Advertise on podcast: Klasszis Podcast

Klasszis Podcast Kis-Benedek Józseffel

A hazai közvélemény-kutató cégek többsége a Tisza Párt győzelmére számít az április 12-iországgyűlési választásokon. Gőzerővel zajlik a mozgósítás mindkét oldalon, a Fideszkampányát az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance személyesen is megtámogatta az utolsónapokban. Nemcsak az ország, az Ez Viszont Privát csapata is már a választás lázában ég.

A Political Capital szociológus alapítója április 8-án, szerdán délután 13 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.Magyar Péternek a közéletbe való másfél évvel ezelőtti berobbanása óta a Tisza Párt fokozatosan növelte a népszerűségét. A 2024. júniusi európai parlamenti választásokon még csak megközelíteni tudta a Fideszt, ám azt követően beérte, mCélegyenesbe fordult a választási kampány. Ezt jól jelzi, hogy nincs olyan nap, amikor a győzelemre esélyes két párt vezetője, Orbán Viktor (Fidesz) és Magyar Péter (Tisza Párt) ne tűnne fel az ország egyik vagy másik (akad olyan, hogy egy nap több) pontján is. Az országjárást a 16 éve regnáló kormánypárt kihívójának első embere már régóta műveli, de aztán a pártelnök-miniszterelnök is útnak indult.Meglehet, a közvélemény-kutatási adatok hatására. A kormányközeli Nézőpont Intézet kivételével – mely rendre Fidesz-győzelmet jelez előre – a többi közvélemény-kutató mérései azt mutatják, hogy tizenhat év után először kormányváltásra kerülhet sor.Kérdés, történhet-e fordulat az utolsó napokban. Például a rendszerváltás óta nem látott durvaságú kampány hatására, amely nem szűkölködik botrányokban, kiszivárogtatott információkban, és biztosként eladott dezinformációkban. Ebből is látszik, mekkora a tét.Kérdés, hogyan fogadják azok ezt a finist, akik még nem döntötték el, kire szavaznak. Hiszen mindenki azt találgatja, vajon mekkora lehet azok tábora, akik elmennek voksolni április 12-án, de még bizonytalanok, hogy az öt induló párt (Fidesz, Tisza, DK, Mi Hazánk, Kétfarkú Kutya) neve közül melyikhez biggyesztik oda az X-üket.Mennyiben gyakorolhat hatást az, hogy a befektetők mintha kormányváltást látnának szívesen? Legalábbis erre utal, hogy a Medián mérésének március 25-ei publikálása után, amely növekvő Tisza-előnyt jelzett, amiből még a kétharmadot is ki lehetett olvasni. Létezik-e egyáltalán az a bizonyos „győzteshez húzás”?Mindezekről kérdezzük Somogyi Zoltánt, a Political Capital szociológus alapítóját a Klasszis Klub Live következő adásában. De természetesen élő adásunk során olvasóink is kérdezhetnek.

Katt a feliratkozáshoz: https://www.youtube.com/user/privatbankarFacebook: https://www.facebook.com/privatbankar.hu/TikTok: https://www.tiktok.com/@klasszis.media

Bőven volt téma a héten: Szijjártó Péter és Szergej Lavrov újabb telefonbeszélgetését hozták nyilvánosságra, már 16 százalékpont a Tisza Párt előnye a 21 Kutatóközpont március végi felmérése szerint, míg a Nézőpont szerint 66 egyénit nyerne meg a Fidesz, Szabó Bence és Gundalf hős vagy áruló?

Aligha lehetett mással kezdeni a beszélgetést, mint az olajválsággal, amit az idézett elő, hogy Irán az őt ért amerikai-izraeli támadás miatt lezárta a Hormuzi-szorost, elérhetetlenné téve ezzel a világ kőolajtermelésének 20 százalékát. Az még természetesen nem látható előre, hogy mindez világgazdasági válsághoz vezet-e, mindenesetre a negatív hatások máris érződnek és nyitott gazdaságú államként Magyarországra az átlagnál súlyosabbak. Amit az is mutat, hogy beszélgetésünk előtt nem sokkal a Magyar Nemzeti Bank rontotta az idei prognózisait, a három hónappal korábbinál magasabb inflációra, ellenben alacsonyabb GDP-növekedésre számít.A sérülékenységünket csökkenthetné, ha már nálunk is az euró lenne a hivatalos fizetőeszköz – Jaksity György az uniós pénz bevezetését azért is támogatja, mert a maastrichti kritériumok teljesítése azt jelentené, hogy a főbb mutatóink javultak. Amellett, hogy esett szó arról, az alacsonyabb hozzáadott értékű ágazatok (járműipar, akkumulátorgyártás) helyett a magasabbak felé kellene elmozdulnia a hazai gazdasági szerkezetnek, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója, elnöke azt is kifejtette, mennyire gond, hogy a hazai gazdasági szereplők többsége az állami támogatásoktól reméli a fejlődését és kevésbé önerőből kívánja azt megvalósítani – és sajnos ez jellemzi a hazai kis- és középvállalkozói (kkv) szektort is.Végül, de korántsem utolsósorban a már karnyújtásnyira lévő választások is terítékre kerültek. Például az, hogy melyik párt győzelmének örülnének jobban a befektetők, s ha kormányváltásra kerülne sor, akkor lehet-e csökkenteni az Orbán-kormány rezsicsökkentés melletti másik „szent tehenét”, a 27 százalékos áfát. Valamint Jaksity György arról is véleményt formált, hogy tényleg elkerülhetetlenek lesznek-e a megszorítások.

