Advertise on podcast: Klasszis Podcast

A 2020-as évek elején elszabaduló infláció és az emelkedő kamatkörnyezet alapjaibanváltoztatta meg az emberek befektetésekről való gondolkodását. Ráadásul Magyarországonezek a hatások extrém módon csapódtak le – mondta el a Klasszis Podcast legújabbepizódjában Szabó Balázs, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója. Olyan magas hozamokatlehetett elérni a magyar piacon, mintha 25-30 évet visszarepültünk volna az időben – tettehozzá Jávorka Imre, a HOLD Alapkezelő vagyonkezelési üzletágvezetője. De ez már a múlt, ajövőben pedig az euró lehetséges bevezetése jelenthet fordulópontot a hazai befektetőiszemléletben.

Mit érhetnek el a fokozódó ukrán dróntámadások Oroszország ellen? Van-e esély tűzszünetre és mik lehetnek a feltételei? Fajulhat-e háborúvá az Oroszország-NATO szembenállás? És hoz-e valódi korszakváltást a Magyar-kormány Ukrajna politikája? Többek között erről is beszélt Tálas Péter biztonságpolitikai elemző, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport vezetője a Klasszis Podcastban. Aki kérdez: Wéber Balázs.

Samu Jánossal, a Concorde befektetési igazgatójával a hazai vagyonkezelési piacot, azon belül is a privátbanki szolgáltatások helyzetét, valamint a kilátásokat néztük meg közelebbről.Beszélgetésünk apropója az volt, hogy a lapcsoportunk által idén első alkalommal kiírt Az Év Klasszis Innovációja Díj 2026 – Privátbanki és Vagyonkezelői Kommunikáció kategóriában a Concorde lett az első.A cég vagyonkezelési vezetőjét, Samu Jánost először a hazai vagyonkezelési piac jelenlegi állásáról faggattuk, majd arra kértük, mondja el, hogy milyen privátbanki szolgáltatást nyújtanak.Napjaink egyik izgalmas kérdése a vagyonadó bevezetése – a Concorde illetékese érdeklődésünkre betekintést nyújtott abba, hogy ügyfeleiket mennyire foglalkoztatja e kérdés. De szóba került az az egyelőre csak pletykaszinten forgó feltevés, miszerint a Magyar-kormány belenyúlna az eddig rendkívül népszerű és sikeres tartós befektetési számla szabályaiba.Beszélgetésünk végén Samu János megosztotta velünk, hogy mennyire hatott jótékonyan a privátbanki kezelt vagyonra a Tisza Párt választási sikere, s arra is megkértük vendégünket, vázolja fel, hogy mik lehetnek év végéig a kilátások.

Extrém hőség, rekordalacsony Duna, leállított atomerőmű: a klímaváltozás ránk rúgta az ajtót. A következő napokban, hetekben Magyarország példátlan energiaellátási válsággal nézhet szembe. Hogyan vizsgázik majd a Tisza-kormány, és hogyan a társadalom? Mindeközben azért nem áll le a közélet: hamarosan felállítják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. De vajon ki tudja-e majd elégíteni az elszámoltatást követelő tömegeket? Továbbá: örülhetünk-e a Tisza-kormány első GDP-adatának, és foltozgassuk-e az Orbán-kormány adórendszerét, vagy inkább cseréljük egy teljesen újra?Erről is vitatkozott szigorúan szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásában Herman Bernadett és Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Vég Márton újságíró.

Beszélgetésünket a Magyar-kormány közel első két hónapjának értékelésével kezdtük, amely során Bojár Gábor kifejezte nemtetszését, hogy még mindig nem szűnt meg a rezsicsökkentés – aminek hátulütője most, a rekordokat döntögető kánikula miatt mutatkozik meg –, valamint az árrésstop. Majd áttértünk az adózási kérdésekre, azon belül is a vagyonadóra, amelynek a részletei ugyan még nem ismertek, ám a Graphisoft alapítója már a választások után közvetlenül kinyilatkoztatta, hogy Magyarország egyik leggazdagabb embereként támogatja e sarc kivetését.Miközben Bojár Gábor elmondta véleményét a kormány alaptörvény-módosítási javaslatáról, amely lehetővé teszi Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítását és a parlamenti képviselői mandátumok 12 évben való maximalizálását, azt is megtudhattuk, hogyan támogatta anyagilag a Tisza Pártot.S természetesen nem hagyhattuk szó nélkül a kormány által „visszaszerzett” európai uniós forrásokat. Bojár Gábort alapvetően arról faggattuk, mi lehet a garanciája e támogatások hatékony elköltésének, nem félő-e, hogy ez a forrásbevonási lehetőség (amelyek egy része ugye ingyenes) elkényelmesíti a vállalkozásokat.

