szó lesz A láthatatlan kincs című pénzügyi edukációs könyvéről, logikai rejtvényekről, a Csend apó kertje és az Éjszaka az állatkertben kulisszatitkairól, sőt az is kiderül, hogy hamarosan érkezik Az elveszett szülinapos című kötete is! Hogyan lesz egy ötletből társasjáték, melyik volt Anna legelső játéka, és miért rajonganak a gyerekek azokért a történetekért, amelyekben ők maguk a főszereplők? A Vidámpark a város fölött különleges böngészője is szóba kerül, amelyet Anna lányának, Pásztor Emmának a rajzai keltenek életre, tele apró részletekkel és filmes utalásokkal. Játssz, nyomozz és kalandozz velünk! (Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendége Gimesi Dóra és Rofusz Kinga, a Teknősidő című kötet alkotói, akik egy különleges képeskönyvről beszélgetnek. A könyv egy kislány és teknőse évtizedeken átívelő barátságán keresztül szól időről, veszteségekről, újrakezdésekről és azokról a kapcsolódásokról, amelyek egy életen át elkísérnek bennünket. Egy könyv, ahol a szöveg és a kép együtt lélegzik. De mit fejeznek ki a színek, a kompozíciók vagy épp a vissza-visszatérő cipőkopogás? Milyen a világ egy teknős szemszögéből? Mit mesélnek el az illusztrációk, amit a szöveg már nem mond ki? Kulisszatitkok a kötet születéséről, és arról, hogyan lehet a nehéz témákról is reményt adó történeteket alkotni; egy inspiráló beszélgetés a népszerű alkotópárossal a képek, a mese és az összetartozás erejéről, és arról, hogy milyen színű az idő. (Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Miért éppen a túrórudi lett a hazához kötődő jelkép? Mit élnek át a gyerekek, amikor új országba költöznek, vagy éppen hazatérnek? Veiszer Alinda Raskó Gabival, a Hoztok nekünk túrórudit? és a Hoztok nekünk még több túrórudit? című könyvek szerzőjével beszélget. A két kötet külföldön élő magyar gyerekek történetein keresztül, gyerekszemmel mesél a költözésről, az újrakezdésről, a honvágyról, a beilleszkedésről és a hazatérésről – őszintén, humorral és sok érzelemmel. Raskó Gabi saját gyerekkori élményeiről is mesél, de szó lesz az identitásról, a kulturális különbségekről, a honvágy feldolgozásáról és a szülők szerepéről is. Kiderül az is, milyen tanácsokat adna a hazatérő gyerekeket fogadó tanároknak, miért él ma Balin, milyen élmények formálták őt gyerekként és felnőttként, és hogyan lett egy személyes történetekből született könyvsorozat egyszerre segítség a külföldön élő magyar családoknak és inspiráló utazós könyv az itthoni gyerekeknek.

Veiszer Alinda Szentendrei Judittal beszélget a Közelebb, mint gondoltam című regényről, amely két párhuzamos naplón keresztül kapcsol össze egy anyát és a lányát ugyanabban a városban, Pécsett, ugyanabban az életkorban, két egészen más korszakban: 1989-ben és 2024-ben. Balatoni nyár, első szerelem, két 15 éves lány és két korszak, amelyek egyszerre tűnnek távolinak és meglepően ismerősnek. Szó lesz az első rendszerváltás kamaszként megélt élményeiről, a gyorsan változó világról, az illatos radírokról, az angolt tanuló orosztanárról, a vállalkozási lázról, a klímaváltozásról – és persze arról is, hogy mitől más egy mai kamasz, és miben ugyanolyan, mint harmincöt évvel ezelőtt. Vajon a világ változott többet, vagy mi? (Fotó: Gordon Eszter / Pagony)