A héten robbant a hír, miszerint a magyar titkosszolgálat megpróbálhatta bedönteni a legnagyobb ellenzéki párt informatikai rendszerét. A kormány tagad és most is Ukrajnát okolja, ugyanakkor az ügy megpecsételheti a sorsát az április 12-i választásokon. Mindeközben dagad a botrány a Panyi Szabolcs újságíró által nyilvánosságra hozott Lavrov-Szijjártó beszélgetés kapcsán is, amely az orosz-magyar kapcsolatok mélységeibe enged betekintést. A kormány itt is kémkedést, valamint nyugati beavatkozást emleget.   De mi az üzenete az elmúlt egy hét történéseinek? Mi vagy ki áll a háttérben? Tényleg elérkeztünk a magyar Watergate-hez? Mit árul el mindez a hatalomról? Mi a tétje a játszmának? Milyen titkosszolgálatok aktivizálódtak leginkább, és veszélyben van-e helyünk a nyugati szövetségi rendszerben? Továbbá: hol tart most az orosz-ukrán háború? Kell-e tartanunk egy NATO elleni orosz támadástól, vagy az idei év közelebb hozhatja a fegyvernyugvást? Lehet-e béke Putyinnal, és ki jöhet utána? És rálép-e a fékre Donald Trump és Netanjahu Iránban, vagy közeleg a globális Armageddon?Erről is vitatkozott szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs külpolitikai újságíró, az Mfor és a Privátbankár vezető szerkesztője, Németh András, a HVG külpolitikai újságírója és Nyilas Gergely, a Telex külpolitikai újságírója.

Kilencmillióan vettek részt abban a kutatásban, ami megmutatta: az emberek túlnyomó részénél 10-15 évvel előre jelezhetők egy egészségügyi katasztrófa kockázatai. A csütörtöki Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia előadója, Dr. Balázs Anna emellett arról is beszélt, hogy sokan az orvos helyett inkább a ChatGPT-t kérdezik az egészségükről. Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026 - Hogyan finanszírozható és menedzselhető a hosszabb, egészségesebb élet? Március 26., Budapest - részletes program és jelentkezés: https://rendezvenyek.klasszis.hu/rendezveny/klasszis-egeszseggazdasag-es-longevity-konferencia-2026A Trend FM A Nap Vendége című műsorának adásait itt hallgathatja meg: https://trendfm.hu/musor/a-nap-vendege-10

Elképesztő fordulatokat hozott az elmúlt bő egy év a fenntarthatósági elvárásokban. A lavinátaz Európai Bizottság Omnibus I-es csomagjának elfogadása indította el. Magyarországon eztmegelőzően még több tízezer cég izgulhatott a jogszabályi megfelelések miatt, ma viszont125 körül van a jelentéstételi kötelezettséggel bíró vállalatok száma. Hátradőlniük azonban akkv-knak sem szabad. A Klasszis Podcast vendégei Fehér Sándor, a MagyarGazdaságfejlesztési Ügynökség fenntartható versenyképességi osztályának vezetője ésCsécsei Ádám, az EXIM Bank ESG igazgatóhelyettese.

Az Egyesült-Államok és Izrael Irán elleni háborúja az eszkaláció újabb szakaszába lépett, miután a támadó koalíció bombázta Irán és Katar közös gázmezőjének berendezéseit, amire Irán az Öböl-országok olaj és gázinfrastruktúrájának romboláséval válaszolt. Donald Trump terve, hogy hamar befejezik a háborút egyre inkább illúziónak bizonyul. Az olajkínálat hirtelen beszűkülése Európában is gondokat okoz, és az Egyesült Államok részlegesen feloldotta az orosz olaj elleni szankciókat. Eközben az energiaválságban a magyar kormány Ukrajnában látja legnagyobb ellenfelét. A választási küzdelemben külföldi ügynöki tevékenységet vél felfedezni az ellenzék is.A hét eseményeit szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásában ezúttal Gáspár András a Klasszis Média lapigazgatója, Bózsó Péter az Mfor és a Privátbankár újságírója, illetve Nagy Károly, a Trend FM főszerkesztő-helyettese vitatták meg. (Adásunkat csütörtök délben vettük fel.)

