Advertise on podcast: Sokolébresztő [Tilos Rádió podcast]

Vendégünk Orha Zoltán, témánk pedig a száztíz éve született és negyedszázada elhunyt Simonyi Károly fizikus, polihisztor, aki részt vett a Bay-féle holdradar kísérletben, megalkotta az első magyar részecskegyorsítót, majd máig használt ikonikus egyetemi tankönyveket írt, na és persze páratlan "főművét", A fizika kultúrtörténetét. S természetesen nem csak róla, hanem családjáról is szó esik, például az ifjabb Károlyról, vagyis a techmilliárdos (Sorosnál valamivel gazdagabb) Charles Simonyiról, aki kétszer is megjárta a világűrt.

Miközben minden idők legnagyobb rakétájának, a Starshipnek első orbitális startját várjuk, a legkisebb, de nem kevésbé fontos rakéták és űrmérnökök környékén is körülnézünk: hagyományainkhoz híven Székely Anna Krisztinát, a MANT főtitkárhelyettesét faggatjuk a magyar műholdszimulátor-építő és reptető idei diákversenyről, a CanSat Hungaryről. Továbbá elvarrjuk a félbehagyott Fritz Zwicky-szálat: egyik kedvenc asztrofizikusunk 1969-ben pelletekkel rakétahajtóművé alakított Napot "flesselt", ami a Föld-űrhajót néhányezer év alatt más csillagok közelébe szállíthatná. És az is kiderül, hogy mik azok a soft skillek.

Egy könyvajánló kapcsán beszélgetünk potenciálisan élethordozó exobolygókról, arról, hogy az ősleves mitől fog szonetteket írni és egy kevéssé ismert történeti érdekességről. Hogyan kerülhettek Fritz Zwicky, a legendás svájci-amerikai asztrofizikus jóvoltából másfél milliméteres alumínium pelletek Nap körüli pályára alig néhány nappal az űrkorszakot megnyitó első szovjet Szputnyik startja után?

Egy kicsit még elidőzünk a nap- és holdfogyatkozások témakörében, szót ejtve Kolumbusz trükkjéről és felgöngyölítve egy kisebb, magyar történelmi rejtélyt. Utána pedig beszámolunk a NASA aktuális űrtávcső-helyzetéről a sikeresen útnak indult Nancy Grace Roman Space Telescope-ról is, amelynek kapcsán Detre Örs Hunorral is beszélgetünk, aki ebbe a projektbe (is) bedolgozott

Társműsorvezető-avató adásunkban annak járunk utána, hogy miféle lény falja fel a Napot időről időre, de szó esik Petőfiről is, aki belenéz a Napba és ehhez még a szomszéd hegesztőszemüvegét sem kéri kölcsön, kiküldött tudósítónk pedig beszámol róla, hogy megéri-e több ezer kilométert utazni egy olyan buli kedvéért, ami csak pár percig tart.

Témánk ezúttal a geo- és klímamérnökség kérdésköre: hogyan lehetne mesterségesen szabályozni bolygónk éghajlatát, akár az űrtechnika lehetőségeinek felhasználásával?

Ebben az adásban a Szojuz-11 személyzetére, Dobrovolszkij, Volkov és Pacajev űrhajósokra emlékezünk, akik 55 évvel ezelőtt haltak meg a világ első űrállomásáról hazatérőben, miután végrehajtottak egy sikeres 23 napos küldetést - amin ott sem kellett volna lenniük.

Ismét Orha Zoltán a vendégünk, a téma pedig Marik Miklós, a iskolateremtő napfizikus, legendás egyetemi tanár és ismeretterjesztő, aki épp 90 éve született.

Témánk a 2027-re tervezett Artemis-3 küldetés, amelynek nemrég jelentették be a személyzetét. A repülés bizonyos értelemben a Holdra szállás "főpróbája" lesz, három gigantikus hordozórakétával, két holdkompszerűséggel és négy űrhajóssal. Elképesztően izgalmasnak, kockázatosnak és a program szempontjából sorsfordítónak ígérkezik.

Témánk a NASA és a Katalyst Space vállalat példátlan küldetése, amelynek keretében a Föld légköre felé tartó Swift gammacsillagászati űrtávcsövet terveznék megmenteni. Ehhez "csak" annyira volna szükség, hogy egy másik műhold megkeresse és összekapcsolódjon a teljesen passzívan sodródó teleszóppal, amelyre egyébként semmiféle dokkolórendszert nem terveztek. Ja, és persze nem feledkezünk meg a TILOS MARATONRÓL sem.

Fő témánk az idei CanSat Hungary csapatverseny, amelyet a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) bonyolít, s amelynek keretében ezúttal is középiskolások építenek önműködő üdítősdoboz-méretű műholdszimulátorokat, amelyeket aztán rakétával repítenek jó magasra, majd ejtőernyővel pottyannak vissza. Műsorunkba látogatott a verseny főszervezője, Székely Anna Krisztina, illetve két korábbi versenyző, Kis Botond, a tavalyi nyertes csapat vezetője, idén már mentor (mellékesen rakétaépítő) és Szegedi Bálint, volt döntős versenyző, veterán MANT-os, már egyetemista.

Vendégünk Orha Zoltán, az adást pedig Kármán Tódor életének és munkásságának szenteljük, aki éppen 145 éve született Budapesten. Kármán alapvető szerepet játszott a repüléstechnika és az űrhajózás létrejöttében valamint az áramlástanban, és mindig büszke volt magyar (azaz: "marsi") gyökereire.

Sok hallgatói kérdés gyülemlett fel az elmúlt évben, amelyek megválaszolására nem tudtunk sort keríteni, úgyhogy most ezeket törlesztettük. Volt itt minden a feketelyukak eseményhorizontjától a fénysebesség állandóságáig, az űrbeli vécézéstől a sportoláson át a súlytalanságbeli szexuális életig.

Szentpéteri Lászlóval megemlékezünk a múlt héten elhunyt Dr. Illés Erzsébetről, az első magyar űrkutató nőről, illetve Gagarin 65 évvel ezelőtti kiruccanásáról, a space shuttle-ről, a száz éve született Gus grissomról, s természetesen szót ejtünk az év űreseményéről, az Artemis-2 sikeresen lezárult Hold körüli útjáról is. Ezt követően pedig áttekintjük a jövőt, különös tekintettel a kínai és amerikai emberes űrrepülések jövőjére, az új űrversenyre.

Témánk a Luna-9 szovjet holdszonda, amely hatvan éve elsőként szállt le simán a Holdra. Az űreszköz pontos helye a Holdon néhány héttel ezelőttig ismeretlen volt, s éppen az évfordulón találta meg a Viharok óceánjában egy nemzetközi kutatócsoport. A szerkezet fényesen igazolta, hogy a holdporra le lehet szállni, anélkül, hogy elsüllyednénk benne, utat nyitva a későbbi emberes leszállások felé.