Leállították a közmédia adását, az elsötétült képernyőn elnézést kértek az elmúlt évek hazudozásai miatt a nézőktől. Lehet-e vajon kiegyensúlyozott közmédiát létrehozni, és egyáltalán van-e erre igény? Milyen hosszú volt az M1 Híradó feketelistája, kik nem nyilatkozhattak a műsorban?Eközben a Fidesz tüntetést szervezett az önkény ellen, ahová Orbán Viktor nem ment el. Magyar Péter NATO-csúcson járt, és jól alkudozott. Kármán András pénzügyminiszter és Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ frissen kinevezett vezérigazgatója pedig feltárta, hogy milyen állapotban van az államháztartás.A lakosság szerint is pocsék állapotban van a magyar gazdaság, és a többség szeretné, ha bevezetnék az eurót, a nemzeti valutával ugyanis elégedetlenek. Nem úgy, mint a csehek vagy a svédek, akik büszkék a fizetőeszközükre. Magyarországnak viszont sokat kell még tennie ahhoz, hogy teljesítse a maastrichti kritériumokat, az irány viszont jó – egyebek között erről beszélgetett Herman Bernadett, az Mfor és a Privátbankár vezető szerkesztője, Somody Evelin, a Trend FM vezető szerkesztője és Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója az Ez Viszont Privát! 108. adásában.

A felvétel június 10-én készült. Bivalyerős a forint, száguld a magyar állampapírpiac - ráadásul szemben a világpiaci trendekkel. A foci-vb is javában folyik, ami hatással lehet a tőzsdékre is. Németh Gáborral, a VIG Alapkezelő szenior portfóliómenedzserével beszélgettünk, aki a Privátbankár.hu Klasszis gáláján elnyerte „Az Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere” díjat. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához részletes tájékozódásra van szükség. Az Alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeiről és a befektetés lehetséges kockázatairól részletesen tájékozódjon az Alap forgalmazási helyein és az Alapkezelő weboldalán (www.vigam.hu) található Kiemelt Információkból, hivatalos tájékoztatóból és kezelési szabályzatból. A befektetési alap forgalmazásával (vétel, tartás, eladás) kapcsolatos költségek az alap kezelési szabályzatában és a forgalmazási helyeken megismerhetők. A múltbeli teljesítmény alapján nem jelezhetőek előre a jövőbeli hozamok. Jelen tájékoztatóban szereplő adatok kizárólag információs célokat szolgálnak és nem minősülnek befektetési ajánlásnak, ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. nem vállal felelősséget a jelen tájékoztatás alapján hozott befektetési döntésért és annak következményeiért.

Az országot hosszú napokig beterítő brutális hőkupola nemcsak az embereket állította súlyos kihívások elé, hanem az energiaellátást és a gazdaságot is. Vajon el tudjuk-e fogadni, hogy nem lehet mindig csutkára tekerni a klímát, mert az méregdrágává és instabillá teszi a rendszert? Mindeközben már a GDP 9 százalékára nőtt a kormányzati szektor hiánya. Az Orbán-kormány súlyos örökséget hagyott a Tiszára, de vajon lehet-e ezt kezelni megszorítások nélkül? Miből lesz növekedés, és hozzá mer-e nyúlni Magyar Péter az örökölt jóléti juttatásokhoz? Eközben a kormány sorra cseréli le a nagy állami cégek vezetőit – de kik jönnek majd a helyükre?

A közel-keleti konfliktus és a magas olajár újra előtérbe hozta, hogy mennyire sérülékeny az energiaintenzív magyar gazdaság. A befektetők azonban már az eurókonvergenciára, a forint új korszakára árazzák a magyar állampapírokat. A hosszú távon gondolkodó kisbefektetőnek a magyar kötvényekre, a régiós részvénypiacra és némi devizakitettségre épülő portfólió adhat megoldást – erről is beszélt Bánhalmi Gábor, a K&H Alapkezelő vezető stratégája a Klasszis Podcastban.

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) június 23-i, 25 bázispontos kamatcsökkentése után gyengült a forint, az április 12-i országgyűlési választások óta sokéves csúcsokat döntött a hazai fizetőeszköz árfolyama. A 10 éves magyar államkötvények hozama eközben lehagyta a lengyelét, és – elsősorban az euró bevezetésének ígérete miatt – folyamatosan szűkül a magyar eszközök kockázati felára. A felértékelődést és a Tisza Párt győzelmét már a választásokat megelőzően árazta a piac, amit az Equilor Alapkezelőnél is előre láttak.

Miért süllyedt súlyos válságba Kuba? Meddig tart ki a Castro-rendszer? Lehet-e amerikai katonai intervenció? Miért az amerikai maffia uralta a szigetországot a múlt század közepén? És mi köze volt ehhez Frank Sinatrának? Kuba és a térség múltjáról, jelenéről és jövőjéről is beszélt Lénárt András egyetemi docens, Latin-Amerika szakértő a Klasszis Podcastban. Aki kérdez: Wéber Balázs.