Az idén június 11. és július 19. között három országban, az Egyesült Államokban, Kanadábanés Mexikóban megrendezendő labdarúgó-világbajnokság még az eddigi legszennyezőbb vb-nél, a 2022-es katarinál is nagyobb károsanyag-kibocsátással járhat. Ez főként a mérkőzésekközötti utazásokkal magyarázható: a nagy távolságok miatt a csapatok és a szurkolók szintekizárólag repülővel közlekednek majd – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjábanDuha Bence, a Gránit Alapkezelő termékkialakítási és ESG vezetője.

Balázs Péter szerint a magyar kormány Brüsszelt támadja, Ukrajnába pedig kifejezetten belekötött, pedig a szomszédainkkal és a szövetségeseinkkel szemben különösen fontos lenne a feszültség csökkentése. Magyarország egykori külügyminisztere utalt arra, hogy ezzel együtt sem valószínű ukrán diverzáns tevékenység Magyarországon, hiszen Ukrajnának „kisebb gondja is nagyobb annál, minthogy velünk szórakozzon.”A volt uniós biztos többek között beszélt arról is, hogy egy Tisza-kormánynak nagy esélye lenne a még zárolt uniós források hazahozására. „Ugye van egy minta, egy példa, a lengyelországi kormányváltás eléggé hasonló szituációban következett be” – fogalmazott Balázs Péter. A volt külügyminiszter a Tisza Párt külügyminiszter-jelöltjét, Orbán Anitát „nagyon alkalmas”, „tapasztalt” jelöltnek tartja.A podcastban szó esett még többek között a magyar-EU és a NATO-Oroszország viszonyról, az orosz-ukrán háború állásáról, a közel-keleti válság begyűrűzéséről és az április 12-i választások esélyeiről is. Aki kérdez: Wéber Balázs.

A lakáshitelpiac 80 százalékát ma már támogatott hitelek teszik ki. Sokaknak a 10 százalékos önerő előteremtése is gondot okoz – mondta el Kói Tibor, a CIB Bank Lakossági Hiteltermékek vezetője a Klasszis Podcastban.

Új stúdióban egy újdonsággal folytatódott a Klasszus Klub Live. Ezúttal nem egy, hanem két beszélgetőpartnerünk is volt, akik mindketten egykoron a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) dolgoztak: Bod Péter Ákos 1991 és 1994 között jegybankelnökként, míg Pleschinger Gyula 2013 és 2025 a Monetáris Tanács tagja volt. Ráadásul még az is összeköti a szakembereket, hogy jelenleg mindketten tisztséget viselnek a Magyar Közgazdasági Társaságban, amelynek Pleschinger Gyula az elnöke, Bod Péter Ákos pedig az alelnöke.Beszélgetésünk apropóját az adta, hogy egy éve kezdte meg a hatéves jegybankelnöki mandátumát Varga Mihály, akinek a vezetésével pont az első esztendő letelte előtt csökkentett kamatot a monetáris hatóság. Vajon indokolt volt-e ez vagy lehetett volna előbb is? – erről is elmondták a véleményüket vendégeink. Valamint egyebek mellett arról is, hogy ha az ellenzék nyer az április 12-ei választásokon, akkor az új kormányerőnek milyen lehet a viszonya az elődje által elnöknek jelölt Vargával és csapatával.Amellett, hogy körbejártuk az MNB által éppen most kiplakátolt rekordszintű deviza- és aranytartalékok témakörét, természetesen jutott idő napjaink újabb szomorú aktualitása, az izraeli-iráni háború lehetséges hatásainak a rövid áttekintésére.

Újabb és újabb mélypontra kerül a magyar-ukrán viszony: a Barátságkőolajvezeték leállása mellett Volodimir Zelenszkij Orbán Viktorral kapcsolatosnyilatkozata és a rejtélyes „aranykonvoj” ügye is borzolja a kedélyeket. AzUkrajnával való fenyegetés lett a kormány egyik fő kampányüzenete.Eközben a hazai üzemanyagárak is lesüllyedtek a védett áraknak köszönhetően,amire a forrongó közel-keleti helyzet és a Hormuzi-szoros blokádja miatt voltszükség. Elé vágott a kormány Magyar Péternek? Miben lesz ez a rendszer más,mint a 2021-ben bevezetett, ellátási gondokkal is járó benzinárstop?A hét eseményeit szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásábanezúttal Imre Lőrinc és Bozsó Péter, az Mfor és a Privátbankár újságírói, valamintCsabai Károly, az Mfor és a Privátbankár főszerkesztője vitatták meg.