Beszélgetésünket azzal az esettel kezdtük, amelyre a választások után derült fény: 2023 novemberében Jelasity Radovánt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori alelnöke, Kandrács Csaba kvázi megzsarolta: ha nem távozik Simor András, az MNB 2007-2013 közötti elnöke az Erste bécsi anyabankja felügyelőbizottságából, akkor az MNB „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” fog eljárni a magyar leánybankkal szemben. Az ügyben feljelentés történt, az Erste vezérét arról kérdeztük, hol tart a nyomozás.Aztán szó esett Kármán Andrásról, aki 2025 nyaráig az Ersténél dolgozott, akkor elszegődött a Tisza Párt gazdasági szakértőjének, mely tény miatt Orbán Viktor az idén februári évértékelőjén kipellengérezte a most már pénzügyminiszter egykori munkaadóját. De Nagy Mártonnak még nemzetgazdasági miniszterként tett kijelentését is körbejártuk, miszerint elég csak öt nagybank Magyarországon, amelyekből négyet nevesített is – az Erste nem volt köztük.Ezt követően azonban – annak szellemében, hogy Jelasity Radován a választások után azt mondta, „itt az idő, hogy újra szakmázzunk, ne politizáljunk” – már gazdasági kérdésekről kértük ki az Erste első emberének véleményét. A kamatstopról, a babaváró hitelekről, a devizahitelekről, az inflációról, az erős forintról, az euró magyarországi bevezetéséről. Annak kapcsán pedig, hogy azt latolgattuk, meddig maradhatnak a bankokat terhelő adók, az Erste vezére tett egy olyan ígéretet, amely vélhetően minden ügyfélnek kedves lehet.

Nagyon nagyok az önkormányzati világ elvárásai a Tisza-kormánnyal szemben, azonbantürelmesnek kell lenni és kerülni kell az „ultimátum típusú” megszólalásokat – mondta elKarácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a Klasszis Podcast epizódjában. Ha akabinet kinevezi az új, önkormányzatokért felelős államtitkárt, akkor indulhatnak el az érdemiegyeztetések. Hosszabb távon szükség van egy Budapest-törvényre, aminek a normaszövegeaz év vége felé készülhet el.

Magyar Péter a héten meghirdette a Tisztítótűz műveletet, hogy megszabadítsa az országot a „magyar Cosa Nostrától”. De miről van szó: jogos elszámoltatásról vagy a demokratikus kereteken túlmenő bosszúról? A miniszterelnök egy hete túlesett a tűzkeresztségen is a brüsszeli EU-csúcson, amelyen mi is részt vettünk, sőt, egyazon kereskedelmi járaton utaztunk a miniszterelnökkel. Milyennek láttuk őt testközelből? Volt-e luxizás?

Beszélgetésünket a májusi infláció értékelésével kezdtük, arról faggatva vendégünket, vajon őt is meglepte-e az 1,8 százalékos éves index, ahogy az elemzőket, akik ennél legalább 50 bázisponttal magasabb értékre számítottak. Aztán az előző kormány hatósági intézkedései (árrésstop, védett üzemanyagárak) kivezetési esélye, mérlegelése után arra terelődött a szó, hogy mintha Magyarország már megint szembemenne a világgal: míg a feszült geopolitikai helyzet – mindenekelőtt a február végén kitört iráni-izraeli (amerikai) háború – kiváltotta inflációs nyomás miatt a jegybankok már szigorítottak, az Európai Központi Bank például pont adásunk előtt emelt kamatot, addig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára minden adott ahhoz, hogy a Monetáris Tanács következő, június 23-ai ülésén kamatot csökkentsen.Amelyhez az öt éve nem látott erősségű forint megfelelő alapot teremt. Ez apropót adott ahhoz, hogy megkérdezzük Virág Barnabást, most akkor van árfolyamcélja az MNB-nek vagy nincs. Meg arról is kikértük a véleményét, hogy a beszélgetésünk idején az euróval szemben 355-ös forint már nem túl erős-e – jelesül az exprotra termelő vállalatok számára.Miután a volt MNB-alelnök, Varga Mihály jegybankelnök jelenlegi tanácsadója ismertette markáns véleményét az új kormány hivatalba lépése után kijelölt 2030-as euróbevezetési céldátumról, az ahhoz vezető út nem is annyira rejtett csapdáiról, azért arra is jutott idő, hogy Virág Barnabás kifejtse, a visszaszerzett uniós források további forintfelértékelődést okozhatnak-e, valamint, milyen hatása lehet annak, hogy az MNB saját tőkéje súlyosan negatív.